Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-26 / 51. szám
1963. június 26. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG * 5 Amikor a kommunisták agitálnak A pártmunka mizserfai tapasztalatai Kétszázezer tonna szenet mentettek meg a tiribesi bányászok Ismeretes, hogy hosszú időn át nehézséget okozott a tiribesi bányaüzemnél az újabb fejtésre váró szénmező előkészítése. Az elmúlt évi szénsavas vízbetörés ugyanis szinte lehetetlenné tette a bánya úgynevezett V-ös ereszkéjének további feltárását — hiszen a szénsav innét veszélyeztette a bányát, sőt már már az volt a látszat, hogy a fejtéseket ezen a részen nem lehet tovább folytatni. A bánya műszaki vezetői és a szénbányászati tröszt műszaki gárdája most egy új tervet dolgozott ki az V-ös számú ereszke feltárására. A tervek szerint tovább folytatják ezt a munkát, s megfelelő, előretekintő, igen óvatos feltárási móddal lehetővé teszik az itt lévő több mint 200 ezer tonna igen jó minőségű szén lefejtését, A tiribesi bányában egyébként a Il-es telepben is megkezdték a feltárást, s kísérleti jelleggel rövidesen megkezdik a szén termelését. — BŐVÜL A KÖNYVTÁROSI munka falvainkban. A jövőben könyvtárosaink az ol- vasítábor kiszélesítésén kívül a kultúra terjesztése érdekében könyvbizományosi tevékenységgel is foglalkoznak. — Nagy kiterjedésű, új 6zénmezőt kapcsoltak be a termelésbe Gusztáv aknán. A távlati terv szerint innét több éven át biztosítják a termelést. A Nógrád megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnál már most megkezdték az előkészületeket az új gabona fogadására. Valameny- nyi járásban szakmai tanácskozásokat tartottak, ahol termelőszövetkezeti raktárosokkal beszélték meg, milyen víztartalmú és tisztaságú gabonát kívánatos értékesíteni. A tervek szerint a gabonaátvevő helyek száma az idén sem változik, így azt is megbeszélték már a közös gazdaságok vezetőivel, egy-egy termelőszövetkezet melyik átvevőhelyen, S mikor értékesíti a gabonát. Szakmai oktatáson "ettek részt a Terményforgalmi Vállalat dolgozói is, akik a gabona minőségét vizsgálják. s ' az átvett gabona- mennyiség elszámolását vég- zik. Áz idén lényegesen nagyobb készlet van még ó-gabonából a terményraktárakban, mint tavaly ilyenkor volt, ezért a gabonaraktárak -takarítása, fertőtlenítése lépcsőzetesen történik. Az új termés Egy üzemi pártszervezet, pártbizottság jó, vagy rossz munkája, agitációs tevékenysége feltétlen kihat a termelésre, a vállalat politikai és gazdasági tevékenységére. Ezt vallják a mizserfai pártbizottság tagjai, a pártszervezet tagjai, a pártonkívüliek egyaránt. És hogy a mizserfai bányaüzemnél jó á pártvezetés, a termelést ellenőrző és segítő tevékenysége, bizonyítja ezt a bánya egészének első félévi eredménye. A mizserfai bányászok ugyanis a szénme- áencében elsőként fejezték be félévi tervüket, s már szombat déltől a félévi terven felül küldik felszínre a szénnel teli csilléket. Ugv számolnak: ha minden rendben megy, semmi sem zavarja munkájukat. több mint 26 ezer tonna szénnel tetőzik meg a hat hónapra előírt mennyiségi tervüket. Őszinte, nyílt légkör Az összevonás óta a mizserfai bánya a szénmedence egyik legnagyobb termelő egysége lett. A régi kazári és a külfejtésű • bányával együtt naponta nem kevesebb mint 396 vagon szenet adnak népgazdaságunknak. Az év eddig eltelt időszakát nézve ez a mennyiség mindég több volt, hiszen rendszeresen és egyenletesen túlteljesítették napi előirányzataikat. És most nézzük az eredmények titkát. betakarításáig, azonban valamennyi terményraktárban befejezik ezt a munkát, Ezzel párhuzamosan elvégzik néhány magtár korszerűsítését is. A Palotáshoz tartozó Pajta-pusztai gabonaraktárban megteszik a szükséges előkészületeket a gabona nagyüzemi átvételéhez, tárolásához. A terménybetakarítás idejére készenlétbe helyezik a szükségraktárakat is. A Terményforgalmi Vállalat megbeszélést folytat valamennyi gépállomás vezetőjével, hogy szükség esetén a gépszínekben is gabonát tárolhassanak. Az idei csapadékos időjárás nemcsak a gabona érését késlelteti, hanem arra is következtetni enged, hogy a magas víztartalom miatt * igen gondosan kell tárolni a betakarított termést. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat a megyében két községben, Magyarnándorban és Őrhalomban gabonaszárító, Az újjáválasztott nagyüzemi pártbizottságnak egyik első és legfontosabb feladata az volt, hogy rendet teremtsen a pártszervezetek életében, rendszeres pártéletet alakítson ki az aknaüzemek alapszervezeteinél. Megválasztották a KISZ bizottságot is, s minden üzemnél létrehozták a KISZ szervezeteket. S amikor a mozgalmi életben rendezték a sorokat, azonnal életre hívták a pártbizottság mellett működő műszaki tanácsadó bizottságot is. A három tagból álló bizottságba gépészmérnököt, műszaki vezetőt és technikust választottak. vezetésére a fiatal bányamérnököt, Zsuffa Miklós elvtársat kérték fel. Ez a bizottság igen hatékonyan segíti a pártbizottság tevékenységét, műszaki és szakmai tanácsokkal látja el tagjait. A pártmunka továbbjavítá- sa céljából még bátrabb intézkedéseket is hoztak Mi- zserfán. Minden munkahelyre — szénfalhoz, külső és belső szállításhoz — kommunista felelősöket állítottak, de nem idegenkedtek attól sem, hogy fontos területeken akár kisze- seket, akár igen jó munkát végző pártonkívülieket is munkába állítsanak. Ezek az elvtársak pedig vállalták e nagyszerű megbízatást. Míg például korábban állandóan baj volt a szállítással, a tal- bó hiány rendszeresen gátolta a belső szállítást, a termelést, a bunkerekből rendszeresen vasárnaponként tudták a felgyülemlett szenet elszállítani. a kommunista felelősök beállításával egy csapásra megváltozott a helyzet. Sőt! Éppen az elmúlt napokban szállítási rekordot értek el Mizserfán. Ugyanazokkal a villamos mozdonyokkal, azokkal a talbókkal, azzal a személyzettel mint az összevonás előtt, egy nap alatt 525 vagon szenet tudtak leszállítani! Pedig most is van — nem is kis mértékben villám- 14?,^ géphihásodás stb, amire korábban igen nagy előszeretettel hivatkoztak vezetők és munkások egyaránt. Rendet teremtettek több üzem életében. A Pólyos üzemben például a civódás, veszekedés jellemezte egy-egy brigád életét. A pártszervezet — a műszakiak javaslatára valóban kemény kézzel nyúlt ehhez is. A brigádtagok meghallgatása után javaslatot tett csapatvezetők leváltására, s olyanokat bíztak meg, mint Kovács Imre István vájárt, akit szeretnek az emberek, szakmai és politikai érettségével rátermett a vezetésre. üzemet létesít. Az üzem megfelelő bérfizetés ellenében termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak egyaránt szárít nagy nedvességtartalmú átvételre, tárolásra alkalmatlan gabonát. A gabonaátvételhez, szükséges mérlegek, műszerek javítása, hitelesítése a tervezettnek megfelelően halad. A számítások szerint, e hónap végére e munka teljes egészében befejezést nyer. Serény munka folyik ezekben a napokban a malmokban is. Négy malomban már eddig befejezték az új gabona őrlését megelőző nagyjavítási munkálatokat. Ezekben a malmokban a gépek, alkatrészek javításával pártuzamosan megtörtént a raktárak fertőtlenítése is. A munkát az új gabona őrléséig még két malomban kell befejezni, s akkor a terményraktárakhoz hasonlóan a malmok is tisztán, őrlésre készen várják a jónak Ígérkező termést. A pártbizottság, az alap szervezetek mindent elkövettek, hogy a munka tovább javuljon. Egyik legfontosabb dolognak tartották, hogy megnyerjék az embereket, azok őszintén szóljanak a munkáról a munkát gátló tényezőkről. A szurdoki üzemnél például három akna szocialista brigádjait hívták össze tanácskozásra. Ezt a tanácskozást a nyílt légkör jellemezte. Bátor és őszinte hang. Az emberek elsősorban a műszaki vezetést bírálták. Igazuk is van! Mert ahhoz, hogy a bányász jobban termeljen, több szenet adjon népgazdaságunknak, ahhoz feltétlen hatékonyabb műszaki segítség- nyújtásra van szükség. Garami Gyula szocialista brigádvezető például itt mondotta el: több kamrafeitésben dolgoznak ,rossz körülmények között. Rosszak a gépek, nincs elég kaparóteknő. A nagy nyomás miatt is helyes ácsolási eljárást kellene kidolgozni. Helyes volt Garami elvtárs bírálata? Természetesen! Azóta sok minden megváltozott! Már megkezdték a rossz kaparóteknők lecserélését, mind nagyobb műszaki segítséget kap ez a brigád is. Az agitáció eszközéről Az a véleménye a mizserfai pártbizottság vezetőjének Kaposvári Ferenc elvtársnak, hogy a kellő műszaki megalapozottság után lehet a helyes agitációs tevékenységet is kialakítani. Nos, az összevonás után Miszerfán ez sikerült is. A szó legszorosabb értelmében megvalósult az a jelszó, hogy minden kommunista agitáljon. Agitálnak is! A bányaüzemnél nagyon kevés kommunistát lehetne találni olyat, aki ne ismerné a termelési mutatókat, hol tartanak a termelésben, mi a teendő a minőség javításában, az önköltség csökkentésében. Hiszen agitációs munkájuk középpontjában éppen ezek a legfontosabb feladatok végrehajtása szerepel. A kommunisták tehát ismerik a feladatokat. A végrehajtáshoz azonban az egész kollektíva segítségnyújtása szükséges. Ezért is váltak be a mizserfai üzemeknél a két hetenként megtartott röpgyű- lések. Megbeszélik: milyen eredményeket értek el, hol szorít a cipő, hol kell még valamit tenni. Rendszeres a csapatvezetőkkel, a műszaki középkáderekkel, való beszélgetés, de a munka dandárját a szocialista brigádvezetőkkel, a brigádtagokkal vi-* tátják meg. És ez nagyon jó. Úgy fogalmazták meg Mizserfán: van mindég példa, élenjáró, s ez a szocialista brigádmozgalom eredménye. A pártbizottság, az alapszervezetek agitációs tevékenységének egyik igen fontos erénye az élenjárók népszerűsítése. Élénkek, elevenek a versenytáblák. A központin ott találjuk az üzem legjobbjainak havi eredményét — a mennyiségi tervteljesítés mellett a minőséget, sőt a keresetet is. Az üzemeknél elhelyezett versenytáblák a dolgozók tíz naponként elért eredményeiről szólnak. Külön tüntetik fel a szocialista brigádok eredményeit — átszervezték, megerősítették a műszaki patronálást — ez is példaként szolgál a nagyszerű derékhadnak. És ha már a szemléltető agitációnál tartunk. ma már dicséretesen működik az úgynevezett „Gombostű” faliújság, amelyik sorra járja az üzemeket, rajzaival, szöveges Írásaival dicsér és nagyszerűen bírál. Hogy ez-e csupán a mizserfai bányászok eredményeinek titka, nem tudni. Leírni azonban érdemes volt, hogy a hasznos és jól bevált módszereket mások is vegyék át, alkalmazzák munkájukban. Mert a tröszt megnövekedett feladatának végrehajtása nemcsak a mizserfai, hanem az egész szénmedence bányászainak kötelessége. Somogyvári László Korszerű üzletek A Nógrád megyei Élelmiszer Kiskeres« kedelmi Vállalat mind többet tesz azért, hogy megyénk lakói korszerűen berendezett üzletekben vásároljanak. A kulturált kereskedelem megteremtéséért ebben az évben több mint 2 millió forintot fordít beruházásra, a rég! üzletek korszerűsítésére. Ebből az összegből 4 új pe- remboltot nyitnak és tíz régi üzletet korszerűsítenek. A képen látható nagy- bátonyi élelmiszer- üzlet átépítésére fél milliót meghaladó öszcget költöttek. Felkészülés az új búza átvételére Gépszínekből gabonaraktár — Gabonaszárítók — Fertőtlenítik a raktárakat Mikor lesz már vége? Július 1-től már két műszakban kellene dolgoznia a Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalatnak. Ebből azonban már nem lesz semmi. A VÁLLALAT VEZETŐI BOLDOGOK lesznek, ha erre augusztus 1-re sor kerülhet. De még erre sem sok reményük van. Pedig éves tervüket már erre szabták, s most főlhet a fejük, hogyan oldják meg a nyakukba szakadt, erejüket felülmúló feladatot. A kettős műszak pedig azért nem idulhat meg, talán egy hónapos késéssel sem, mert... Én szinte már írni sem akarom, nem esik már jól, mert -ez már olyan, mint valami verkli egyhangú, sem testnek, sem léleknek nem kívánatos nyekergése. Hát persze, hogy a beruházást nem készítették elő úgy, ahogy az a nagykönyvben elő van írva. Ezért nem fogadta el a beruházási programot csak ötödszörre a Beruházási Bank, aztán az Építésügyi Minisztérium emelt kifogásokat. S mire végül az engedély is megszületett, s a Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat megkapta a kivitelezésre a megbízást, bizony benne voltunk a tavaszban. A kivitelező vállalatnak sem anyaga, sem embere nem volt a tevékenységhöz — hiszen a későn érkezett megrendelés terven felüli volt. S ha a munkaerőt még előteremtették, nem voltak sem födémelemek, sem vasbetongerendák, sem mész, semmi. A megrendelést ugyan föladták, de például a vasbetongerendát szállító vállalat a harmadik negyedévre igazolta vissza a rendelést — akkorra, amikor az eredeti elképzelések szerint mindennek készen kellett volna lennie, * sőt javában folynia a kétmű- szakos termelésnek. Kezdődött a futkosás, a „szocialista összeköttetés” felhasználása. Hírek szerint, ennek a futkosásnak köszönhetően sikerült vasbetongerendát szerezni, s augusztus 1-re, ha teljesen nem is, de lehet szó valami kétműszak-féle termelésről. Nem lesz tragédia. De mikor lesz már egyszer vége az efféle beruházási „selejt gyártásnak”? Hiszen ebben az esetben is csaknem egymillió forint forog kockán. Mikor lesz már vége...? Cs. G. Emberi körülményekéi Sok az a kétszáz ember. Pedig még most is ennyi hiányzik a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat létszámából. Nagy részük kubikos. Lehet, hogy mind az. De ha a vállalat munkaerővándorlását nézzük, akkor még furcsábba helyzet. Ha két embert felvesznek, akkor három távozik a vállalattól. Pedig ha valaha szükség volt az építőiparban dolgozókra, akkor most igazán szükség van. Nem volt célom, hogy valamennyi okot keressem. Egyetlen dolgot vizsgáltam. Még pedig azt, ami véleményem szerint feltétlen befolyásolja a munkásvándorlást. Állítom: ha egy-egy munkás munkahelyén nem találja meg a számára megfelelő szociális szolgáltatásokat, könnyen fogja kalapját, s olyan helyet keres, ahol mindez rendelkezésére áll. De tessék csak megnézni a salgótarjáni szálloda, avagy a művelődési ojthon építőinek öltözőjét! Egyszerűen felháborító. Nem is öltöző az! Mindjárt a bejárat előtt egv halom szemét. Bűzlik. Az odahordott gömbvasak a balesetek legnagyobb forrásai. A falak szögekkel teli verve. Azon csiin- genek a munkások ruhái. A szekrények alatt ujjnyi vastag por. piszok. Van ott mosdó, de nincs víz. Az emberek a mésznltáshoz tárolt edényből szerzik a vizet, abban mosakodnak. Van itt minden. Kerékpár, festékes doboz, szerszámosláda — egyszóval minden ami inkább raktár, mint öltöző jelleget biztosít ennél áz építkezésnél. A fal? Mocskos. Pedig lenne mész — végtére is énítkezésen vagyunk. Lenne tanuló is, aki kimeszelné ezt a helyiséget. De talán menüink tovább. A másik — öltözőnek csúfolt helyiségbe. Itt két szoba áll az építők rendelkezésére. Nem tudni melyik „okos” találmánya. A két helviség egymásba nyílik. Elől a női. ^ belső szobában a férfi öltöző. De csak azért, hnry zavariák a nőket öltözködés közben?! Ki tudja. Száz szónak is egv a vége. Járt itt már bizottság. Ki t«>d ín, hány utasítást adf*k ki az öltözők helyreállítására. Mindez azonban süket fülek re talált — éppen az építésvezetőnél. De törvényeink íriák elő: teremtsünk emberi körülményeket még az építkezéseken dolgozóknak is. S. I.. MI KELL MÉG? Leszólnak a megyéről: — Gyerekek, van 280 ezer forintunk, el kell költeni. Így kezdődött. — Gyerekek, a megye ad 280 ezret. Nálunk nincs fürdő öltöző — ebből megépíthetnénk. . így folytatódott. Aztán összedugják a fejüket. Tervezgetnek, rajzolatnak, számolgatnak. Világos, hogy a pénz csak a puszta épületre elég. Abból is a felmenő falak, tető. A vakolás már nem fér bele a kerqtbe. De mindegy. Csak jöjjön ■ a pénz. Ha már a falak állnak, tető alá kerül, csak nem hagyják, hogy befejezetlenül maradjon! A terv elkészült, a Beruházási Bank jóváhagyta, s a 268 ezer forintos beruházás üzembehelyezési határidejét 1962. október 1-re tűzte ki. De ezzel nem fejeződött be. Az üzem vezetésében azóta változások történtek. A Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalatnak új igazgatója, műszaki vezetője, főkönyvelője van. Fogalmuk sincs, miféle tervek készül-, tek a szociális létesítményről előttük. Csak abban biztosak, hogy 268 ezerért, de még 280 ezerért sem lehet olyan fürdőt és öltözőt építeni, amely megfelelne a követelményeknek. Ahhoz legalább 460 ezerre lenne szükség ösz- szesen. Dehát csak 280 ezer volt. Azt elődeik el is költötték. Az épület áll — igaz nem október, hanem december óta — de áll. Üresen, vakolatlanul. Benne cementes zsákok. Letakarva, mert csorog be a víz. Az üzem mostani vezetői hiába kérik, adjanak lehetőséget a befejezéséhez. — Nincs lehetőség, mondja a megye. — Nincs pénz. — Dehát akkor miért engedték félig felépíteni — vitatkoznak a gyarmatiak. — Mi nem engedtük. Semmi közünk hozzá. Egyéni akció. Hát nem különös? No, mintegy. Az ügy nem sürgős! Igaz, hogy a tetőn a víz becsorog, rongálódik a félig kész épület. De nem sürgős. Össze nem dől. Jó téglából van rakva. A dolgozóknak sem olyan sürgős. Egyelőre jó a régi szociális létesítmény: 120 emberre van egy csap az udvaron. Mi kell még?
