Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-19 / 49. szám

4 NÖGRÄDINÉPÚJSÁG 1963. június 19. Összehasonlító adatok az eddigi űrutazásokról Valerij Bikovszkij, az ötö­dik szovjet űrhajós mindösz- sze 26 hónappal később in­dult el Föld körüli űrrepülé­sére, mint Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa. Bikovszkij első köre a Föld körül, a szovjet űrhajósok útján a 131-ik fordulat volt a Föld körül. A szovjet űrhajó­sok által megtett útnak több Az űrhajós neve Az űrhajó neve Jurij Gagrin fosztok 1. German Tyitov V ősz tok 2. John Glenn Friendship 7. Scott Carpenter Aurora 7. Andrijan Nyikolajev Vosztok 3. Pavel Popovics Vosztok 4. Walter Schirra Sygma 7. Gordon Cooper Faith 7. mint a fele Andrijan Nyiko­lajev őrnagy űrrepülésére esik. Nyikolajev a Vosztok 3. fedélzetén 10 hónappal ez­előtt olyan hosszú utat tett meg a Föld körül, amely csaknem kétszerese az ameri­kai űrhajósok által eddig megtett útnak. A szovjet űrhajók súlya amerikai űrhajósok űrkabin­jáénak. Az első szovjet űrha­jósokat magasba emelő, 20 millió lóerős rakéta hajtómű­ve szintén többszörösen erő­sebb az amerikai űrhajók hordozórakétái hajtóművénél. Alább közöljük az űrhajó­sok repülésének összehason­legalább háromszorosa az lító adatait: A megtett A repülés A megtett A repülés ideje körök száma tartalma útliossz 1961. IV. 12. i 1 ó 48 P 40 000 km 1961. VIII. 6—7. 17 25 ó 18 P 700 000 km 1962. II. 20. 3 4 ó 56 P 129 000 km 1962. V. 24. 3 4 6 56 P 129 000 km 1962. VIII. 11—15. 64 95 ó 2 640 000 km 1962. Vili. 12—15. 48 71 ó 1 980 000 km 1962. X. 3. 6 9 6 13 P 259 000 km 1963. V. 15—17. 22 34 ó 920 000 km GCOOPER UTJAA/AITH-rURHAJON t. fordul»* cacaoooooofroocoooo 21. fordulat Térképünkön Gordon Cooper, amerikai űrrepülő, 1963 május 15—17-én megtett út­ját ábrázoltuk. Cooper 34 órán át repült Faith 7. elnevezésű űrha jóján összesen 22-szer kerülte meg Földünket. S ezalatt 920 000 kilométernyi utat tett meg. Összehasonlításul közöljük, hogy Valentylna Tyereskova kedden délig a Vosztok 6 űrhajójával már 29 kört írt le, s ezzel túlszárnyalta Cooper rekordját. Hogyan viseli el a női szervezet az űrrepülést? Az első női űrutas sok ér­dekes kérdés megválaszolását ígéri a kozmikus orvostudo­mány számára. Az ember űr­utazása mindenkor két komp­lett feladatkör megoldását je­lenti. Az első a gyakorlati kontrolija mindannak, ami az előkészítés folyamán történt. a másik újabb megíigyélések, adatok gyűjtése az űrkutatási program végrehajtása során. Á nők eddig is sok kiváló sporteredményt értek el, s az első időszaktól kezdve ott vol­tak a repülés úttörői között, s nagyon sokan űzik közülük a „bátrak sportját”, az ejtő­ernyőugrást. Várható volt, hogy az űrhajózással kapcso­latos különféle megterhelése­ket a rakétahajtóművek mű­ködése miatt fellépő túlterhe­léseket. a vibráció és zajhaj- tást, majd az azt követő súly­talanság állapotát a női szer­vezet a férfiakéhoz hasonlóan képes elviselni. Az első nő űrutazását elő­készítő tudományos munka a legmegfelelőbb személyek ki­válogatásával kezdődött. Elő­ször a Szovjet Orvostudomá­nyi Akadémia meghatározta azokat az élettani és lélektani követelményeket, melyeknek alapján meg lehetett találni e feladat végrehajtására a legalkalmasabbakat. A köve­telmények között feltétlenül szerepel a jó fizikai erőnlét, teljesen egészséges szervezet, s nagy lelkierő mellett az is, hogy olyan sportokkal foglal­kozzon, melyek hozzátartoz­nak az űrhajósok kiképzési programjához. Az előkészítés során ugyan­azt a nehéz űrkiképzési prog­ramot kelleti; elvégeznie, me­lyet férfi kollégái hajtottak végre: huzamos időn keresz­tül alacsony nyomású kamrá­ban tartózkodva megismerke­dett a légnyomáscsökkenés következményeivel. A centri­fugában ismerkedett és alkal­mazkodott a nagyfokú túlter­helésekhez. az alacsony és magas hőmérsékletű kamrák­ban pedig a nagy hideghez, illetve a hőséghez. Ejtőernyő- ugrásokat hajtott végre, kü­lönféle kiegészítő sportokat végzett, parabolaalakú pályán repülőgépen megismerkedett a súlytalanság állapotával. A Vosztok 6 sikeres útja azt bizonyítja, hogy jó volt a tudósok kiválogatása, jó volt az első női űrhajós előkészíté­se és korunk legizgalmasabb sportjában, az űrrepülésben is elfoglalták a nők a helyüket a férfiak mellett. Dr. Echter Tibor m történt a külpolitikában? 4 „I/OSZTOK-5 ÉS A VOSZTOK-6” ZÚGÁSA ÉS AZ ATOM CSEN O Az elmúlt hét nem szűköl­ködött fontos nemzetközi ese­ményekben: krónikásának nem is kerül fáradtságába egybegyűjteni a legjelentő­sebbeket. Hiszen e hasábok­ra kívánkozik a leszerelés problémájának elmozdulása az eddigi, holtpontról csakúgy, mint a „Vosztok—5 és Vosz­tok—6” felbocsátása, fedélze­tén az ötödik és a hatodik szovjet űrhajóssal, aki ráadá­sul a világ első női űrhajósa. De az egyéb történések is ér­dekesek: az iráni zavargások elülte egybeesett az iraki kurd-ellenes hadjárat megin­dulásával. — az amerikai né­ger üldözés új, gyilkos szaka­szába lépetl. — Angliában er- kölcsbotránv ingatta meg a Macmillan-kormány pozícióit. — a velük szomszédos Auszt­riában a kormánykoalíció fennmaradását továbbra is veszélyezteti a Habsburg Ottó visszatérte körüli vihar. — Franciaországban a de Gaul­le-Adenauer paktum parla­menti ratifikálása új alkal­mat adott az ellenzék felso- rakozására. A hét leg-nag-yobb eseménye az a bejelentés volt, hogy Moszkvában július hó köze­pén felújít iák az atomfegy­ver-kísérletek betiltásáról ko­rábban volt szov jel -angol ­amerikai tárgyalásolcat. Há­rom körülményt is alá kell húznunk ezzel kapcsolatban: 1. Hruscsov szovjet kor- mánvfő. Kennedy amerikai elnök és Macmillan britt mi­niszterelnök bizalmas levél­váltása előzte meg az új tár­gyalások időpontjának kitűzé­sét: feltehető tehát, hogy már ezekben a személyes üzene­tekben bizonyos közeledés történt a szembenálló állás­pontok között. 2. Az újabb tárgyalásra a szovjet fővárosban kerül sor. s ez az első eset. hogy a nyugatiak ilyen döntő fontos­ságú diplomáciai megbeszélés­re Moszkvába utaz.zanak. 3. Kennedy a washingtoni egyetemen elmondott beszé­dében sok tekintetben új hangot ütött meg, amikor az amerikai külpolitikáról és a szovjet-amerikai kapcsolatok­ról szólott Diplomáciai meg­figyelők véleménye szerint egyetlen amerikai elnök sem ment el ilyen messzire — a hidegháború óta... megindulása Napirenden űrkabin el hajtatta Dr. ligjod László tanár a Vosztolí útjának j(*lentősóijóröI Egy nappal a Vosztok 5 in­dulása előtt érkezett haza dr. Egyed László, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem geo­fizikai tanszékének vezetője, az Akadémia levelező tagja arról a tíznapos konférenciá- ról, amelyót Varsóban tartot­tak az űrkutatással foglalko­zó szakemberek a világ min­den részéből. Hogyan látja a varsói konferencia fényében Bikovszkij alezredes utazását? — erre vonatkozóan kértünk tájékoztatást dr. Egyed László­tól. — Bár a konferencián már felbukkantak olyan „félhiva­talos” hírek, hogy a Szovjet­unióban ismét űrhajó felbo­csátására készülnek a közel­jövőben — mondotta dr. Egyed László —, a Vosztok 5 útjának híre mégis meglepe­dik majd az űrben, mint bár­melyik társa eddig, rendkívül fontos előrelépést jelenthet a világűr titkainak felderítésé­hez. Nemcsak arra gondotok most, hojív az űrhajó és a hordozórakéta összes rendsze­rének újabb ellenőrzésére, tö­kéletesítésére kerül sor; egyes vélemények ugyanis arra en­gednek következtetni, hogy miután az űrhajón belül lé­nyegében megoldódtak a lechnikai és élettani problé­mák, ezután már azokra a próbákra és vizsgálatokra ke­rül sor. amelyek az űrkabin elhagyásának eddig felderítet­len körülményeire adnak vá­laszt. — Melyek, ezek a körülmé­nyek? — Abban a pillanatban, ahogy az űrhajós elhagyja a tésként ért. Elsősorban abból kabint, fokozottan jelentkezik a szempontból, hogy mennyi­re céltudatosan, pontosan és gyorsan halad a szovjet űrku­tatási program megvalósítása. Már csak azért is osztoznom kell azoknak a szakemberek­nek a. feltevésében, akik sze­rint a „nemzetközi nyugodt év", azaz a minimális napfolt- tevékenység időszakára, 1965 Végére megvalósul a „partra­szállás” a Holdon. — Hogyan vélekedik arról, hogy Bikovszkijra vár minden eddigi űrhajósrekord megdön­tése? — A várható rekord termé­szetesen nem cél, csak fontos eszköz. Az a tény, hogy a Vosztok 5 utasa a jelek sze­rint hosszabb ideig tanózko­a három külső hatás: a lég­nyomás és a hőmérséklet vál­tozása, valamint a sugárzási veszély nagyobb lehetősége. E hatások ellen az űrkabin védettséget nyújt, bár nagyon valószínű, hogy a védőöltözé­kek, technikai felszerelések kidolgozása olyan stádiumba jutott már, hogy biztonságot adnak — űrhajón kívül is. Kétségtelen, hogy a hőmér­séklet hatása az űrben bioló­giailag még nem tisztázott, ennek tapasztalati értékelése arra az űrhajósra vár, alá a világon elsőként elhagyja majd a kabint. Ami a sugár­zást illeti: a varsói konferen­cián több előadás is foglalko­zott a témával és a felszóla­lók úgy foglaltak állást, hogy a sugárveszély nem jelent komolyabb technikai akadá­lyokat már. Az űrkabin elha­gyása azonban egy negyedik, cseppet sem lebecsülendő és rendkívül érdekes problémát állít a kutatók elé: azt, hogy miképp lehet az űrkabint is­mét eredeti, kutatási állapot­ba hozni. Ez egyébként nem­csak a holdra utazásnak, ha­nem a Földre visszatérésnek is egyik legfontosabb kérdése. — Az űrkabinból történő távozás napirendre tűzése ezek szerint már közvetlenül a Hold-utazással függ össze? — Nemcsak azzal, sőt egye­lőre talán nem is elsősorban azzal. A szovjet tudósok az utóbbi időben többször is cé­loztak arra, hogy a rakéták nagy mennyiségű hajtóanya­gának tárolásához szükség le­het egy vagy több közbenső űrállomásra. Véleményem sze­rint ezeket a viszonylag sta bil helyzetben lebegő, raké­táknál jelentősen nagyobb 1ö- megű űrállomásokat több szputnyik1 sorozatos felbocsá­tásával. majd automatikusan irányított összeillesztésükkel teremtik meg. Ettől függetle­nül azon a véleményen va­gyok, hogy a Hold-utazást „parkírozás”, tehát az űrka­bin elhagyása, hajtóanyag fel­vétele nélkül is sikerül meg­valósítani. Mindezt azonban szerintem feltehetőleg még megelőzi a Hold körülrepülé- se — fejezte be nyilatkozatát dr. Egyed László. F. G. Amikor tehát a jövő hó­nap közepén az „atomcsend' megteremtésére, azaz a kísér­leti robbantások megtiltásá­ra, a szovjet fővárosban meg­kezdődnek a háromhatalmi tárgyalások, az emberiség re­ménykedve tekinthet kime­netelük, eseményük elé. Annyival is inkább, mert a Szovjetunió ezen a héten újabb világraszóló tettel bizo­nyította azt a műszaki és tu­dományos fejlettségét, amely az űr meghódításának békés versenyében számára új előnyt jelent, egyben azon- ben a szovjet rakétagyártás fejlődéséről tanúskodva. a nyugatiakra katonai és diplo­máciai hatással is lehet. A ,,Vosztok—5” és 6 zúgása az űrben figyelmeztetőként is cseng a hidegháború (vagy ki tudja? a melegháború?) meg­szállottjainak fülében... A négerkérdés A nyugati táborban belső gondok is jelentkeznek: az Egyesült Államokban a néger üldözés tovább tart. Ez pedig megtépázza az USA tekinté­lyét világszerte, elsősorban pedig éppen azokban az af­rikai új országokban, ahol az amerikaiak most akarják lá­bukat megvetni, kiszorítva a korábbi angol, francia, belga gyarmatosítókat. Az USA Alabama államában, Wallace kormányzó a héten megaka­dályozta néger diákok egye­temi felvételét. Jackson vá­rosban megölték Evers-et, az egyenjogúságért küzdő szí- nesbörűek vezetőjét, a rend­őrség pedig 13 néger egyházi személyt vett őrizetbe, bűnükül felróva, hogy gyász­ünnepséget szerveztek a meg­gyilkolt emlékére. — a felhá­borító esetek hírére egész Amerikában tüntettek a né­gerek. még Washingtonban is az utcára vonultak. A kurd „háború" A Közép-Keleten, ahol még mindig cseppfolyós a politikai helyzet, Irán után Irak hívta fel magára a világ figyelmét. Aref iraki elnök kormánya ultimátumot intézett az ország északi részén élő kurdokhoz. Utána hadjáratot indítottak Barzani kurd vezér ellen; mozgósítást rendeltek el, a kormánycsapatok zömét Kur- disztánba irányították. A megindult hadműveletekről ellentétes hírek érkeztek: Bagdad előrenyomulást jelent, Barzani főhadiszállása a* kur- dok sikereit közli. Az iraki- kurd ellentét magva az, hogy a kurdok lakta területeken vannak Irak leggazdagabb olajmezői, a kurd vezetők pe­dig széleskörű autonómiát kö­vetelnek az iraki központi kormánytól. A Kurdisztánért folyó harc közre játszik az egyiptomi—szíriai—iraki állam- szövetség megalakulása kö­rüli huzavonában is: jelzéssel szolgálhat az a tény is, hogy Talabani tábornok, a kurdok egyik vezetője a napokban Kairóban tárgyalt. Köztudo­mású, hogy az utóbbi hetek­ben elhidegült a viszony Kai­ró étrta másik két főváros: Damaszkusz és Bagdad vezető politikusai között. Pálfy József Hogyan táplálkozik az u Georgij Arutyninov orvos, a TASZSZ egészségügyi kérdé­sekkel foglalkozó szemleírója az űrhajósok táplálkozásáról írt cikket. Bevezetőben rámu­tat, hogy az űrhajóspilóta munkája jelentősen megter­heli a szervezet fiziológiai funkcióit. A cikkíró' ezután emlékez­tet arra, hogy az első űrrepü­léseknél az űrhajósok teljesen pépszerűvé feldolgozott étele­ket kaptak. Andrijan Nyikola­jev és Pavel Popovics táplálé­ka már közelebb állt .a szo­kásos ételekhez. Bikovszkij űrutazása előtt kísérleteket végezlek arra vo­natkozólag, hogy miként hat­nak az anyagcserére az űrre­pülés különböző tényezői. E kutatások alapján meghatá­rozták az ételadag kalória- és vitamintartalmával kapcsola­tos követelményeket, hogy mennyi legyen bennük a fe­hérje és az egyéb tápanyag. A napi táplálékadag értékét 2500—2700 kiló-kalóriában ha­tározták meg. Mivel a szénhidrátok inten­zíven felhasználódnak mind az idegi-pszichikai megterhe­rhaj ős ? lés, mind pedig az űrrepülés egyéb tényezőinek következté­ben, a zsírtartalom egy részét könnyen felhasználható szén­hidrátokkal helyettesítették. A napi táplálékadag a kö vetkezőképpen tevődik össze: (az összkalória-érték része százalékban) fehérjék zsírok szénhidrátok kalóriaérték 105 78,5 332,5 2526 17% 29% 54% 100% Az űrhajós ételadagja a szakácsművészet különböző készítményeiből áll: vagdalt­hús, sülthús, sültborjú, csirke­szeletek. marhanyelv, hering- gel vagy lekvárral töltött zsemlye, ikrás szendvics, friss narancs, citrom, alma, külön­böző gyümölcslevek és külön­leges cukrászati készítmények. Az étkezés megkönnyítése végett mindezeket apró dara­bokra, szeletekre készítették, amelyeket egyszerre szájába vehet az űrhajós és nem kell harapnia belőlük. „Zuhanyozó’* az űrhajó kabinjában A Komszomolszkaja Pravda tudósítója felkereste azokat a laboratóriumokat, ahol a koz­mikus vizet és a kozmikus ételeket készítik. A láboratórium munkatár­sai utaltak arra, hogy a lét- fenntartás három legfonto­sabb tényezője a világűrben a napfény, a levegő és a víz. Napfényből van elegendő, a levegőt és a vizet szállítani kell. A vizet az űrhajóban egy rendkívül szilárd, rétegezett falú tartályban tárolják. Az űrhajós gumicsövön, gomb­nyomásra juthat a vizhez. Az ivóvizet ..moszkvai konzer­vált” víznek nevezik, és kö­zönséges vízvezetéki vízből állítják elő. A laboratórium egyik mun­katársa tréfásan megjegyezte, hogy German Tyitovnak nem ízlett a magával vitt víz. A vizet a starthelyről vették, Tyitov pedig a moszkvai víz ízét szokta meg. Ezért Nyiko­lajev és Popovics űrutazásá­hoz olyan vizet „készítettek”, amilyet a két űrhajós „földi éleiében”! megszokott. A laboratórium tudósai ez­után az űrhajós higiénikai le­hetőségeiről beszéltek. Megje­gyezték. hogy a tágas kabin lehetővé teszi a rendszeres tornászást. A mosdás különle­ges vegyszerrel áztatott géz­csomóval történik, amely ugyanúgy tisztítja a bőrt, mint a szappan és a víz. Fog­mosáshoz úgynevezett ehető pasztát készítettek, amefyet az űrhajós a „fogmosás” után egyszerűen lenyelhet. A fog­paszta kellemes íze, jó, üdítő érzést kelt. A szakemberek több különleges zuhanyozóbe­rendezést dolgoztak ki, ame­lyek üzemeltetéséhez mind­össze három-négy liter víz szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents