Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-12 / 47. szám
Posta az űrön át A rohanó, modern élet fo- azt a gondolatot, nem lehet- lehetségesnek tartják egv ..űrkozódó gyorsaságot követel a ne-e felhasználni az űrt nos- postahivatal” megépítését és mai embertől. A technika leg- tai célokra is? kifizetődő működtetését. Enújabb lehetőségei szülték meg Az űrtechnika tudósai már nek az atommeghajtású szerkezetnek sematikus rajzát Ronald Bedford űrszakértő tette közzé. Az idemellékelt ábra felső része a szerkezet legfontosabb része, az atomgenerátor. Nos, ez az „űr-posta- hivatal” táviratokat venne fel az űrben és továbbítana; telefonbeszélgetéseket bonyolítana le; televízió adásokat közvetítene. A bonyolult technikával létrehozott eme űr-intézmény tizenkét mesterséges hold rendszerében működne. A merész tervezők Légi utasszállítás 1990-ben HOLNAP IS FANTÁZIA Verne Gyula világánál tökéletesebbet alkotott az ember s amit tegnap csak fantáziának és utópiának véltünk, ma kézzel fogható valóság. Az egykori utópisták szívesen helyezték seholsincs országaikat a Holdra, a Marsra, vagy más szerintük elérhetetlen helyekre. Hovatovább azonban nem maradt hely az efféle utópiáknak — legalább is a Naprendszeren belül. Az első 80 kg-os szputnyik 1286 nap alatt készült el. Gagarin négy és féltonnás űrhajója már sokkal rövidebb idő alatt hagyta el a műhelyt ... Egy évtizeddel előbb még ez is utópiának tűnt volna a szakemberek szemében, de ma már? Marx György fizikus csillagászunk fejtette ki e kérdés technikai oldalát. A naprendszer szélső határáig, illetve a fényével mérhető távolságra fekvő legközelebbi állócsillagig és vissza, még csak elég lesz az űrhajó továbbításához valamilyen etomerő hajtómű és az ionrakéta teljesítménye. Nagyobb távolságokra irányított űrkutatásokhoz már az antianyag- rakéta hajtóművére lesz szükség (lényege az anyag és az Egy óra és 5 perc alatt teszi én feletti űrbe. Egyre fokozodó majd meg a Los Angeles—Moszk- gyorsasággal harminchatezer kilóvá utat azaz a tervek szerint méter magasságba jutnak, ami- 1990-ben már utasokat szállító kor bekapcsolják a gyújtás má- hiperhanggyorsaságú rakétával a sodik fokozatát. Megindul a ra- kiszá- magasba röpített repülőgép, kétamotor és elindítja a hordo- ' amelynek tervét Leston Faneuf, zógép sínéiről az utasokat szal- mitottak, hogy technikailag a Bell Aircraft Corporation mér- lító gépet, amely most már a már lehetséges az úgynevezett nőké készítette el. Ahhoz, hogy stratosférában igyekszik, Moszkva „rakéta-komp” megalkotása. egy óránál alig hosszabb idő !’ , , , „ alatt ezt az utat, amelyet most IS. A „rakéta-kompok segít- a leggyorsabb járatú lökhajtá- ségével megoldódnék az űrön sós gép 14 óra 17 perces rekordk«res7tiil történő csornai* és időben tett meg, óránként 24 000 Keresztül torteno csomag- es kilométeres sebességgel kell szállpostai kuldemenyszallitas nia. problémája. E tervek megva- A mérnök szerint a hiperhanggyorsaságú gép tulajdonképpen két gépből áll majd. Kettejük összsúlya 375 tonna lesz, vagyis duplája a most legnagyobbnak csomagok mint ahosvan ezek számító bombázó gépnek. Az csomagOK mint anogyan ezeK egyik gép a hordozó géPj amelyeljutnak egy-egy mai nagy- nek az a feladata, hogy a kellő város egyik kerületéből a magasságban megadja a hátán „» , . . ,, , levő síneken álló másik gépnek másikba; A „rakéta-kompok a kezdeti sebességet.Szerepe te- egyben az űrállomások szere- hát ugyanaz, mint az interkontl- !ési munkafeltételeit is bizton- nentális rakéták első foljozatáiesi munKaieiteteieit is bizton- nak A gép huszonhét méter sagosan megteremtenék; hosszúságú lesz. Csúcsában két A távolabbi ' tervek között p11^*.Ü1 ®gy ele^^!ka® , . , mológen mögött, amely megadja szerepelj az utasok szállítási! az indulás, repülés és leszát- , az űrön át. Az Öt világrész las manővereihez szükséges adacas evek sarkkutató hőse az különböző űr-utasszállító köz tokat- A gép -vak011” száll majd --- ——i„t Kuionpozo „ur utasszaliiro KOZ- t „»„lila. okozta 1400 fop ontokról” űrrakéták repíte- kig ls felé. Amíg a hordozó gép visszaindul Los Angeles felé, a másik gép gyorsasága óránként 27 750 kilométerre fokozódik. Nyolcvan kilométer átlagos magasságban száguld tovább a gép a külső felületek is lehűlnek s s amikor a világűr közelébe ér, azután bár még egy órája sincsenek a levegőben, közelednek a célhoz. A sűrűbb légrétegek, amelyekre leereszkednek, lefékezik a száguldást s amikor a gyorsaság már 1000 kilométerre csökkent, a slkrepüléssel lefelé menő gép egyik segédmotorját bekapcsolják, hogy a leszállásnál szükséges manővrirozást elvégezhessék. A moszkvai repülőtér felé érkezve körözésbe kezd a gép, gyorsasága most már óránkénti 370 kilométernek felel meg. Az űrhajózás egyik leghíresebb szakértője, Dr. Walter Dornberger szerint két-három évtized múlva már csak rakétahajtotta gépek fogják a nemzetközi utas- forgalmat lebonyolítani. lósulása esetén Európából Ausztriába ugyanannyi időn belül jutnának el a levelek és Auiorstalizálás és fávirámfiiás ga bőst a raktárban létén is olyan értelemben, ahogy legutóbb Gagarin egy nyilatkozatában ezt kiálátás- ba is helyezte. Várható az eddigi eredmények után, hogy miként Papányin, a harminismeretlen sarki vizeket egy úszó jégtáblára települve járta be, ugyanúgy a hetvenes , években egy szovjet expedíció roótyséóllito^ rak^fk elkepesz a csillagok világát járja majd ~ nék az utasokat. Ezek a szebe s kitűzi valamelyik bolygón, feltehetően a Holdon a Szovjetunió, az emberiség zászlaját. Szluka Emil tőén csekély idő alatt tennének meg óriási távolságokat. A San-Francisco és Moszkva közötti távolságot, például, egy óra körüli idő alatt. M. B. repülés okozta 1400 fo- fokozódó hőség elől^ a gép kvarcablakait vastag titánérc- íemezek takarják el. A gép törzsében harminc utas számára rendeznek be fekvőhelyül is felhasználható üléseket. Az indulásról fényjelzésekkel értesítik majd őket. Közel két kilométeres kifutópályán való száguldás után emelkedik a 15 fokos szögben fel a földről. Nagy jött, maholnap már körökben száll mind magasabbra s azután, nekivág a Csendes Oce- Karitas előtt allunK, Pneumatikus gabonaszállító üzemállapotát jelző villamoskészülék. egyszerű Bár az idei tavasz késón betaéppen fQcikéiák — UMiéíelí lumtazájliűz ,felhőkarcoló" ormán — Mit tud a villamosmotor? — A rakéta visszatér Az ismételt űrutazásra alkalmas űrhajók megépítése ma még ábránd, de néhány velük .kapcsolatos kérdés máris foglalkoztatja az új tudományág művelőit. Mik ezek? Képzeljük magunkat egy pillanatra az űrrepülőtér paretű alkatrészei, fokozatai a meghódítása aligha haladhat levegőben széthullanak, majd jó ütemben. Sajnos, azonban visszaesnek a földre, vagy va- a hordozórakéták megmenté- l^melyik tenger mélyére, ahol se, illetve ismételt felhaszná- aztán alaktalan tömegként lása nehezen megoldható felrancsnoki fülkéjébe. A figye- antiaoyag találkozása és „meg- lőnyíláson keresztül (amelyet semmisülése” révén felszaba- egyébként adott esetben a teduio óriási energiamennyiseg felhasználása hajtóerő keltésére). Kérdés, marad-e tere a fantáziának ilyen körülmények között — holnap is? A fantáziának marad tere mára és holnapra, de még holnapután- ra is. Nemcsak az űrkutatásban, de a földön is! A reakciós ideológusok, akik az űrkutatás igazi értelmének el- homályositásán mesterkednek, az elmúlt években arról kezdtek beszélni és írni, hogy a Föld lakosságának egy részét át kellene telepíteni más bolygókra. Az igazság viszont az, hogy még csak korlátolt terjedelemben és egészen jelentéktelen mélységig kutattuk és aknáztuk ki a Föld ásványkincseit, a nagy vízmedencék és világóceánok medrét még meg sem vizsgáltuk. Lábunk alatt egy egész bolygó van, amelynek belsejét úgyszólván még nem is érintették és* meg sem ismertük, A hozzánk legközelebb eső égitestek ugyanabból az anyagból vannak, mint Földünk s nincs okunk feltételezni, hogy olyan elvileg új energia- és ásványforrásokra bukkanhatnánk rajtuk, amelyeknek a földi termelés anyag- és energiaellátásba való bekapcscolása megérné a ráfordításokat. Ezért sem ma, sem pedig holnap nincsen fantázia abban, hogy áttelepüljünk például a Holdra, vagy más bolygókra. Viszont nyilvánvaló, hogy már a legközelebbi időben érdemes lesz expedíciós településeket létrehozni a Föld és más bolygók természetes és mesterséges holdjain, sőt, maguknak e bolygóknak a felülevízió képernyője, vagy éppen egy periszkóp is helyettesíthet), a távolban egy kilövésre kész űrrakétát látunk. Mellőle már eltolták sínéin az indítás előkészítéséhez odavitt toronyszerkezetet. A fényesen csillogó rakéta méretei impozánsak; mintha egy kisebbfajta felhőkarcoló állna előttünk. Ám ez az egész hatalmas építmény csupán a csúcsán elhelyezkedő orr-rész kedvéért készült, ahol az úgynevezett hasznos teher található. Ez a bizonyos hasznos teher lehet éppenséggel egy mesterséges hold, űrhajó, vagy bolygóközi állomás is. S az egész óriás rakéta azt a célt szolgálja, hogy a rakétatesthez viszonyítva kicsiny hasznos terhet feljuttassa a világmindenségben előre kijelölt célpontba. A hordozórakéta ilyenformán, mint neve is mutatja, fontos, de mégis alárendelt szerepet játszik. Az űrrepülőtér parancsnoki posztja, a számláló katonásan közli: — Öt... Négy ... Három ... Kettő ... Egy ... Kilövés! Amint az utolsó szó elhangzik, irtózatos dübörgés reszketted meg a levegőt. Aztán a rakéta' szinte lángbaborul, majd méltóságteljesen elszakad a földtől, hogy mindörökre elhagyja bolygónkat. De vajon csakugyan mindörökre? alusszák majd örök álmukat, bár néhány perccel,, vagy órával ezelőtt a rakéta még technikai csoda, impozáns építmény volt. Most azonban már fel sem ismerni az imént még működő műszereket, gépezeteket, a drága és bonyolult rakétaberendezést. Menynyi munka és energia enyészik el egyetlen rajtban! adat. Mindenesetre valószínű, hogy a hordozórakéta megmentésre szánt fokozatain íé- kezőrakétákat helyeznek majd el (ismeretes, hogy az eddigi ezért nézzünk meg egv aktuális kérdést, hogy segít az új technika a gabonaraktárak automatizálásában; A korszerű megoldású nagy gabonaraktárak kiszolgálásához, mindössze 3-4 emberre van szükség. Ezt a korszerű technika. főleg a gépek és berendezések távolellenőrzése és távirányítása teszi lehetővé. A nem a repülőtéren, ahonnan gabonaraktárak üzeme busszal, vagy taxin jut haza. a központi vezérl literemből Miért ne lehetne így a világ- irányítható. A teremben űgy- űrben is? nevezett grafikus táblát heEz pedig azt jelenti, hogy yeznek el — ezen látható az az utas a Földről rakétataxin egész raktár technológiai vázutazik majd a világűrben a jata. az egyes gépek és be- Földtől többszáz kilométer tá- rendezések működéséről fény- volságban elhelyezett kozmi- jelzések és a táblába szerelt kus űrrepülőtérre, ahonnan műszerek adnak tájékoztatást. űrrepüléseknél a visszatérés- immár nagyobbfajta „távolsá- Ugyanebből a helyiségből irá- hez liven fékezoraketákat .s gi” űrhajón mehet tovább. Ez nvítható' a sahonát szállító o elsősorban annyiban előnyös, vasúti kocsik ^ teherautók hez ilyen fékezőrakétákat is felhasználtak). Elképzelhető az is, hogy a visszatérítendő rakétákat szárnyakkal szerehogy az ilyen „távolsági” űrhajó, amely maga nem térne lik fel, mert a szárnyak ma- vissza a Földre, nem kénytelen a lögkörben repülni, nincs gondja a fel- és a leszállásra, ürítése, valamint a függőleges és vízszintes szállítópályák működése. A grafikus táblán látható műszerek ielezért egészen másmilyen le- ag peyes villamosmotorok hét mint a meglevő űrhajók terhelését, a táróit gabona és űrrakéták. Háztól — házig a világűrben Csak a hasznos teher hasznos? Az úgynevezett hasznos teher tehát feljutott a világűrbe. De mi lesz magával a hordozórakétával? Roppant méA kozmikus rajtok ma még ritkák, de idővel egyre gyakoribbak lesznek, s a távolabbi jövőben elépzelhető olyasmi is, hogy például a Föld „partjainál” a világűr tengerében lakott, Föld körül keringő bolygóközi állomást rendezzenek be. Ehhez azonban az szükséges, hogy rendszeres közlekedés legyen a Földdel (ez kell magához az építkezéshez, majd az ellátáshoz), egész sereg teher- és személyszállító űrrakétára is szükség van. Nyilvánvaló, hogy előbb- utóbb olyan hordozórakétákat kell építeni, amelyek ismételt űrutazásokra is alkalmasak lesznek. Enélkül a világűr guk is fékező hatást fejtenek ki és biztosítják azt, hogy a rakéta úgy landoljon, mint valami repülőgép. A Marsról — vissza is kell jönni... Eljön majd az az idő, amikor a Föld—Hold—Föld, vagy a Föld—Mars—Föld utazás mindennapos dolog lesz. Ekkor már nem lesz szükség arra, hogy minden alkalommal a Föld legyen az utazás kiindulópontja. Mert például ha valaki TU—104-es repülőgépen utazik, a gép az illetőt nem a lakása ajtajánál teszi le, hanedvességét és hőmérsékletét, a szállítónélvák meghibásodását. a tárolóterek feltöltöttsé- gét. Korszerű raktárakban gyakran alkalmazzk a pneumati- A legnagyobb különbség kus szállítást. Az ilyen beren- \ alószínűleg a hajtóművekben kezesekben zavarokat okozhat lesz, amelyek nem a szoká- a# csővezeték eltómodese. kü- sós folyékony, vagy szilárd lönösen ott. ahol a csőveze- üzemanyaggal működő rakéta téfc irányt változtat, vagy széthajtóművek lesznek. A nem áeazódik. Egyik képünkön földi, hanem egyes egyedül egyszerű villamos ielzőkésziü- világűrbeli kiindulópontra lék vázlatát látjuk. A légvisszatérő űrhajók hajtóműve áramlás útjában kis torlóle- valószínűleg villamos motor mezt helyeznek, ez karban s lesz, olyan, amelyben a sugár a kar végén elhelyezett érint- hájtóerőt majd — elektromág- kezőlemezben végződik. Ha neses hatásra — a roppant a légáramlás szabályos sebeserővel mozgó elektromos töl- ségű. egyik áramkör sem zá- tesu részecskék kilövése szol- rul, ha kisebb a sebesség gáltatja. A számítások szerint (az előírthoz mérten maga- csupan az ilyen hajtóművek sat>jj a terhelés) a piros izzó biztosíthatják, hogy maga a áramköre zárul. Fordított a repules viszonylag kis ener- - , . . , giafelhasználással járjon, már- -L. a ceKeccp-* ~ pedig enélkül elképzelhetet- f* Is *»• len, hogy növelni lehessen az e^kop f ,zzo eyu}l űrhajó hasznos terhét, súlyát. 1.^ ^ , ^e^iv*a a kezelő Sajnos, az ilyen elektromos cl met. A berendezés to- rakéta-hajtóművek hajtóere- ya, automatizálható, ha nem je azonban csupán ezreléke a ivókat. hanem a berendezés szokásos rakéta-hajtóműveké- működését befolyásoló kapcso- rek, ezért a kilövésnél és a lókat helyeznek el a jelző- leszállásnál nem alkalmazha- áramkörben. Ekkor a gabonátok. Felhasználási területük szállítóban uralkodó állapofr- tehát csupán a világűr lehet, nak megfelelően gyorsul vagy ahol földi hasonlattal élve, lassul a ventillátor forgása haztól-házig, bolygóközi űrre- Természetesen az elmondotp^0tL'rtí! ■,b°1,f8ÓkÖ^ úrrePÜ- tak csak kirakodott példák a loterig hajtják majd a rake- gabonaraktárak automatizálá- takat- sának számos problémája köKarl Gilzin zül. ; Ligeti György
