Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-12 / 47. szám
1963. június 12. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 ELKÉSZÜL-E HATÁRIDŐRE? Gyorsítsák meg a termelőszövetkezeti építkezéseket! Háromszázezer hí i ián 48 millió forint. Ennyit fordíthatunk az idén megyénkben mezőgazdasági beruházásokra. Ebből az összesből éDÍtenek a meeve 91 termelőszövetkezetében szarvasmarha és növen- dékislállókat. korszerű, a mesterséges nevelésre alkalmas boriúnevelőket. Ebből a pénzből létesítünk — többek között öntöző telepeket. Dalánta- nevelőházakat a kertészettel foglalkozó mezőgazdasási naa'vü zenieknél. Mivel a korábbi évek ta- Dasztalatai azt bizonyították, hosv nálunk a szerfás. sza- badtartásos éDületek nem váltak be az idén épülő mezőgazdasági éDületek zöme — a mi adottságainknak jobban megfelelő — stabil épület lesz. A mezőgazdasági épületekre és egvéb létesítményekre meglévő milliókból a legnagyobb mértékű építkezést a termelőszövetkezeti ' házibrigádok végzik. Több mint 11 és félmilió forint értékű munkát végez az ÉM. Építő- ipari Vállalat és több milliós értéket készítenek az idén Nógrád meave termelőszövetkezeteinél a tanácsi építőipari vállalat, a KTSZ-ek és egyéb vállalatok is. Ami az építkezések ielenlesi helyzetét illeti, a tervezett 181 létesítménynek nem egészen felén kezdték mes a munkálatokat. A lemaradás különösen a megyei építőipari vállalatnál aggasztó, hiszen a rendelkezésükre álló összeg ie- lentös részéből e vállalat munkáia nyomán épülnek • meg a magtárak, a baromfi- nevelők és egvéb épületek. Nem sikerült telies egészében biztosítani a házi énítőbrigá- dokba szükséges létszámot sem és ez minden bizonnyal akadályozza maid a termelőszövetkezeti építkezések megvalósítását. Az építőipari vállalat szám- szerint 12 épületet készít és a munkálatokat legtöbb épületnél csak a közelmúltban kezdték meg. Tr- a korábban vállalt határidőket nem is tudiák tartani. A magtárakban például iúlius helvett előreláthatólag csak októberben tárolhatnak gabonát a szövetkezetek. és a szeptemberre tervezett borom fi nevel ők sem készülnek el határidőre. A munkák megkezdését az akadályozta, hogy a megvei beruházási iroda nem biztosította időben az építkezések megkezdéséhez szükséges engedélyeket. S mivel nem sikerült összehangolni az építkezések előkészítésében résztvevő szervek munkáiét, késtek az építkezések megkezdéséhez szükséges egvéb okmányok is. Mindezek ellenére előbbre tarthatnánk már. ha az építőipari vállalat és a termelőszövetkezetek között, valamint az építőipari vállalat és a beruházási iroda között nincs három-négv hetes huzavona a szerződések miatt. Aztán hiányzott a terveszerűsée az építkezésekhez szükséges anyagok megrendelésénél is. Itt van például a boromfineve- lők esete. Módosított tetőszerkezettel készülnek, de a tetőzethez szükséges anyagot nem rendelték meg időben. Nem egészen megnyugtató a helyzet azoknál az építkezéseknél sem. amelyeket a termelőszövetkezeti házibri sá- dok végeznek. A legfőbb gondot az okozza, hogy kevés az építőbrigádokban foglalkoztatott szakemberek, szakmunkások száma. A tervek szerint ezek a brigádok mintegy 21 és fél.millió forint értékű beruházást végeznek» > a milliókat nem lehet pusztán a véletlenre bízni. Mert jelenleg mi a helyzet? A megye termelőszövetkezeteinél hat központi építőbrigád dolgozik és mintegy 210 embert foglalkoztatnak. Ha most már figyelembe vesszük a 21 és félmilliós értéket kiderül, hogy az év hátralévő hónapjaiban az építőbrigádok valamennyi tagjának havonta mintegy 14 ezer 700 forint értékű munkát kell elvégezniX. ök, hogy a tervezett mezőgazdasági epületek valamennyi termelőszövetkezetnél elkészüljenek. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez képtelenség, és öt-hat ezer forintnyi az 22 összeg, ame- nyi értékű építőmunkát egy ember, egy hónap alatt képes létrehozni. A gondok, problémák ellenére az 1963-as év építési programját mégis meg kell valósítani. A megyei beruházási iroda még a munkák megindulása előtt szocialista szerződést kötött a mezőgazdasági építkezéseket végző állami és tanácsi vállalatokkal. Ezekben a szerződésekben többele között az is bennfog- laltatik: a vállalatok valamennyi előkészített építkezést még az év első felében megkezdenek. Nyilvánvaló, hogv ez azonban csak akkor válik valósággá, ha a megyei beruházási iroda időben biztosítja az építkezésekhez szükséges terveket, engedélyeket. segít az építőanyagok, cement, tégla, fenyöfűrészárú megszerzésében, sőt ahol erre szükség van műszaki tanácsokkal, gyakorlati ellenőrzésekkel segíti az építkezések mielőbbi megindulását, megvalósítását. A termelőszövetkezeti építő- brigádokban legalább 500 emberre van szükség, hogy megfelelő ütemben haladjon a munka. A szakmunkások biz- tosításg azonban még nem minden. A járási tanácsoknak, a termelőszövetkezeti vezetőknek úgy kell szervezni, irányítani a munkákat, hogy a szövetkezeti építőbrigádok meg is tudják valósítani azt. amit vállaltak. Romhányban például az egyébként hozzáértő brigádvezető elvész az adminisztrációs munkában, holott az építkezések jelenlegi helyzete azt kívánja, hogv minél több időt töltsön kint a munkahelyen: Nógrád megye termi őszövet- kezetei tavaly több mint 230 millió forint értékű árút adtak a népgazdaságnak. A tervek szerint az idén tovább növekszik az értékesítésre kerülő áruféleségek mennyisége. A növénytermesztés hozamainak növelése, az értékesítésre kerülő tenvész- és hizóállatok számának gyarapodása részben attól is függ. hogy a mezőgazdasági üzemiekben idő- | ben munkához tudnak-e állni az öntözőtelepek és az építővállalatok, a termelöszövetke- zeti házibrigádok időben elkészítik-e az állati férőhelyeket. Rendkívül fontos szempont ez. hiszen a lakosság élelmiszer ellátása függ ettől. Van azonban egy másik dolog is, amely ugyancsak sürgeti az 1963-as építési program megvalósítását. Tavaly a rendki- kül szeszélyes őszi időjárás miatt, no meg az- építkezések előkészítésében és később a munkában tapasztalt szervezetlenség miatt sok építkezést csak az idén sikerült befejezni. A szükséges összeget természetesen az 1963-ra biztosított forintokból kellett elvonni. Mezőgazdaságunk egészséges fejlődése követeli, hogy az idén ne ismétlődiön meg a tavalyi példa kezdjük tiszta lappal a jövő évet. Vincze Istvánná « # • Meddig lesz még elhagyott? Szentén megérlelődtek a változások A szentéi Uj" Élet Termelő- szövetkezetben nagy terveket forgat a fejében az elnök és az agronómus. Egy évvel ezelőtt még nem lehetett ilyen tervekről gondolkodni, beszélni. Azóta, változott az élet Szentén is, manapság már bátrabban körvonalazhatják a jövőt a termelőszövetkezeti vezetők. A tavalyi eredmények nyomán tovább fejleszthetik az állattenyésztést és a gyümölcstermesztést. — végeredményben e két üzemág jelenti a felemelkedést a termelő- szövetkezetnek. Mi adott alapot a továbbhaladáshoz Szentén? Ez nemcsak a tagság megnövekedett munkakedvével magyarázható. Bonyolult, sokoldalú munka eredménye; bár mégis egyszerűnek mondható. Mikor Léman József és Berták István, az agronómus és az elnök a termelőszövetkezetbe került, zilált helyzetet találtak. Első feladatuknak tartották a munkafegyelem, megszilárdítását, s a terméseredmények növelését. E célok eléréséhez viszont elengedhetetlen volt a helyes anyagi ösztönzés kialakítása. A változás a műit évben következett be. Míg 1961-ben igen hanyag munka folyt az Uj.. Életben,, a következő éviben, — éppen az említett intézkedések hatására. — "már* jelentős változás történt. De nézzük ezt néhány termés- eredmény tükrében. kukorica: burgonya: cukorrépa: 1961 1,5 mázsa/hold 15 mázsa/hold 30 mázsa/hold 15 50 150 1962 mázsa hold mázsa/hold mázsa/hold Nem véletlen, hogy ezt a három. fő kapásnövényt emeltem ki a növénytermesztésből, hiszen mindhármat jelentős területen termelik és éppen ezeken lehet a legszembetűnőbben lemérni a fejlődést. Egyébként a növénytermesztésben és az állattenyésztésben számottevő haladást sikerült elérni a szen- teieknek. Mivel Szentén az állattenyésztést akarják az egyik fő jövedelemforrássá fejleszteni. lelkiismeretesen gondoskodtak a takarmánytermesztésről és az állatállomány kialakításáról is. Az 50 hold régi telepítésű lucernát 5 holddal megnövelték, 70 holdon termelnek vörösherét 29 holdon silókukoricát, s több mint 20 holdon különféle takarmány- növényeket. Számítások szerint a takarmány elegendő lesz az állatállománynak. így aztán lehetőség nyílik a tehénállomány, illetve a szarvasmarhák létszámának növelésére, a sertéstenyészMegyei bizottsági ülés lesz a MEDOSZ-nál Három jelentős napirendi kérdést vitat meg pénteken délelőtt Balassagyarmaton a MEDOSZ megvei bizottsága. A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, valamint az aratásra és cséplésre való felkészülésről. és a Cserháti Erdőgazdaság első féléves terv- teljesítéséről lesz beszámoló. Ezen az ülésen vitatják meg a megyei bizottság második féléves munkatervét is. tés fejlesztésére. Az idén például már saját erőből biztosítják a jövő évi szarvasmarha és sertés hízóalapanyagot. A másik fő jövedelemforrásként a gyümölcstermesztést szeretnék kialakítani. Jelenleg 5 hold málnája és 1 hold íeketeribizlije van a szövetke- kezetnek, amelyhez még újabb 10 hold málnát telepítenek az idén. Az ötéves terv végére pedig 30 hold vegyesgyümölcsösük lesz a tervek szerint. Mindezt pedig úgy csinálják, hogy kialakítják az egybefüggő táblákat is. Nos, ezek a tervek, számók, elképzelések, amelyek az elnököt, agronómust foglalkoztatják. De foglalkoztatják már a tagságot is, mert. — na- f .yon héiyeseh, "■— a" tagokat is érdekeltté tették mindezek megvalósításában. Az új vezetőség mindenkivel személyesen beszélt, időben és méltányosan kiosztották a háztájit, s a tagok kívánsága szerint alakították ki a premizálást is. A szenteiek eddigi tevékenysége — minden soronkövetltező munkát időben elvégeznek — is azt bizonyítja: Szentén jól irányít a vezetőség és a tagság valóra akarja váltani a terveket. Pádár András Ha valahol sok a kastély, megyénkben bővelkedünk ezekben a múltból ittmaradt, tetszetős építményekben. Omlanak, romlanak, vajmi kevés gondot fordítunk tatarozásukra A képen látható épület Nagymező-pusztán áll, szép környezetben. A Pásztói Állami Gazdaság tulajdonában levő kastély már hosszú ideje áll lakatlanul. Amint utóbb kiderült, a gazdaság sem tud vele mit kezdeni, mert süllyed az épület — repedések keletkeztek a falakon. Nem a Pásztói Állami Gazdaság a bűnös az épület hanyag kezelésében, mert előtte is volt gazdája ezeknek a ránk maradt épületeknek Nemzeti értékek pusztulásáról van szó, mégha any- nyira Is egy-egy vállalat kezeli ezeket, S ilyesmik éppen egy olyan megyében történnek, ahol jócskán akad törleszteni való az elmaradottságból, rjl.n n lt.1 I 1 •» 1 löFödjunk velük A legkülönbözőbb mezőgaz- riumba a szükséges iratokat, dasági gépekkel, tenyészálla- A járási pártbizottság atkátokkal, mezőgazdasági épille- rának erélyes fellépésére volt tekkel és a termelést szerve- szükség ahhoz, hogy az elnök zö, irányitó mezőgazdasági valamennyi előleghez jusson, szakemberekkel, elnökökkel, amíg fizetése rendeződik, mezőgazdászokkal segítjük a Látszólag apró ügy ez, de gyenge termelőszövetkezetek ha azt nézzük, hogy a gyenge termelőszövetkezetek megerősödésének alapja a mezőgazdasági munka, s a termelést a gyakorlatban az elnökök, mezőgazdászok szervezik, irányítják, máris nem lehet kö- ömbös ez a dolog. Hiszen megszilárdítását. Ismerve e törekvéseket, ugyancsak elgondolkodtatott az az eset, amely a közelmúltban történt, a pásztói járás leggyengébb termelő- ______ s zövetkezetének kihelyezett nemcsa]í emberiesség kérdése elnökével es ameiy eset egy c, Koráhbi tapasztalatok bi- cseppet sem segíti a gyenge zonyítják a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítását. Az említett elnök kihelyezésétől számítva két teljes hónapig nem kapott fizetést és a két gyermeke után járó családi pótlékot sem folyósították részére, mert a megyei tanács mezőgazdasági osztályáról „elfelej- tették” elküldeni a minisziégépekre, épületekre és egyéb a megerősítést célzó beruházásokra fordított milliók, korábban hoznak eredményt ott, ahol a szövetkezeti vezetők: az elnökök, a mezőgazdászok tengernyi gondjuk közepette is érák, hogy törődünk veV. I-né. Népes csoportot találok az egyik termelőszövetkezet irodáján. Az aratási előkészületekről beszélgetnek. Szóba kerül a gépjavítás, a jó szervezés. a cséplőcsapatok megalakítása — szóval minden fontos dolog. Valaki a gépállomás idei jó eredményeit emlegeti, mire az agronómus megjegyzi: „Nana, csak ne siessünk a dicsérettel. Én azt javasolnám a gépállomásoknak, hogy tüstént fogjanak hozzá az aratáshoz, hogy a cséplést is befejezhessék december végére." <— x — Egyik vasárnemi utam alkalmával elvetődtem egy gyenge termelőszövetkezetbe. Kíváncsi voltam, dolgoznak-e, hiszen most szorít az idő, minden perc drága. A község kihalt volt. Jólesően gondoltam, no lám, emberkédnek már itt is. Csak akkor hökkentem meg, mikor a művelődési otthonhoz érkeztem: mert ott annál nagyobb volt a sürgés-forgás. Vidám nótaszó szűrődött ki az épületből, s fehérkötény es, csinos lányok hordták befelé a malacpörköltet. Kérdezem az egyik szakácsnőt, hogy mi van odabent. Csak nem valami névadó, vagy lakodalom? A válasz meglepő: „Dehogy kérem! elnökkel beszélgetek, mikor nyílik az iroda ajtaja, s belép egy idősebb atyafi. Nem szól semmit, leteszi az ükapjától örökölt kalapot, s nagy sóhajjal leereszkedik egy székre. Kérdőn nézek az elnökre, de ö zavartalanul beszélget tovább. Az öregre pillantok, aki ügyet sem vet ránk, csak simogatja a fokosát, mintha búcsúzni akarna tőle. Aztán az elnök a búsuló jövevényhez fordul: „Mi baj van Józsi bácsi?" „Hajaj, elnök! Baj van, baj van” — hajtogatja nekibúsulva. — „Vehetem a sátorfám." „Csak nem akar itthagyni minket Józsi bácsi?” — így az elnök. „Ha nincs rám szükség”, mondja újabb sóhajjal. „Minek már a csősz? Azt hiszed, hogy az idén rajtakaptam már valakit lopáson? Milyen világ ez, hogy még a tolvajok is elfogynak." — x — Aki Bujákra akar menni, jól gondolja meg. Legkevesebb egy rugótörésbe kerül. Akinek meg mindenképpen Eljöttek a patronálok, segíteni ^ukségesarra ár^ szM a a szövetkezetét. De menjen út6röket> mJint B bokr't Pedig szegények nem tehetnek róla, hogy az aszfaltozott út csak Szarvasgedéig készült el. A napokban hallottam, Éppen a termelőszövetkezeti hogy a bujáki bekötőút őrei már be maga is lelkem, mert ilyen pörköltet még nem evett.” — x — már megunták a sok szidást és merész cselekedetre határozták el magukat. Ellopják az aszfaltutat és felviszik a bujáki szakaszra. Az ötlet nagyszerű volt, azonban a kockázatos vállalkozásba nem mertek belefogni, mivel egyikük megkérdezte: „S mit gondoltok, mi marad akkor amott?" — árjelentést olvas telefonon a termelőszövetkezet fiatal ag- ronómusa a járási tanácsnak. Izgatott á jóember, ami érthető is, mert az éjjel kislánya született. Monoton, fáradt hangon sorolja az időszerű munkák eredményeit, majd áttér az állattenyésztésre. Idegesen megtörli a homlokát a zsebkendőjével, s már a pokolban szeretné tudni ezt az egész jelentést. De még hátra van a borjúszaporulat. Ott meg nem történt különösebb változás. Sorolja. „Számsze- rint három kisborjú született, Viola, Baba. Rózsi... Meg az Éviké, majdnem négy kilóval ...” — teszi hozzá boldogan. Még a tervezéskor történt, hogy a járási mezőgazdasági osztály vezetője a munka megkezdése előtt beszédet tartott. „Az elnök elvtársak tudják, miből mennyit akarnak termelni, mennyit szerzödneki ezt magukra is bízzuk, mert erősíteni akarjuk a termelőszövetkezeti demokráciát."- Délután már akkora a vita, hogy alig érteni a szót. Felpattan az osztályvezető és sorolja: „Maguk ennyit, maguk meg annyit termelnek es kész. Elvégre demokratikusan kell ezt csinálni." Űtielszámolást tesznek a termelőszövetkezet főkönyvelője elé. Az ránéz és határozottan kijelenti, hogy nem fizeti ki. Az építési brigád vezetője dühbegurul, de ez mit sem számít. A hajthatalan főkönyvelő érvel: „Mit képzel maga barátom? Három napig járkált anyag után, A végén semmit sem hozott és 30 forintot akar kifizettetni magának ezért? Ennyit elintézhetett volna félnap alatt is.” A brigádvezetö bevágja maga mögött az ajtót és elviharzik. Másnap az elnök az agronó- mussal együtt a megyeszékhelyre utazik. Mint kiderül, szakember-bálra mentek. A főkönyvelő csak azért nem ment velük, mert azért illik egy héten egyszer a családhoz is ellátogatni Pestre. Hétfőn reggel két űtielszámolást talál a főkönyvelő az íróasztalán. Mindkettőt aláírja és engedélyezi a napidíj kifizetését. Elvégre ezek a szegény emberek egy teljes napig távol voltak a családjuktól!... Szimat Péter
