Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-08 / 46. szám
1963. június 8. nógrádi népújság 5 HATÁRJÁRÁS ELŐTT m szép új pártház ajtaja előtt találkoztam a minap ™ Szurdokpüspökiben Bakos Jánossal, a párttitkárral, meg Kiss elvtarssal, az egyik munkásörrel. Napfényes kora délelőtt volt. — Éppen kifelé indultunk a határba, jön mindjárt a két elnök is — mondták, amikor kértem, hogy üljünk le egy negyedórácskát, mert velük szeretnék beszélgetni. Sorolom is, hogy a pártéletről. a pártszervezet, a téesz és a tanács kapcsolatáról, az itt élő emberekről, tapasztalataikról, gondjaikról. — Mert a járási pártbizottságon úgy tájékoztattak — teszem hozzá nyomatéknak hogy itt maguknál most már sokkal jobban mennek a dolgok, mint tavaly, kevesebb a baj. — Az igaz, hogy jobban mennek — kínál aztán székkel az ősz titkár —, baj az nincs annyi, de gond mindig új születik. Látja rajtam, hogy nem értem, ezért rögtön magyarázza is. — Nézze, még el sem tettem a nyilvántartást, az asztalon van. Ezt böngésztük reggel óta Kiss elvtárssal. S hiába böngésszük nap mint nap. Nemcsak a téesz, a pártszervezet is csupa öregekből áll. Alig van néhány ötven év alatti. Volt egy pár 30—40 éves párttagunk, elmentek dolgozni az állami gazdaságba, az iparba, ott végeznek pártmunkát is. Közben belép az új téesz elnök. Huber József és a tanácselnök, Patai János. Állá, tehát a két elnök, akikkel határjárásra készülnek. Mind a kettő fiatal ember. Nem is hallgatom el. — Na, de hiszen a három első számú vezető közül a többség igy mégiscsak a fiatalabb korosztályhoz tartozik. — Igen, de rajtuk kívül aztán nem is igen találna. — A fiatalokat, meg sok középkorút, főleg a férfiakat elriasztotta a sok értetlenség és a bizonytalanság — s2Ói közbe Huber. Aztán elmondjak, hogy tavaly ilyenkor még noszogatni kellett a tagokat a kapálásra, nem bíztak, hogy a munkának eredménye is lesz. Nem hitték azt sem, hogy a meg- ioért prémiumot nm'-'-apják. Nem volt megfelelő vezető szakember, az akkori mezőgazdász nem törődött a dolgokkal. A volt téesz elnök becsületes, rendes ember volt, de képességeit meghaladták a feladatok. A vezetők között sem volt teljes az egyetértés, sok volt a rokoni, baráti kivétele-' zés, emiatt a veszekedés, fegyelmezetlenség. Az ősszel a tapasztalt, fáradtságot nem ismerő idős Vámos Béla került ide mezőgazdásznak. Ugyancsak akkor választották meg Huber Józsefet is elnöknek. Addig a földmüvesszövetkezet körzeti vezetője volt. de többet volt a téeszben. mint a fizetett hivatalában. Üj főkönyvelő is került a téeszhez: úgyszólván őrségváltás történt. És az eddigiek szerint, szerencsés volt ez a változás. A volt elnök elment traktoros iskolára, most az egyik legszorgalmasabb dolgozó a közös gazdaságban. — Le sem lehet venni a gépről, az is volt mindig a mindene — mondja Bakos elvtárs. — Nem csoda történt Szurdokpüspökiben sem, — tér vissza a témához a tanácselnök. — >1 télen volt eleg idónk latolgatni a tapasztalatokat es megbeszélni a tennivalókat. Mindent közös akarattal, mindent közös erővel, ez lett a jelszavunk. S nemcsak szó. hanem így is kezdtük el. # jen. számításokat végeztek, ezt a nagy gazdaságot nem ötletszerűen, véletlenekre bízva kell irányítani. A terveket aprólékosan, sokoldalúan meghányták-vetették, a tagsággal megtárgyalták. És azokat azóta is törvénynek tekintik. Rendszeresen fizetik az előleget, kiadják a természetbeni juttatást, n —umot. Az emberek hite pedig megnőtt. Látják, hogy a téesz, a tanács, a párt együtt halad, egy célja van, a vezetők mindent megtárgyalnak és állandóan együtt vannak. Amiről szó esik közöttük, arról pedig tud mindenki. — Hát persze, a mi kevés és idős párttagjainkat ma már egyre eredményesebben pótolja az a negyvennégy tagú aktívahálózat, amely körülbelül egy év óta mind szervezettebben működik — világosít fel a titkár. — Havonta hívjuk össze őket, de napközben is beszélünk a legtöbbel — így a tanácselnök. — Minden munka- területen van belőlük. Elmondják 'a munkában velük együtt dolgozóknak a határozatokat, terveket, de minket is tájékoztatnak a szóba kerülő problémákról, javaslatokról. — Hiszen akkor maguknak nagyszerű tartalékuk van a párttagság fiatalításához — mondom. — Ezekről a lehetőségekről beszélgettünk mi is Kiss elvtárssal — feleli Bakos. — Pedig a fi utalok sem járnának rosszul, ha visszajönnének — tér vissza megint a téesz elnök. — Most már itt is keresnének annyit, mint a falutól távol s én biztosítani tudnám havonta a munkaegység háromnegyed részének pénzben történő kifizetését. Beszéltem is már néhánnyal, hiába, még mindig tétováznak. —Majd jönnek, ha látják, hogy egész évben munkát találnak itt is — és az őrhalmi esetet példázom, ahol már huszonvalahány fiatal jelentkezett a pár év előtti „menekülök” közül. — Igen, a téli munkát kell még „kiolcoskodnunk”, de nem is nyugszom addig — mondja Huber elvtárs. Arról beszélnek még, hogy már vonzó hatása 'van a munkacsapatoknak. Tavaly még egyénekre kicövekelték a répát és a többi kapást. Most a tizenhárom brigád közül 12 közösen, '•’~"*íás nélkül műveli a földet. A brigádok egymással versenyeznek. Nemrég az egyik brigád tagjai kihagytak egy navot. mert lagziba voltak hivatalosak. Tíz ember egnavi JM»®/«* «»rn'o* meglátszott a növényzeten. A többiek megiemrrSrpi-i-Bi illették őket, s a „lagzis brigád” ugyancsak rávert a munkára, hogy behozza a lemaradást. — Azt mondták, máskor inkább elhalasztják a lakodalmat. Nálunk nem lehet bekötni az idegenek szemét se, hiszen a betonút mellett van az összes kapásnövény, több mint 300 hold. Annak az állapotáról ítélik m.eg a téeszt. Ezt legjobban tudják a mi embereink. — Persze a járási elvtársak is — egészíti ki a párttitkárt Huber. — Kiszaladnak motoron, vagy autóval a betonúira, látják, hogy rendben vannak a táblák s a faluba már be sem jönnek. Pedig jólesne és hasznos is lenne néha az érdeklődésük, a tanácsuk. — Nos, még ez is probléma tehát. Nyilván ahová indultak, ott is valamit el kell intézniük — búcsúzom tőlük —, ezért nem lopom tovább az idejüket. _MJ/ist jól körül akarunk nézni, megvizsgálni, tizedi- kéig behozzuk-e a lemaradást, amit az esőzés okozott. De az is biztos, hogy az asszonyok feltesznek egykét rázós kérdést. Mint mindig. Azért jó, hogy többen megyünk — nyújtanak kezet nevetve. Kondoros! János Üj homokbányákat az építőiparnak Csehszlovák méhészeti szakember IVógrádban A megyében folyó építkezések rengeteg, az építkezéshez megfelelő homokot igényelnek. Jelenleg két homokbánya üzemel, amely az Építésügyi Minisztérium vállalatát látja el. A tanácsi Építőipari Vállalatnak a két homokbánya már nem tud homokot biztosítani. Ezért újabb homokbá- : nyák feltárását kezdték meg. | A bányaművelésre alkalmas területek felderítését helyszíni szemlékkel és kutatásokkal végzik. Jelenleg Vizslás környékén folytatnak kutatásokat. Amennyiben itt sikerül megfelelő homokot találni, megoldják a tanácsi Építőipari Vállalat homokszükségletét is. Magyarországra látogatott dr. Svoboda professzor, a Csehszlovák Méhészeti Kutatóintézet igazgatója, hogy megismerkedjen hazánk méhészeti viszonyaival. Megjelent a Nógrád megyében tartózkodó vándorméhészek ülésén is, amelyet a MÉSZÖV rendezett Salgótarjánban, június 4-én. A megbeszélésen Svoboda professzor elmondotta, hogy Csehszlovákiában 930 ezer n: éhcsalád van. Tervezik azonban, hogy a méhcsaládok számát a jövő évre 1 millió 200 ezerre szaporítják. A méhészek száma 126 ezer, s évente 3800 tonna mézet nyernek a méhektöl. A méhállomány zöme európai, — mondotta többek köCsaknem kétszeresére növelték a tojástermelés után járó lakarinánytáinogatást Országszerte most alakít- iák ki a termelőszövetkezetek úi baromfi-törzsállománvukat. tehát most lehet segíteni a tenvésztoiás. naposcsibe, illetve étkezési toiás ellátási gondokon. Mint a Földművelésügyi Minisztérium Kis- állattenvésztési Osztálván tájékoztatásul közölték, a termelőszövetkezetek baromfi törzsállománya a múlt ősszel körülbelül 25 százalékkal volt kisebb a tervezettnél. s a télen és koratavasszal széoszámmal volt. üres. vaev eléggé ki nem használt férőhely. Ennek következménvei voltak .a toiásellátás zökkenői, valamint a keltetökapacitás koratavaszi kihasználatlansága. Igaz ugyan, hogv a közös gazdaságok érdeklődése a oe- csenvecsirke és a oecsenvekacsa nevelése iránt változatlanul élénk, de ehhez a feltételeket maguknak a termelőszövetkezeteknek kell megteremteniük. A számítások szerint, a te- nyészt.yuk-törzsállománvt a termelőszövetkezetekben mintegy 30, a tenyészpulyka, a kacsa és a liba-törzsállományt pedig 40 százalékkal kell növelni; A tenyésztők anvaei érdekeltségét növelték azzal, hogy a toiás felvásárlási árát darabonként 10 fillérrel, a vágó- Diilvka és a hízott liba fel- vásárlási árát kilónként 2 forinttal felemelték. A tói őstermelés. illetve értékesítés serkentése érdekében az eev toiás átadása után iáró eddig 8 dekás abraktakarmány-tá- mogatást 15 dekára emelték zött a professzor. — Kutatóintézetünk irányításával 15 kísérleti telep működik nálunk, s a kísérletek célja: a legjobb méhfajták kialakítása. Kutatásaink egyik legfontosabb területe: milyen haszonnal jár a méhek beporzó munkája? • Ahogy elmondotta, egyenlőre repcén végeznek kísérleteket, s ezek azt mutatják, a méhek beporzó munkájával jelentősen növekszenek a terméshozamok. A számítások szerint 16 mázsával lett több a magtermés azon a táblán, ahol a méhek segítették a virágok megtermékenyülését, mint azon a térülteién, afibl a beporzást csak a szél végezte el. — Egy napja vagyok Magyarországon — mondotta érdekes szakelőadását befejezve Svoboda professzor —, de azt tapasztalom, hogy itt kevés a fiatal méhész. Mi egy-két éves méhész szakiskolákat' nyitottunk. s egyetemeinken is van méhészeti szak. A későbbiek Qfsorán igen élénk vita indult a Szolnok, Bács és Nógrád megyei méhészek között. Válaszában Svp- boda professzor elmondotta még, hogy Csehszlovákiában csak gyógyszerként használják a méhpempőt, kozmetikai célokra nem. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a méhpempő jó hatású az asztma és bronchitisz alkalmazásánál, operációk után, koraszülött és vérszegény gyermekek felerősítésére. Az egyik Bács megyei méhész kérdésére válaszolva ismertette a professzor a náluk használt méhméreg-nyerő berendezést. Ugyancsak csehszlovák sajátosságként említette, hogy Szlovákia kivételével az egész területen csak mézharmat gyűjtés folyik az erdei fenyvesekben. Mint az elhullás csökkentésének legjobb módját ismertette, hogy náluk teljes egészében cukorral teleltetik ki a méheket. Ezzel elérték, hogy a Nosema megbetegedés minimálisan kevés. Szó esett még a vándoroltatásról is, többek között árról is, hogy jó lenne az itteni három vándoroltatást egy negyedikkel megtoldani, hogy Csehszlovákia magaslataira is eljuthassanak a magyar méhek. — kemény — Országos vásárok június hónapban Júniusban Borsod, Szolnok, Heves, Pest és Nógrád megyében az alábbi községekben, városokban tartottak, illetve tartanak még országos állat és kirakodóvásárt: Június 2. Jászalsószentgyörgy (Szolnok), Öcsöd (Szolnok), Tárnáméra (Heves). Június 3. Füzesabony (Heves), Salgótarján. (Nógrád). Szérsény (Nógrád). Június 4. Kisterenye (Nógrád). Jnúius 5. Heves (Heves). Június 6. önöd (Box*sod). Június 7. Egén (Heves), Gyöngyös (Heves). Június 9. Jászfényszarú (Szolnok), Kóka (Pest). Június 10. Nagyfüged (Heves). Június 11. Gönc (Borsod). Június 16. Nagykőrös (Pest), Pásztó (Nógrád), Tokaj (Borsod). Június 17. Tiszapalkonya (Borsod). Június 18. Hatvan (Heves) Június 19. Rudabánya (Borsod), Tiszakarád (Borsod). Június 20. Bércéi (Nógrád), Edelény (Borsod), Karancskeszi (Nógrád). Június 24. Mezőkövesd (Borsod), Nagylóc (Nógrád), Tápiógyörgye (Pest). Június 25. Bódszilas (Borsod), Tis/anána Heves). Június 30. Jobbágyi (Nógrád). ÉRDEMES MEGISMERNI k\w x kxv.'wwvww: -xwvwí vwxwxwvw.nx.x ,\-*\ .x.kvx.xkX\\x.k^\\x;v\x.x\^v^\x\\x\NX^,vv.'X.\vv\s'vs\ A növényápolás hatása a kukorica termésre Gyakorlati megfigyeléseim és megállapításaim szerint a kukorica holdankénti termelését befolyásoló agrotechnikai ténvezők közül a legnagyobb hatása a legnagyobb jelentősége a növényápolásnak van. A gondos növényápolás realizálja az egyéb tényezők — a mélvművelés. a hibrid vetőmag. a helves tőszám kialakítása — termésfokozó hatását. amelyekről a termelő egvségek már korábban gondoskodtak. A iobb minőségű talaimunka. a növekvő műtrágya adagok, a talajerő, a nagv termőkéoességű fajtában rejlő nagyobb átlagtermés csak úgv válik valósággá. ha ezeket a fejlődő növény fel tudja használni. A növényápolás időszakában ezt kell elősegíteni. A növénvszám és az ápolás együttes hátásának megfigyelése azt mutatia. hogy gven- ’se növényápolás mellett a növénvszám növelésének hatására nem értünk el lényeges terméstöbbletet. Vagyis a növénvszám állomány növelésével csak akkor érhetünk el nagyobb termést, ha időben és jó minőségben elvégezzük a növényápolást is. A trágyázás és az ápolás kölcsönhatását vizsgálva kiderült, hogv ott ahol elhanyagolták a növényápolást, sok esetiben a trágyázással sem növekedett a termés. Mindezekből az következik. hogv a kukorica termésátlaga akkor növelhető számottevően, ha gyommentesen tartjuk termőterületét. A kukorica gyomtalanítása az idén különös jelentőséggel bír. Az elmúlt évi aszályos nyáron a gvommagvak nem keltek ki. A késői kitavaszodás szintén nem kedvezett a gvommagvak kikelésének. s így most az átlagosnál nagyobb gvomosodásra számíthatunk. A gvommagvak a kukorica vetése után kelnek ki tömegesen. A gyomok terméscsökkentő hatása nem minden esetben arányos, a gvomnö- vénvzet borításával, számával és súlyával. ígv nem minden Ävomfaita veti vissza egyforma mértékben a kukorica fejlődését. Bizonvos gvomfaiták erősebben, mások kevésbé károsítanak. A tapasztalatok szerint a gyomnövények több kárt okoznak a mezőgazdaságnak, mint a növénvi kórokozók és rovar- kártevők együttesen. A vegyszeres gvom irtást ma még a termelőszövetkezetek kukorica vetésterületének miniegv 15 százalékán végzünk. A kukorica vetésterület R5 százalékán kézzel, fogatos lókapával és gépi vontatású kultivátorral történik a gyomirtás. A növényápolás minőségét az dönti el, hogy mennyire tökéletes a gyomok kivágása, nem pedig az, hogy szemre mutatós, porhanyított, laza felszín maradt vissza a kapa. vagv a kultivátor után. Sok szó esik a kapálás mélységéről. Sokan a sekély kapálást tartiák a leeiobbnak. a mélvknoálást pedig feleslegesnek és károsnak, mert a fe’szin alatt futó evökérzetet elvagdossa és vastagabb talajréteget szárit ki. Tapasztalataim szerint a 10 centiméter mélységű kapálással lehet tartós, tökéletes gyomirtást végezni. A kapálás idejét mindig a gvomviszonvok határozzák meg. Ha a kukorica termőterülete gvomtalan. kapálni nem kell. Kapálással a svomok irtása a cél. nem pedig a mutatós, laza talajfelszín kialakítása. A kukorica kelése után azonnal kezdjük meg a kapálást, különösen a hűvös időjárásban, amikor a vetés és a kelés között hosszabb idő telik el. hogv a gvomok el ne leoiék a kukoricát. A növénváoolás során gyakran követünk el hibákat. Az életlen szerszám nem váaia ki a evomokat. csak túria a földet. Ott ahol nem a gyomirtás hanem a talaj lazítást tartiák fontosabbnak, ott a fellazított talajon a gyomok iórésze nincs kivágva, csak be van takarva földdel, s esős időjárás esetén napok alatt újjáéled. A növénváoolás során ügvelni kell arra. hogv a kukoricát meg ne sértsük és ki ne váeiuk. megfelelő maradion a növénvállo- mánv mert minden időveszteség egyúttal termésveszteséget is ielent. Az idén a termelőszövetkezetekben egyénekre bontották le a kukorica termőterületét, s egv-egv területnek egész évi művelésre megvan a gazdája. Helves lenne azonban ha a szövetkezeti szakemberek a helyszínen határoznák meg a tennivalókat, miiven művelést kell alkalmazni, mekkora növénválománvt kell meghagyni és a növényvédelmi feladatokat mikor, miiven vegyszerrel és hogvan kell végrehaitani. Szakítani kell azzal a káros gyakorlattal. amit az elmúlt években több termelőszövetkezetben alkalmaztak, hogv a kukorica kapálását hagyták utoljára és mivel nem tudták időben megkapálni, a kukorica nagyon elgyomosodott. A technika rohamos fejlődésével és különösen a kémia térhódításával a mezőgazdaságban. a kukorica növényápolásánál legnagyobb jelentőségű változást a szuoersze- lektív vegyszerek alkalmazása hozta meg. Néhány évvel ezelőtt még nagy gondot jelentett a nagyüzemekben a kukorica termesztése, és különösen a kukorica növényápolási munkáinak megoldása. Ma már a különböző vegyszerek használatával azonban a termelőszövetkezetekben i.« nagyobb arámiban termelhető a kukorica, ahol viszonylag kevés munkaerővel rendelkeznek. A szuoerszelektív vegyszerek illetve gyomirtó szerek használatával teljesen mellőzhető a kapálás. A kukorica vegyszeres gyomirtásában nagv szerepe van a , Di- kohirínak fs.’ A kukorica 'Di- konirtos gyomirtásának az idén sokkal naavobb jelentősége van mint az elmúlt években. A késői kitavaszodás miatt legtöbb termelőszövetkezetben a növényápolási és a takarmány betakarítási munkák zöme azonos időre esik. Ebben a szokásosnál nagyobb munkacsúcsban a Di- konirt használata sok kézi munkaerőt szabadít fel; Használatával megszüntethetjük a kukorica növényápolásánál az elmúlt években gyakori késedelmes rriunkát. A kukorica első vagv második kapálásának halogatása 2-3 mázsa, rosszabb esetben pedig 5-6 mázsa termés- kiesést ielent holdanként. Különösen ott jelentős a gvom- irtószerek használata, ahol a kukorica növényápolásához nincs elegendő kézi munkaerő gén. fogat. A növényápolás legkorszerűbb lehetőségét azonban egves termelő- szövetkezetben nem használ- iák ki és a központi raktárban fekvő Hugazmt és Diko- niriot nem rendelik meg. nem igénylik. A gépállomások a növényápolási munkák sikeres elvégzésében igyekezzenek a termelőszövetek segítségére lenni. A munka biztosításához úgv osszák el a növénváooló gépeiket, hogv azokat elsősorban munkaerő gonddal küzdő termelőszövetkezetek kaniák meg. Tud iák jól, hogy a gépi növényápolás lehetősége nagv mértékben függ. hoav mikén vetették a kukoricát. A ió munka- szervezés azt követeli meg, hogv az a traktoros kapálja. aki vetette. A növénváno- lás kellő időben és ió minőségben való elvégzéséhez szükséges, hogy a termelőszövetkezetek és a gépállomások a lehetőségeket egvütt mériék fel és a rendelkezésre álló fogatok, gének, és eszközök összehangolásával szervezzék a munkát. A munkák megfelelő szervezésén és a tagság szorgalmán . múlik, hogv az idén többet teremjen a kukorica mint tavaly, Barlal Oábor aeronómus
