Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)
1963-05-25 / 42. szám
1963. *>ajus 25. NÖGHÁDI NÉPÚJSÁG 5 Vasárnap az új menetrend szerint közlekednek a vonatok Uj vonat a délelőtti órákban, Alig két óra az út Budapestig Kedden sajtótájékoztatót tartottak a MÁV Budapesti Igazgatóságán, ahol ismertették a vasárnap hajnalban életbelépő új menetrendet. Számunkra, de különösképfien a salgótarjániak számára számos meglepetést tartogat az új menetrend. Talán kezdjük az elején. A MÁV Budapesti Igazgatósága fegyelembevéve a salgótarjáni, de a pásztói járás dolgozóinak igényét, új vonatot iktatott be. Minden munkanapon 10 óra 23 perces indítással vonat közlekedik Salgótarján Főtérről Pásztóig, hogy az ügyes-bajos dolgaikat Salgótarjánban végző dolgozók munkájuk végeztével mielőbb hazautazhassanak. Nagy meglepetése a nyári menetrendnek, hogy vasárnap reggeltől a gyorsvonat reggel 6 { órakor indul és 8 óra 10 perckor érkezik Budapestre! 'Az esti gyorsvonat 19 óra 28 perckor indul vissza Budapestről és 21 óra 49 perckor érkezik a Főtérre. A reggel 8 óra 3 perckor Budapestről és a délután 16 óra 45 perckor Salgótarjánból induló gyorsvonat alig két óra alatt teszi meg az utat Salgótarjánig, illetve Budapestig. A gyorsvonatok nagyszerű r Ideje mellett jelentősen csökken a szmélyvonatok közlekedési ideje is. i Valamennyi személyvonat ! nál 10 percen felül csökkentették a menetidőt, dé akad olyan is, ahol 26 perccel korábban érkeznek a vonatok Budapestre, illetve Salgótarjánba. A sajtótájékoztatón egyébként azt is elmondották, hogy Nógrád megyében ebben az évben csaknem 13,5 millió forintot biztosítanak a vasút továbbfejlesztésére. Több vonalon évtizedes vasutakat felújítanak. így többek között Jobbágy i-Pásztó. Apc-Jobbá- gyi, Nagybátony-Kisterenye között a megnövekedett forgalomnak megfelelően korszerű vágányhálózatot fektetnek le, amelyre 7,7 millió forintot költenek. A megyében négy híd felújítására is sor kerül, 2.8 millió forint ráfordítással. Átépítésre kerül a többi között a kisterenyei híd is. Munkatársunkkal ismertették az Utasellátó Vállalat idei tervét is. Ebben az évben az utasellátó 182 ezer forintot biztosít korszerűsítésre. Felújítják a kisterenyei büfét. a balassagyarmati MÁVAUT pavilon kap új be. rendezést. Diósjenő és Dré- gelvpalánk állomások .«öntésének a felújítására is sor kerül. Konzervbemutatót rendeztek Salgótarjánban A Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a salgótarjáni városi nőtanács a napokban kóstolóval egybekötött konzervbemutatót rendezett. A bemutatóra meghívtak vállalati, hivatali dolgozó nőket és háziasszonyokat, hogy a forgalomban lévő ízletes, változatos készételekről véleményüket kérjék és javaslatokat gyűjtsenek további készítmények előállítására. A kereskedelmi szervvel közösen megrendezett találkozónak nagy haszna lenne a tavaszi-nyári nagy mezőgazdasági munkák idején járási székhelyeken, nagyobb községekben is. A falusi dolgozó nő második műszakját jelentősen megkönnyítené, ha ismerné és megszeretné konzerviparunk termékeit. rr es sürgősen a tanácsi építőipart! Beszélgetés Vas Miklós elvtárssal, a megyei tanács ipari állandó bizottságának elnökével a helyiipar átszervezéséről A tanács felügyelete alá tartozó ipari vállalatok átszervezésé nem mai keletű probléma. Az érintettek tárgyalásain — a megyei tanácstól a műhelyekig — hivatalosan és nem hivatalosan sokszor terítékre került. Mondanom sem kell, hogy Vas Miklós elvtárssal, a Balassagyarmati Villany- és Épületszerelő Vállalat főmérnökével sem első alkalommal terelődött a beszélgetés erre a problémára. Most azonban az adott különleges aktualitást a beszélgetésnek, hogy a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága elvi határozatot hozott a helyiípar átszervezésére. — Mi teszi szükségessé az átszervezést? — hangzik az első kérdés? — A tanács vállalatok többsége — azok is, amelyeket kizárólag a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére hoztak létre, mint például a vegyesipari vállalatokat, — ma sok minden más ipari tevékenységen kívül — szolgáltatással is foglalkoznak. Szándékosan így fogalmaztam és nem fordítva. Szándékosan, mert így igaz. Jelentékeny-e a vállalat tevékenységében a szolgáltatás, vagy sem — az egész tervhez viszonyítva ősz- szeg szerinti értékben általában ma a szolgáltatás a kisebb rész. Különösen feltűnő ez a balassagyarmati Vas- és Javitóipari Vállalatnál, ahol egy új gyártmány s vele együtt egy új üzemrész alapjaiban változtatta meg a vállalat eddigi szerkezetét, jellegét: az eredetileg szolgáltatói jellegű vállalat által létrehozott termelési érték 75—80 százalékát egyáltalán nem szolgáltatási rendeltetésű üzemrész adja. Hasonló folyamat megfigyelhető a mi vállalatunknál, de a többi tanácsi vállalatnál is. — Nos, ez a folyamat együtt járt e vállalatok növekedésével. Eszerint nem mondhatjuk, hogy rossz jelenséggel állunk szemben. — Van ebben a folyamatban jó is, rossz is. A tanácsi vállalatokat általában elsősorban szolgáltatási céllal hívták életre. Tekintve azonban, hogy tőlük is megkövetelik a rentabilitást, a szolgáltatás pedig ritkán jár valami nagy nyereséggel, a különösen iparilag elmaradott Balassagyarmat, Szécsény, Pásztó helyiipari vállalatai a jövedelmezőbb, kész-, vagy íélkészáruk előállításával próbálták elérni a rentabilitást, továbbá a lehetőség szerint, mind több munlcaalkalmat nyújtani a helyi lakosságnak. A változáshoz hozzájárult az is, hogy néhány tanácsi vállalatnál kialakulóban van olyan gazdasági, műszaki vezető és szakmunkásgárda, amely már kevésnek érzi a javitás-szolgál- tatási tevékenységet, nagyobb, műszakilag merészebb, nagyobb lélegzetű feladatokra vágyik. Ezek a körülmények, amelyekhez még sok minden egyéb is járul, természetesen a helyiipar szerkezetét meglehetősen zilálttá tették. Az áttekinthetetlenség, egyes iparágban előforduló ütközések, kereszteződések sok müy szaki, gazdasági, irányítási, ellenőrzési nehézséget okoznak. S ha örvendetes is, hogy néhány tanácsi vállalat „megtalálva” termelési tevékenységének, nézete szerint követendő, a népgazdaság szempontjából hasznos, a vállalatnak jövedelmező irányát, annyira nem örvendetes, hogy Minek gyakran a lakosság és az intézmények szolgáltatási igényei látják a kárát. — Véleménye szerint hogyan kellene hozzálátni az átszervezéshez? — Különösen sok bonyodalmat okoznak az építőipari részlegek. E pillanatban a megyei tanács Építőipari Vállalatán kívül a szécsényi vegyesipari, a gyarmati vasipari és javító, az ugyancsak gyarmati Villany- és Épület- szerelő Vállalat, továbbá a megyei Víz- és Csatornamű rendelkeznek «építőipari részleggel. Valamennyi részleg munkával való ellátását kü- lön-külön az illetékes vállalatok intézik. Természetesen ez vonatkozik a munkaügyi problémákra is, úgyszintén a munka előkészítés teendőire. — Hogy például ilyen körülmények között a szervezés milyen nehéz, azt legjobban az bizonyítja, hogy a vállalatok építőipari feladataikat rendszerint a harmadik, negyedik évnegyedben teljesítik — ha teljesítik —, míg az első negyedévre általában a pangás, a másodikra a lassú fellendülés jellemző. Képt^én- ség koordinálni a vállalások közti együttműködést. Velünk például gyakran előfordul, hogy a tervben meghatározott időpontban az objektumon megjelennek a szerelőink, de ott még nincs hová, mit szerelni, mert az építés ilyen, vagy olyan okból megkésett. Az anyagellátás helyzete nem kedvezőbb: vagy nincs elegendő ebből-abból, vagy ellenkezőleg, a vállalatok óvatosságból alaposan bebiztosítják magukat, emiatt megnövekszik az elfekvő anyagkészlet. A szétszórt munkahelyeken az építés lebonyolítása, szakirányítása, — annak ellenére, hogy a termelési volumenben a vállalat tervének kisebb részét teszi ki az építőipar, gvakran több műszaki és adminisztrációs gondot okoz, mint a többi részleg együttvéve. Kevés a megfelelő szakember is, a vállalatok egymástól „szipkázzák” el a megfelelő gyakorlattal és képességekkel rendelkező technikusokat; építészmérnökökről még álmodni sem mernek; Mindez ólomsúlyként nehezedik az amúgyis túlzottan vegyes profillal rendelkező tanácsi vállalatokra. Ugyanakkor gátjává vált a tanácsi ipar másirányú — akár szolgáltatás, akár készáru termelői tevékenységének a továbbfejlődéséhez, korszerűsítéséhez. Pedig ez utóbbi igencsak ráférne a tanácsi építőiparra. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nemrégen elvi határozatot hozott a tanácsi ipar átszervezésére. Tudomásom szerint az erre vonatkozó tanulmányt augusztus 31-re kell elkészíteniük az illetékes szakirányítási osztályoknak. Én ezt a f eladatot sokkal sürgetőbbnek látom. Nézetem szerint, ha belátható időn belül hozzá akarunk látni az átszervezés megvalósításának, első lépcsőként még az idén végre kellene hajtani az építőipari részlegek leválasztását és csatolni a Megyei Tanács Építőipari Vállalatához. A lépcsőzetes végrehajtás azért fontos, mert ha egyszerre kell az összes átszervezési feladatot megvalósítani, ebbe belebolondulnak a tanács szak- irányítási osztályai és az egyes tanácsi vállalatok vezetői is. Nagyon fontos lenne az is, hogy az idei építőipari munkákat már az új, az átszervezett építőipari vállalat égisze, irányítása alatt fejezzék be; fontos ez a jövő évi munka tervezése és előkészítése szempontjából is. Az építőipari részlegek leválasztása ugyanakkor a további teendők tanulmányozásához, áttekintéséhez is megtisztítaná a terepet — Hogyan képzeli az egyesített tanácsi építőipar felépítését? — Az új vállalat struktúráját úgy képzelem, hogy a Megyei Tanács Építőipari Vállalat lenne a központ. Ide vezényelhetnék a legképzettebb és legnagyobb gyakorlattal rendelkező gazdasági és műszaki szakembereket. A központnak lenne építési, szerelő- ipari és építőanyag ellátási részlege. így a tervezés, munkaelőkészítés, anyagbeszerzés lebonyolítás, ellenőzés egy helyre összpontosulna. A tanács szakirányítási osztályainak is egyszerűbbé válna a dolga: öt-hat különálló vállalat építőipari tevékenysége helyett egyetlen vállalat ügyes-bajos dolgait kellene kézben tartaniok. A vállalati központnak, az ÉM építőipari vállalatához hasonlóan főépítésvezetőségei lennének. Balassagyarmaton például a tanácsi építőipari vállalat itteni telepéhez csatolnák az Épületszerelő Vállalat szerelőipari részlegét, Vas- és Javítóipari Vállalat építőipari részlegét. Hasonló elvek alapján lehetne létre hozni főépítésvezetőséget Szécsényben, esetleg Pásztón, és természetesen Salgótarjánban. A helyi építésvezetőségekkel megoldható a munkaerőgazdálkodás is, mert még a szakipari munkásokat sem kell egyik városból a másikba áttelepíteni, de ismételten, főként a tervezés, munkaelőkészítés, a részlegek közti kooperáció könnyebbedik lényegesen. Az adminisztráció a főépítésvezetőségeken természetesen a minimálisra csökkenne — ez alapvetően a vállalati központ feladata, amelyhez a főépítésvezetőségek adatszolgáltatással járulnának hozzá. — Csak ha ezzel megvagyunk, tehetjük a következő, nem kevésbé bonyolult intézkedéseket. A szolgáltatás meghatározása, körülhatárolása, külön tanulmányt igényel. Egy másik bonyolult, az előbbivel összefüggő probléma a tanácsi vállalatok és más — Szolgáltatási tevékenységet is űző — vállalatok tevékenységi körének körülhatárolása és a tanácsi vállalatok ilyenirányú feladatainak pontos megállapítása. Az is kérdés még, mi a jobb: a szolgáltató kombinát, tehát egy helyen csinálni mindent, vagy egy-egy város, község különböző pontján létrehozni homogén rendeltetésű javító műhelyeket. S akkor még el sem jutottunk a tanácsi vállalatok ipari termelésének profilirozásáig, amelynek megoldásához újból a kérdések százaira kell feleletet adni, mégpedig a lehető legrövidebb időn belül. Az átszervezés előkészítése és lebonyolítása hatalmas feladatot ró a megyei tanács szakirányításra rendelt osztályaira, állandó bizottságaira éppúgy, mint a vállalatok vezetőire, dolgozóira. Helyesnek tartanám, ha a sajtó útján is nyilvánosságra hoznák véleményüket, javaslataikat műszaki vezető társaim, a gazdasági vezetők, de a vállalatok többi dolgozói is. Ez véleményem szerint nagy szolgálatot tenne a tanácsi ipar gyors és lehető legelőnyösebb átszervezésének. Csizmadia Géza am» Szerződésszegők« Egy értekezleten hallottam arról, hogy a Romhányi II. Rákóczi és a berkenyéi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége nem küldi rendszeresen az ösztöndíjakat azoknak az egyetemi hallgatóknak, akikkel szerződést kötöttek. Elképzeltem, mit csinálhat az a szerencsétlen, pénznélküli egyetemi hallgató, akinek hét- ről-hétre késik a jogos járandósága. Enni kell, apró-cseprő kiadásai vannak, de miből? Nos, mit csinálhat? Bekopog az egyetem tanulmányi osztályára és elnézést, haladékot kér, mivel nem tudja befizetni a havi étkezés díját. Mennyire megalázó és milyen rossz fényt vet ez a mi megyénk termelőszövetkezeteire, társadalmára. Ez azonban a dolognak csak egyik oldala. Gyakran hallani arról, milyen kevés megyénkben a szakember. Nem jönnek hozzánk a főiskoláról, egyetemet végzettek. Az utóbbi időben úgy próbáltunk magunkon segíteni, hogy szerződést kötöttünk megyei fiatalokkal, tanuljanak társadalmi ösztöndíjjal és telve tudással jöjjenek vissza gazdagítani szűkebb hazájukat. Ez a szerződés azonban nemcsak a tanulóra kötelező — hogy tanulj minél jobban, — hanem — az említett esetben — a termelőszövetkezetre is. Márpedig a romliányiak és a ber- kenyeiek nem teljesítik a kötelezettségüket. Vajon lesz-e kedvük tanulni azoknak _ a fiataloknak, akikkel így_ bánnak, s vajon nem vetődik-e fel bennünk — jogosan —1 hogy már a kezdet kezdetén elhanyagolják őket, mi lesz később — érdemes-e haza jönni? Hát ez rejlik a látszólag postai művelet mögött, mert a havi ösztöndíjat a tanuló fiataloknak a megyei tanács mezőgazdasági osztálya fizeti: csak a termelőszövetkezet küldi el. A példák azonban azt bizonyítják, hogy az ösztöndíj kifizetése nem pusztán postai művelet a közös gazdaságokban. S hogy ez valóban így is legyen nem ártana végre felelősségre vonni a felelőtlenkedőket, mert a szép szó, a figyelmeztetés úgy látszik, már semmit sem használ. Felelőtlenség Az igaz, hogy nagyon nehe- még arról tájékoztatott ben- zen jutott el a nógrádiak ké- nünket, hogy létszámhiány elő árumennyiség ,nél- nyiladoztak a jzjilőkről. Mert Üsse kő, mégis több, igaz is. Micsoda felelőtlenség? rése a MÁV Utasellátó Vállalat vezetőihez. Az történt ugyanis, hogy a téli korlátozás után visszaállított vonatokon nemhogy büfé-kocsit, de hosszú heteken keresztül még a kosarast sem lehetett a szerelvényeken látni. Nagy nehezen megszületett a döntés. Az eddig Budapestről 18 óra 22 perckor induló vonatra ugyan adtak eyg kosarast, de megfelelő .jMUtef. “ . _______ mint semmi. A Budapestről reggel induló gyorsvonaton — amelyik innesstova nemzetközinek is beillik, hiszen a szerelvény két kocsija a csehszlovák Filakováig, illetve Fülekig közlekedik. Korábban pedig ezen a szerelvényen büfé-kocsi is közlekedett A személyvonatokról már nem is beszélünk, pedig egy-egy vonat menetideje igen nagy -> még az új menetrendben is, az emberek igényelnék az Utasellátó Vállalat hasznos tevékenységét. No de most nem is ez a fontos. Sokkal érdekesebb a keddi történet. Ezen a napon az Utasellátó Vállalat képviselője miatt nem tudják a Salgótarján—Budapest vonal problé-i máját megoldani. Ezzel szem-« ben mi történt ezen az este a gyorvonaton? Fiatal, alig kilencéves kislány járta oda és vissza a szerelvényt, apró kis kezében dobozka, s kínálta a cukorkát, csokoládét. Nyakában kisdobos nyakkendő! Az emberek megcsodálták ezt a kislányt, számosán elítélően Égy kilencéves kislányt beállítani mozgóárusnak! Kitéve minden veszélynek. Kieshet a robogó gyorsvonatból. Éjszaka későn fekszik le, reggel korán kel. Számára a legkisebb pihenési idő sincs biztosítva. Arról már nem szólunk. hogy ezzel az utazgatással éppen a vizsgák előtt hiányzik az iskolából. Mi, nógrádiak is szeretjük a hasunkat. Szeretünk enni és inni a vonaton. De nem ilyen áron! Avagy az Utasellátó Vállalat így próbálja a létszám hiányát megoldani?, Ez bizony nem szerencsés! S. E*. ! Megbeszélés patronázs ügyben Értekezletet tartottak a héten a járási és városi népművelési felügyelők, valamint a járási és körzeti művelődési otthon igazgatók a nagyobb szakszervezeti művelődési otthonok vezetőivel együttesen, hogy megtárgyalják a ' járási és körzeti otthonok területi munkáját s az ezzel járó feladatokat. Az értekezleten a szakszervezeti művelődési otthonok meghatározták azt a területet, ahol a jövőben patronáló tevékenységet kívánnak végezni. Nagy sikere van a Budapesti Nemzetközi Vásárnak, amely hétfő este zárja kapuit. Képünk a vásárról készült« helikopter-távlatból. V
