Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)
1963-04-20 / 32. szám
1963. április ». NÖGRÁDInépújság 3 Védjük meg erdeinket a tűztől IlindaiHiyiiink feladata Az erdőkben gyakran találkozunk ilyen felhívással: „Tüzet gyújtani tilos!” — „Égő cigarettát, gyufavéget ne dobj el” De valljuk be őszintén: ezekre a felhívásokra nem sokat adunk. Pedig mennyi anyagi kár, baj, veszteség származik mindebből. Senki sem tagadja, hogy a zord tél után jól esik kimenni a természetbe friss levegőt szívni, hallgatni az erdők hangját, a vadak neszezését, a madarak dalát. Ilyenkor öröm az erdőben járni. Üjra előkerül a régi hátizsák, becsomagoljuk a finom falatokat, zsebre tesszük a gyufát és a kellemes időtöltés reményével nekiindulunk a szelíd lankáknak, büszke bérceknek. A sok kilométeres gyaloglások után farkasétvággyal készülünk a nyársaláshoz, a szalonna csurdítására. összehordjuk a rozsét, sercen a gyufa és fellobban a láng. A legtöbben — sajnos — csak erre gondolnak. Arra már nem, hogy a száraz avar, faág, cserje — könnyen tüzet is foghat és egy önfeledett erdei ebéd esetleg súlyos pusztítással járhat. Könnyen megnyugtatjuk önmagunkat, s másokat is: miért éppen velünk fordulna elő ilyen eset? S mert mindenki úgy gondolja, — s így is cselekszik —, nem vigyáz eléggé s a tűzkár statisztikai számai egyre szaporodtak. Ne áltassuk magunkat! Bármelyikünkkel előfordulhat, hogy meggondolatlanságunk miatt meggyullad az erdő. Sokan a tűzrendészen szerveit felhívásait, figyelmeztetéseit zaklatásnak, felesleges intelemnek vélik és nagyképűen csak azért is az avaros, cserjés területen raknak tüzet, csak azért is eldobják az égő cigarettát, vagy gyufavéget. Pedig jól tudják, hogy nem szabad. Emlékszem: valaki flegma nemtörődömséggel csak a vállát rántotta meg, mikor a társaságban szóltak neki: ne gyújtson tüzet, mert fúj a szél! S ha már tüzet rak — tartsa be a szabályokat! Sok baj származott már abból is, hogy kiránduló gyerekek játékból tüzet raktak, s mikor a tűz átterjedt az erdőre, megijedtek és elszaladtak tettük színhelyéről. Az ilyen tűzeseteket könnyen meg lehet előzni, ha a szülők idejében figyelmeztetik a gyerekeket a veszélyre, s eltiltják őket a tüzeskedéstől. Ilyenkor, tavasz idején sok bajt okozott már az erdők közelében levő szántó, vagy más területen összegyűjtött gaz és kóró égetése is. Azt pedig minden kiránduló jól jegyezze meg — hiszen örök, íratlan szabály —, hogy a távozás után az eloltott tüzet földeljék le és csak akkor menjenek tovább nyugodt lelki- ismerettel, ha meggyőződtek róla, hogy a tűz később sem okoz bajt. S végül még valami, amiről sokan megfeledkeznek, vagy nemtörődömül azt mondják: mit érdekel engem. Pedig az nemcsak a természetet, az erdőt kedvelő, hanem minden állampolgár erkölcsi kötelessége: ha erdő-, avar-, vagy cserjetüzet észlel, haladéktalanul értesítse az állami, vagy községi tűzoltóságot; közöljék: hol és körülbelül mekkora területen ég a tűz. Hazánkban — ez közismert dolog — kevés a fa, az erdő, vigyázzunk rá. A keletkező tüzek megelőzése tehát nagyon fontos társadalmi ügy, törekedjünk hát arra, hogy fegyelmezettségünkkel, éberségünkkel védjük meg mind- annyiunk vagyonát! Minél kevesebbet legyen szükség ria- dóztatni a megyei tűzrendészen osztályparancsnokság irányítása alá tartozó tűzoltókat, minél kevesebb menjen veszendőbe közös kincsünkből, nemzeti értékünkből. P. A. Javult a szén minősége Szorospatakon Még az év elején — a kongresszusi munkaverseny folytatásaként — a szorospataki bányászok arra tettek kötelező ígéretet, hogy az egyéb más mutatók túlteljesítésén kívül — elsősorban az árbevétel javítása miatt — éves átlagban 17 kalóriával javítják a szén fűtőértékét. Azóta eltelt az első negyedév, s a szorospataki bányászok a minőség javításában a szénmedence legjobb eredményét érték el. Fizikai és műszaki dolgozók egyaránt úgy mondják, hogy nem nagy ördöngösség műve ez. Csupán annyi, hogy megszigorították az ellenőrzést, a bányászok pedig a munkahelytől egészen a bunkerig figyelemmel kísérik: mennyi pala, vagy kő kerül a kitermelt szénbe. A munkahely lerobbantása után már a szenelő vájárok gondoskodnak arról, hogy mind kevesebb pala kerüljön a szénbe. A munkahelyi válogatás után a meglévő szállító berendezésen — gumiszalag, rázócsúzda — is elvégzik a válogatást. A szállító munkásoknak pedig külön feladatuk, hogy a csillékben még meglévő éghetetlen anyagot kiszedjék, s azt összegyűjtsék. Ennek a szervezett intézkedésnek az eredménye, hogy a szorospataki bányászok — a szénmedencében is egyik legjobb szén' minőségét a tervezett 3356 kalóriával szemben 3409 kalóriára teljesítették. így az év első három hónapjában 53 kalóriával javították a tervezett fűtőértéket. Pártunk VIII. kongresszusa megszabta építőmunkánk tennivalóit: a gazdaságosságot, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, egyszóval egész gazdasági életünk jövőbeni feladatát. Ez év március 8-án a párt Központi Bizottsága ülésén az 1963-as évre 1.2 százalékos önköltség csökkentést is előirányoz- zott. A határozatok alapján mi, a kányási bányaüzem vezetői is intézkedési tervet dolgoztunk ki az 1963-as évre: hogyan kell végrehajtani, műszaki intézkedésekkel biztosítani az önköltség csökkentésének jelentős részét. A kányási bányaüzemnél a kezdeményezésbe a műszaki dolgozók aktívan bekapcsolódtak és ezzel az önköltség csökkentési feladatok most már valóban műszaki feladatokká váltak Szemben a korábbi állásponttal, amikor az önköltség csökkentési feladatok végrehajtását általában a főkönyvelőtől várták. A műszaki intézkedések hathatósan hozzájárultak az 1960-61-62 és az 1963-as év első negyedévének önköltség csökkentéséhez. Mig például 1960-ban egy tonna szén termelési költsé ge a tervezett 471.19 forint helyett 468.59 forint volt, addig ez év első negyedévében a tervezet 292.19 forint helyett bányászaink egy tonna szenet 283.73 forintért termeltek ki. Az összes megtakarítás 1960-tól ez év első negyedévéig több mint 3.2 millió forint. A műszaki intézkedések 1960-ban, de még 1962-ben is csak az üzemre szorítkoztak és így nem tudtuk azokat a körletvezetőkre, csapatokra, műhelyrészekre konkretizálni. 1963-ban már körletekre, csapatokra, műhelyrészekre bontottuk az önköltségi, mennyiségi, minőségi terveket a bérköltséget és azt így ellenőrizni is tudjuk. Bár még helyesebb lenne ha az önkölség csökkentési feladatok olyan megszervezését tudnánk biztosítani, hogy minden egyes munkásnak meghatároznánk tennivalóját. Szeretném ismertetni azokat a feladatokat, melyeket vizsgálatom alapján észleltem Véleményem szerint a lényeg az, hogy a dolgozók ismerjék az önköltség csökkentési feladataikat és ezzel lehetőséget nyújtsunk számukra, hogy necsak a termelés mennyiségi és a teljesítmények százalékos növelésére tehessenek felajánlást, hanem a termelés gazdaságossága, a minőség javítása, az önköltség csökkentése is szerepeljen vállalásaikban. Vizsgálatom során mindenekelőtt kiválasztottam azokat a döntő műveleteket, melyeknél dolgozóink leginkább érhetnek el önköltség csökkentést és amelyre bányászaink felajánlásaikat meg tehetik. A mi üzemünkben az első feladat annak kiválasztása volt, hogy az önköltség csökkentési mozgalomban rrv'lyen művelet szerepeljen elsősorban. így például az anyaetakarékosság. a termelés növelése, a minőség javítása. Véleményem szerint e három feladat végrehajtása az önköltség csökkentés leglényegesebb tényezőit foglal i a magában. A bányafa és egyéb anyagok csökkentése azt jelenti, hogy kevesebb lesz a felhasználás és ezzel közvetlen anyagot takarítunk meg. Míg például 1960-ban 100 tonna szén kitermeléséhez 3,36 köbméter bányafát használtunk fel, a helyes intézkedésekkel, a dolgozók aktivizálásával, ez a szám év- ről-évre lényegesen csökkent és ez év első negyedévében ugyan erre a mennyiségre már csak 2,61 köbméter bányafát használtunk fel. A termelési feladat teljesítésének, illetve túlteljesítésének szerepe az, hogy túlteljesítés esetén magasabb termelési értéket érünk el. S ezzel szemben a viszonylag állandó költségek összege csökken. a dolgozók jövedelmezősége pedig emelkedik. Példának említem ,hogy míg 1960- ban 198 ezer tonna szenet termeltünk dolgozóink átlago- keresete csak 2.140 forint volt. 1963 első negyedévében az egy munkásra jutó havi kereset már meghaladta a 2 520 forintot. A minőség javításának, mint önköltség csökkentési műveletnek ugyancsak nagy a jelentősége. A három művelet kiválasztásának nem csupán az az előnye, hogy a legfontosabb önköltség csökkentési tényezőket — az anyag, a bér és az egyéb költségeket — foglalja magában, hanem ezek a műveletek olyanok melyeket vájáraink jól ismernek és könnyen ellenőrizhetnek is. Vájáraink előtt mind a három tényező mint természetes mutatószám jól ismert adat. amelynek nemcsak formáját .hanem tartalmát is ismerik. Például Győri Ferenc MUSTÚ JÁNOS: ÜZEMRÉSZLET A KORSZERŰ KÉSZRUHA divatos, változatos, minden igényt kielégít! Divatos férfi öltönyök Nagykockás, kártolt szövetből 480 forint Kamgarn anyagból (3 gombos) 835 forinttól Aprókockás, tartós anyagból 1050 forint LEGYEN MINDIG JÓIOLTOZOTT (243) A nők világkongresszusa előtt Ez évben két olyan fontos nemzetközi tanácskozás lesz, amely a nemzetközi és a hazai nőmozgalom szempontjából egyaránt igen jelentős. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1963. június 24—29-e között — Moszkvába — hívja össze a nők világkongresszusát, a Szakszervezeti Világ- szövetség pedig ezév októberében Bukarestben tartja a II. Nemzetközi Szakszervezeti Konferenciát. A magyar nők Nógrád megyei tanácsa e két fontos nemzetközi tanácskozás előkészítésére programtervezetet dolgozott ki. Az első tanácskozás előkészítése a Nemzetközi Nőnap rendezvényeivel már megkezdődött. Ez évben az anyák napját is úgy készítik elő, hogy a nők világkongresszusával és a bukaresti konferenciával is foglalkoznak. Az édesanyákat úgy köszöntik majd, mint a békeharcosok élvonalbeli tagjait. Hasonlóképpen foglalkoznak a Nemzetközi Gyermeknappal is. A különböző országokban élő gyermekek életéről és az általános iskolákba járó gyermekek rajzaiból 15 helyen szerveznek kiállítást. Az asszonyok részt vesznek a Hazafias Népfront és a békebizottság által szervezett békegyűléseken is. A leszerelési hónap idején tartott gyű- . lésekre, kiállításokra a nőtanács ugyancsak mozgósítja az asszonyokat. Javaslatot készít a béketanács női tagjaira vonatkozóan is. Júniusban valamennyi járásban egy-egy béketalálkozót tartanak „A nők nemzetközi harca a békéért” címmel. A nőtanács három békebuszt is szervez Bács-Ba- ranya és Győr megyékbe. A nők nemzetközi harcáról anyagot dolgoznak fel, melyet a csoportos beszélgetéseken és kisgyűléseken ismertetnek az asszonyokkal. A nőtanács VB tagjai 15 kisgyűlést tartanak. * 54 tagú szocialista brigádja tudja, hogy műszakonként egy brigádtagnak 6.35 csille szenet kell kitermelni. Ahhoz, hogy a brigád a minőségi tervét is teljesítse 1.8 százalékos palatartalmat kell elérnie. A természetes mutatószámokon túlmenően, amelyekre a tervfeladat kiadása történt, a tényleges eredményeket forintban is kifejezzük. A forint szemlélet, illetőleg, a forintban kifejezett önköltség csökkentés ' ösztönzi a dolgozókat arra is, hogy a természetes egységben jelentkező mutató* számokat mind jobban túlteljesítsék és így jelentős forint megtakarítást érjenek el; Dolgozóink azt is ismerik, amennyiben a 100 százalékot túlteljesítik, annak megfelelően kapják bérüket is. Szólni kell a minőségi bérezésről is . Bevezetése feltétlenül szükséges, de úgy, hogy a minőség megállapítása munkahelyenként, sőt vájáronként is megadható legyen. Mi vájáronként állapítjuk meg a minőségi követe1 ménveket és annak eltérése után szabjuk meg, hogv egv- egy vájár mH yen minőségi prémiumban részesülhet. Az önköltség csökkentési tervnek körletekre, munkahelyekre, vájárokra való felbontása elősegíti a mozgalmi feladatok kibontakozását. A társadalmi szervek a felbontott terveket felhasználják arra. hosy a dolgozók miiven szocialista kötelezettsé" vállalást tehetnek. Egyik bánya- látogatás során konkrét, számszerű adat n»m állt rendelkezésemre és ísy a dolgozók jogosan kérdezték: mit ke'i ten ni ők az önköltség csökkentéséért. Felmerült az a probléma is, hogv az önköltség csökkentési fela'án’ást miképpen lehet értékelni. Ezeket a nehézségeket hidalja át a mennyiségre, minőségre és a visszanyert anyagra, vagyis az önköltség »csökkentési műveletre bontott tervfeladat ismertetése. A mozgalmi szervek ennek tudatában hívják fel a vájárokat kötelezettség vállalásra, amelynek mindenekelőtt a minőséget. az an vámköltséget, a mennyiségi termelést kell tartalmaznia. Ebből a három műveletből ugvanis vala- mennvi szerepel a vájár bérezésében és ígv mind három művelet tökéletes ellátásában közvetlenül érdekelt, Elsősorban abban, hogv minél jobb eredményt érj“n el, mert keresete énpen a bárom művelet mikénti végrehatásitól függ. így tehát a legszorosabb kapcsolatot tudtuk teremteni a dolgozók anyagi ösztönzése és az elvégzendő önköltség csökkentési feladatok között. Feltétlen szólni kell a szemléltető agitációról is. üzemünknél bevált a . varé-s” című faliújság, amely bírálatával élces hangjával, dicsérő karikatúráival nemcsak a párt, hanem a szakszervezet és a KISZ tevékenységét is elősegíti. És ■régül üzemünkben a mozgalom megszervezése és az ezzel kapcso’atos értékelési munka nem jelent különösebb nehézséget, sem pedig többlet munkát, hiszen mindannviunk feladata. Előnyösen használjuk fel a mozgalmat arra, hogy az elmaradó dolgozókat az élenjárók színvonalára emeljük és ezáltal az üzem tartalékait még jobban feltárjuk. Az ötéves terv a bányászatban fő feladatként a műszaki fejlesztést, a termelékenység emelkedését, a minőség javítását és az önköltséget jélölte meg. E mozgalom is olyan eszköz, amelyet ha megfelelően használunk, eredményesen hozzájárul a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához. Lavaj István a bányaüzem párttitkára /
