Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)
1963-04-13 / 30. szám
/ 1963. április 13. NÖGEÁDINÉPÚJSÁG MEGVALÓSUL-E HATÁRIDŐRE? Hi gátolja a Romhányi Cserépkályhagyár építését? Amikor a párt VIII. kong- . resszusán a Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvars arról szólt, hogy az öt éves tervben 50 ezer lakással többet kell építeni mint azt korábban terveztük, akkor — ha kimondatlanul is —, de benne volt a Romhányi Cserépkályhagyár rekonstrukciójának fontossága is. Hiszen a több lakas, több cserépkályhát is igényel, gyártására pedig elsősorban Romhány a hivatott. De vajon olyan jó ütemben halad-e az építkezés, a szerelés, hogy biztosítható lenne a korábban tervezett határidő betartása, a gyár mielőbbi üzembe állítása? Aligha! Romhány eklatáns példája annak: hogyan nem lehet egy beruházást megkezdeni, hogyan nem szabad a súlyos milliókkal gazdálkodni! De ne vágjunk az események elébe. Nézzük csak sorjába. Sajnos azzal a gondolattal már mindenki megbarátkozott — nemcsak Romhány- ban, hanem az iparigazgatóságon és másutt is, — hogy a Romhányi Cserépkályhagyár új rekonstrukciójánál szinte kerek egy esztendős eltolódás lesz. 1963 december átadási idő és az 1964 első negyedéves próbaüzemeltetés ma már a múlté. De hol kezdődött a baj, mi okozza ezt a súlyos lemaradást? Erre kerestem választ A nagyon korszerűnek elképzelt új Cserépkályhagyár tervezését az IPARTERV végezte. Két éves tervezés után a megyei Építőipari Vállalat 1961 márciusában — annak rendje és módja szerint — megkezdte a kivitelezést, hiszen felsőbb intézkedés született, hogy a terveket három szakaszban bocsátják a beruházó, illetve a kivitelező, rendelkezésére. A .tervezés hibái azonban már az elsq lépéseknél kiütköztek. Arról most nem beszélünk hogy a tervfeladat elkészítése nem az előrekalkulált 1,2 millió forintba, hanem csekély eggyel, többe, összesen 2.2 millió forintba került. A romhányi- ak — érthetően — már ekkor fáztak a tervektől, látva, hogy a feladatok végrehajtását 39,8 millió forintból maga a tervező sem látta biztosítottnak. Érthető tehát, hogy a program módosítás már 1961- ben előrevetette árnyékát. Az Építőipari Vállalat — dicséretére legyen mondva — a részlettervek alapján is de- rekas munkát végzett. A tervezési ütemnek megfelelően emelkedtek az új csarnok falai, s az egész építési költségre előirányzott 27.1 millió forintból ez év január elsejéig csaknem 19 máUió kűt elvégzett. És ez nagyon jó. Eddig azonban lényeges, súlyosab hiba nem is következett be, még mindenki^ optimista módon a határidő betartásáról beszélt. Az új generátor átadása és egyéb más létesítmények elkészülte is még erre engedett következtetni. Ma azonban már biztos az egy éves eltolódás! Kiderült ugyanis, hogy amint a tervfeladatok elvégzéséhez is egy millió forinttal többre van szükség, több pénz kell a létesítmény befejezéséhez is. Meghaldva a törvény biztosította 10 százalékos eltérést, a korábban tervezett 39,8 millióval szemben 46.6 millió forint szükséges a beruházás teljes kivitelezéséhez! Az építési költség mintegy 3,5. a gépek beszerzésére fordítandó összee csaknem 3 millió forinttal igényel nagyobb össaeget. Ez pedig egy újabb program- módosítást követel, — most már másodszor — természetesen újabb jóváhagyással. Idő, idő, drága idő esik ki. A cserépkályhagyár beruházással foglalkozó embereinek igen nagy energiáját most az új programmódosítás elkészítése köti le. Pedig bőven lenne más munkájuk is, III. hiszen ma már a beruházás végreha j tásáifck finisében kellene állniok. Feltétlen arra kellene irányuljon tevékenységük. hogy az IPARTERV jóvoltából még ma is jónéhány részletterv hiányzik, nem szállították még le, s a tervek hiánya gátolja a további munkát. Az építőipari vállalat munkásai — többek között még ma sem kezdhettek például az öntőgépek alapozásához — mert hiányzik a tervdokumentáció. Még súlyosabb helyzetet teremt az új gépek beszerzése körül meglévő huza-vona. A gépi úgynevezett generál kivitelező a Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár lenne, de lema- rádásával ma már kerékkötőjévé vált ennek a beruházásnak. A gépegységek és berendezések csaknem fele még visszaigazolást sem nyert a szállítási határidőre, holott jó néhányat már szerelni kellene. A habarcsszivattyúnak, pofás törőnek a törőhengerműnek már a helyén kellene lennie, de szállítási határidejéről sem tudnak még, hogy a többiről már ne is beszéljünk Pedig igen-igen szőrit a cipő Romhányban. Nemcsak azért, hogy az új gyárral évi 18,6 millió forint termelési értéket tudnának biztosítani; hogy az eddig napi 50 kályhával szemben százat tudnának gyártani: hogy a kályhák és falburkoló lapok házai igényén kívül export lehetőség is kínálkozik hanem átért is, mert a régi üzem két éve működő kemencéjét leállítani mindaddig nem lehet, amig az új el nem készül. Szorít azért is. mert a régi üzemépület átalakítását már 1962 decemberében meg kellett volna kezdeni — de az új létesítmény határidejének eltolása - Rt- ás tervmódosítást kqyetaí. Tgv< csekély e*y évvel eltolódik a thifgozök f ü r— döf ének építése, a szociális épület létesítése, — mégpedig újabb többletköltséggel. A cserépkályhagyár műszaki vezetői, az építőipari munkások a zord tél idején is derekas munkát végeztek, hogy legalább az új gyár alagút kemencéjét megépítsék. Ez. — ha kisebb eltoló- dási idővel is — de május 10-re sikerül! Mindez azt jelenti, hogy az egy hónapos szárítás és felfűtés után június végén már üzemszerűen termelhetnek itt, kézigvártás- sal, de még lényegesen kisebb termelékenységgel. Ám ez szükséges, mert a régi kemencét feltétlen le kell állítani! És a csarnok? Az — sajnos — üresen, gépek nélkül várja továbi sorsát, talán idővel valaki azon is változtat, s rendeltetésének megfelelően korszerű gépekkel felszerelve segíti a cserépkályhaesem- pék, falburkolólapok gyártását. Vajon megvalósul-e határidőre? A Romhányi Cserépkályhagyár már biztos, hogy nem! De éppen itt az ideje hogy a magasabb szintű vezetés nagyobb figyemet fordítson erre az igen jelentős beruházásra, s minden intézkedésével csökkentse a már amúgv is hosszú megvalósítási határidőt. Mert erre van lehetőség, s a népgazdaságnak nem mindegy, hogy a gyár egy hónapai előbb, vagy később kezd-e termelni. Végül még egy tanulságot. A romhányi- példa most már végérvényesen bizonyítja; csakis megfelelő tervek, teljes és pontos tervdokumentációk alapján kezdhetünk egy- egy létesítmény megvalósításához. Bármelyik is hiányzik, a romhányi esethez vezet, ami súlyos milliókat, termelési érték kiesést jelent népgazdaságunk számára. Ez pedig senkinek sem lehet közömbös. Somogyvári László Nagy a válaszfék a földntüvesszöveikezeli boltokban Hogy a tavast valóban megérkezett, azt nem is any- nyira a hó eltűnéséből, és a meleg napsütésből állapíthatjuk meg, hanem a nők öltözékéből Megszépültek az asszonyok, levetették a pantallót, a bundakabátot, a hócipőt, a gyapjúsálat és helyette divatos tavaszi kosztümökben. rózsaszín meg sárga kalapokban, könnyű selyemsá- lakkal sétálnak az utcán, viszik friss levegőt szívni az apróságokat Tavasz van és nemcsak a városi, hanem a falusi bolA Salgótarjáni Táblaüveggyár rekonstukciójával egyetemben arra is nagy gondot fordítottak, hogy a munkások szociális ellátottsága javuljon. Ez a pompás épület 5 millió 788 ezer forint kerüt. Egy nagy tanácsteremben üzemi konyhán, orvosi rendelőn kívül itt van a fürdő, mosdó és öltöző — mégpedig „fékéé” és „fehér” öltöző. Ha a munkás befejezte műszakját, leteszi munkaruháját, innen a fürdőbe megy és egy másik helyiségben veszi fel a műszakkezdés j, nm i előtt levetett utcai ruháját, f 7, ^ I 4 *M*most már JuteUevé ÖPvL t r A- heükTT tok is megtelnek vásárló közönséggel A pultok mögött gyorskezű elárusítók kínálják a portékát, készítenek ügyes csomagokat a megvásárolt cikkekbőí. De van-e mindaz, amit a lakosság a boltokban keres? Igaz-e a mondás, amit az egyik vewj szájából hallottunk: ..Kiderül, hogy manapság nehezebb a pénzt elkölteni, mint megkeresni...” Nos, kezdjük talán a ruházkodással. Sok szép női szövetet, sőt az idén flokont is talál a vásárló a földművesszövetkezetek boltjaiban. Nagy a választék férfi ruhában, női és férfi cipőkben, szandálokban. Viszont még mindig kevés a 8-11-es számú divatos fekete harisnya í x gyapjú és szintetikus | anyagokból készült kardigán. I Kellemetlen a Neva ingek | színválasztékának hiánya: I Hátságon ebből csak azúrkék, Karancskqpziben világos drapp kapható. Itt a férfiak — a Budapesti Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat jóvoltából — kénytelenek ..egyen” ingben járni. Játékban, sportszerben sem lesz hiány Az idén több labdával játszhatnak gyermekeink — a kirakatokban látható piros pettyes labdákról ítélve — nem úgy mint tavaly, amikor tavasztól őszig nem lehetett ezt a kedvelt játékszert kapni. Aki a tavaszi nagytakarításkor lakás átrendezéskor úgy látja, hogy egy-két új bútordarabra van szüksége, megkapja a pásztói, a szécsé■■ és a rétsági bútorboltban evéllel is a legmodernebb darabokat. A háztartási munka megkönnyítésére mosógép, porszívógép állandóan kapható az iparcikk szakboltban. A jó idő lehetővé teszi a kirándulásokat messzebbre is. A motorkerékpárok, kerékpárok szállítása megkezdődött, a jövőben ezekből is elegendő lesz földművesszövetkezeteinkben. Fontosak ezek a cikkek, mégis legégetőbb kérdés, hogy a mezőgazdasági munkához szükséges szeráruból lesz-e elég ebben az évben? Jól emlékezünk még arra, hogy tavaly hiába kértek ásót, kapát a boltokba# a parasztok, nem kaptak, mert az AGROKER a rendeléseket nem tudta leszállítani. Most más a helyzet, a boltvezetők idejében beszerezték ezeket a cikkeket, és az AGROKER raktáraiban is kellő készlet áll rendelkezésre. Sajnos az ellátást mégsem dicsérhetjük, mert ásó, kapa ugyan van, de nincs hozzá nyél. Ezért a súlyos hiányosságért pedig sok reklamáció és éles bírálat érte tavaly is az AGROKERT. Általában jó a választék vasáruból, különösen a tavasz- szal leginkább szükséges drótfonatból. Átmenetileg hiány van néhány szegféleségből, gömbvasból. összegezve: a boltok meglévő készleteit s a Nagykereskedelmi Vállalatok árutartalékát ismerve rr.egálla-' píthatjuk, hogy az áruellátás az említett cikkekből szinte kivétel nélkül jobb a tavalyinál. Kemény Erzsébet .fiiitiitimHiiimtiimiiiiiiiiiimimiuiiiimimiiimiHmmmumimiuiitiiiiiiiiinn imimtiimiiiiiiiiiiimiiimiimimiiiimmimmiiimiiiimmiiiiiiiiinimimiiiiiiiimiiimmiimiiiiiiimttH Ha az ember nagyon * ___r ■ I w ■■ I ff _| F dezni, hogyan is volt k eres valamit, rendsze- KilHflOd K6SZU SOO©S régen, rint nem találja. Az a \ János bácsi a hetvevalami annyira bej ész- , , . ... _ nedik esztendőt taposkeli magát a gondolaté- az idősebbek énnél, hogy kimaradjon vala- toldja meg Kiss Berci. sa. Figyelmesen meg- ba, hogy észre sem ve- vagy annál összejöttek ki, mert az nagy szé- — Nem mindenütt enge- hallgatja a kérdést, szí nedin körülötte van beszélgetni. Az öreg- gyen a leányra, s feled- dik meg, az igaz, de Lassan válaszol. Valamikor nem úgy volt, mint most. A mai vagy többször is elha- asszonyok a litániára hetetlen sértés a legény- ahol lehet, odalöttyinladt már mellette. Én is szállingóznak, a fiata- tői. Vigyáznak is a fiúk. tünk. Így jártam a húsvéti labbja meg készül a Egyikük sem vallatna a Axni ^ ^ legények csak simogat készülődéssel. Annyira szokásos sutára. pontatlanságból szár- vödrökkel való öntözés í“a lányokat. Hiába kerestem, kutattam Ri- A községi tanácson mazó haragot. legényes virtusa kölni- nd> megváltozott a vimócon, hogy majdnem az elnök szobájában is , ~ Valamikor meg na- v;zes locsolkodássá sze- ^g. sikerült elvétenem: pe- beszélget néhány fiatal- 9Von sokat számították ifäült. Sokat változott Megcsóválja a fejét, dig tele volt vele min- ember. Rigó Pista, Mó- tiálunk is a húsvéti lo- azóta a világ. Manap- Tanácstalanul hallgat den. csány Sanyi, Kiss Berci, csolkodas íratlan, de szi- már a kisgyerekek- eyV ideig. Déska Berci, meg Kobe- 9orú szabályai — ma- ne;c sem adnak szagos- ~ Mikor 1912-ben-x- la Bandi, a KISZ-titkár. Syarázza a tanácselnök. vizet> mert szégyellik. anyjukomat locsoltuk, Itt van Gólyán András ~~ Azt meg manapság g a leányok sem fogad- ketten megfogták, én Végre melegen süt a tanácselnök is. Az is- nagy sértésnek ve- szívesen a holmi meg odazúdítottam, a nap. A ballonkabát is merkedés percében arra sz\k> ba valamelyik pacsulival érkező locso- rocskával. A szobában lekívánkozik már. Jól- gondolok, bizonyára va- leányt nem locsolják vendéget. roskadásig terített aszesik levetni, pedig még lami vezetőségi ülés meg. Ezt nem lehet ké- ^ tálról kínáltak; de mencsalóka az idő Csend kellős közepébe poty- sobb feledékenységgel ' Rimócon is szokás tünk tovább, mert ak- ül a rimóci poros utcán, tyantam. De nem. Ép- magyarázni. Persze elő- volt, hogy a legények kor így volt. A hímes Egy-két ember mozdul Pen arról folyik a szó, fordult az gyakran, hogy együtt járták végig a tojásért csak este men- az álmosnak tűnő dél- ami engem is nagyon e9V-e9V rátarti leányt falu leányos házait. Az tem, mert akkor én már utánban. Mintha kihalt érdekel. A húsvéti lo- akarattal kihagytak... évek során sokat váltó- odaszámítottam. Völe-1 volna -a falu Dehogyis csolkodásról. A fiúk figyelmesen zott ez, a szokás is. Az génynek ez volt a szóA fiatalabbja a televí- Számbaveszik a leá- hall^tnak - _ utóbbi időben már csak kás ziót nézi a tanácsházán, nyakat. Pontosan ne- , -7 Akkorjlban meg nem a jó barátok indulnak Megvidamul Janos kölnivízzel ontozkodtek, együtt. Legelőször min- bácsi az emlékektől és mint most. Az a leány denki a rokonságot ön- megbocsátja a fiatalok volt a legbüszkébb, akit tözi meg. A legapróbb régitől eltérő szokásait, csuromvizesre öntöztek fiúgyereket is elvárják. De mit is tehetne mást? vödrökkel. a hagyományos versike Odakint megeleveneLátom, a fiúk arcán elmondása után gonddal dik az utca. Sétálnak az átsuhan a helyeslés, készített piros, vagy hí- ünneplőbe öltözött leá- Kérdem őket: mestojás az ajándék. A nyok, menyecskék. Kart- Manapság is így lo- nagy rokonságban még - karba öltve mérik az csolkodnak? a gyermek nevet is ra- utcát es pusmognak. írják az ajándék tojás- össze-összevillan sze— Jobban már csak ra. műk csoportosan SÄ- - RftS Ne félj. nem ma- ballagok idős Szabó Já- nák: mi is készülünk. rad el a vödör sem — nos bácsihoz. MegkérPAJDAR ANDRÁS 11:85;-