Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-23 / 24. szám

1ST március 23. NÓGRÁDI NEPÜJSAO 5 Érdekes apróságok AUTOMATIKUS ALLATSZAMLALAS A nagyüzemi terme­lés és az állatállomány nőve kétesé a telepe­ken egyre nehezebbé teszi az állatok szám­lálását. Különösen bo­nyolult és sok hibá­val jár a számlálás a juhoknál és baromfiak­nál. A bolgár P. Pavlov által szerkesz­tett elektronikus szám­láló berendezés segít­ségével emberi beavat­kozás nélkül, automa­tikusan és hibátlanul állapítható meg az ál­latok száma. A szer­kezet működési elve a következő: az állatok közlekedési útvonalá­nak egyik oldalán fényforrást helyeznek el. amelyről a fény a másik oldalon levő fotocellára esik. Amint egy állat a fény előtt elhalad és a fotocel­lát árnyékolja, egy jel­zést vált ki a számo­lókészülékben. amely azt felerősítve szám­lálja. RÉPAMAG DUGVÁNYOZÁS NÉUKÜL A répa mint isme­retes kétéves növény, ezért termelésénél el­ső évben a gyökér­dugványt állítják elő. A dugványt kiszedik fagymentes helyen tá­rolják és a következő évben kiültetik. Ezek a maghozók. A bonyo­lult és munkaigényes eljárások lerövidítésé­re találtak módot P.G. Karaerov és J. A. Su- tenko szovjet kutatók. Az általuk kidolgozott eljárás szerint a mag­hozó répákat télre nem szedik ki a talaja ból, hanem földdel ta­karják. vagy feltöltö­getik. Tavasszal a föld­takarót boronálással eltávolítják. Elmarad­nak így az olvan mun­kaigényes folyamatok, mint a gyökerek ki­szedése, pri zm ázása és tavaszi kiültetése. E módszer a biológiai kö­vetelményeknek is job­ban megfelel, aminek következtében a mag- termés fokozódik. A kutatók részletesen ki­dolgozták a termeszté­si mód agrotechniká­ját. a növényvédelmi eljárásokat és annak gazdasági vonatkozása­it. A FAGGYÚ. MINT TAKARMÁNY A fogyasztási Ízlés elfordult bizonyos te­kintetben a zsíros éte­lektől, így sok helyen a zsírt és a faggyút állati takarmányozásra használiák. Az Egye­sült Államokban a fagy- gyút nagy mennyiség­ben keverik a takar­mányhoz. A faggyú­nak, mint takarmány­nak energiatartalma 2.5-szöröse a kukori­cának és sok esetben olyan takarmányok szemcsézését is lehető­vé teszi, amelyek egyébként nehezen szemcsézhetők. ami baromfitápoknál lénye­ges. Egyes európai or­szágokban különösen jó piacot talál az ame­rikai faggyú. mert ezekben most van ki­fejlődésben a pecse­nyecsirke. vagy más­néven broiler térvesz­tése (pl. Olaszország­ban 1954-hen egv mil­lió. 1959-ben már 60 millió pecsenvecsirkét állítottak előd A holland tenyész­tők nemcsak a barom­fi takarmányába, de a borjúnak adott teíbe is kevernek faggyút. Nagv felvevő Diaca a faggvúnak Javán is. Kosárfonás, társulásos csikónevelés A pályázat értélte egy munkaegység tehát 100 forint A nagyoroszi termelőszövet­kezet igen eredményesen fog­lalkozik csibeneveléssel. A csibék lakóhelye a padlástér, de véleményem szerint itt mintegy 7—8 ezer pulyka elő­nevelését is meg lehetne ol­dani. A termelőszövetkezet 8 hold termőgyümölcsössel, vala­mint 100 hold legelővel és mintegy 130 hold réttel ren­delkezik. Így a pulykák nyári elhelyezését egyszerű eszkö­zökkel biztosítani lehet. A 300 hold szántóterület, amely a gyümölcsös mellett terül el, a bogár kártevők ellen is védve lenne a pulykaállo­mánnyal. Van a községben egy 200 négyzetméternyi területű ki­használatlan pince is. Itt nagyszerű lehetőség kínálko­zik a termelőszövetkezetnek gombatermesztésre, s ez újabb 120 ezer forint jövedelmet biztosítana a közös gazdaság­nak. A termelőszövetkezetnek több éve gondot okoz az idő­sebb tsz-tagok téli foglalkoz­tatása. Van itt a községben mintegy 40 hold mocsaras rét- és legelő-terület. Javaslom, telepítsük be kosárfonásra al­kalmas fűzzel, s a két idő­sebb tsz-tag, aki ezt a mun­kát nagyszerűen érti, megta­nítaná erre az idősebb tago­kat. Ahogy számolom, ez újabb 30—40 ezer forint be­vételt jelentene. A szövetkezet a korábbi években sertésólakat létesített a major szélén. Jelenleg ezek az ólak kihasználatlanul álla­nak. Úgy gondolom, tízezer forintos ■ beruházással az óla­kat átalakíthatnák házinyúl tartására alkalmas férőhe­lyekké. így értékesíteni tud­nánk a nyolcvan hold kerté­szetben jelentkező hulladékot, melléktermékeket is. A szövetkezetben igen nagy lehetőségek vannak az apró­mag termesztésre. Javaslom, hogy a jelenleg meglevő pil­langós területet fokozatosan 300—400 holdra növeljék, ez értékes fehérje takarmányt biztosítana az állatállomány­nak, a lucernamag pedig , kö­zepes termés esetén mintegy 300—400 ezer forint jövedel­met hozna a közösnek. Nö­velni lehetne ezenkívül a je­lenlegi 10 holdas feketeri- bizli termőterületét is, hiszen erre még mintegy 70 hold al­kalmas területünk van. Saját erőből biztosítani tudjuk az ehhez szükséges vessző meny- nyiséget is. A rétsági járás adottságait figyelembe véve még jó pár A salgótarjáni Kossuth Termelőszövetkezet 48 holdas gyümölcsöse azért nem hoz megfelelő jövedelmet, mert évek óta a munkaerőhiányra hivatkozva elhanyagolják a gyümölcsös ápolását. Vélemé­nyem szerint az ösztönző pre­mizálási rendszer bevezetésé­vel rövid időn belül jövedel­mezővé válna a gyümölcsös, mert a premizálás arra ösz­tönözné a szövetkezeti tago­kat, hogy tervszerűen, rend­szeresen elvégezzék a gyü­mölcsös tisztítását, ápolását. Van a közös gazdaságnak 25 hold olyan területe is, amely kiválóan alkalmas ker­tészeti növények termesztésé­re. Ezt a tsz eddig nem hasz­nosította, pedig több éves tapasztalati számítások alap­ján nem kevesebb, mint 100 ezer forintot biztosítana a tsz­szövetkezetben szükség lesz továbbra is a lovakra. A ló­állomány pótlásához azonban a kisüzemi csikóneveléssel nincsenek biztosítva a megfe­lelő feltételek. Javaslom, hogy o rétsági járás területén egy termelőszövetkezetben oldjuk meg közös gazdaságok társu­lásával a csikónevelést. Per­sze a jövő a gépesítés, a ter­melés gépesítése a nagyoroszi tsz-ben is. Már kilenc erőgé­pünk van, ez azonban hatféle erőgép típusból tevődik ösz- sze. A jövőre vonatkozólag ja­vaslom, hogy egy-egy terme­lőszövetkezetnél két-három géptípust alkalmazzanak, mert könnyebb így a gépek alkat­rész utánpótlása. Pongrác* József Nagyoroszi nek a kertészet. Ezzel párhu­zamosan házinyulat is te­nyészthetnénk, amely teljesen a kertészet hulladékanyagaira épülne, s csak igen kevés ab­raktakarmányra volna szük­ség. Többéves gazdálkodási ta­pasztalat bizonyítja, hogy a tsz adottságai az állattenyész­tésre alkalmasak. Kotyháza, Nyárjas, és Krakkó-puszta ha­tárában jóminőségű réti legelő van. s ha a legelőket rendsze­resen tisztítanák, ápolnák, lehetőség volna arra, hogy a juh- és szarvasmarhaállo­mányt növeljék. Az ehhez szükséges munkaerő többletet a szövetkezeten belül átcso­portosítással meg lehetne ol­dani. Keményvári István Salgótarján Vezessünk be ösztönző premizálást A javaslat: 0,5 munkaegységet, tehát 50 forintot kap Röviden, pár sorban Az alábbi javaslatok értéke 0,2 munkaegység, tehát egyenként 20 forint Termelőszövetkezetünk a múlt évben igen gyengén dol­gozott, s ennek egyik legfőbb oka, hogy a vezetés nem volt elég határozott. Nem alkal­mazták az ösztönző premizá­lási rendszert. Javaslom az anyagi érdekeltség bevezetése mellett azt is, hogy az állat- állomány növelése érdekében növeljük a takarmányfélék, főleg a lucerna és a vörös­here termőterületét. (Erdélyi Istvánné, Karancskeszi.) Nálunk tavaly nem igen takarékoskodtak a munka­egységgel. Javaslom, hogy a szövetkezetben legyen egy adminisztrátor, akinek a bri­gádvezetők minden este lead­ják az aznap este elvégzett munkát. Ezenkívül helyes lenne a brigádokat, munka­csapatokat is megszervezni, amelyek versenyben állnának egymással a hozamok növe­léséért. (Urbancsek József, Egyházasdengeleg.) Van Szátok határában egy 18—20 holdas terület, amely­ben érdemes lenne füzet te­lepíteni, amelyet kosárfonás­ra használhatnánk. A sok el­öregedett szőlő helyére pedig célszerűnek tartanám a mál­na és feketeribizli telepítését. Számításom szerint mintegy 10—15 holdat tudnánk így hasznosítani. Ezenkívül lehe­tőségünk volna téglaégetésre, és mozaiklap készítésére is, amely szintén növelné jöve­delmünket. (Makrai János, Szátok.) Diósjenőn a termelőszövet­kezetben még mindig nem si­került bevezetni a helyes trá­gyakezelés. A trágyalé pél­dául veszendőbe megy, pedig a réteken, legelőn felhasznál­va nagymértékben növelné a fűtermést. Javaslom ezenkí­vül a termelőszövetkezet ve­zetőségének azt is, hogy a termelés biztonsága érdeké­ben az elemi csapások ellen kössenek biztosítást az állami biztosítóval. (Molnár István, Diósjenő.) Községünket erdő határol­ja, igen sok mag terem, ame­lyet eddig nem hasznosítot­tunk. Javaslom, hogy a szö­vetkezet vezetősége vegye fel a kapcsolatot az erdőgazda­sággal, s egyezzenek meg, hogy a mag egy részét fel­használhatnánk sertéshizlalás­ra, a nagyobb részét pedig elcserélnénk valamelyik táp­szergyárral, amelyért fehérje- dús takarmányt kapnánk. (Szabó Mátyás, Mátraszőllős.) Van a termelőszövetkezet­nek a patak mentén egy olyan A szarvasgedei Haladás Tsz- ben a rétterületet keresztül szeli egy patak, amelynek a medrét helyes lenne kitisztí­tani, több és jobb takarmányt adna így a rét. Helyesnek tartanám a baromfitenyésztés bevezetését is a közös gazda­ságba. Változtatni kellene azon a korábbi helytelen gya­korlaton is, hogy a kapáso­kat tavaszi szántásba vessék, mert az igazi jó termést az őszi szántóba vetett, megfele­lően ápolt kapások adják. (Kurunczi Endre, Szarvasge- de.) A nemti József Attila Ter­melőszövetkezet rossz gazdál­kodását befolyásolja, hogy a vezetőség nem volt egységes, nem fordított gondot a mun­kaszervezésre, a szövetkezeti tagok nagy része nem tudta, hogy milyen munkát végez egy-egy nap. Helyes lenne vé­leményem szerint az anyagi ösztönzés bevezetése, a kapás­növények megmunkálásánál, azonkívül az is, hogy a kapá­sok területét egységesen ló- kapáztatná meg a szövetkezet vezetősége. (Kiss Árpádné, Nemti.) A karancssági Alkotmány Termelőszövetkezetben van egy 60—70 holdas rét, amely­nek munkálatait teljes egé­területe, három-négy hold, amelyen virágkertészetet lé­tesíthetnénk. Ezenkívül hasz­nosnak tartanám 150 méhcsa­lád vásárlását is. A tsz több­fajta pillangóst termel, aká­cos erdő övezi a községet, a mézgyűjtés biztosítva lenne. Lehetőségünk volna mindezek mellett feketeribizli, földieper és málna termesztésére is, s mintegy 15 holdon cirok ter­melésére is. (Bugyi István, Patak.) szében gépesíteni lehetne ab­ban az esetben, ha azt fel­szántanák és bevetnék külön­böző fűfélékkel. Így erről a rétről számításom szerint 100 tehén takarmányozását bizto­sítanánk. Így a jelenlegi te­hénállományt jelentős mér­tékben emelni lehetne. De kertészetet és gyümölcsöst is létesíthetnénk, hiszen e két üzemágra van mintegy 45ß holdnyi déli fekvésű terület. (Ifj. Bartha István, Narancs­áig.) A mátraszelei Béke Terme­lőszövetkezetben vannak olyan területek, amelyek megműve­lése gépi, vagy állati erővel egyaránt nehéz. Helyes lenne az ilyen területekre gyümöl­csöst telepíteni, hiszen a ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a szilva még közepes időjárás esetén is jó termést ad. Ezt részben mint gyümöl­csöt értékesíthetnénk, de a községben szeszfőzde is van, s itt pálinkát is készíthetnénk belőle. A másik jól jövedel­mező üzemágat a baromfite­nyésztés jelentené nálunk. A szövetkezetnek saját erdeje van, fűrészgéppel rendelkezik, a férőhelyek elkészítése így igen olcsó volna. (Kovács Ja nos, Mátraszele.) Hogy jobban menjen a szövetkezeiben a munka... A következő pályázatok értéke 0,3 munkaegység, tehát 30 forint A* erősebb segítse a gyengét Sándor József igazgató, a mohorai tsz-elnök A közelmúlt­ban választották elnöknek Moho- rán, a Mikszáth Termelőszövet­kezetben Sándor Józsefet, a Ma- gyarnándori Ál­lami Gazdaság igazgatóját. Ezzel Nógrád megyében tízre emelkedett azoknak a szövet­kezeti elnökök­nek, állami gaz­dasági igazgatók­nak a száma, akik másodállás­ban vállalták az elnökséget egy- egy gyenge ter­melőszövetke­zetben. A 2200 holdas mohorai közös gazdaságban igen nagy lehetőségek rejlenek. A ha­gyományos, jól jövedelmező kul­túrák, hozzáértő szakember irányí­tásával, a szövet­kezeti tagok szor­galmával a Mik­száth Termelő­szövetkezet rövi­desen a jól dol­gozó nagyüzemek sorába emelked­het. A közös irá­nyítás, a két me­zőgazdasági nagy­üzem szorosabb kapcsolata azért is eredményes lesz, mert az évek óta jól gaz­dálkodó Magyar- nándori Állami Gazdaság szak­emberei hasznos tanácsokat ad­hatnak a moho- raiaknak, a mun­kaszervezeti egy­ségek erősítésére, a munkafegyelem megszilárdítására. Ezenkívül a mun­kaszegény hóna­pokban a gazda­ság nagy ki terje­désű gyümölcsö­sében foglalkoz­tatni tudják a ter­melőszövetkezet asszonytagjai és a nagyobb munka­csúcsok idején az állami gazdaság gépei siethetnek a termelőszövetke­zet segítésére. Képünkön: Sán­dor József, a Ma- gyarnándorx Álla­mi Gazdaság és a mohorai Mikszáth Kálmán Termelő- szövetkezat elnöke a termelőszövet- , kezet 1963-as tér-í veit tanulmányoz­za. Több és olcsóbb ícjcl! A javaslat értéke: 0,5 Karancskesziben, a Március 15 Termelőszövetkezetben a legjövedelmezőbb termelési ágat az állattenyésztés jelenti. A pillangós takarmányok ter­mőterületének növelésével az állatállományt is lehet oly mértékben növelni, hogy a szántóterület minden négy holdjára egy-egy számosállat jusson. Ez biztosítaná a ter­mőterület részére szükséges szervestrágya mennyiséget is. Növekedne ily módon a nö­vénytermesztés hozama, s a megfelelő takarmányozással növekszik a tej hozam, s csök­ken a tej előállítási ára is. Bővíteni kellene ezenkívül a juhászatot is, hiszen van olyan legelő a községben, amelynek gyér növényzetét a munka egység, tehál 50 forint juhok még hasznosítani tud­nák. Növelni kell a sertéslét•* számot is, s meg kell honosí- j tani Karancskesziben a ba* > romfitenyésztést is. Nagyon alkalmas erre a Szénégető es a Bánya-puszta. A szénégető- < ben nagyobb gyümölcsös van. A fák alját művelni nem tud-1 ják, s ez kiválóan alkalmas ( lenne csirke, de kiváltképpen > pulyka nevelésére. Helyesnek tartanám a kér- . tészet bővítését is, amelyet • öntözni is lehetne. Primőr- • árut igaz, nem tudnánk tér-( melni, de megteremne a bor* só, lencse, káposzta, paradi- csőm s egyéb, a konzervgyár számára alkalmas növény. Schreier Kálmán Kai’ancskeszi Látogatóban Mátraverebélyen A szövetkezet kedvenc anyadisz nója, amelynek 18 darab kis­malaca van. Nagy gonddal készül a pác a tehenek számára. Jól jövedelmez a mátraverebélyi Március 15. Tér* melőszövetkezet állatállománya, különösen a sertés te- tenyésztése.

Next

/
Thumbnails
Contents