Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-16 / 22. szám
NÖGRÄDI NÉPÚJSÁG 1963. március 16. A forradalmak esztendeje I'ahkföldőn 1848 legelején már sok minden arra vall, hogy nagy dolgok vannak készülőben. Bár a nógrádi nép mindennapi élete még alig-alig árul el valamit. Balassagyarmaton tovább folyik a megyei börtön építése. A város a nyír- jesi téglaégető eladásával szeretne pénzhez jutni. A szécsé- nyiek a legendás Krúdy Kálmánról beszélnek: a „vén gazember” nemrég követett el erőszakot Rády György leánykáján, és a boldogtalan apa most „törvényszerű megbosz- szülásért esedezik”. A megye mészárosai egyre makacsab- bul követelik — talán nem is véletlenül — a hús árának felemelését. Az állatorvosok és az országgyűlési Írnokok fizetésjavításért folyamodnak a helytartótanácshoz. Ma- dách Imre „főbiztos úr” a katonák élelmezésével kapcsolatba:) terjeszt elő javaslatokat a megyei választmány ülésén. Tehát mintha minden a megszokott mederben folyna. De a zajló viták az ivókban; a Helvéciából elűzött jezsuiták ellen fölcsapó ellenszenv; az új „vaspályák” építésének türelmetlen követelése; a katonaszökevények elszaporodásáról szóló hírek már mind azt éreztetik, hogy valami van a levegőben. „Megértve » kor szellemet” a hivatalos Nógrád megye, a megyei nemesség igyekszik lépést tartani az eseményekkel. A reformkori haladásban mindig az élen járt. Ez a megye dolgozott ki először konstruktív javaslatokat Széchenyi tanításainak szellemében. A megyei közgyűléseken heves kirohanásokkal, az országgyűléseken pedig követeik révén tiltakoztak az adminisztrátori rendszer ellen. A megyében a liberális nemesség volt a hangadó. 1848. február 9-én oda utasítják követeiket, hogy tegyenek javaslatot az 1785-i törvény felelevenítésére, „nehogy a Helvéciából legközelebb száműzött jezsuiták az országban telepedjenek meg”. Március 15-e előtt két nappal határoznak a megyei karok és rendek, hogy Deák, Kossuth. Batthyány — „akiknek ajkain testesül meg a magyar átalakulás” — megfestendő olaj- képéit helyezzék el a megyei tanács nagytermében. Ugyanezekben a napokban a Nógrád megyei követek indítványozzák a rendi országgyűlésen, hogy „választói képességgel az izraeliták is felru- háztassanak”. Az akkori idők megyei üléseinek jegyzőkönyveit olvasgatva, egy nagyon rokonszenves liberális nemesség arca tűnik elénk. Azonban — minden liberalizmusuk ellenére is — a márciusi forradalom kissé meghökkentette őket. De azután hamarosan a vívmányok és az áprilisi törvények híveivé váltak. „Megértve a kor intéseit s felfogva annak szellemét, a közjóiét érdekében fáradhatatlan munkásságot fejtettek ki.” Nem ellenezték, inkább szorgalmazták a jobbágyfelszabadítást és a népképviseletet; üdvözölték a sajtószabadságot, nagy buzgalommal hozták létre az „őrhadi szolgálatot” — de mentették, ami még menthető. Fenntartás nélkül teljesítették a felelős magyar minisztérium utasításait, ám az ügybuzgalom mögött ott rejtőzött a nemesi akarat érvényének átmentése is. Szorgalmasan küldözgetik a felvilágosító bizottságokat a parasztokhoz — „a szabadsággal járó jog és kötelezettségek kellő felfogására ki nem fejlett állapotukra mutatván” —, de azonnal fenyítőeszközökhöz nyúlnak, mihelyt követelni is merészel a felszabadult nép. Május elsején „az új főispán úr hites és ősi szokás szerint hivatalos székébe a 4 főbírók által felemeltetvén, hivatalába iktatott”. Gyönyörű szónoklatok hangzottak el. Ráday Gedeon, az új főispán, a Rákóczi-párti Ráday Pál unokája a márciusi forradalmat Álmos ősvezér országfoglalásával veti össze, Magyar- ország újjászületéséről beszél, mert erről „kezeskednek ez- évi új törvényeink, mert a hűbéri rendszert népképviselet, kiváltságokat jog, önkényt pedig felelősség váltotta fel”. Valójában azonban a felelősség szavát mind gyakrabban némítja el az érdek; a „hazánk egén eltűnt jelenésekről” szónoklók szájából egyre többször hangzik el, hogy a nép „kiskorú és értet- len”. A nép azonban nem értő be a hálaadással és a nemesség atyai gondoskodásával. Számára a forradalom az úri önkény és erőszak lerázását, emberi jogainak teljes birtoklását jelentette. De az áprilisi törvények felemás módon biztosították mindezt. A megyei nemesség egy része pedig még ezt a csorba szabadságot is sokallta. Nem csoda hát, ha március közepétől a megyei közgyűléseken szüntelenül a nép „rakoncátlankodásáról” és a megfékezés szükségességéről beszélnek. A szécsénykovácsi bíróság azt panaszolja, hogy Krúdy György és társai a bíróságot gúnyolva elvitték és összetörték a kalodát. A kiskürtösi bányászok megtagadják az engedelmességet. Jenő községben egy ünnepély alkalmával a bírón „némely méltatlanságot követtek el”. Május 12-én, a megyei közgyűlésen a legnagyobb felháborodást a romhányiak ügye váltja ki. Romhány lakossága el akarta űzni a jegyzőt, mert 1 forint helyett 1 forint 45 krajcárt szedett a temetési versekért. A főbíró kíméletre és igazságosságra intette a népet. Erre a falu bírája a főszolgabíró lábához vágta a pálcáját és csak többszöri intésre vette ÉRTÉKES MŰVÉSZETI KIADVÁNYOK Leszállított áron a könyvesboltokban! Aggházy Mária: Régi magyarországi faszobrok Régi ár leszáll, ár Kötve 280,— 170,— Becher Béla: Orosz szobrászat Kötve 150,— 90,— Genthon István: Rippl-Rónai József Kötve 170,— 90,— Herman Lipót: A müvészasztal Kötve 40 — 20,— Koerber: Lenka von. Kähe Kollwitz Kötve 20.50 10 — Miklós Pál: A tunhuangl Ezer Buddha. Barlang templomok. Kötve 98,— 40,— Óceánia művészete Kötve 100,— 60,— Vayer Lajos: A rajzművészet mesterei Kötve 250,— 150,— Pataky Dénes: A rajzművészet mesterei XIX. és XX. század Kötve 240,— Kresz Mária: Magyar parasztviselet Kötve 180,— 140,100,158 föl. A tömeg kiabált: „A főjegyző dolgában nekünk senki sem parancsol!” A börtöntől sem ijednek meg: „Ott sem ölik meg az embert, legalább ad kenyeret a vármegye!” A Törvényhatóság állásfoglalása nagyon jellemző: „A romhányi lakosok a szabadság áldását vétkes irányra fordítva, a hatósági tekintélyt semmibe veszik. A romhányi bíró, ki a megyei tisztviselő tekintélyének megvetésével... engedelmeskedni vonakodott, nem különben Kalitzka János, Teknyős Elek, mint tiszti fenyegetéseket gúnyolok, a megyei törvényszék elé állí- tandók.” A jobbágyfelszabadítás a Palócföld parasztságát is lázba hozta. Sok helyen a nép maga orvosolta régebbi sérelmeit. Visszavették a földesurak által elorzott földeket, legelőket, réteket. Mqzgalmak indultak meg az érintetlenül maradt feudális terhek — a szőlődézsma, a kocsmatartási monopólium — eltörléséért. A hugyagiak visszaparancsolják a prímást jogtalanul kisajátított rétjeikről, Orosziban megverik dr. Berchtold Antal gazdatisztjét, mert meg akarja tiltani a „faizást”. Május elsején az alispán felháborodva jelenti, hogy „Szécsény- ben o bormérés jogára nézve a népnél félreértés következtében rendetlenség támadt”. Csitárban a korábban eltulajdonított írtásföldekről elűzik Szentiványi Anzelm és Pulszky Ferenc földbirtokosokat. Különösen sokat panaszkodik özv. Madách Imrénc, Majtényi Anna. Elégtételt kér, mert „a sztregovai lakosok által egy rétje elfoglaltatott”. A sós- és kishartyániakat pedig egyenesen esküdtszék elé állítani követeli. Ezek a megmozdulások egy régóta esedékes polgári for- > radalom következetes végig- vitelét akarták kikényszeríteni. De a Batthyány-kormány megállt a félúton. Június 12-én megérkezett Balassagyarmatra István nádor és Szemere belügyminiszter rendeleté, amely a „rendzavarások megtorlásáról” és adott esetekben rögtönítélő bíráskodás bevezetéséről intézkedik. Ettől kezdve megyénkben is minden mozgolódást „még csírájában, mielőtt veszélyes lángokká harapózhatnék... egy század katonaságnak megyénkbe küldetésével” igyekeztek elnyomni. Veszélyben a haza! A forradalmi megmozdulások „kellő és gyors megfenyí- tésekkel” történt elfojtása kiábrándította és bizalmatlanná tette a népet. Június 7-én már arról panaszkodnak a nép- képviseleti országgyűlést megelőző választások biztosai, hogy „Petény és más helységekben megjelenve, a lakosok félreértésekkel felbujtogatva, az összeírásnak ellene szegülnek”. Augusztusban pedig sorra tiltakoznak a faluk — Szőllős, Verőcze, Kishartyán, Bágy stb. — a nemzetőr-állítási költségek ellen. A fizetés el-, vagy megtagadása nem hazafiatlanságból, hanem bizalmatlanságból fakad. A hazafiassággal nincs baj. Amikor szeptember elején a Palócföld népe is értesül Jellasics „merényes tettéről”, és Ebeczky főbíró meghozza a hírt, „hogy a felső vidéken is mozgalmak vannak” — tehát veszélyben a haza, a falvak népe minden sérelmet félre téve, tódul „a hosszabb hadi szolgálatokra alkalmas hadicsapat” zászlai aláSzabó Károly VASÁRNAPI FEJTÖRŐ III. 26 450 lányt és asszonyt helyeztek el Balassagyarmaton Balassagyarmat vezetői és a megyei szervek évről évre többet tesznek a város dolgozni vágyó nőinek foglalkoztatottságáért. Csak az utóbbi három évben mintegy 450 leány és asszony számára teremtettek munkaalkalmat. Még 1960 nyarán a nyomdaipari vállalaton belül munkához látott a dobozüzem, amely 30 nőnek jelentett munkaalkalmat. Nem sokkal később a Kőbányai Porcelán- gyár Vállalat létesített itt kihelyezett üzemrészt, ahová több mint 100 lányt és asz- szonyt tudtak elhelyezni. Ugyancsak 1960 novemberében a Nógrád megyei Kézműipari Vállalat üzemet létesített Balassagyarmaton is, Rigai levél a Palóc Népi Együtteshez Érdekes és bensőséges, baráti hangú levelet kapott nemrégiben a ballassagyarma- ti Palóc Népi Együttes a távoli Rigából, Lettországból. Küldője Imant Mazonye, aki többek között ezt írja: „Hogy kik vagyunk mi? Riga város poligrafiai klubja népi táncegyüttesének táncosai. Táncolunk saját lett táncokat, a Szovjetunió népeinek táncait és más országokét is. A demokratikus országok táncai közül legszebb a csárdás, az Önök nemzeti tánca s mi különös örömmel járjuk.” A levél írója beszámol arról, hogy együttesük megkapta a „népi” elnevezést, amivel Lettország legjobb tánc- együtteseit tüntetik ki s a névadó ünnepségükre meg- híjva a Palóc Népi Együttest. Imant Mazonye, a lett táncosok művészeti vezetője végül azt a reményét fejezi ki, hogy a két együttes kapcsolata gyümölcsöző lesz a művészeti munkában. ahol azóta is 110 nőt foglalkoztatnak. Mindez azonban nem tudta megoldani a dolgozni vágyó nők foglalkoztatottságát, újabb munkaalkalmak keresésén töprengtek tehát a város vezetői. 1962 augusztus elsejével aztán sikerült újabb üzemet létesíteni. A Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalaton belül megnyitották a nehézkonfekció üzemet. A szabáshoz, varráshoz értő ügyeskezű nők közül mintegy 130-at sikerült itt elhelyezni. Bár ezekkel az intézkedésekkel lényegesen megoldották a nők munkába állítását, újabb problémák jelentkeztek a dolgozó nők gyermekei elhelyezésére. így iskolai napközi otthon létesítése, illetve bővítése, új bölcsőde átadása vált szükségessé, amellyel a dolgozó nők gyermekeiről történő gondoskodást lényegében sikerült megoldani. Operaest Salgótarjánban A vasas színjátszók északmagyarországi körműsora keretében ma, szombaton este jelentős eseményre kerül sor a Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házában. Ezúttal a Munka Vöröszászló Érdem- rendjével kitüntetett Vasas Központi Művészegyüttes mutatja be operaest keretében műsorát. 1 Jj ÖT V ( iln rv Jr fi T9 LI la ■ j i §§|V‘ n V' ib i ISI 2k eN ik K 1 u K m * íí L bo a U'•í Ü sí" ‘Áfai * i 36 / *ft w S3 |“V K 0 rt, -jt ff Ub j_L > mi £r'éí-lk % K H fr ki : 0/ ’ LkS lf| 55“ OlIS-:hm St) Á~~f 1 iá t. R T ‘fi 0 Só | L o Jü p! M 11 w~ 0 Pv 1M ISpXíJ ÁJ-Ti*» 1 tyj; é-i 6* 7 69/ If. v B él H 1" ^ j 84 U/ _ u, i K d _LJ X) ’S _ i 3 W| 0 L tó isu 1 T w LL át h, Pl L s_ jj”'. * ük __ í> \ e. ív lllllp i> u VÍZSZINTES: 1. A Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettese (másik két nevének kezdőbetűivel). 9. Csak németül. 10. Verssorok vésén van. 12. Kereskedelmi rövidítés. 14. Épület része. 17. A vízsz. 12 fordítottja. 13. Európai főváros. 20. Aida fele. 21. behullott falevél. 23. Klasszikus harag. 24. Európai tűzhányó. 26. Vonatkozó névmás. 27. Opera címe. 29. Vidéki település. 32. Ételízesítő. 33. Félig akar! 33. Kínai név. 37. Egyiptomi napisten volt. 39. Burgonya is van ilyen! 42. Betű kiejtve. 43. Női becenév. 45. Harcászati eszköz. 46. Vissza: mint németül. 47. Dátumot jelentő szó. 49. Középen fogó! 50. Amaz szintén. 51. Névelővel: Szovjet Légiközlekedési Vállalat. 55. Arc része. 56. Qreg , németül. 56. Láda m.-'hangzői. 6Ó. Babonások hisznek benne. 63. Német elöljáró szó. .64. Távolkeleti sziget. 66. Félig evez. 67. Sírhalom. 69. Turul közepe. 70. Derék németül. 72. Közteher. 73. Téli sport. 74. Tyúk-anya. 75. Elege van belőle. 76. Női név. 78. NALN. 79. .............mars. 80....................est omen. 81 . Visszavonat! FÜGGŐLEGES: 2. Azonos betűk. 3. Közép-amerikai állam. 4. Időmérő. 5. Tejtermék. 6. Filmszínésznő egyik neve. 7. Mutatószó. 8. Női becenév. 11. Olasz város. 13. Déli szél. is. Régi mértékegység. 16. Szenvedés. 17. Szovjet város. 19. Ezen a napon szintén. 22. Női becenév. 24. Középen bead! 25. Fordított növény. 28. Régi görög törzs. 30. Hangnem. 3!. Férfinév. 33. Időhatározó szó. 34. Afrikai állam. 3. Ipari tanuló régen. 38. Kocka latinul. 40. Pára! 41. Tara része. 42. Előkelő. 44. Tehát németül — kiejtve. 46. Országos szerv, röv. 48. Sokszínű. 50. Keleti isten. 52. Francia levegő. 53. Épület része. 54. Szovjet repülőgéptervező. 57. Másik szovjet repülőgéptervező. 59. Mulatság. 61. Női név. 62. Névelővel: testrész. 63. Mozgásba lendülő. 63. VU. 68. Azonos betűk. 70. Európai főváros. 71. Szövőmunkát végzett. 77. Német összevont elöljáró szó. 79. Idegen elöljáró szó. Az óó. valamint az ö*5 betűk között nem teszünk különbséget. BEKÜLDENDŐ: vízsz. 1., 51., függ. 17., 54. és 57. sz. sorok megfejtése. valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény március 20-ig. MÜLT HETI KERES ZTRE.ITVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Moszkva. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Barta Lajos Karancsság, Pozmán Emil Nógrádgárdony és Simon Jánosné Salgótarján. A könyveket postán küldjük ki! Kisorsoltuk filmpályáiatunk tárgyjutalmait Az elmúlt pénteken este utolsó mozzanatához érkeztünk a „Mit tudunk a filmről?” című négyfordulós keresztrejtvény pályázatunknak: a Salgótarjáni November 7 filmszínházban sor került az érdekes fejtörő tárgyjutalmainak sorsolására. A négy forduló során 1030 megfejtés érkezett be szerkesztőségünkhöz. sokan azonban nem tartották be pontosan az előírt feltételeket, a sorozatot csak részben juttatták el hozzánk, mások hiányos. vagy hibás eredénvre jutottak, ísv végső soron 87 helyes megfejtés beküldőjének neve került szerencsekerékbe a sorsoláson. A szerencsekerék forgatása három salgótarjáni, két balassagyarmati és egy patvar- ci rsjtvényfejtőnek kedvezett s a karóra Vilinyi József Salgótarján, Béke út 1.; az asztali lámpa dr.Deák Ferenc Salgótarján, Rudas László út 3,; a kávéfőző Katona Erika Balassagyarmat, Thököly út 14,; a totőtcll D ebrcczeni Margit Balssagyarmat, Thököly út 21,; egy-egv asztali cigarettadoboz Kiss Pálné Salgótarján, Úttörők útja 19.; és Csábi István Patvarc, Petőfi S. u. 22. szám alatti pályázóknál talált gazdát. A nyereményeket a szerencsés nyertesek postán kapják meg. Meglátogfltják az egyetemen tanuló orvos-jelölteket Az egészségügyi osztály vezetői egy látogatás előkészítésén munkálkodnak. Terveik szerint a közeljövőben meglátogatják a budapesti. szegedi és debreceni orvostudományi egyetemen továbbtanuló Nógrád megyei születésű diákokat. RENDKÍVÜLI ÁRLESZÁLLÍTÁS! 1963. március 4-től 30-ig. Ró választék a salgótarjáni könyvesboltban ajándékozzon koüyvet! 133
