Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-16 / 22. szám

NOG TI A niKÉPÚJSÁG

1963. március 16.

>

Franciaország

szénbányászata

ír 1963 március 1 óta — tc- , ,hii; több mint egy hete — •■tart' a francia bányászok hő- ,, sies 'sztrájkharca Ez alkalomból adunk rövid áttekintést Franciaország szénbányászattá ró 1.

Franciaországban évente 55- ,5íi millió tonna szenet bányásznak. A széntermelés az utóbbi három év adatait £■- gyelembe véve csökkenő irányzatú. A kitermelt, szén több mint kilenctizedé — legnagyobb részben karbonékor! -— kőszén, az ország barnaszén-készlete évente a legutolsó évtized adatai szerint 12 3-2.8 millió tonna között ingadozik.

Á franciaországi szénlelőhelyek 3 nagy medencére ’oszthatók fel. Közülük legfontosabb az „Észak-Pas-de- Calais"-t (Norcl-Pas-de-Calais) szénmedence, mélynek mezői a szomszédos Belgiumban fekvő Namur városáig nyúlnak át. E, medencében dolgozik Franciaország mintegy £00 Q00 szénbányászának feie s e .körzet termelése szolgál- •tatja az ország széntermelé- . sének 50 százalékát. A második legnagyobb .szénmedence ugyarcsák közvetlenül á határ mellett. Lotharingiában (Franciául: Lonraine) fekszik. Az össztermelés mintegy egynegyedét szolgáltató lotharin- giai szénmedence tulajdonképpen a Német Szövetségi Köztársasághoz tartozó Saar-vi- déki szénmezók déli folytatása. Arhig a két nagy hrttár- menti szénmedence .földraizí- lag ősze függő területet foglal el. az úgyn evezet ..KÖ- zép-Dél”-i (franciául: CeritreMidii szénmedence mezői földrajzilag elszakítottak és egymástól 100-200 kilóméternyi távolságban fekszenek. Ez utóbbi medencéhez tar- . tozik a Marseille-től északkeletre fekvő Fuvau környéki barnaszén telep is, mely évi 1,5 millió tonnás termelésével a franciaországi barnaszén kitermelés fő központja.

Az észak-franciaországi bányák elsősorban Lille körzetében települt iparvidéket — a textilipari, üzemeket és a denaini és velenciennesi nehézipari, üzemeket — továbbá az ország fővárosának gyárait látják el szénnel. A lotharingiai mezők szene a medencével közvetlenül

szomszédos és Metz városától a halárig húzódó vasércmezőkre felépült nehézipari — kohászati — centrumokban kerül felhasználásra. A Közép-Déli medence szénbányái közül a I-e Cre- usot Saint Étien ne-C le rmon t- Ferrandi nehézipari háromszög gyáraihoz közel fekvő szénmezők emelkednek ki.

A francia széntermelés jelentős — bár a kőolaj, földgáz és a vízi energia fokozottabb felhasználása következtében — de egyre csökkenő helyet foglal el az ország energiaszolgáltató alapanyagai között. Franciaország szénszükségletét a kitermelt mennyiség nem fedezi s az ország évenként 15-18 millió tonna, főleg kokszolható szén importjára kényszerül. A ha- zailag kitermelt kőszénnek Ugyanis csupán egyharmad része kokszosítható.

A Nógrád megyei Villany és Épületszerelő Vállalat

vállal

bármilyen aluminium és aiuminiumbronz öntést. Balassagyarmat. Kossuth Lajos u. 6. Telefon: 107. Ü.I.: Imre Béla.

(138)

^)toi clLaa ttáska

jg3 73.- — 2o0.- f t-ig.

MARX K

Nyolcvan esztendővel ezelőtt 1883. március 14-én londoni lakásán meghalt Marx Károly a világ proletariátusának tanítómestere, minden idők legnagyobb forradalmi gondolkodója. E szomorú alkalomból harcostársa Engels Frigyes a következőket irta hűséges barátjáról: „Az emberiség egy fejjel szegényebb lett. elvesztette a legjelentősebb fejet, amellyel ma rendelkezett.” Örökre megszűnt gondolkodni az a lángelme, amely elsőkén! tárta fel az emberi társadalom fejlődés- törvényét. azt az „ideológiai burjántól ellepett egyszerű tényt", hogy az anyagi lét- fenntartási eszközök termelése. a gazdasági termelési viszonyok az az alap, amely a történelem fci’ődésmenetét. a társadalom állami berendezéseit. ideológiáját meghatározza. Is nem megfordítva, ahogyan korábban hirdették, és ahoo-van még sokan ma is hirdetik.

Ö volt az. aki a tudomány górcsöve a’á vette a tőkés termelési módot és kimutatta annak mozgástörvényeit, szükségszerű nusztulását. Marx volt az. aki elsőként ismerte fel a modern nrol-tarinfusban

nemcsak a szenvedők, a megalázónak és kizsákmányoltak osztályát, de a kapitalizmus sírásóinak a holnap győzőinek osztályát is.

És Marx, a forradalmár egész életét annak szentelte, hogy helyzete, hivatása tudatára ébressze a munkásosztályt. Vállalta a nélkülözést, a számkivetettséget, kora polgári közvéleményének gúnyolódásait. ellenfelei kicsinyes intrikáit, a német. a francia, a belga rendőrség zaklatásait, vállalt minden nehézséget és harcolt tollal és szóval, mégpedig olyan szenvedéllyel, olyan kitartással mint kevesen.

A ma tőkés társadalmának marxista vizsgálata azt bizonyítja. hogv minden változás, minden ellenhatás ellenére a kanltal'zmus Marx által feltárt alapvető követelményei ma, is érvényesülnek. A kapitalisták hiába parentálják el százszor is a marxizmust, mind elevenebben él az és megszabadulva a dogmatiz- mus béklyóitól még világosabb választ ad korunk minden társadalmi probléma'ára. ó'al'b és ólpbb milliókat tömörítve Ma^x—Engels—Lenin diadalmas zászlaja alá.

Kiosztották a Kossuth-díjakat

Csütörtökön délelőtt az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen átadták az 1963. évi Kossuth-díjakat. A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelő munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményekért huszonhárom. a művészet és az irodalom telén kifejtett munkásságért pedig tíz kitüntetést ítélt oda. A többi között Kossuth-dijjal

tüntették ki Vaszil Lászlót is. a szenllőrinckátai Üj Világ Tsz elnökét, az erősebb segítse a gyengét mozgalom kezdeményezése terén végzett úttörő munkásságáért. Vaszil elvtárs lapunk és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának nézsai ankét ján is részt vett és felszólalásával nagyban hozzájárult a mozgalom Nógrád megyei térhódításához.

Államcsíny Szíriában

H-/faszeke t

fiákká

'latákfy

\8amasí

Deir-ez-Zoi

'í Ha ma

>(X/iomsz

Szusszá

IAMASZKUSZ

\? tsrjp/ K.:Kuw3Ít hrlibanon ß.’Beirut t’/slkenderun SzrS/aida Tr.-Tripoti (f§£) ST. --Semleges Terület 09632 //'útjfyr ni/’o/a/rezefé/t

JORDAN:

ciprus;

EGYESÜ1LT A H. AP, KÖZTÁRSASA (egyi ptom)^

( török JfR S Z A G t * ‘v|

\ L

VlRÁN

I RAK \

SZAUD-'i ARÁBIA

A Földközi-tenger nyugati medencéjének partján fekvő. kereken 185 900 négyzetkilométer nagyságú és 5 millió lakosú Szíriában 1963. március 8-án hajnalban államcsíny zajlott le, melynek során a hadsereg átvette a hatalmat.

Szíriában a lakosság 80 százaléka arab. a délkeleti sivatagos területeken félmillió nomád beduin, északkeleten az iraki határ mentén .300 000 kurd nemzetiségű, a nagyobb városokban, így elsősorban a félmillió lakosú fővárosban Damaszkuszban, valamint az ország második legnagyobb lélekszámú városában a 450 000 lakosú Aleppo- ban, továbbá a Fölközitengeri parti kikötővárosokban 140 000 örmény lakos él.

>ii«»iriti«tif iiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiTiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiMiitiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiKiiiHiiifiiiiiiiiiiiiticifiiiiitffftmtiiftiiiittirniiiiiiitftffiiiiiiiimifiiiiitiiiiiiimiiimifitiiiiMiiimt

Ilonok a gáton

Fellegektől terhes az égbolt. A hirtelen fel- melegedés patakokká dagasztotta a vékony erecskéket, hóié csörgedezik a földeken, árkokban. Egyre mélyebb mosásokat ?’dj magának a víz. Ecsegen sokan állnak a Szuha-patak híd ján. A vizet figyelik. amely utcányivá szélesedett és a Várszeg utca házait fenyegeti kétoldalt. A gyermekek hajókat eresztenek a vízre, még békés minden. Egy lánctalpas traktor trágyával teli pótkocsit vontat. Minden kapuba visznek. T orlaszépitéshez.

Simon Ferenc traktoros, Válóczi József és Moravcsik György már második napja segítenek a házak megvédésében.

Délután megered az eső. Héhalom, Erdőtar- csa. Kalló körül nagy víztükrök terülnek el a földeken. Palotáson az előző napon már izgalmat okozott a Buják- patak, de a lakosság segítette megvédeni a patak mellett álló házakat. A jégtorlaszt nagy bátorsággal szétbontották. Az ..úsztató’’ brigádra sokáig emlékezni fognak. Benedek János rendörőrmester vezetésével Kiss István, Vrbán József, Micsutka János tűzoltóparancsnok, Varga József és még mások, néha az életük kockáztatásával semmisítették meg a torlaszt.

*

Késő délután újra Ecsegen vagyunk. Hol van már a békés hangulat? A megvadult Szuha elöntötte a Várszeg utcát és a község déli részén levő „Szenvedő” utcát. Innen már előzőleg kilakoltatták a családokat. Munkásörök érkeznek Pásztóról,

traktorok jönnek segíteni a környező terme- ißiäf^'etkeiKtelt bői. Megérkeznek a gumicsónakokkal is, amelyeket az elárasztott udvarokban használnak. A károsultak rokonoknál, ismerősöknél kapnak szállást.

Pásztón szakadatlanul szól a hangoshíradó. Ismétli a felhívást: minden férfi jelentkezzen csákánnyal, ásóval ... A Zagyva ezen az estén kilépett a medréből és veszély fenyegeti a part melletti telepet a tepkei részt. A teherautók szinte percek alatt megtelnek emberekkel, fiatalokkal. Egy fiatalember elegánsan öltözve érkezik a tanácsháza elé: „Egészségügyi dolgozó vagyok, kérem, mit tehetek?” De jönnek, egyre többen jönnek ...

Félelmetes látvány a Zagyva. Haragosan zúg a pusztító víz. Már a járdán is át-átcsap egy- egy loccsanás. Hosszú sorban állnak az emberek, s gátat rögtönöznek. A telep északi részén egyre súlyosabb a helyzet. Este tíz óra után a hullámok áttörik a gátat is. bezúdul nak a kertekbe. Most kezdődik az igazi küzdelem. Hosszú órákig harcol az ember az árral. míg végül hajnal felé elcsendesedik a víz.

Mátraverebélyen már vasárnap este nyolcvan lakás pincéjét elöntötte a víz. Hétfőn este már csaknem ötméteres volt a víz. de nappal visz- szahúzódott. Vasárnap este már biztonságba helyezték az állatokat. A termelőszövetkezet két Zetorja megállás nélkül járta a veszélyeztetett udvarokat és biztonságos helyre szállították a tüzelőt, élelmiszereket. Ezen az estén Mát- raverebélyre is rázúdult it pívAcosnn hömpölygő áradat.

Egy emberként mozdul a község lakossága. Munkásörök. társadalmi rendőrök, önkéntes tűzoltók állnak a leg veszélyesebb helyekre. A Kis- terenyei Gépállomástól hat darab Zetor, Nagy- bátonyból, Szorospatakról szivattyúk érkeznek. A határőrség ladikokat, az MHS gumicsónakot küld a mentéshez.

Nagy András lakatos, Jakubovics Pál traktoros, Molnár Lajos, Nagy Gyula tsz-elnök, Balogh István, Tóth Gyula, vagy Ludányi István rendörtörzsörmester, hihetetlen béitorsággal dacolnak a vízzel. Derékig érő vízben is mentenek. A víz 240 házat öntött el. A régebbi építésű lakások falai megrepedeznek, 8 családot teljesen ki kell költöztetni az életveszélyes helyzet miatt. Az emberek a nagy baj ellenére is fegyelmezettek. A megye vezetői, Jakab Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, és llankó János, a megyei tanács elnöke már az első napon megjelentek a községben, hogy személyesen is megszemléljék a helyzetet és segítséget nyújtsanak.

A nötanács gondoskodik a mentőkről. Meleg teát készíttet, Verebélyi Józsefné és Surányi Jó- zsefné egész éjszaka főzött. Kedden reggel az óvodában meleg étéit kapnak a mentésben, küzdelemben kifáradt emberek. Egy idős néni nézi az egyre apadó vizet. Megszólal, csak úgy magának mondja: ..Az utolsó ilyen árvízkor, 1941-ben bezzeg senki sem segített.”

Az ár- és belvízvédelmi szolgálat ügyeleti naplója szinte pereről- percre rögzíti a megyében levő helyzetet. Sűrűn cseng a telefon, jelentkeznek a rétsági, a szécsényi, és a gyarmati járásból. Segítséget kérnek. Az Ipolyon és mellékvizein ugyanis az áradás csak kedden kezdődött el. A napló a következőket rögzíti:

Hétfő, 22 óra 40 perc: Patvarcon kettő, Hu- gyagon hat, örhalmon három. Ipolyszögön 13 házat kellett már kiüríteni.

Kedd, 9 óra 55 perc: Nógrádszakálba már behatolt a víz, Szécsény és Balassagyarmat között átszakadt a vasút...

S ezen a napon délben már Balassagyarmaton is sietve építik a nyúlgálakat. veszélybe került a Baross-, a

Mártírok- és a Kilián György utca.

Szerdán reggel a Zagyva apadását jelzik, viszont 7 óra 20 perckor BalUssagyarmatra már robbantóbrigádot hívnak. Végig az Ipoly vonalán kritikussá vált a helyzet. Ludányhalá- sziban 2 ezer darab homokzsákkal erősítették meg az új iskolát védelmező gátat. Drégely- palánk és Dejtár között megszűnt a vasúti forgalom, egyre veszélyesebb az áradás a folyón. A balassagyarmatiak erőfeszítései ellenére is délután két órakor az Ipoly vize betört a Mikszáth-. Madách-. Ipoly- és Nádor utca házaiba.

Emberek százai fogtak össze a város védelmére. Tűzoltók, rendőrök, katonák, diákok, pártmunkások, közlekedési dolgozók siettek a veszélybe került utcákba. A városba nyomuló víz elé rögtönzött torlaszokat, nyúlgátakat építettek. s így megakadályozták a víz továbbterjedését. Az időközben összetorlódott jégtáblák szé íromholdsára robbantóbrigád érkezett a szénbányászati tröszttől.

Csütörtök reggelre szelídült a víz haragja, de a délutáni órákban újabb emelkedésről érkeznek hírek. A védelmi munka, amelyet a városi párt és tanács vezetők személyesen irányítanak — jelenleg is folyik, hogy a gyorsan készült gátakat megerősítsék, s egy esetleges nagyobb áradási hullámot is kivédjenek. Sok segítséget nyújtanak az egészségügyi dolgozók is. akik az elöntött kertek vizét klórral fertőtlenítik. Ebben a munkában az is sok segítséget jelent, hogy a magyar árvízvédelmi szervek a kezdet kezdetétől szoros kapcsolatban állnak a csehszlovák árvízvédelmi szervekkel, ahonnan rendszeres tájékoztatást kapunk az Ipoly vízállásáról.

PADÁR ANDRÁS