Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-16 / 22. szám
1963. március 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Jobb munka- és üzemszervezéssel emeljük a vezetés Ipari vezetők tanácskozása Salgótarjánban A Salgótarjánban csütörtökön megrendezett tanácskozáson — mint arról lapunk első oldalán hírt adtunk — Jed- licska Gyula elvtárs, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára ismertette megyénk iparának 1962. évi eredményeit. Ezt követően foglalkozott a munka- és üemszerve- zés feladataival, a megyei párt végrehajtó bizottság február 15-i határozata alapján. Itiztatóan IVjlőtlöU megyénk ipara a múlt esztendőben Mint az előadó elmondotta, hogy megyénk iparának termelése a múlt évben egészségesen fejlődött: a termelés növekedése 9,2 százalékos volt, iparunk 258 millió forinttal termelt többet, mint 1961-ben. A termelés ilyenarányú növekedésének mintegy 60 százalékát a Salgótarjáni Acélárugyár új hengerműve biztosította. Ezután ismertette, hogy a megye szocialista Iparában a termelés növekedését 79,4 százalék erejéig a termelékenység emelésével és cs^k 20,6 százalék erejéig a létszámból biztosították. (1961-ben ez az arány 67,9, illetve 32,1 százalék volt.) Az ipari termelés alakulását kedvezőtlenül befolyásolta az ütemesség alakulása. Ez még mindig iparunk gyermekbetegsége, a tervgazdálkodás ellen ható szubjektív tényező — állapította meg a városi pártbizottság titkára. Szükséges, hogy okainak körültekintő feltárását elvégezzük. A többi között ilyen okok a megrendelések alakulása, változása évközben, az anyagellátottságnak az a fonáksága, hogy gyakran ugyanabban a negyedévben kell a kész terméket is előállítani, amikor az anyag készül. További ilyen okok a programozás, a tervellátottság gyengeségei, az időjárási viszonyok. A munkanapok alapján végzett felmérések azt igazolják, hogy a minisztériumi iparban a múlt év első negyedében az éves termelésnek csupán 21,1, a negyedik negyedévben pedig 26,5 százalékát biztosították. Ennél még kedvezőtlenebb a helyzet az állami helyiiparban. Bár az ütemesség hiánya gátolta a termelékenység még kedvezőbb alakulását, az egy munkásra jutó vállalati teljesítés mégis jónak mondható. Ez a minisztériumi iparban például 9,4 százalékkal volt több. mint 1961-ben; az egy teljesített órára jutó termelés pedig elérte a 64,41 forintot. A vállalatok elsősorban az értéktervek túlteljesítésére törekedtek, a termékenkénti teljesítés több helyen már nem volt kedvező. Szólott az előadó az exporttermelés nagyarányú fejlődéséről is. Megyénk iparának exporttevékenysége egy év alatt csaknem 88 százalékkal növekedett és meghaladja a 218 millió forintot, A beruházásokkal kapcsolatban megemlítette, hogy tavaly a teljesítés 489,5 millió forint volt, az üzembe helyezett beruházás pedig 428,5 millióra emelkedett. A növekedés 1961-hez viszonyítva mind a két esetben jelentős. Több fontos építkezésen túlteljesítést értek el, bár egyes helyeken nem teljesítették az évi programot. Ezután az előadó a szokatlan hideg tél következményeivel, az abból adódó feladatokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy — a Salgótarjáni Táblaüveggyár kivételével — valamennyi ipari vállalat elmaradt első negyedévi tervének teljesítésében. Most az a feladat, hogy körültekintő munkával, megfelelő számításokkal biztosítsák: az első negyedév, vagy az első félév végére pótolják a lemaradást lalkozva Jedlicska elvtárs mindenekelőtt arra utalt, hogy tovább kell folytatni a veszteségidő számításokat, a veszteségek gyáron belüli és kívüli okainak feltárását, megfelelő intézkedési terveket szükséges kidolgozni. Mindenekelőtt vonatkozik ez a munkásoktól független veszteségidő kiküszöbölésére. További ilyen feladat a termelőkapacitás jobb kihasználása, különösen a korszerű berendezések, a nagy teljesítményű gépek esetében. Szükséges törekedni a megfelelő gyártási vonal kialakítására, a technológiai sorrend figyelembevételével. Szólott arról, milyen lehetőségeket rejt magában a termelőberendezések tipizálása. Sok feladat hárul még az ipar vezetőire az alapvető és a mellékmunka-folyamatok összhangjának biztosításában. Fejleszteni kell a gyártás programozását. Feladataink körébe tartozik a normák karbantartása, fejlesztése, -a bérezés finomítása, az anyagi érdekeltség javítása, a szak- képzettség emelése, különösen a több szakma elsajátítása. Végül a munkahely rendje, hangulata, a környezet is az üzem- és munkaszervezési feladatok fontos részét képezik. Az üzem és munkaszervezés megjavítása több feltétéi biztosítását kívánja meg. Mindenekelőtt a gazdasági műszaki vezetés szemléletének megváltoztatását, azt, hogy az üzem- elemző munka magasabb színvonalra emelkedjen. Az anyagi ösztönzést is az üzemszervezésnek megfelelően kell alakítani. Szükséges, hogy megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek foglalkozzanak ezzel a fontos munkával. Az állandó meggyőző, felvilágosító munka is feltétele javításának körében tartozik. Végül Jedlicska elvtárs a mozgalmi szervek feladatairól, a pártbizottságok, párt- szervezetek, a szakszervezetetek tennivalóiról szólott. Hangsúlyozta, hogy a munka- és üzemszervezést a többi feladatokkal együtt kell megoldani. a műszaki fejlesztés nem került a második helyre. Ha a mozgalmi és gazdasági vezetők helyesen magyarázzák a munka és üzemszervezés feladatait, akkor megfelelő támogatást kapnak majd a munkások részéről is. Minden vezető, az egész kollektíva ügye A legolcsóbb és legfőbb lehetőséget biztosító tartalékunk Előadásának második részében Jedlicska elvtárs az üzem- és munkaszervezés helyzetéről, feladatairól beszélt. A megyei párt végrehajtó bizottsága ide vonatkozó határozatát ismertetve, utalt arra, hogy a munkanormák rendezéséről és karbantartásáról szóló 1960 szeptemberi határozat és a későbbi rendelkezések éreztették kedvező hatásúkat. Ebben az időszakban megyénk ipara a műszaki fejlesztésben is jelentősen előrehaladt. Ugyanakkor a fejlődés a üzem- és munka- szervezésben lassú, pedig ez az ipari gazdálkodásban olyan tartalék, amely a legolcsóbb és a legtöbb lehetőséget foglalja magában. Ezért szükséges, hogy széleskörűen kibontakozzék az üzemszervezési tevékenység. Az üzemszervezést nem szabad szűkkörűen értelmezni, nem korlátozódhat csupán a mindennapi feladatokra. A munka- és üzemszervezés átfogó értelmezése magában foglalja a termelési folyamat minden fázisát, az anyagelőkészítést, a technológia kidolgozását, a programozást, a szám- és ügyvitelt, az ipari gazdálkodás minden területét. A műszaki és közgazdasági ismeretek, valamint az élettani és lélektani ismeretek együttvéve adják az üzem- és munkaszervezés alapját. Ez pedig magában foglalja a termelőerők jó megszervezését: az embert a maga termelési tapasztalatai val, ügyességével, szaktudásával; a termelési eszközöket. A városi pártbizottság titkára utalt arra, hogy az adott, változatlan körülmények is szükségessé teszik az üzemfoglalkozást. A változó gazdálkodási körülmények pedig egyenesen elengedhetetlenül megkövetelik. Ilyen változás jöhet létre, amikor új anyagot dolgoznak fel, új gépet, technológiai eljárást vezetnek be, új gyártmány termelését kezdik meg. A munkaerőben beállott minőségi változás, vagy a termelési folyamat egyes fázisaiban végrehajtott rekonstrukció szintén új, magasabb színvonalú szervezést kíván. Fel kell oldani az olyan ellentmondásokat, amelyek például egy korszerű gép üzembehelyezése esetén az elavult belső szállításból, a gép rossz kiszolgálásából adódnak. Ilyen ellentmondás az is, amikor a technika korszerűsítése mellett rossz az anyag- összetétel, a széria, vagy a programozás. Egy-egy vállalat jó szervezeti működését szá mos tényező akadályozhatja. Ezzel kapcsolatban az előadó az alábbiakat sorolta fel: — az egyes osztályok közötti összhang hiánya; — a technikai és közgazda- sági szemlélet különválasztása; — a munkaszervezés lebecsülése; — a műszaki fejlesztés és a munkaszervezés különvál- lása: — az újítómozgalomban a munkaszervezés nem kap fő helyet: — a termelés összefüggései feltárásának hiánya: — a munkaszervezés programjának kidolgozása, tapasztalatok gyűjtése: — a munkások megfelelő bevonása, a tanulás, az anyagi érdekeltség. A munka- és üzemszerveA beszámoló feletti vitában elsőnek Angyal Gyula, a Salgótarjáni Acélárugyár főosztályvezetője szólalt fel. Elmondotta, hogy gyárukban tervszerint dolgozik az üzemszervezési csoport, a kitűzött célokat teljesítette is. Sürgette olyan tanfolyamok, előadások megtartását, amelyek elősegítik az üzem és munkaszervezés fogalmainak tisztázását, a témával kapcsolatos feladatok jobb megértését. Barna Sándor elvtárs a Beruházási Bank megyei fiókjának vezetője, a múlt évi beruházási tevékenységgel foglalkozott. A többi között szó- vátette, hogy a megyében nem teljesítettük a felújítási programot. Különösen befolyásolta ezt a Salgótarjáni Táblaüveggyáf elmaradása. Horinka János elvtárs. a Vasötvözetgyár igazgatója emlékeztetett arra, hogy 1960- ban már tartottunk a megyében munkaszervezési hónapot, de az kampányszerű volt, utána nem akadt gazdája ennek a fontos feladatnak. Hangsúlyozta, itt nem egyébről van szó. mint a vezetés" színvonalának emeléséről. Gyárukban már a múlt évben megkezdték az erre irányuló munkát, más gyárakes munkaszervezéssel való 1 zés részletes feladataival fogban szereztek tapasztalatokat, amelyből tanulmányt készítettek és azt fejezetenként tárgyalják meg a gyár vezetői. Varga Gyula elvtárs a Salgótarjáni Acélárugyár üzemszervezési csoportjának vezetője sok hasznos tapasztalatot ismertetett a gyár életéből. Hozzászólásából külön kiemelkedett az a megjegyzése, hogy a munka és üzemszervezés nem lehet eev-két ember ügye, az minden vezető, az egész gyár kollketívájának feladata; Papp Gyula elvtárs. a Salgótarjáni Üveggyár igazgatója gyárunk példájával igazolta milyen szükséges a korszerű munkakörülmények biztosítása. Mint elmondotta feladatuknak tartják a vállalatnál üzemszervezési csoport kialakítását. Sült Tibor elvtárs, a tröszt főmérnöke többi között hangsúlyozta, hogy a helyes üzem- szervezési munkához sáiksé- ges az irányító apparátus jó kialakítása; Novak József elvtárs, a Bányagépgyár igazgatója többi között arról szólt, hogy gyárunkban intézkedési tervet dolgoznak ld a párt végrehajtó bizottság határozatainak megvalósítására. A munka* és üzem szervezés kerüljön a közérdeklődés középpontjába A tanácskozáson felszólalt Jakab Sándor elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Hangsúlyozta. hogy az ipari termelés múlt évi mutatói összefüggéseiben jók. kedvezőek. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a többi között szükséges javítani az anyagi érdekeltséget, szigorú pénz és bérügyi fegyelmet kell megvalósítani. Ez megkívánja a bér- és munkaügyi osztályok fejlesztését. Szólott Jakab elvtárs az idei két és félhónap tanulságairól. A tapasztalatok azt igazolják, hogy számos vállalatnál jól hasznosították ezt az időszakot, szervezettebb, átgondoltabb intézkedéseket hoztak a termelés biztostíására, ahol szükséges volt a karbantartás, a felújítás elvégzésére. Ebben a nehéz időszakban bizonyos mértékig emelkedett a ter- mrtékenvség is. A rendkívüli tél okozta nehézségek leküzdése ismét igazolta a. munkások helytállását, különösen a bányászok nagyszerű munkáját. Végül szólott arról, hogy a pártvégrehajtó bizottság miért tűzte most napirendre a munka- és üzemszervezést. Utalt arra, hogy vállalataink most már nagyüzemekké fejlődtek. létrejött az a technikai bázis, amelyen egy magasabb szervezettségű termelést megvalótíthatunk. Visszaszorult a mennyiségi szemlélet Is. a gazdaságosság került előtérbe. Iparunk olyan emelkedőre ért. ahonnan már lehet és be is kell látni a távlatot, a munka- és üzemszervezés mintegy fényszóró világítsa meg a lövő fejlődés útját. A kitűzött feladatok végrehajtásával gyakorlatilag megragadjuk a termelékenység további emelésének lehetőségét. Felhívta a figyelmet a^vq, hogy iparunk munkáiániak, az eeész közérdeklődésnek középpontjába kerüliön a munka- és üzemszervezés. A tanácskozás .TedUcsVp Ovula elvtárs összefoglaló szavaival ért véget. Mégis eljött a tavasz,.. Amint egy kicsit megenyhült az idő, még -február közepén, elkezdődött a munka a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet kertészetében. A termelőszövetkezetben az idén 40 holddal növelték a kertészeti növények termőterületét, a tavalyihoz képest A múlt évben 70 hold kerészete volt a közös gazdaságnak, s minden hold nagyszerű, 15 ezer forintos jövedelmet hozott Zsíros Ferenc, a kertészeti brigád egyik tagja a melegágyakhoz készíti a földet. LENT: Tápértékben dús, fekete földdé: telnek a melegágyak. Ocsovai Antal és Novák János, szövetkezeti tagok szorgalmasan végzik munkájukat. A kertészeti brigád ban foglalkoztatják; Király Erzsikét is« aki tavaly óta mezőgazdasági tanaié a termelőszövetkezetben. LENT: Hűvösebb napokon szalmatakaré védi a fagyra érzékeny karfiol, zeller es káposzta magvakat. A Bizományi Áruházban még mnnkabakancs Kétrészes munkaruha vattaruha kapható 225,— forint 150,------- 200,— Ft-ig 375 ,------- 500,— Ft-ig. S algótarján, Rákóczi-u 3 . Telefon: 14—15. 123 v "
