Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-13 / 21. szám

963. március 13. NÓGRÁDI NÉPŰJSÁ© 5 Üresen ácsorgó vagonok f **• Az idei tavasz a vasúti — a végéhez közeledett. Va-*J> «állítás tekintetében sem- sárnap délelőtt 24 újabb csu-$* tiben sem különbözik, sőt kott vagon érkezett Salgótar-.;. ehezebb mint bármelyik ed- jánba. j ^z Állami Biztosító az idén igi őszi csúcsforgalom. Egyre ... . , *a bányászoknak új baleset­íibb az igény a zord tél ide- Mi történt ezalatt az acél- * biztosítási formát vezetett be. cn felhalmozódott árumeny- árugyárban? A délelőtti nifi-i Ennek alapján havi 30 forin- yiség elszállítására. Az or- szak nyolc órai munkával... tos díj ellenében az iparban zág szállítási gondjait nö- mindössze 9 nyitott és 6 rsu-vyltalánosan elfogadott bal- eli hogy szinte egyszerre tel- bolt vagont rakott meg. Dél-esetbiztosítási térítéseken ki­es „gőzzel” indul meg az után, vasárnapi csend borult <<V0j még 20 000 forint életbiz- pítkezés. A mezőgazdaság a gyár udvarára- A hétfőre...tosítási fedezetet nyújt. Az árja a vetőmagot, a műtrá- virradó éjszaka újabb kilenc «újfajta biztosítást eddig több ■yát. Jelentős vagon meny- üres vagont raktak meg áru-gezer bányász kötötte meg. lyiséget köt le az árvízvéde- val. A többi 21 kocsi üresen.;. ... .... . ... ... Pni is hagyta el a gyárat. A Salgó-*? Most készült el a biztosító tarján! Acélárugyár rendist- ^.Statisztikája az üzemi bal­Ebben a helyzetben foko- viili segítséget kért a vasút-*;*esetekről, s az ezzel kapcso- ottabb jelentősége van a szál- tói. A MÁV teljesítette ezt az $latos kártérítésekről. E sze- ítotelek eeryiittniukodesenek igényt, a gyárban viszont*:* is ezen belül is a kocsiállás nem szervezték meg a rakó-*:* *'■" csökkentésének, a vagonok dást, a milliós veszteség mé->> gyors ki- és berakásának. gis bekövetkezett. A vasúti Egyetlen vagon kirakásában más területről vonta el a sör-.;. :sak 24 órás késés többezer gösen kért kocsikat. Pedig * ’orint kárt okoz a népgazda- mennyivel jobb lett volna, ha Ságnak. komoly zavarokat akkor, március 3-án is úgy £ idéz elő a szállításban. A szervezik meg a munkát,« Március 9-én, szombaton közelmúltban Salgótarjánban mint **«>' hétpl később, már-1tartotta a salgótarjáni Cipész Ä , cius 10-én. Ezen a napöu*KTSZ mérlegzáró közgyűlé- tortent meg olyan eset. ... . . a ,, „ f ?r , , l ugyanis 54 vagonból 48sat*set. Ha csak a szövetkezet amelyről az utóbbi evekben ^várban «számokban tükröződő gazda­is alig-alig hallottunk. A Sál- ’ £sági eredményeit is vesszük gótarjáni Acélárugyár sürge- Az acélárugyári példa ki-•>szemügyre, nyilvánvaló, hogy tő felhívással fordult a vasút- sebb-nagyobb mértékben má-.;«az 1962-es év munkája nem 10*: S.ven vagont kért mérő!- ...... mr?,aláiható. A US 3-ra, vasárnapra, külön- kívül nehez helyzetre való£3 millió 900 ezer forintban ben 4 millió forintos kár éri tekintettel helyes lenne meS“):|szabta meg, amelyet 101,1 a népgazdaságot. A budapesti vizsgálni a vasút és a szál-.;.százalékra teljesítettek, 263 igazgatóság vezetői azonnal lítő felek közötti szerződések £ezer forint tiszta nyereséggel. SS-i Ne*,vonó. 2T vagont sikerült biztosítani a hívni össze a komplex bn-|kezet dolgozói közt, mint gyár számára, amelyek már- gádot és minden gyárban, nyereségrészesedést. Gyarapo- eius 3-án hat órakor rakó- minden vállalatnál előrelátás-.;.dott az idén a szövetkezet dásra készen álltak. Közben sál, szervezettséggel biztosi- *vagyona is, amely egy esz­Élctbiztosítást Is nyújt » bányászok balesetbiztosítása STATISZTIKA AZ ÜZEMI BALESETEKRŐL rint tavaly mintegy fél szá­zalékkal kevesebb üzemi bal­eset fordult elő, legtöbb a nehézipari üzemekben. Az or­szágban mintegy háromne­gyed millió dolgozónak van már balesetbiztosítása, amely nemcsak az üzemben és az üzernenkívüli káresetekre ter­jed ki, hanem a betegségből bekövetkezett halál esetén enyhíti a hozzátartozók anya­gi gondját. Tavaly negyven­ezer üzemi balesetre 34 mil­lió forintot fizetett ki az Ál­lami Biztosító.-------------­E gy év alaít megkétszereződött a Salgótarjáni Cipész KTSZ vagyona ? hián>™ ™g0nok javítása tani az együttműködést. is — amelyet éjszakai tulo- népgazdaság, a vasút es a.:,millió 51 ezer forintot. Ez az rában végeztek a vasutasok szállító felek érdekében. .;. •> •>.;. •> •:» *:• •> •> *>’’ ^ugrásszerű emelkedés elsősor­Hétfőn már teljes létszámmal dolgozott az építőipar Rövidesen újabb beruházásokat is megkezdenek A rendkívül zord tél több hetes kényszerpihenőre kény­szerítette a Nógrád megyei Építőipari Vállalat dolgozóit. Számos igen fontos építkezé­sen szünetelt a munka, pe­dig a határidők betartása va­lamennyi építkezésen igen fontos. Növeli az Építőipari Vállalat dolgozóinak felelős­ségét az is, hogy ebben az évben — az ed­digi kijelölés szerint — az építőipari termelés meg­haladja a 206 millió fo- ’ rintot. 'több hetes kényszerpihe­nő után hétfőn reggel a vál- köztük a salgótarjáni új párt- lalat valamennyi munkahe- ház építését. lyén már teljes létszámmal dolgoztak a munkások. A la­kásokon és a salgótarjáni új szállodán a belső munkálato­kat végezték a dolgozók. A salgótarjáni megyei kórháznál tovább folytatták a födémek beemelését, szinte megállás nélkül dolgoztak a kőműve­sek, szerelők. Iparosok, hogy már a hétfői napon pótolja­nak a tél okozta kiesésből. Minden jel arra mutat, hogv ha az időjárás engedi, a jövő héten már újabb be­ruházások kivitelezését is megkezdhetik. Az építők munkáját a ko­rábbi szállítási zavarok elle­nére sem gátolja anyaghiány. Cement és tégla megfelelő mennyiségben biztosított, csu­pán a kavics okozhat esetleg kisebb gondot. Jelenleg ugyan­is alig egy hétre elegendő kavics áll az építők rendel­kezésére, de márts segít az a 10 vagon, amely hétfőn fu­tott be rakományával a salgó­tarjáni állomásra. És ha az anyagellátásban különösebb probléma nem következik be. a Nógrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói pótolni tud­ják a tél okozta kiesést, ha­táridőre készítik el az új be­ruházásokat a megyében. ban annak köszönhető, hogy a szövetkezet 500 ezer forint értékű új központi telephe­lyet létesített. Csak gépek beszerzésére 100 ezer forintot fordítottak tavaly. A szövet­kezet gazdasági-pénzügyi szi­lárdságát mi sem mutatja vi­lágosabban mint. hogy 1956 óta állami hitel nélkül saját erői­re támaszkodva dolgozik és fejlődik évről évre. A salgótarjáin Cipész KTSZ munkája azonban más szemszögből is példamutató. Erősen csökkentette készáru­termelését, s a főfigyelmet fontosabb feladatának, a javí­tó-szolgáltatói tevékenység megszervezéséinek szentelte. A szövetkezet az egész sal­gótarjáni járást behálózó szervezettel rendelkezik. Ce- redtől Mátranovákig, Somos­kőújfalutól Karancslapújtőig tizenöt részleg működik, s ahol nem volt lehetőség önál­ló részleg felállítására, a földművesszövetkezetekkel karöltve megteremtették a hozom-viszem szolgálatot. Ti­zenhét községet kapcsoltak be tavaly a hozom-viszem szolgálatba, s két héten be­lül újabb 12 község bekap­csolására kerül sor. Az elnök elismerő szavakkal emléke­zett meg a körzeti fmsz igazgatóságokról, amelyek a legtöbb helyen nagy segítsé­gére voltak a KTSZ-nek. Kü­lönösen Bottyán Istvánné mátraverebélyi fmsz igazgató és Palkovics Gyula üzemág- vezető tettek az ügynek jó szolgálatokat. A salgótarjáni Cipész KTSZ közgyűlése ezért megszavazta a vezető­ség javaslatát, hogy Palko­vics Gyulát 500 forint pénz­jutalommal és oklevéllel tün­tessék ki. A gépesítés éve a balassagyarmati porcelángyárban A tavalyi, körülbelül 10 mil­liós éves tervvel szemben, az idén kétszeresét kell termelni a Kőbányai Porcelángyár III. számú, balassagyarmati tele­pén. A 20 millió forint értékű árut természetesen képtelen­ség volna előállítani, ha a ter­melési, technológiai eljárások változatlanok maradtak vol­na. Előre látva, hogy a követel­mények a balassagyarmati te­lephelytől növekedni fognak, már 1962 novemberében úgy­nevezett bélyegző félautoma­ták beállításával ennek a mű­veletnek a termelékenységét körülbelül 80 százalékkal nö-* vélték, jelentősen könnyítve a fizikai megterhelésen. Az 1963-as év a döntő azonban az üzem gépesítésében. Ez év elején állították ugyanis üzem­be a nagyteljesítményű ezüst­beégető villamoskemencét, a huzalforrasztó, mosó és lak­kozó berendezést, a közeljö­vőben felszerelnek egy osz­tályozó berendezőt is, amely- lyel ezt a műveletet is auto­matizálják. OLDALT: A 1« méter hosz- szú ezüstbeégclő villamos kemen­ce. Magasabb hő­fokon dolgozik, mint elődje: 150 fok helyett 820 fo­kon. A hosszabb folmelegítő-tűz és hűtő tér követ­keztében is ala­posabb munkát végezhet. HHMiniiii.iiMiiniiiiif.iiMi.HiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiiiiiiiiiniiiHiiMiiirtlii.iiiiHiiimiiimimiiiiii.MiMiiiiiiiiiiHitiiiii.iiiiMimHoniiioiiinmromniiniuwimiiMmHiimiiimiMOumwnnmnioiiiMiMiiiiiHflHii Cü»k így iováhb... Xagybatonyi tapasztalatok — NINCS EBBEN semmi különös. Az emberek ismerik a terveket, a feladatokat, biz­tosított a műszaki feltétel, jó a bányászok hangulata — foglalja össze kérdésemre az egyenletes termelés biztosítá­sának feltételeit Toldi Ferenc elvtárs, a nagybátonyi bánya­üzem vezetője. — Az emberek maguk zör­getnek előre, ha baj van. Azt mondják, azért szállnak le a bányába, hogy termeljenek is — toldja meg a bányave­zető szavait Varga Ernő elv­társ, párttitkár. Mert miről is van szó? Ar­ról,’ hogy 1962-ben, de ebben az évben is az egyik legbiz­tosabban, legegyenletesebben a nagybátonyi bányászok ter­meltek a szénmedencében. — Éppen ezért fáj vala­mennyiünknek, hogy egyet­len halálos baleset „ütött” el bennünket az élüzem cím­től — szól közbe Nagy Osz­kár elvtárs. a bánya főmér­nöke. Es mindjárt sorolja is a számokat. Érdemes né­hányat feljegyezni. Az elmúlt évben 3633 tonna szenet ad­tak terven felül népgazdasá­gunknak a nagybátonyi bá­nyászok. összüzemi teljesít­ményüket 32 kilogrammal tel­jesítették túl éves átlagban. Az összvágathajtási tervben 330 méteres a túlteljesítés, — ebből 40 méter a fővágat­ra esik. De a tervezettnél többet hajtottak ki a meddő­vágatnál, korszerű biztosítás­sal is hosszabb vágatot lát­tak el, mint azt tervezték. — Ezek a számok Inkább arról beszélnek — folytatja a főmérnök, hogy 1963-ra a zavartalan átmenetet is bizto­sítani kívántuk. Szükséges volt ez, mert egy nagytelje­sítményű telepünk fogyott el, ahonnét az össztermelés 57 százalékát nyertük. Érthetően igen érzékenyen érintette ez a bányászt és műszaki vezetőt egyaránt. Ezért kellett az új technoló­gia kidolgozásán Is fáradoz­ni. Csoportos termelő munka­helyet hoztak létre, ahol egy gépi berendezésre — kaparó, rázócsúzda, gumiszalag — 5 munkahely szállíthatott. És amikor a kivezető utat már megtalálták, a korábbi aggodalmat a bizakodás vál­totta fel a nagybátonyi üzemben. Bizakodás. Alig akadt, vagy akad ma is olyan csapat Nagybátonyban. amelyik ne teljesítené túl rendszeresen az előirányzott tervet. A szo­cialista címért már 15 brigád 170 tagja küzdött, közülük 9 brigádnak sikerült azt el­nyerni. Bakos József, Sulyok István ifjú. Dénes Károly I. pártonkívüli csapatvezető. De szocialista módra kívánnak dolgozni, élni, tanulni, — ezért is neveztek be e nemes vetélkedésbe. — A bányászok között nemcsak a munkaverseny lendült fel, s biztosította az egyenletes termelést — veszi át a szót Kozik Ernő elvtárs, SZB elnök, hanem az is, hogy a fizikai dolgozók igen aktívan kapcsolódtak be az újítási mozgalomba. Akár Ba­kos József, Barna István, Horváth Gyula, vagy Vincze Sándor vájárokat is említem, újításaikkal a gépek jobb ki­használását, egyszóval az egyenletes termelés megvaló­sítását segítették elő. HOGY IS MONDOTTA a bányavezető? Az emberek is­merik a terveket, biztosított a műszaki feltétel — ez a titka a nagybátonyi bányaüzem egyenletes termelésének. És nagyon sok igazság van eb­ben. Mert ott, ahol ezek a té­nyezők adottak, nem lehet baj a termeléssel. Baj. Gond. Ugyan van-e most Nagybátonyban? Feltét­len. Kezdjük a legnagyobb- bal. Bár ebben az évben két vagonnal kevesebb szenet kell termelni, mint tavaly, de a bánya termelésének 57 száza­lékát adó széntelep fogyott le. A jelenlegi szénvagyon alig négy évre elegendő, de a 67 68-as években már újra 70 vagon szenet kér napi átlag­ban ettől az üzemtől a nép­gazdaság. Ehhez legalább 30 százalékkal kell gyorsítani a vágathajtást, egészen a Mát­ra alá kell menni. Több gép­re lenne szükség. Talán az Almássy-féle gép segít — csak adják mielőbb. És itt vannak az emberek. Annak ellenére, hogy a törzsgárda, a bányászok legnagyobb része a bányavárosban lakik, vagy Ságújfalun, nincs biztosítva az utánpótlás. A bányászok átlagos életkora 37,4 év. Ott tartanak, hogy nincs csillés, nincs segédvájár. Az egyenle­tes termelés feltételeihez hoz­zá tartozik? Feltétlen! A vá­jár a szénfalnál és ne pedig a szállításnál dolgozzék! A nagybátonyi bányászok egyenletes termelése nem a véletlen műve. Igen megfon­tolt műszaki és gazdasági ve­zetés, a tömegpolitikai mun­ka, az emberek nagyszerű lelkesedésének gyümölcse ez. És hogy sokat ért az, hogy már tavaly terven felül készí­tettek elő munkahelyeket, hogy újabb feltárt szénva- gyont biztosítottak, az éppen a legnagyobb télben, akkor jeletnkezett eredményként, amikor az ország több szenet kért a nagybátonyi bányá­szoktól is. A jól előkészített bányában, jó munkahelyeken pe<Jig dolgozhattak a vájárok. Mindennél ékesebben az az 1762 tonna szén beszél, ami* az egyenletes termelés meg­teremtésével már ebben az évben is terven felül küldh'’1- tek a felszínre. ... ÉS HA MÁR nem le­het élüzem a nagybátonyi bánya, legyen számukra elis­merés legalább ez a néhány soros írás. Somogyvári László FeszüUségmérő műszer. Segítségével 1590 voltos túlfeszültségnek teszik ki a kondenzátort. Ha ezt kiállja, később sem lesz vele baj. OLDALT: Három gépegység­ből álló huzalfor­rasztó, mosó és lakkozó bér id zés. Több, min. 50 százalékka' meli a munka a termelékenysé­gét. A kondenzá­torok festése i tökéletesebb, nt 'evegő behívással, hanem centri­fugális eljárás­sal történik. Egészségesebb il­lett a műnk: mert a festés zár' térben történik, ezért a dolgozók nak nem kell be szívniok az oldó­szer mérgező ha tású páráját. Képünkön az ifjúsági brigád néhány tagja átvezető kondenzátorok forrasztását végzi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents