Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-13 / 21. szám
4 1963. március : nögrAdtnépújság Vitázzunk, Salgótarján kulturális jövőjéről in. A népitánc jövője, a könyv távmunka feladatai A népitánc mozgalom és a színjátszás igen nagy mértékben különböző ágai a népművelésnek, szervezeti kérdések terén azonban — városunkban — sok közöttük az azonos vonás. A népi tánc kultúra eredményesebb fejlődését elsősorban szintén a decentralizáltság akadályozza, de sok más probléma is hátráltatja. Tánccsoport csaknem minden kultúrotthonunkban, sőt több, kultúrotthonnal nem rendelkező vállalatnál, üzemnél is működik. A táncosok jelentős része tehetséges, s megfelelő szakoktató irányítása mellett tudását magasabb színvonalra emelhetné. Tánccsoportjaink nagy részének azonban nincsen olyan vezetője, táncpedagógusa, aki biztosíthatná ezt a fejlődést. Másik oldaláról nézve a kérdést: csak helyenként van meg a táncoktató dotálásához szükséges pénzfedezet. Persze a táncoktató tiszteletdíja csak az egyik részét képezi az anyagi jellegű problémáknak. A táncruhák, cipők, csizmák és egyéb felszerelési tárgyak biztosítása még nagyobb gondot okoz, nem is beszélve arról, hogy nem elég az egyszeri beruházás: egy-egy új mű«orhoz mindig új kosztümök, s ehhez mindig újabb összegek kellenek. Ez, — megfelelő táncoktató és ruhák, felszerelések hiánya — népitánc mozgalmunk egyik fő problémája. Nem kisebb gond ennél a táncok színvonalatlansága sem. A legjobb táncosok — akiknek tudása az igények kielé-, gítésére megfelelő — több csoportban, szétszórtan tevékenykednek. Egy-egy csoportban viszont az átlag színvonal igen alacsony. Ez a kérdés — a táeoktató-hiányon kívül — összefüggésben van a táncok zenei kíséretének, a szereplések csekély számának, a fenntartó szervek türelmetlenségének kérdésével. Több csoport szereplését például népizene helyett tangóharmóni- kával kísérik (takarékossági, vagy más szempontok miatt?), akkor is, ha az éppen a tánc lényegét, jellegét hamisítja is meg. A csoportok önálló műsorukra nem készülnek fel, (ez meg is haladná jelenlegi képességeiket, s a közönség igénye sem jelentkezik követelőén), de elég kevés az olyan rendezvények száma is, amelyeken legalább kiegészítő jelleggel, a műsor egy részének biztosításával szerepelnének tánccsoportjaink. A szereplések hiánya pedig sok fiatalnak kedvét szegi. Ez az egyik oka például annak, hogy a tánccsoportokon belül nagy a vándorlás. Sok tehetségesként kezdő táncos ilyen okok miatt— a csoporton belüli nevelés —, a csoport elé tűzött feladatok, szereplések, felszerelés, elismerés hiánya — alig jut tovább néhány alaplépés elsajátításánál, s abba hagyja a táncot, mielőt igazi jó táncossá fejlődne. így lehetne még sok hasonló problémát felsorolni. E helyett nézzük inkább azt, mit tervezünk a népitánc-kultúra felkarolása, fejlesztése érdekében. Hiszen nyilvánvaló, hogy hagyományainkat nem hagyjuk elsat- nyulni, feledésbe merülni. Jelentősebb változást az új művelődési ház felépülése után várhatunk. Itt egy reprezentatív, önálló műsorok tartására vállalkozó népiegyüttest szeretnénk létrehozni és működtetni. Az együttes tánckarból, énekkarból és zenekarból áll majd. A tánckarba városunk legjobb táncosait szeretnénk tömöríteni, az énekkart a KlSZ-korosz- tályú fiatal dalosok vegyeskara alkotná (ez lenne az az ifjúsági énekkar, melynek létrehozásáról előbbi cikkünkben szó volt), míg a népizenekar a már jelenleg is meglevő rajkó-zenekarra épülne — természetesen létszámában és színvonalában is megerősítve. Egy ilyen népiegyüttes alkalmas lenne a város és a környező községek igényeinek kielégítésére, s képes lenne a jelenleginél jóval magasabb színvonalra emelni népitánc- kultúránkat. Ismét felvetődik a kérdés: mi legyen a kul- túrotthonok, üzemek csoportjaival, — illetve a csoportok azon tagjaival, akik nem kerülnek be a központi együttesbe? Feleletünk, illetve javaslatunk több oldalú. Először: nem szükséges és nem helyes tánccsoportot működtetni ott, ahol az ehhez szükséges feltételeket nem tudják biztosítani. Az a szemlélet, amely a kulturális munka lényegét egy — mindegy, hogy milyen színvonalú — tánccsoport, vagy színjátszó együttes működtetésében látta, régen elavult, sőt, nem is volt helytálló soha. Másodszor: egy városi, központi együttes léte nem zárja ki azt, hogy a szükséges feltételek biztosítása esetén néhány csoport ne működjék továbbra is, — elsősorban mint a kezdő táncosok alapiskolája. A könyvtári munka főbb feladatai A népművelés egyik igen fontos ága a könyvtári munka. Az előbbiekben tárgyalt ágazatokhoz képest itt nem látunk szükségesnek jelentősebb szervezeti változtatásokat. A megyei könyvtár — a hozzá tartozó három fiók- könyvtárral, a városi gyermekkönyvtár és ennek iskolai fiókkönyvtárai, a kultúr- otthonok könyvtárai és ezek üzemi letéti állományai, valamint az SZMT központi könyvtára és ennek letéti állományai — átfogják a város egészét. A megyei művelődési házzal együtt épül a megyei könyvtár új épülete is, s korszerű kölcsönzőjével, kényelmesen berendezett olvasótermeivel méltó helyet ad legnagyobb könyvállománnyal, legnépesebb olvasótáborral rendelkező megyei könyvtárunknak. A könyvtári munka fő feladatai tehát elsősorban az olvasótábor további szélesítésében, a könyvforgalom növelésében — különösen a szakmai, politikai, ismeretterjesztő művek, valamint a mai magyar és világirodalom legjobb alkotásainak megismertetésében, nagyobb forgalmazásában jelentkeznek. A népművelés többi, fel nem sorolt ágazatában a kul- rális tevékenység eszmei, tartalmi és színvonalbeli fejlesztését követeli meg társadalmunk, s ezt tűzzük célul mi is. Elgondolásaink ismertetéséből kitűnik, hogy az új művelődési ház rendkívül fontos szerepet kap majd városunk — sőt, az egész megye kulturális életében. Központja lesz a hivatásos és az öntevékeny színjátszásnak, zenei életünknek, itt működik majd a népiegyüttes, itt tartjuk jelentősebb képzőművészeti kiállításainkat, tárlatainkat, s itt találnak otthonra a városi bábszínpad aktívái. E tevékenység kialakítása — a népművelés néhány ágazatában — átszervezést, centralizálást tesz szükségessé jelenlegi kultúr- otthonaink munkájában. Csökkenti valamivel intézményeink jelentőségét? Semmi esetre sem. Kultúrotthonaink- nak fokozatosan tartalmas, színvonalas munkát folytató munkásklubokká kell alakulniuk. Folytassák — sőt, fejlesszék — tovább könyvtári munkájukat, ismeretterjesztő tevékenységüket — egyre inkább előtérbe állítva a munkás-, ifjúsági- és nő-akadémiákat —, szakköri munkájukat, a klubok nevelő és szórakozható tevékenységét, a filmszínházak tudatformáló munkájának elősegítését, a felnőttek iskolai tanulásának szervezési és tartalmi elősegítését, a gyermekművészeti és a Lovász József Kulturális Szemlék szervezését és segítését, a szocialista brigádok tagjai művelődésének segítését. f~x — Kulturális fejlődésünkre vonatkozó elgondolásaink ismertetését ezzel befejeztük. Számos kérdésre nem tértünk ugyan ki, mégis reméljük, hogy megfelelő vitaalapot nyújtottunk azoknak, akik a művelődés ügyét szivükön viselik. Hisszük, hogy az olvasók, a kulturális aktívák javaslataikkal, hozzászólásaikkal bővítik, javítják elgondolásainkat, terveinket. Ujlaky István Megemlékezések ifjúsági nagygyűlések március 15-én A hagyományoknak megfelelően az ifjúság az idén is megemlékezik az 1848-as szabadságharc emlékéről március 14—15-én. Március 14-én valamennyi iskolában osztályfőnöki órán emlékeznek meg a fiatalok a szabadságharcról. Salgótarjánban március 14-én délután a tűzhelygyári művelődési otthonban ifjúsági nagygyűlésen vesznek részt a tanulók és munkásfiatalok. Másnap Balassagyarmaton ugyancsak ifjúsági nagygyűlésen emlékeznek meg az évfordulóról. ? PETŐFI SÁNDOR: Föltámadott a tenger... > Föltámadott a tenger, JA népek tengere; \ Ijesztve eget-földet, í Szilaj hullámokat vet { Rémitő ereje. j Látjátok ezt a táncot? • Halljátok e zenét? ’ Akik még nem tudjátok, I Most megtanulhatjátok, í Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Süllyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodot; Jegyezd vele az égre Örök tanulságul: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr! Változó sikerrel Tovább folytatódnak, váltakozó sikerrel a Lovász József Kulturális Szemle keretében a körzeti társastánc verselis szemlét, amelyre az előbb említett rendezvényekkel ellentétben az volt a jellemző, hogy a művelődési otthonban nyék és szellemi vetélkedők, egy {fit. nem lehetett volna el- valamint az úttörő seregszem- * - . . lék. Az elmúlt vasárnap a szécsényi járásban több helyütt is rendeztek körzeti döntőket, a többi között Nóg- rádmegyerben, ahol a helyi csapat a bencurfalvai és ma- gyargéci KISZ-esekkel mérte össze a tudását. Bár a szécsényi járásban általában a KISZ-bizottság és a járás művelődésügyi szervek sokat és jól foglalkoztak a körzeti döntők előkészítésével, a nógrád- megyeri találkozó sikerét mégis szervezési hiányosságok korlátozták. Nagy hiba volt ugyanerre az időpontra hirdetni például a spartakiádot, hiszen a szellemi vetélkedőtől szép számú közönséget vonzottak el a sportesemények. A rossz előkészítés rányomta a bélyegét a csapatok eredményeire is. Ugyancsak a szécsényi járásban levő Varsány- ban került megrendezésre a másik körzeti döntő, Rimóc, Nógrádsipek és Yarsány csapatai között. A jelentések szerint itt egy hajszállal jobban sikerült az összecsapás a megyerinél. Az eredmények is jobbak. Mégis, nem ártana megfontolni, helyes-e a körzeti döntők időpontját délelőttre kitűzni. A közönség számát mindenesetre ez a korai kezdés hátrányosan befolyásolja. Vasárnap délután tartották Nagylócon az úttörő kulturáKőzépiskolások orosz nyelv-versenye Salgótarjánban Salgótarjánban a Madách Imre Általános Gimnáziumban rendezték meg a technikumok és középiskolák orosz nyelvet tanuló legjobb diákjainak versenyét. A zsűriben öt orosz nyelvszakos tanár foglalt helyet, hogy figyelemmel kisérje a fiatalok fordítási, kiejtési és olvasási versenyét. Tizennégy fiatal került a megyei döntőbe, hogy összemérje tudását és versenyezzen a legjobb pontokért és az országos döntőbe jutásért. A fiatalok versenyének helyezettjei: A techinkumok legjobbjának Lukács Mária a szécsényi Mezőgazdasági Technikum tanulója bizonyult. Burda Anna a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium színeit, a salgótarjáni Madách Gimnázium orosz tagozatát pedig Dombóvári József képviseli majd az országos döntőn. Hangverseny és kiállítás Nagybátonyban A Magyar Szovjet Baráti Társasággal közösen nagy érdeklődés mellett rendezte az elmúlt vasárnap első idei növendék hangversenyét a Nagy- bátonyi Zeneiskola. Ez alkalomból megemlékeztek a Magyar—Szovjet Barátsági Szerződés megkötésének 15. valamint a Vörös Hadsereg megalakulásának 45. évfordulójáról. Kiss Zoltán százados elvtárs ünnepi beszédében méltatta az évfordulók nagy történelmi jelentőségét s azt a nagy segítséget és ösztönző erőt, amelyet kultúrális életünkben a Szovjetunió példája jelent számunkra. Az ünnepi alkalomnak megfelelően. a műsorban kiemelkedő helyet foglaltak el a szovjet és a mai magyar zeneszerzők darabjai. A zeneiskola életében egy- egy növendékhangversenynek mindig különös jelentősége van. Ilyen alkalmak ugyanis mintegy keresztmetszetben mutatják be az iskola alkotó-nevelő munkáját, eredményeit, hiányosságait. A növendékhangverseny tanárnak, tanulónak, szülőnek egyaránt tanulságos. Itt persze nem arról van szó, hogy egy-egy gyengébb teljesítmény alapián túlságosan messzemenő következtetéseket vonjunk le. hanem inkább arról, hogy az egyes jó vagy kevésbé jó teljesítmények milyen összképet nyújtanak. Ez az összkép a Nagybátonvi Zeneiskola szempontjából kedvező formát mutat. Az ötödik éve működő iskola megalakításától kezdve, úttörő munkát végzett a zenei nevelés területén: sok bányász fiatalt vezetett be a zene birodalmába. Több alkalommal részt- vettek növendékei az Országos Kamarazenei Fesztiválokon, s egyéb kultúrális rendezvényeken. A vasárnapi hangverseny szereplői között több olyan növendék is jelen volt, akik az iskolában kezdték meg öt évvel ezelőtt tanulmányaikat Elért eredményei biztatóak a jövőre nézve. Nem lehet itt feladatunk, hogy részletekbe bocsátkozva menjünk végig a hosszú műsoron. Általános megjegyzésképpen elmondhatjuk, hogy a hangverseny kis és nagy szereplői igyekeztek tudásuk legjavát adni. Különösen tetszettek a furulyások. a fúvós duettek a mátranováki kamaraegyüttes, valamint a Sugár zongoratriót előadó növendékek (Kovács Gyula. Sára János és Letovai Ildikó játéka.) Örvendetes volt, hogy több zongora négykezes is szerepelt a műsorban. Egy-egy hegedű duó beiktatása is új szint jelentett volna, sajnos ezt nélkülöznünk kellett, pedig ilyen művek szép számmal találhatók nemcsak a régebbi, hanem az újabb hegedű pedagógiai irodalomban is. Elmondhatjuk, hogy a zeneiskola tanári kara jó munkát végez. A zenetanítás és tanulás természetéből következik, hogy az eredmény legtöbbször csak bizonyos számú év elmúltával jelentkezik kimutathatóan és maradandóan, de akkor Öröm és jóleső érzés mindazok számára, akik ebben resztvettek. Kelemen Imre ejteni, olyan hatalmas tömeg volt kíváncsi Zsunvpuszta, Rimóc és a vendéglátó Nagylóc úttörőinek nemes vetélkedésére. A színes, jó színvonalú műsorban tánccsoportok, énekkarok, szavalok és mesemondók léptek fel. Különösen kitűntek a rimóci táncosok, akik eredeti rimóci dallamokra rimóci népitáncokat adtak elő. Nagy sikert aratott a bábjáték is, amelyet annál is inkább üdvözölnünk kell, mert á falusi általános iskoláknál eléggé ritka a bábszínház. Reméljük, a siker újabb ösztönzést ad e kedves műfaj terjedéséhez. Az itteni, de a szécsényi járás más községeiben lezajlott KISZ-es szellemi vetélkedők, társastánc versenyek, valamint úttörő szemlék tapasztalata azt mutatja, hogy bár szervezés nem mentes a h báktól, de a KISZ-bizottsá és művelődésügyi szervek ősz szefogása, kitartó előkészít munkája gyümölcsöző volt. i balassagyarmati járásba: szerzett tapasztalatok is ez bizonyítják: milyen sikereke érhettek volna el, ha ner hiányzik ez az együttműkö dés. Sajnos, a Dejtárra hirde tett körzeti döntő éppen a ha nyag szervezés miatt hiusul meg, s a cserháthalápi úttöri szemle színvonala sem mond ható kielégítőnek. Ezek a fi gyelmeztető jelek valószínű leg arra bírják majd a balas sagyarmati járás művelődés- ügyi osztályát és a járás KISZ-bizottságot, hogy a hátralevő időt kihasználva, megtalálva az együttműködés módját, a többi körzeti döntőkön és úttörő szemléken igyekeznek kiköszörülni a csorbát. Huszárvágás, — ' avagy a népszínmű kisértete Elgondolkodtató, hogy kul- túrcsoportjaink egy része mennyire hajlamos még ma is a népszínmű irodalom közvetítésére. Nem vetettük el ugyan egészében ezt a műfajt, de a szükséges, alapos rostálás után vajmi kevés az, ami bennünket érdekelhet belőle. Elszállott az ilyenfajta népszemlélet felett az idő, valószerűtlen alakjait legfeljebb megmosolyogjuk s ez még a jobbik eset ' Nem a népszínmű korának terméke, de alapjában véve a népszínmű szemléletét árasztja az a háromfelvonásos, úgymondott mai vígjáték, amelyet Huszárvágás címmel a Gyöngyösi Szerszám és Készülékgyár színjátszó együttese mutatott be szombaton este Salgótarjánban a vasas színjátszók épzakmagyarorszá- gi körműsora keretében. A falusi történet az egykori kupecgazga családjának férjfogó mahővereit forgatja három felvonáson át kétségtelenül igen . ötletesen, de a mulattatás eszközeiben nem válogatósak a szerzők. Felfordult világ ez, tótágast álló figurákkal, együgyű kártékonyokkal, akikkel szemben semmiféle ítéletre nem késztet bennünket a darab. i. A gyöngyösi színjátszók könnyű sikerre vágytak s ezt valóban minden különösebb erőlködés nélkül érhették el, mert a parasztvígjáték, vagy pontosabban parasztbohózat alakjainak megmintázása nem jelentett bonyolult feladatot. Tetszetősek, mutatósak, problémák nélkül egyértelműek, jól „megjátszhatok” s az írói rutin jóvoltából a plasztikusság látszatát keltik, de ha a szöveg alatt megkarcoljuk valamelyiket, nem vér serken elő belőlük, csupán tinta, A Huszárvágást három éves megszületése óta a fél ország színjátszó együttesei játsszák únhatatlanul és jobb ügyhöz érdemes buzgalommal. S ez elgondolkodtató. Gondolkodtató, mert kultúr- csoportjaink egy részének kisigényűségét tükrözi. A gyöngyösi színjátszók együttese Csortos Gyula nevét viseli. Ez a név pedig többre kötelezi őket, de többre kötelezi főként Sümegi Bélát, a rendezőt és Magyar Béla művészeti vezetőt. Többre kötelezi, mert többre képesek. A színjátszó kollektíva a Huszárvágásnál jóval nagyobb feladatokat is elbír, — bizonyság volt rá ez a bemutató. (b. t.) Jelentkezés a Debreceni Agrártudományi Főiskola nappali tagozatára A Debreceni Agrártudományi Főiskola nappali tagozatára jelentkezhetnek most érettségiző középiskolai tanulók, vagy régebben érettségizettek, továbbá középiskolák esti, vagy levelező tagozatán érettségizettek. Korhatár 17-30 év. A felvételi kérelmet annak a középiskolának igazgatójához kell benyújtani, ahol érettségiztek. A három éve, vagy annál régebben végzettek a főiskola rektori hivatalánál jelentkezhetnek. (Debrecen, Böszörményi út 104. sz). Jelentkezési ívet, felvételi vizsga tematikát bárkinek küld és felvilágosítást ad a főiskola rektori hivatala. A kitöltött jelentkezési ívhez mellékelni kell: kézzel írt életrajzot, 30 napnál nem régebbi orvosi és hatósági vagyoni bizonyítványt, valamint középiskolai érettségi bizonyítványt. A főiskola egyetemi rangú intézmény, A végzettek agrármérnöki oklevelet kapnak, ugyanúgy, mint a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzettek. Debreceni Agrártudományi Főiskola Rektori Hivatala
