Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-13 / 12. szám

V I NÓGRÁDINEpOJSAG 1963. február 13. Az acélárugyár! psirtcsoport értekezletek aséhstny tapasztalata [A nemzetközi erőviszonyok változásának mutatói JJégóta foglalkoztatja a ■»pártszervek vezetősé­geit, hogy az eddig bevált jó módszerek alkalmazásán túl, hogyan és milyen módszerek segítségével lehetséges a párt­csoportok munkáját hatéko­nyabbá, eredményesebbé ten­ni. Sok értekezleten elhang­zott már — sajnos, hogy csak elhangzott — az a helyes megállapítás, hogy a párt- alapszervezetek munkájának általános megjavítását a párt­csoportoknál kell kezdeni. A jól működő pártcsoportok ko­moly jelentőséggel bírnak az alapszervezetek életében. A pártcsoport bizalmiak és a csoport tagjai ott élnek a dolgozó tömegek között, ahol az élet feltételeit, az élethez szükséges anyagi javakat ál­lítják elő. ahol a kitűzött feladatok gyakorlati végrehaj­tása eldől. A bizalmiaknak a dolgozókkal, a csoport tagja­ival való közvetlen kapcso­latuk lehetővé és szinte ki- meríthetetlenné teszi a fel­szín alatt rejlő tarta’ékok. friss erőt, pezsgő politikai életet elősegítő módszerek fel- tárását. Á Salgótariáni Városi Párt Végrehajtó Bizottság ez év .elején éppen a pártcsoportok munkájának megjavítását szem előtt tartva fontos dön­tést hozott. A város legna­gyobb üzemében az Acélárá- rugyárban ebben az évben az előző gyakorlattól eltérő­en nem havonta, hanem két­havonta tartanak taggyűlése­ket. A közbeeső hónapokban — alapos gondossággal elő­készítve — minden alapszer­vezetnél ugyanazon időpont­ban pártcsoport értekezlete­ket hívnak össze. Januárban ennek megfelelőén az egész gyárban pártcsoport értekez­letek voltak. ilyen eredményei és * * hasznos tapasztalatai vannak ezeknek a kis tag­gyűléseknek”. Nézzük a párt­tagság részvételét: még 1962- ben .a gyárban átlagosan a párttagságnak mintegy 75-76 százaléka vett részt a taggyű­léseken, a januárban megtar­tott pártcsoport értekezlete­ken 88 százaléka volt jelen. Nem volt kevés az olyan cso­portértekezletek száma sem ahol a csoport tagjai kivétel nélkül megjelentek. Még jobb eredmény mu­tatható ki és nagyobb a fej­lődés ha a csoportértekezle­tek légkörét, hangulatát, ak­tivitását vesszük figyelembe. Az 1962. évi taggyűléseken megjelentek mintegy 13 szá­zaléka mondptt véleményt, ezzel szemben az említett pártcsoport értekezleteken 53 százaléka szólt hozzá és fej­tette ki véleményét. Mivel magyarázható ez a nagy különbség? Azzal, hogy kisebb csoportokban a tagság nagy része bátrabban, feszte­lenebb körülmények között, a bírálat bátrabb alkalmazásá­val mondott véleményt. Sok párttagunk van még, aki a nagyobb plénumok előtt, mint például a taggyűlésen külön­böző okonál fogva nem mert és nem tudott bekapcsolódni a vitákba. Ezeken a pártcso­port értekezleteken leküzdve a bátortalanságot, a kisebb­ségi érzést, a párttagok na­gyobb része bátran elmond­ta a gyakorlati életben szer­zett tapasztalatait* javaslatait, a hibák megszüntetése érde­kében* Nem volt kevés azok­nak a párttagoknak a száma sem, akik előzőleg nem fej­tették ki véleményüket, sőt s !T év számokban § *égl A BM¥A A nógrádi szénbányák jövője attól is függ, hogy nép­gazdaságunk évről évre mennyi forintot biztosít a bányák korszerűsítésére, fejlesztésére, esetleg új bányaüzemek léte­sítésére. Nos, erre főképpen az utóbbi négy évben nem lehet panasz, hiszen 1959-től szinte évről évre nőtt a fej­lesztésre fordított beruházási összeg. Négy év alatt 450 millió forintot költöttek el beruházási célra a Nógrádi Szén- bányászati Trösztnél, ebből legtöbbet, 120,2 millió forintot az utolsó évben, 1962-ben. A beruházási összeg igen tekin­télyes részét elsősorban új gépek beszerzésére, újabb szén- vagyonok feltárására fordították, de számottevő az is, hogy súlyos milliókkal tették biztonságosabbá a bányászkodást, évről évre többet fordítottak baleset és munkavédelemre, sőt a lakóházak felújítására is. A lakások helyreállítására csupán 1959-ben 11,8 millió forintot biztosított népgazdasá­gunk. Ha a szénbányászati tröszt elmúlt négy évi bernházási tevékenységét vizsgáljuk, azonnal szembe ötlik, hogy a ne­héz fizikai munkát könnyítő gépek beszerzésére igen nagy gondot fordítottak. A jövesztés gépesítése mellett ma már hosszú kilométereken kígyóznak bányavágatainkban a szál­lító gumiszalagok, a lapátolások megszüntetésére kaparó- berendezcseket vásároltak. Míg 1959-ben a gépbeszerzésre fordított összeg csak 25 millió forint volt, addig ez a szám az elmúlt esztendőben már meghaladta a 28 millió forintot. A beruházási tevékenység másik igen fontos területe, a lefejtésre váró széntelepek további biztosítása. Négy év alatt Medve akna feltárására több mint 40 millió forintot biztosított népgazdaságunk. Szurdokon főképpen a Ill-as te­lep feltárása sürgős, ezért ezekre a munkálatokra 1959-től napjainkig 30 millió forintot meghaladó összeget költöttek. Fontos volt, még ma is az a tiribesi rekonstrukció elvég­zése, ennek négy éves költsége mintegy 30 millió forint. A négy évben több beruházási munkát befejeztek a tröszt területén. A kiemelt beruházások közül 1960-ban befejez­ték Mátranovák Csurgó-táró beruházási munkálatait, a Kos- suth-táró iszapolását, a pálhegyi és a gusztávi bunker épí­tését. 1961-ben nyert befejezést a kányási bányaüzem léte­sítése. Királytáró, Gáti IV. Székvölgyi I. akna építése. A fejlődés ebben az esztendőben sem állt meg. ÍJjabb milliók biztosítják a nógrádi bányák korszerűsítését. a különböző rendezvényeken még a hangjukat sem lehe­tett hallani és most szólás­ra emelkedtek. Ezek az elv­társak a gyakorlati életből merített hasznos tapasztala­taikkal, véleményeikkel — mellőzve az általános, sok­szor nagy hangon elmondott frázisokat — emelték a part- csoport értekezletek színvona­lát. A pártcsoport értekezletek bizonyítják azt is, megindult az az egészséges folyamat, hogy a politikai élet egy-egy alapszervezetnél elsősorban a pártcsoportokra épüljön. A pártcsoportok képesek lesz­nek arra, hogy az adott mun­katerületen a fejlődés, az elő­rehaladás aktív mozgatóerői­vé váljanak. A pártcsoportok jól előkészített, gondosan meg­szerezett munkája a kellő fog­lakozás, előbb utóbb meghoz­za gyümölcsét. Nem arról van szó, hogy az elmúlt idő­ben helyenként nem voltak jó pártcsoport értekezletek, hanem arról, hogy ezt álta­lánossá kell tenni és az ösz- szes pártcsoportok munkáját megfelelő színvonalra kell emelni. A több mint száz cso­portértekezlet a már említett eredményeken túl sokat segí­tett a pártcsoport bizalmiak fejlődésében is. Sok bizal­minak — akiknél eddig csak a tagdíjak beszedésére és a taggyűlések szervezési előké­szítésére korlátozódott a munka — kilépett az eddigi megszokott, leszűkített fela­datkörből és többé-kevésbé áthidalta a kezdeti nehézsé­geket, valóságos „kistagggyű- léseket” tartott. Nem kis sze­repük van ebben az alap­szervezetek vezetőségeinek, amelyek, helyesen a szokott­nál jóval nagyobb segítséget nyújtottak a bizalmiak fel­készüléséhez, a csoportérte­kezletek megtartásához. Az alapszerveaetek vezetőségei­nek a jövőben még hatéko­nyabb segítséget kell nyújta­ni ok, mindenekelőtt a bizal­miak felkészüléséhez tekinté­lyük. magabiztosságuk növe­lésében. ^Félreértés ne essen, ezeknek a csoportértekezletek­nek nem az volt s céljuk, hogy a taggyűléseket helyette­sítsék, hanem az, hogy a tag­gyűlésekre való felkészülést jobban elősegítsék és a párt- csoportokat nagyobb önálló­ságra, fokozottabb aktivitás­ra neveljék. Bíró János a Salgótajáni Városi Pártbi­zottság osztályvezetője, I. A vilAg átalakulása ä A szocialista országok lakosságának aránya a föld népességének százalé­kában * A gyarmatok és függő terüle tek (dominium stb). aránya a földterük j kában Ugyanez a lakosság százalékában Beleértve az úgynevezett félgyarmatokat is a terület százalékában a lakosság százalékában Az antiimperialistának tekinthető államok, beleértve a szocialista tábort a terület százalékában a lakosság százalékában A gyarmatrend bomlásának sebességét különösen világosan mutí , adatainak változása: Ázsia lakosságának 11938-ban 48,6 százaléka volt gyarmati lakos 1962-ben 0,6 százaléka ‘ (Megjegyzés: Nyugat-Iriánt már függetlennek tekintve). Afrika lakosságának 11938-ban 83,1 százaléka volt gyarmati lakos (Beleértve a gyámságok, domíniumok, de nem beleértve a Délafrikai Köztársaságot) 11962-ben 9,4 százaléka (Nem értve bele a Délafrikai Köztársaságot). (Folytatjuk) 1914 1938 1981 — 17,3 25,9 tázalé­8,0 35,5 56,0 46,5 7,9 34.3 34,5 2,2 1914 1930 I960 71,4 45,3 23,3 62,0 56,0 7,5 19.2 35,9 35,9 58,5 Ázsia és Afrika A Pravda szerkesztőségi cikke A Pravda vasárnapi száma „A kommunista mozgalom marxista-leninista egységéért, a szocializmus országainak összefogásáért” címmel szer­kesztőségi cikket közölt, amely megjelent a Népsza­badság keddi számában is. A Pravda cikke bevezető­jében méltatja a munkásosz­tály nemzetközi harci szoli­daritásának jelentőségét és megállapítja: a proletariátus­nak, minden dolgozónak, a föld összes elnyomott népei­nek a felszabadulása csak egységük- alapján és minde­nekelőtt a ^munkásosztály testvéri összefogása alapján lehetséges. 'A cikk hangsú­lyozza, hogy a proletár nem­zetköziség ma elsősorban a szocialista államok kapcsola­taiban ölt testet. Külön feje­zet foglalkozik azzal, hogy a legfontosabb kérdésekben egységre van szükség, tekin­tet nélkül a meglevő különb­ségekre. Hosszasan elemzi a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége és a nemzetközi kom­munista mozgalom közötti helyzetet, rámutatva a sze­mélyi kultusz idejében eredő durva hibákra, amelyet Ju­goszláviával kapcsolatban el­követtek. Ismerteti azokat az intézekdéseket is, amelyeket a JKSZ vezetősége a hibák kijavítása érdekében tett. A cikk végül hangsúlyozza, minden körülmények között abból kell kiindulni, ami egyesíti a szocializmus erőit, igazi elvi egységet kell elér­ni.! Sajtókonferencia Moszkvában a Koblenzi perrel kapcsolatban A szovjet fővárosban hazai és külföldi újságírók részvé­telével sajtókonferenciát tartottak, amelyen bemutatták a békés szovjet emberek meggyilkolásának írásos dokumen­tumai. A kepeken a sajtókonferencia résztvevői az egykori német SS-ek WInzóeszközeit illetve a fényképes és írásos bizonyítékokat bemutató táblák előtt. Csúcsértekezletei fart az arab .államok casahlancai csoportja Mint a marokkói külügy­minisztérium hétfőn közölte, az arab országok úgynevezett casablancai csoportjának tag­államai május 8-án vagy az napon a dél marokkói Mar- rekechben csúcsértekezletet tartanak. Az értekezleten, a közlemény szerint Nasszer, az Egyesült Arab Köztársa­ehhez az időponthoz közeli i ság elnöke is részt vesz. iiiiiiiiinininMiiniiin ................................................................................................................................... A kit az ifjúsági mozgalom nevelt a pártnak Először a közéletben Fiatal ember még Fekete Tibor, a nagybátonyi bánya­üzem vájára. Marakodi-pusz- tán született 1939-ben, édes­apja gyári munkás. Most Ka- rancskesziben lakik, onnét jár a bányába dolgozni. Ed­dig még nem vett részt a köz­életben, nem volt tagja a ta­nácsnak. Az elmúlt hetekben lezajlott jelölő gyűlésen Ka- rancskeszi lakói a jelöltek1 listájára javasolták, hogy mint ■tanácstag, a salgótarjáni, járási tanácsban képviselje a járás dolgozóit. Rátermettsé­ge méltóvá is teszi ,erre a megbízatásra. Nem Lothari- desz Imre az egyedüli, ' akiről ezt el lehet mon­dani. Sok száz és ezer illegális és felszabadulás utá­ni kommunistá­nak volt elindító­ja, gyakorló is­kolája az ifjúsági mozgalom. A sok hányattatást meg­ért, annyiszor meghurcolt fel­nőttek, veteránok soha nem felejtik el fiatalságuk ro­mantikával és merész izgalmak- . kai színes éveit, I nem felejtik el, \ hogy az első, ta­lán játékos vál­lalkozások edzet­tek belőlük szi­lárd jellemű har­cosokat. A sok közül azért mégis kissé sajátságos, külö­nös ennek a még most is fiatal — hiszen 32 éves csupán — üzemi j párttitkárnak az i eddigi életútja. Másoknál a leg­gyakoribb esetben jelentősen közre­játszott az ottho- , ni környezet, az ! apa, vagy anya, esetleg valame­lyik idősebb' test­vér közvetlen ha­tása abban, hogy a munkásosztály étdekeiért áldo­zatot vállaljanak. Lotharidesz Imre esetében ennek az ellenkezője: a visszatartás, a ve­szekedés, végül a haragvó szülők bigott szembe helyezkedése volt a mozgalom felé lökő erő. Gyer­mekkorában ad­dig nem kapott enni, míg temp­lomba nem ment, később, amikor önálló kereső lett, titokban, szökdösve járt el az ifjúsági szer­vezet összejövete­leire. Amikor rájöt­tek titkolt útjai­ra, elátkozták, fenyegették, ő csak egyre azt válaszolta csen­desen: — Hiába, ma­guknak nincs iga­zuk, én jobban otthon érzem ma­gam a szervezet­ben, mint ideha­za. Az egyik balas­sagyarmati kis­iparosnál volt la­katos tanuló. A műhely fölött' ugyanabban a házban volt a szakszervezet, elő­ször idejárt. Első tapasztalatai a közös összefogás sikerei voltak: az emberséges bá­násmódért, az el­végzett munkát megillető bérért, a szociális ellá­tás gyarapí­tásáért tett ered­ményes szakszer­vezeti intézkedé­sek vonzották a tömegek felé. A SZÍT által ren­dezett közös ki­rándulások, mű­soros estek, ter­melési versenyek sokat behegesz­tettek az otthon kapott sebek kö­zül. Azután az első ötéves terv első éveiben az építők között dolgozott, itt már segített a kezdeti káoszban rendet teremteni részt vett :i szer vező munkában. Kisebb-nagyobb megbízatásai to­vább erősítették hitét, hogy jó ügyet szolgál. Katonáskodása minden kételyt eloszlatott. Itt lát­ta, hogy a kikép­zésben, a tanulás­ban és a kemény feladatok végre­hajtásában milyen roppant erő a szervezettség. Jól­eső érzéssel köny­velte el azt is, hogy neki sokak­kal szemben máris előnyt je­lentett az előző kollektív élet né­hány tapasztalata, az üzemben szer­zett mozgalmi jár­tassága. Törzsőr­mesterként sze­relt le. DlSZ-tagként került ezután je­lenlegi munkahe­lyére, az Épület- szerelő Vállalat­hoz.' Nemcsak a termelő munká­ban került a leg­jobbak közé, ha­nem aktív spor­tolóként atleti- zált, ökölvívó volt s nagyon sok fiatalt nyert meg példájával az egészséges tested­zésnek. Cserny Gyula brigádjá­ban dolgozott, ez a brigád volt egy ideig kiküldetés­ben a Tűzhely­gyárban, közvet­len az ellenforra­dalom után. Majd ifjúsági birgáddá alakultak, s Lot­haridesz Imre lett a brigád ve­zetője. A fiatal szakmunkások ki­tűnő eredménye­ket értek el a termelésben, él­harcosai lettek a társadalmi mun­kának, az újítási mozgalomnak, a közös megmozdu­lásnak. Lothari­desz Imrét öt­vennyolcban „ki­emelték" az üzem­ből, elvitték já­rási sportvezető­nek. Majdnem egy év után mégis visszakerült s ak­kor már ő lett a KISZ-szervezet titkára. Az Épületsze­relő Vállalatnál sok fiatal dolgo­zik, abban az időben — ezelőtt három esztendő­vel — nagyon fel­lendült az ifjúsá­gi szervezet éle­te. Idősebbek, mint Baglyas Sándor, azután a nyugdíjasok kö­zül Táborszky Gyula bácsi és mások is lelkesen támogatták a fia­talok kezdemé­nyezéseit. Megin­dult a kultúr- munka, klubszo­bát létesítettek, csoportos kirán­dulásokat, külföl­di üdülést bizto­sítottak a társa­dalmi munkáért kapott pénzből. 1961-ben a szo­cialista brigád címért indítottak versenyt — ekkor Lotharidesz Imre már az üzem párttitkára volt —, s tavaly má­jus 1-én tizedma- gával el is nyerte ezt a kitüntetést. A fiatal párt­titkár most is a brigádban dolgo­zik és most hú­szán pályáznak a szocialista címre, köztük többen immár másod­szor. Nemcsak közvetlen mun­katársai. nemcsak a pártszervezet tagjai, hanem az üzem minden dolgozója szereti és tiszteli a sze­rény, szorgalmas fiatal munkást. A még nála is fia­talabbak, a most is jól működő KISZ-szervezet tagjai pedig büsz­kék rá, példaké­püknek tartják. Látják, hogy az ifjúsági mozga­lom valóban így ad értékes után­pótlást a párt­nak. *

Next

/
Thumbnails
Contents