Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-13 / 12. szám

1953. február 13.

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

3

A

Most vizsgáznak a tanácsok hivatali szervei is. A vizsgáztatók az egyszerű emberek százezrei , a választó- polgárok,' akik már a jelőlő- gyűléseken, a napjainkban zajló csoportos beszélgetéseken megadták a vizsgakérdéseket és most várják: milyen eredménnyel oldják meg azokat. A tanácsok hivatali szervei most igazán az emberek fürkésző tekintetének kereszttüzében »állnak.

Miért van ez így?

A jelölőgyléseken és a most folyó csoportos beszélgetéseken ezernyi, életünk mindennapos gondja-baja került és kerül felszínre. Gondoljunk csak a kenyérellátásban elég gyakran előforduló minőségi kifogásokra. Úgyszólván minden beszélgetésen szóba került. Hasonlóan a töltelékáruk szűkre szabott választékára, a vendéglátóipar szegénysége, sohelyütt korszerűtlensége és ehhez hasonló, úgynevezett hivatali hatáskörbe tartozó feladatok. A dolgozók most azt várják, hogy a tanácsok milyen intézkedéseket tesznek. A választó polgárok jól tudják, hogy az államhatalom helyi képviselőinek nagy testületéből a választásokig csupán a végrehajtó bizottságok működnek, amelyeknek tevékenységéből a legtöbb erőt most a választáselőkészítése köt le. A hivatali szervekre vár, hogy nagy és gondos körültekintéssel intézze ezeket az ügyeket. Most hiányzik az állandó bizottságok ellenőrző munkája' is. Ezért kisérik a dolgozók nagy figyelemmel: mindezek ellenére elvégzi-e feladatát a tanács hivatali szervezete.

Vizsgázik a tanács hivatali szervezete. Most a mindennapi munka közben, arra kell gondolniok, hogy az emberek bennük a tanács képviselőjét látják. Annak a szervnek a képviselőjét:, amelyet a nép választ és amikor intézkednek a néphatalom megtestesítőjének nevében intézkednek.

Mindenki tudja, hogy tevékenységük nehéz és felelősségteljes. Sokszor kíván erős

nagy vizsga

idegeket és végtelen türelmet. Munkájuk zsúfolt, éppen ezért túlzottan az Íróasztalhoz vannak kötve, kevesebb idő jut a helyszíni ellenőrzésre, De most nagy segítséget kaptak felelősségteljes munkájukhoz. A vizsgáztatók, a dolgozó nép életünk legsű- rűjébe vitte közügyeink intézőit. Külön-külön hívták fel figyelmüket, hogy mit tartanak elsőrendű feladatnak. Jó- szándékúak voltak ezek az észrevételek, amelyek legtöbb esetben fejlődésünk meggyorsítását segítik elő. Vajon nem ezt jelenti-e a pásztóiak észrevétele. amikor kifogásolták az elhanyagolt közutakat? Vagy a nagymezőpusztaiak kérése, amikor könyvtár létesítését kérték? Természetes, hogy azt jelenti. Azt jelenti az is, amikor a községekben gyermekjátszóterek létesítését sürgetik. Ezt jelenti az iskolai gondok megoldásának sürgetése. az egészségügy, a tű- zelőellátás megjavítása. A felszólalásokban nem volt türelmetlenség, noha sok esetben ez nem lett volna indokolatlan. De a dolgozók az igazi bölcs, meggondolt gazda gondosságával szólották.

Tehát a vizsgakérdéseket odaadták, segítséget nyújtottak a megoldásához is, most már a tanácsé a szó.

Egyes helyeken már megtörténtek az első válaszadások. A szécsényi járási tanácsnál a végrehajtó bizottság a tanács hivatali dolgozóival apró részletekig megbeszélték. hogyan fogiák megoldani a kaDott feladatot. Balassagyarmaton a városi tanács csoportosította a tennivalókat. Az első csoportba sorolta a következő ötéves tervben helyet foglaló nagyobb tennivalókat, a második 'csoportba azokat, amelyeket saját költségvetéséből megoldhat. A harmadik csoportba pedig azokat, amelyeket azonnal elintézhetett. Hasonlóan cselekedtek a salgótarjáni járásban, a pásztóiban és sok-sok községben. Mindez nagyon helyes ,de csak akkor válik hatékonnyá, ha a feladatok számbavételét követi a megvalósítás is. És ebben a tennivalóban a hivatali szerveknek nagy a felelősségük. Nekik kell elvégezni a helyszíni vizsgálatokat, kiszámolni a költségeket, biztosítani ,hogy legyen megfelelő erő a munkák kivitelezéséhez. Tárgyalni a bírálattal illetett vállalatok vezetőivel, hogyan javítsanak munkájukon. Az elhangzott észrevételek, kívánságok gondos tanulmányozása sok mindenre választ ad* Az elmúlt év végén már elkészültek az ezévi -tanácsi költségvetések. Ismeretes*

hogy 310 ihillió forint szerepel a megyei költségvetésben, nem is szólva a községfejlesztésre fordított külön összegekről, ami szintén több millió forint ezeknek a hasznosítására. Legtöbb esetben egybe fog esni azokkal a kívánságokkal, amelyek most a lakosság részéről elhangzottak. Mert szerepel a költség- vetésben a falvakban parkok, játszóterek létsítése, a köz- ségfelesztésben óvódák. bölcsődék építése, tehát sok minden .amit rövid időn belül megvalósíthatnak. Ha ezeket eddig elmulasztottuk megbeszélni a dolgozók legszélesebb rétegeivel, most pótolni kell. De ennek a beszélgetésnek nem szabad csupán a tények közlésére szorítkozni, ennek mozgósító erővé kell magasodnia. Hívni kell a dolgozókat, adjanak erejükhöz mérten segítséget, a javaslatok megvalósításához.

Vizsgázik a tanács hivatali szerve, de ha helyesen dolgoznak. a vizsgázóból vizsgáztatóvá is emelkedhetnek, amikor segítségül hívják a dolgozók legszélesebb rétegeit, feltomyosuló tennivalóink megvalósításához. A dolgozók majd abból vizsgáznak, milyen támogatást nyújtanak, hogy megvalósuljon mindaz,- amit kértek a nagy beszélget gefések alkalmával. így kapcsolódik a tanácsok munkája szoros egységbe a közösség akaratával. És ha együttes erővel látnak munkához, mindannyiunk tanulmánykönyve, életünk jelzi majd,- hogy valamennyien eredményesen oldottuk meg feladatainkat.

Bobál Gyula

FENT: Jó munkát végez Gulyás Dezső brigádja is. Itt a fárahú- zástóL, egészen a talpalásig elvégzik a munkafolyamatokat.

KÖZÉPEN: A tél, de méginkább a hó olvadása különösen nagy munkát ad a „gumisoknak”. Já- vorcsik Béla a gumicsizmák vul- kanizálását végzi a gőzzel fűtött présgépen.

LENT: Ezen a

nagyszerű gépen. Kolláth Bálin: gépmunkás az utolsó simításokat végzi a kész munkákon. A esi szólás, tisztítás r nagy figyelmet kf ván.

ELŐKÉSZÜLETEK

a vasárnapi műszakra

Több ezer bányász vett részt a fenntartáson

Már hírt adtunk arról, hogy szénmedencénk bányászai február 2-án röpgyűléseket . tartottak. Ezen úgy határoztak, hogy ha az ország szénszükséglete úgy kívánja, február 17-én ismét leszállnak, s három-harmados termeléssel segítenek a széngond enyhítésén.

Bányászaink egyébként februárban eddig esedékes havi tervüket már több mint 5 ezer tonna

WeX\\X\\X\\XsS.>\\X\\X\\X\\X\\X\\X\\XsNX't\X\\X\\X\\X\\X'\X'XX'

szénnel teljesítették túl.

A 11 termelőüzem közül csupán a zagyvái bányaüzem dolgozói nem teljesítették előirányzatukat

Hogy a korábban önként vállalt Ígéretüknek szénmedencénk bányászai eleget tudjanak tenni, s február 17-én mind több szenet termeljenek, vasárnap újabb nagyfenntartási műszakot rendeztek.

Több ezren szálltak le

>.\\x\\x\'x\x\\x\\xxnx\\xx\xnnxvx\\xvx\\x\'X.\x\'Xn\Xvvx->»

ismét a mélybe, áldozták fel szabad, pihenő napjukat azért, hogy a hétköznapi termelés mellett előkészítsék a vasárnapi műszak sikerét is. Legtöbb bányaüzemünkben sikeres volt ez a nap is. jó néhánynál az előkészítés már a hétfői termélésben is megmutatkozott. A rónai bányánál például a zavartalan szállítás biztosítása céljából 500 méter hosszú tartókötelet cseréltek ki a szállítópályán. A kazárt üzemhez tartozó

Egy óra a miniszternél

Régi ismerős'' már. Először miniszterként találkozott a nógrádi bányászokkal, 1958 óta pedig szinte az egész me- gye lakossága ismeri. Akkor választották megyénk országgyűlési képviselőjévé. Azóta nagyon közel került Nóg- rád megye lakóihoz; bányászokhoz, ipari munkásokhoz,

! termelőszövetkezeti parasztokhoz, értelmiségiekhez. Úgy beszél a megyéről, mint annak egyik legjobb ismerője.

I S most Nádujfalú dolgozói ismét országgyűlési képviselőnek jelölték Czottner Sándort, a nehézipari minisztert.

Nemcsak miniszterként, ha- ! nem az országgyűlési képvi- j selőként is beszélünk most j vele. Minden kérdésre szívesen ad választ, de elhárítja i a képviselői munkáját dicsérő 1 szavakat.

j — Milyen eredményeket I könyvelhet el a nógrádi kép- 1 viselő csoport az elmúlt négy év munkája után? — kérdeztem.

— A képviselők munkája, s köztük az enyém is ismert a választók előtt. Ök maguk érzik annak gyümölcsöző hatását a nógrádiak erről sokkal többet tudnak mondani. Ami személyemet , illeti, talán annyit: minden cselekedetemmel a párt és kormány politikájának helyes megvalósítását igyekszem segíteni? Ez pedig megegyezik a nép érdekeivel. Mit mondhatnék a nógrádiaknak? — kérdi szinte önmagától. — Azokkal az eszközökkel, amit a párt a nép rámbízott. minden előnv és elismerés nélkül az ors7á«ért dolgoztam és sze- I rptnék a jövőben is mun- . kí’kodni.

'• '"'znttner Sándort, mint mi- j n’sztert. mint orsztóggvíílési képviselőt sokan Ismerik a

megyében — hangsúlyoztam már az előbb is. Annál kevesebben, mint olyan embert aki hosszú-hosszú harcokat vívott a magyar nép igazáért, jogaiért. Úgy érzem kötelességem éppen most, a választások elhitt bemutatni Czottner elvtársat megyénk lakóinak. Szeretném, ha életének néhány fontos mozzanatát elmondaná.

— Nehéz beszélni az embernek önmagáról. Nem is szeretek. Elmondom rövid életrajzi: mat, amelyből választóim megismerhetnek, s írja meg úgy, ahogy jónak látja.

Egy ember élete bontakozik ki előttem, gondokkal, harcokkal, örömökkel együtt

1903-at Írtak. A Somogy megyei kis faluban, Barcson sem volt ragyogó áz élet. A falusi szülők is azt akarták, hogy a fiúk töhb legyen ná- luknál, s biztosabb kenyeret adjanak kezébe. Polgári iskolába íratták, később a géplakatos szakmát is kitanulta. A fiatalember azonban tudta, hogy nincs minden rendjén. A faluból Pestre járó munkásokkal hamar megismerkedett, s azt is megtanulta: milyen erő rejlik a szervezett munkások összefogásában. Kií törni a faluból — volt minden vágya. S ifjú „titánként'’ tervekkel .elképzelésekkel telve kelt útra. 1922 elején már t Budapesten ólt. Egymás után érték a csalódások. A gyárak zárt kapui várták. Hol volt munka, hol nem, de inkább nem. Próbálkozott mindenütt. Nagy gyáraknál, kisiparosoknál. építkezéseknél, — mindenütt. Szakmája volt de segédmunkát is vállalt — kellett a mindennapi betevő falat.

— A harc sok mindenre

megtanította. Hadd idézzem szavait. — Meg kellett tanulni: feltétlen bátor kiállásra, összefogásra, s a munka jó elvégzésére volt szükség, ahhoz, hogy megtartsuk munkahelyünket.

Hamar a szervezett munkások közé került: 1923-ban a csepeli martinban a kohász szakmához kezdett Az önképzés, a tanulás, az olvasás szélesítette látókörét. Itt lett szakszerveztei tag is. Mint műhelybizalmi nagyon sokszor került összeütköSSésb» a vállalat' „érdekeivel”. Fellépett az emberek filléreiért szervezte a sztrájkokat. Először a nyolc órás munkaidőért, aztán a jobb bérekért harcoltak. 1924-ben, egy hónap alatt ötször sztrájkoltak a csepeli martinban. Czottner Sándor ott volt mindig közöttük. Ezért bíztak benne.

De Czottner Sándor élete a felszabadulás utáni hetekben sem volt semmivel sem köny- nyebb. Bár 1945 januárjában már a Csepeli Vasművek 13-as bizottságában működött, ez a bizottság vette át a gyár vezetését. A szétrombolt, kirabolt gyárat nehéz volt beindítani. Villany, víz, gép hiányzott. De dolgoztak. Kellett a vas az ország újjáépítéséhez, vasutakhoz, hidakhoz.

Lépjünk egy nagyot. Czottner Sándor 1948-ban, az államosítás után a csepeli acélmű igazgatója lett. Nem sokkal később a kohóipart központ élén állt, s Több állomással együtt 1951. január elsejétől miniszter.

Hosszú ez az út. De érdemes végig tekinteni rajta. Amikor harcolt és agitált, az ország újjáépítésén dolgozott. Miniszter lett és tanult, 1958- ban a bányamémöki diplomáját védte meg Sopronban, — sikerrel.

— Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy ismét Nógrád megye dolgozóit képviselhetem az országgyűlésben és tudom, hogy tőlem is sokat várnak választóim — emeli fel hangját Czottner elvtárs.

— Ha már itt tartunk — folytátom —, szeretnék választ kapni: hogyan látja a nógrádi bányák jövőjét?

— Nyugodtak lehetnek a nógrádi bányászok — válaszol, a szénre feltétlen szükség van, s a távlati tervben is igen nagy feladat vár Nóg- rádra. A második ötéves tervben is meghatároztuk a fejlődést, de maradjunk ennél az évnél. A bánya 1963-ban 121,5 millió forintot kap beruházásra. Ebből megoldódik a Katalin II.. Szurdok, a Szeptember 6 akna rekonstrukciója. Nagyobb összeget fordítunk a tiribesi, a Duclos VII. akna fejlesztésére is. A műszaki fejlesztés teljes erővel folyik Kányáson, Mátranovákon, Nagybátonyban. Szükségesnek tartjuk a külszíni rekonstrukciót is, de itt be kell tartani az országos sorrendet. Tudom, izgalmas Nógrádban a bányák fürdő ellátása. Folynak a kutatások, hiszen nincs elegendő víz. Csak a kutatások eredményei után szabhatjuk meg a fejlődést.

— Még egy kérdés. Mit vár választóitól?

— Feltétlen helytállást a munkában, bányában, iparban. mezőgazdaságban egyaránt. Fejezzék be sikeresen a második ötéves tervet, szilárdítsák meg a termelőszövetkezeteket. Készítsék elő a harmadik ötéves tervet, mert annak megvalósítása a jólét, a nyugalom, a békesség alapja. Azt kérem, hogy egységesen adják le szavazataikat a Hazafias Népfront, dolgozó népünk jelöltjeire.

Somogyvári László

A lakosság szolgálatában

Ma már 30

zözség lakóinak igényét elégíti ki í Salgótarjáni Cipész KTSZ. A jelenleg működő 14 részleggel 15 községben megszervezték az úgynevezett hozom-vi- szem szolgáltatást, 15 községben pedig jelvételi részleget létesítettek. Az egész évre tervezett 4,8 millió forintos termelési értékből közel 4 millió forintot a lakosság részére végeznek.

Balázs Ferenc gépmester négy féle gépen végzi el a szalagban gyártott cipők különböző munkálatait.

György aknában már az elmúlt hét végén is nehézkes volt a szállítás. A szállítóvágaton nagy volt a sár, nagy volt az úgynevezett talpduz- zadás. Vasárnap nemcsak ezt a munkát végezték el, hanem több ácsolatot is kicseréltek* Ménkesen, a déli főereszké- ben már pénteken le kellett állítani a termelést, mert a nagy nyomás veszélyeztette a munkát. Ez pedig nagyon érzékenyen érintette a bányát, hiszen ebből a bányarészből naponta 15—20 vagon sízenet termiéinek. Szombatóin és vasárnap nagyszerű munkát végeztek a bányászok. Elhárították a veszélyt, hétfőn ezen a részen is megindulhatott a szenelés. Szorospatakön a főszállítóvágatot tették rendbe, elsősorban a megrongált ácso- latokat cserélték ki. Komoly gondot! /»koz a mizserfaiak- nak a Pálhegy I. bánya kiesése. ahol a nagy nyomás következtében nem tudnak rendes ütemben szenelni a bányászok, Hogy ezt a kiesést pótolják

a vasárnapi * műszakon Gusztáv lejtősaknán és Pálhegy III. özemben elsősorban frontátszerelést

végeztek.

| A Pálhegy III. üzem dolgo- 1 zói éppen ennek következté- i ben hétfőn már 116 száza- ; lékra teljesítették tervüket, ■ sőt az egész üzem 101,9 szá- : zalékos termelési tudott ezer: a napon felmutatni. Tordas II. hártyában ugyancsak a frontfejtést hozták rendbe, mig Tiribesen két műszakban a függőakna jégetését végezték el, hogy az akna hétfő reggelre üzemképes legyen*