Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-05 / 1. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. január 5. Vita a szén minőségéről ÉRVÉNYESÜLJÖN A TECHNOLÓGIAI FEGYELEM VASÁRNAPI FEJTÖRŐ I. 5. 1 Z 1 A 5 6 ? & 9 io n 12. 13' 15 Ft is 16 17 19 ao 4A ül 25 OA IS 27 á 2-3 3o 31 32 33 jjUggstf 35 i6 mm 37 • |J:»gy figyelemmel olvas- tam a Nógrádi Népújságban a minőség javításának létfontosságát tárgyaló cikket. Ennek megállapításával egyet kell érteni, mert ismeretes valamennyiünk előtt, hogy pártunk és kormányunk már régen letért a termelés meny- nyiségi szemléletéről és a fejlődés irányául a gazdaságos termelést szabta meg. Ez a szénbányászatban azt jelenti, hogy az önköltség csökkentése mellett a termelt szén fűtőérték növelését kell elérni, ami egyértelmű a szén eladási árának emelkedésével. A cikk helyesen veti fel, hogy mivel szocialista államépítésünk alapja a szakadatlan fejlődés, ami a teljesítmények javítására is vonatkozik, így magától értetődik, hogy a bányagépesítés kiterjedtebb alkalmazásáról lemondani nem lehet. Viszont a nagyobb gépesítés növeli a palatartalmat, tehát más módon kell gondoskodni a szén minőségének javításáról. Helyesen sorol fel a cikk sok problémát és megoldatlan feladatot, és a cikkből kiérződik az az alapvető kérdés, hogy tenni kell valamit, hiszen magától a probléma nem oldódik meg. Helyes álláspont lenne, ha modem osztályozóink lennének és a szénnek- és palának mechanikus úton történő elválasztása az osztályozón megoldható volna, hogy ne törődjünk a nyers szén palatartalmával. Sajnos ilyen osztályozónk nincs és a közeljövőben nem is lesz. Új, modern osztályozó építése több évbe telik. A széntelepeket megváltoztatni nem lehet. Milyen lehetőség van akkor? Az, amire az újságcikk utal, többek között, és ez pedig az, hogy a fejtési technológiákat és utasításokat úgy kell átdolgozni, hogy a minőség javítása döntő szerephez jusson és ezzel egyidejűleg a helyes minőségi bérezés bevezetése is megtörténjen. Tévedések elkerülése vé* gett elöljáróban kívánom megjegyezni, hogy amikor a technológiai utasítások átdolgozásáról beszélek, elsősorban nem új fejtési módra gondolok, hanem a technológia olyan előírásaira, melyek figyelembe veszik és megalapozzák a minőségi termelés előfeltételeit. Mik ezek? Gondolok itt elsősorban arra, nem elég, ha megállapításra kerül, hogy a termelési szelvényben mely padok, vagy rétegek fejthetők, hanem minden körülmények között ezt a megállapítást, illetve utasítást mindenkivel be is kell tartatni. A technológiai utasításban kötelezővé kellene tenni, hogy a termelési szelvénybe eső meddőbeágyazásos rétegbe, vagy annak közelébe robbantás végett fúrólyukat készíteni nem szabad, nehogy a robbantás folytán a kiválogatásra kerülő meddő összetörjön, és ezáltal kiválogatása lehetetlenné váljék. Tovább kell folytatni a robbantási technológiának azt az irányát, hogy a termelt szén minél kevésbé aprózódjék fel robbantáskor. Ki kell választani olyan szocialista brigádokat, akik a minőségi termelés eléréséhez megállapított technológiát a munkahelyeken bevezetik. E csapatoknál kell telepenként megállapítani, hogy a helyes technológia mellett a termelvénynél milyen szemnagyság hullást lehet elérni. De nemcsak 40 százalék felett, hanem a 20— 40 százalék szemnagyság megállapítása is fontos, mert döntő mértékben befolyásolja a minőségi termelést. Mielőtt a minőségi bérezésre rátérnék, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy hosz- szú idő óta a palaszázalék megállapítása csak a 40 mm feletti szemnagyságú termel- vényből történik, s így minél apróbbra törik össze a szenet robbantással, annál kevesebb lesz a 40 mm feletti szemnagyságú termelvény s ebből következik, hogy a kiválogatott palamennyiség is. S miután a kiválogatott palamennyiség az egész csillére vonatkozik, ez idáig az a csapat járt jól és ért el alacsonyabb palatartalmat, amely apróra törte a szenet. Miután a megengedett palaszázalék feletti meddő mennyiséget a termelt szénből levonják, és úgy állapítják meg a csillék töltését, kézenfekvő, hogy az a csapat, amely ösz- szetörte a szenet bérezési jutalomhoz jutott — azzal a csapattal szemben, amely igyekezett a népgazdaság számára értékesebb darabos szenet termelni. Azt hiszem, e kitérő után helyes, ha rátérünk annak megállapítására, hogy az előbbiekben felsorolt technológiai javítások csakis akkor hozhatják meg az eredményt és akkor nyerhetnek megvalósulást, ha azt összekötjük a minőségi bérezés bevezetésével. Ennek megvalósítása — elképzelésem szerint — úgy történhetne, hogy az a csapat, amely a 20 mm feletti szemnagyságú terméknél az előbbiekben ismertetett megállapításnál jobb átlagot hoz ki, prémiumban részesülne, éspedig ez annál nagyobb volna, minél nagyobb százalék a durva hullás. Természetes itt azt is ellenőrizni kellene, hogy a bányákban az előírt termelési szelvényen túl más rétegből ne termeljenek hozzá. Úgy képzelem, hogy a fentiek megvalósítása feltétlenül eredményt hozna a minőség javításában, különösen akkor, ha egyidejűleg gondoskodnánk olyan hibák javításáról, amelyek az osztályozókon fennál- lanak. Ez pedig a nem megfelelő irányítás, a szálló porA KISZÖV vezetősége a közelmúltban számbavette és értékelte a falusi lakosság javítás-szolgáltatási igényeinek maximális kielégítésére a MESZÖV-vel közösen megszervezett „Hozom-viszem szolgálat” eredményeit. Az országban az elsők között létrehozott együttműködésről megállapították, hogy megfelelt a várakozásoknak. Az év folyamán, a MESZÖV-vel májusban kötött megállapodás és intézkedési terv alapján 44 községre terjesztették ki a szolgálatot. A szolgálat cipő, gumi lábbeli, ruházati cikkek javításában, faipari javításban, férfi-női fodrászatban, kozmetikában, képkeretezésben, fényképészetben jelentős haszonnal járt mind a lakosság, mind az illetékes szövetkezet számára. Néhány szakágban, mint háztartási gépek, rádiók, televí- zóik javításában — elsősorban szakember híján — a hozom-viszem szolgálat nem hozta meg a várt eredményt. Az olyan járásokban, amelyek ilyen szempontból kevésbé ellátottak — mint a pásztói és rétsági járás, — jövőre szakemberképzéssel megoldják a háztartási kisgépek javítását is. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a kisipari termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek vezetői és dolgozói elsőrendű kötelességüknek tekintették a ,,Hozom-viszem szolgálat” támogatását, csupán a herencsé- nyi, pusztaberki, ipolyszögi és magyarnándori földművesszövetkezetek vezetőinek munkája ellen merült fel kifogás. Néhány helységben megoldásra vár még a megjavított cikkek határidőre való elszállításának biztosítása. Az újesztendő legfontosabb feladata megszilárdítani a szolgálatot, ott, ahol bevezették, továbbá kiterjeszteni olyan helységekre, ahová, még nem jutott el. Ennek nak nem kellő elszívása és a palaválogató helyek fűtésének megoldása úgy, hogy az a pá- laválogatók munkáját ne gátolja. A felsorolt gyors intézke- " dések mellett a fejlődést arra kell irányítani, hogy először a nagybátonyi osztályozón, majd ezt követve ott, ahol annak értelme van, megépüljön olyan mechanikus berendezés (hidrocikklon), amely a legtöbb meddőt tartalmazó és kézzel nem válogatható diószén meddőtlenítésének problémáját megoldja. Magától értetődik, az elsorolt intézkedések erdeményes- ségének alapfeltétele, hogy a technológiai fegyelem mindenütt és minden szinten ér- vényesülön. A kiragadott egykét problémával meg kívántam világítani azt a nehézséget, amely a szémedencében a minőség javítása tekintetében fennáll, illetve megoldásra szorul. Dr. Csillag József a MEO vezetője Járásonként havi két jogi előadás asszonyoknak A napokban ülést tartott a nőtanács mellett működő jogi bizottság. A nőtanács mellett működő bizottság mintegy tiz tagja elhatározta, hogy a jövőben munkaterv szerint dolgoznak majd. Megállapodtak abban is hogy minden járásban havonta két előadást tartanak, a nőket legjobban érintő jogi kérdésekről. Megbeszélték különböző tsz-bizottságok feladatait is, hogy segítsenek a termelőszövetkezeti asszonyoknak, a tsz-bizottságok munkáját érintő kérdések tisztázásában. érdekében a KISZÖV és a MÉSZÖV január 15-ig közös feladattervet dolgoz ki. Az egyik Nógrád megyei községben a magyar-kubai barátság nagy szószólója a helybeli óvónő. Nem véletlen, hogy az óvodai gyerekek egy- től-egyig ismerik Fidel Castro nevét. Hát ez a lelkes óvónő nemrégiben a nőtanács képviseletében felutazott Pestre, a kubai követségre. Ebből az alkalomból szívélyes búcsút vett az óvoda gyermekeitől, akik viszont hazavitték a hirt: „Az óvónéni Kubába ment.” Három nap múlva, amikor az óvónő visszaérkezett Budapestről, küldetéséből, nagy meglepetésére díszes fogadtatásban részesítették. Már a buszmegállónál köszöntötték, az óvodába pedig gyerekek díszfalsora közt vonult be, sok szülő is megjelent az „ünnepi” eseményen s kórusban köszöntötték „Kubából való szerencsés hazatérte alkalmából.” Három kisóvodás nagy-nagy virágcsokrot nyújtott át. Hát tiltakozhatott? A szomszédom két hete kötött házasságot, de azóta csak ma találkoztunk először. Egyhetes üdülés, s egy munkahét telt el a házasságkötés óta: „És hogyan ismerte meg a feleségét?” — kérdezem. A válasz lehangoló: „Úgy, hogy feleségül vettem...” —x— Szilveszterkor történt. Szólok a pincérnek: „Mennyit fizetek?” A válasz gyors: „Harminckilencötvenet.” MegŰj cukrászdák és vegyesboltok épülnek a megyében A MÉSZÖV beruházási bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta Nógrád megye földművesszövetkezeteinek 1963. évi beruházási tervét. A tervek szerint — többi között — új Tüzép-telep létesül Galgagután, amely a környező községeket látja el tüzelővel és építőanyaggal. Ma- gyarnándorban vegyesboltot építenek. Nagy hiányt pótol és a lakosság régi jogos kívánságát valósítja meg az a vegyes- és italbolt, amelynek 1963-ban kell Bokor községben elkészülnie. A faluban eddig vendéglátóipari létesítmény nem volt és a régi vegyesbolt ösz- szeomlással fenyegető épületben működik. Cukrász-üzem bővítést terveznek Karancskesziben és Szécsényben. A karancskeszi bővítéssel a raktár és a higiénia kérdése oldódik meg, Szécsényben pedig végre tágas helyiséghez, jó világításhoz, korszerű tűzhelyhez, könnyebb és gyorsabb munkát lehetővé tevő berendezéshez jutnak a cukrászok. Új eszpresszó és cukrászműhely létesítését tervezik Bercelen. Bércéit eddig a szi- ráki cukrászüzem látta el süteménnyel. A hetenként egyszeri szállítmány nem elégítheti ki a lakosságot, mert az mennyiségben kevés, minőségben pedig kifogásolható. Ezek az eddig elfogadott nagyobb beruházási tervek, amelyeknek megvalósításához a részjegyek jegyzése és a társadalmi munka szervezése az érintett földművesszövetkezeteknél megkezdődött. bökkenek: „De hiszen az italárlapon 32 forint egy üveg.” A pincér a vállát vonta: „Ha olyan jól tudja, akkor miért kérdezi?” —x— Salgótarján külterületén egy órahosszával megrövidítették az italboltok záróráját. A hírre valaki találóan jegyezte meg: „Aki addig nem tud berúgni, az vesseh magára!” —x— Egy harmincéves újságban olvastam a következő viccet. Beállít a szabóhoz a megrendelő és rendkívül felháborodott hangon követelődzik: „Mégis csak borzasztó! Isten hat nap alatt teremtette a világot és ön húsz nap alatt képtelen megvarrni egy nadrágot!.. „Hat nap alatt, hat nap alatt” — ismétli a szabó lehangoltam: „Olyan is az a világ! De nézze meg majd a nadrágot, amit én varrók!...” —x— Egészségügyi előadást tart egyik Nógrád megyei faluban a körzeti orvos s tekintettel a téli hidegre, elmagyarázza, mit kell tenni a megfagyott emberrel: „Meleg helyre visz- szük, levetkőztetjük és addig dörzsöljük hóval, míg életre kel.” Megszólal erre a hallgatók közül egy idősebb asz- szony: „No, és mit csináljunk vele nyáron, amikor nincsen hó?” Vízszintes: 1. Ezek következnek a kellemesen töltött ünnepek után (folyt. függ. 9-ben). 10. Produkció. 11. Kába m. hangzói. 13. Darálják. 14. Te — francia nyelven. 15. A 48-as idők hős tábornoka. 17. Tosca-rész! 18. Tudomány, fi). Ábra. 21. Harci eszköz. 22. Kötőszó. 23. Finom falat. 24. A Balaton jege teszi. 26. Ritka férfinév. 27. Szegény — németül. 28. Félig kurtán! 30. Allatlakása. 31. Vissza: véd, 32. Elhantol. 34. Vissza: olasz folyó. 35: Női név. 37. Aformák. Függőleges: 1. Két napilap. 2. Kicsinyítő képző. 3. Nem halt meg. 4. Italt! 5. Jó kedve van. 6. Vissza: asztalitenisz bajnokunk. 7. Fordított Heves megyei közSorbanállok a tarjáni fő- postán a 3-as ablaknál, mert pénzt akarok feladni táviratilag. Előttem vagy harmincán várakoznak. Mire az ablakhoz jutok, annyi idő telt el, hogy pénzem azalatt éppen megérkezett volna Balmazújvárosba. De hát repülőgépen sem az utazás hosszú, hanem amíg az autóbusz kiviszi az utast a repülőtérre! Vagy a távirat mégse repülőgép? —*— Többen vitatják, hogy sehol annyi régi filmet nem lehet látni, mint a Televízió műsorán. Én megnéztem a salgótarjáni mozik plakátjait, s meggyőződtem arról, hogy a TV-t ok nélkül marasztalják el! Tarjánban még avi- tabb, régibb, „patinásabb” filmeket tűznek műsorra. Pedig mi is szeretjük filmben is az újat! —x— Hogy miért nem borotválkoztam borbélynál másodi- kán? Mert: „Leltár miatt zárvaV’ Miért nem vettem húst a piaciért húsboltban? Mert: „Leltár miatt zárva” Miért nem vettem kenyerei az élelmiszerboltban? Mert: „Leltár' miatt zárva”. Egy szövetkezeti borbélyüzlet:i ugyan majdnem nyitva találtam, a tanulólány éppen sep- regetett, megkérdeztem: „Hol vannak a mesterek?” A fejéi csóválta: „Nem tudom”... ,.És most mit csinál?” — kérdeztem. Felvillant a szeme: ..Kiteszem a táblát, hogy leltár miatt zárva...” Azóta néma kétkedéssel fogadom az újév utáni leltárakat... SZIMAT PÉTER 14. Üzemanyagot felvevő. 16. Asz- szonyom — francia nyelven. 18. Tánc. 20: Szenvedés. 21. TOE. 25. Tánc. 28. Háztáji gazdaság. 29. Gimnázium-fajta. 32. Tartó. 23. Vissza: öreg — németül. 35: Be párja. 36. Német elöljáró szó. Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő: vízsz. 1, folyt, függ. *, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: január 9. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztést. Könyvjutalmat nyertek: Hencz Margit Szécsénke, Dénes András Ságújfalu, Komlósi Éva Salgótarján. A könyveket postán küldjük eit káért kilónként három forintot kaptak a gyűjtők. No, és mi történt az éticsigákkal az összeszedés után? Amelyik felvásárló ügyes propagandát végzett, az idény végén több mázsa csiga felvásárlásával dicsekedhetett. Ilyen volt a salgótarjáni föld- müvesszövetkezetnél dr. Nat- kó Gyula, akt 6157 és Cser- hátsurányban Dankó Nagy Lajos, aki 5646 kiló éticsigát vásárolt fel és küldött el a MAVAD soproni telepére, ahonnan a csiga-exportot irányítják. És elindult Sopronból a franciák és olaszok kedvenc csemegéjét tartalmazó szállítmány. .. Ebben pedig nagy része, volt a Balassagyarmat és Salgótarján környéki erdők szorgalmas gyűjtögetöi- nek is. — kemény — A jelzőtábla figyelmeztet! akármelyik telefonAllomasröl felhívhatja az Állami Biztosítót és érdeklődhet a gép járműbiztosítás f élteidéiről. Állami Biztosító 4 Tovább erősítik és fejlesztik a hozom-viszem szolgálatot ség. 8. GS. 12. Közepébe jegyző. Ritka teljesítmény: 273 mázlii étienqát qjfűfiúitek Qlóqrád meqqében Lassan mászik a csiga, hamar utol lehet érni! Ezt bizonyítja az 550 százalékos tervteljcsítés, amit a földművesszövetkezetek felvásárlói megyénkben 1962-ben elértek, ötven mázsa volt a terv és 273 mázsa csigát vásároltak fel a földművesszövetkezetek. 273 mázsa... majdnem egymillió darab! Hány árokpartot, erdőt be kellett jármok a gyűjtőknek, mire eny- nyi megfelelő nagyságú éticsigára leltek! Mert válogatni ts kellett, mivel a MAVAD csak a 3 centis, vagy ennél nagyobb átmérőjű csigát veszi át. Persze, érdemes volt keresgélni, bekukkantani minden bokor alá, mert a nógrádi erdők ingyen ajándéc/h ti i cl ri p o r tb ól kimxuuixLL...
