Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-05 / 1. szám

1963. január 5. NÖGRÄDINEPÜJSAC 5 Szakoktatás, művelődésügy, sport a Pásztói Állami Gazdaságban Ülést tartott a HEDOSZ megyei bizottsága Zárszámadás előtt — úf esztendő küszöbén feltárása által vezet az út. A A Pásztói Állami Gazdaság­ban az oktatási év végére az állandó dolgozók csaknem 70 százaléka rendelkezik szak­munkásbizonyítvánnyal — hangzott el a MEDOSZ megyei bizottságának múlt évi utolsó ülésén. Az elmúlt évekhez vi­szonyítva ez az arány figye­lemre méltó haladást tükröz, azonban a gazdaság előtt álló feladatok megoldása érdeké­ben nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A gazdaság állandó dolgo­zóinak szakmai' és politikai oktatása évről évre szervezet­szerűen folyik. Jelenleg 110-en vesznek részt politikai, 78-an szakmunkásképzésben. A leg­jobb eredményt a gépesítés­Az idei téli esték gazdag, változatos programját készí­tették el a nógrádi falvak ter­melőszövetkezeti asszonyai számára. Nógrádban ugyanis a termelőszövetkezeti tagság mintegy kétharmada, összesen közel húszezer tag, nő. Ezért a közös gazdaságokban az asszonyok hasznos, sokoldalú téli szórakozását biztosították az idén. A tanácsok, a párt, a KISZ és a népfront oktatási isme­retterjesztő előadásain kívül különösen nagy részt vállal­tak magukra a termelőszövet­kezetek nőtanácsai. A rétsági járás termelőszövetkezeti asz- szonyai részére például négy nők akadémiája kezdte meg működését. Köztük két aka­démiát úgy szerveztek meg az asszonyok részére, hogy azok szakelőadásait munka közben hallgathatják és vi­tathatják meg a résztvevők. Az utóbbi években különö­Megyei választmányi ülést tartott, december 29-én, a MÉSZÖV Igazgatósága. Az ülésen részt vett Szikszai Sándor, a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője, Kiss József, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője is. Az igazgatóság beszámoló­ját Pilinyi László, a MÉSZÖV megyei igazgatósá­gának elnöke terjesztette a választmány elé. Megvitatták a tanácskozáson a földmű­vesszövetkezetek 1962-es te­vékenységét. A beszámoló és a vita alapján a választmány tagjai megállapították, hogy az elmúlt gazdasági évben növekedett a földművesszö­vetkezeti kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek for­ben érték el, mert a legfonto­sabb gépekre már váltóveze­tőket is kiképeztek. Az állat­tartásban azonban — bár itt van a legtöbb szakmunkásbi­zonyítvánnyal rendelkező dol­gozó — sokkal több fiatal ki­képzésére van szükség. Szép eredménnyel működik a ta­valy indult mezőgazdasági tanulóképzés is. Az első és második kihelyezett osztály­ban több mint 70 fiatal ta­nulja a zöldségtermelési szak­ismereteket. Ezek közül 44-en termelőszövetkezetekből ke­rültek a gazdaságba tanulni. Nemcsak a politikai és szakmai műveltség gyarapítá­sában érnek el jó eredménye­ket a pásztóiak, hanem az ál­sen népszerűek lettek a gazdasszony-körök a nógrádi falvakban. A télen hatvan községben rendeznek ilyen köröket, s az első sütő, főző, varró és hímző tanfolyamok máris megkezdődtek. Lucfal- ván például hímző tanfolyam indul. Itt a község és a kör­nyék régi népi motívumait gyűjtik és elevenítik fel a hímzőtanfolyamon. Nógrád megye területén több száz termelőszövetkezeti asszony vesz részt a pártok­tatásban, félezernél több leány a KISZ-tanfolyamait hallgat­ja. Magyarnándorban gyü­mölcstermesztő szaktanfolya­mon. több termelőszövetkezeti községben pedig növényvédel­mi szaktanfolyamon vesznek részt az asszonyok. Az idei télen háromezernél több nógrádi termelőszövetkezeti asszony hasznos téli szórako­zását, tanulását biztosítják a falusi nőtanácsok. galma. Ennek megfelelően javult a földművesszövetkeze­tek gazdálkodása és vagyon­védelmi munkája is. Az elmúlt évben az 52 fmsz-ben meghaladta a 46 700-at a tagok száma. A részjegyalap több mint 4 'millió 300 ezer forint volt, s igen jelentős összeget fizet­nek ki vásárlási és értékesí­tési visszatérítés címén a ta­goknak. Az ülésen meghatározták azokat a tennivalókat is, amelyek az új- gazdasági év­ben a földművesszövetkeze­tekre várnak a falusi lakos­ság áruellátásának további javítása, politikai és kulturá­lis nevelése érdekében. lami oktatás munkájában is. Az idén egy műszaki dolgozó egyetemre jár, tizenhármán vesznek részt középiskolai le­velező oktatásban. Az általá­nos iskola V—VIII. osztályát huszonhatan végzik. A szakszervezeti bizottság e munka támogatásával egy­idejűleg nem hanyagolja el a kulturális- és sportmunkát sem. Anríak ellenére, hogy a kulturális- és sportmunka még gyermekcipőben jár a Pász­tói Állami Gazdaságban, szé­pek a kezdeti eredmények. A gazdaság három tanyája kö­zül kettőben kultúrszobát, könyvtárakat létesítettek. Minden tanyán rádió, Mária- tanyán pedig televízió is szó­rakoztatja munka után a dol­gozókat. Több eredményről is számot adhattak volna, ha — hasonlóan a politikai és szak­mai képzéshez — rendszere­sen és következetesebben vé­gezték volna. A jövőben — s ezt tűzte ki fontos feladatként az üzemi szakszervezeti bizottság — fő­leg a gazdaság fiatal szakem­bereinek segítségével gazda­gabb, tartalmasabb kulturális- és sportéletet akarnak terem­teni. A megyei Hazafias Népfront Bizottság javaslata alapján a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága megerősítette a me­gyei választási elnökséget. Az elnökség tagjai 1963. január 2-án letették az esküt a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke előtt és meg­tartották alakuló ülésüket. A megyei választási elnökség tagjai a következők: Elnök: Matúz József Salgó­tarján, Feisőfalu, Alkotmány út 4. Tel.: 14-83 (MSZMP me­gyei bizottság). Elnökhelyettes: Nagy Béla Salgótarján, Sztahanov út 8. Tel.: 15-47. (MTH iskola). Csak január első két nap­jában tizenegy esetben hív­ták ki a mentőt súlyos kar­ós lábtöréshez, ezenkívül tu­catszám keresik fel a szeren­csétlenül járt emberek a kör­zeti és szakrendelők orvosait. Figyelemre méltó az a körül­Eltelt megint egy esztendő. Üj évet kezdünk. Amikor azonban hozzáfogunk a követ­kező év feladatainak megva­lósításához, helyes, ha vissza­tekintünk az elmúlt évre, an­nál is inkább, mert ez az esz­tendő igen nagy próbára tet­te megyénk mezőgazdaságát. A kedvezőtlen időjárás elle­nére is megállapítható, hogy az 1962-es év termelőszövetke­zeteink további erősödését, megszilárdítását eredményez­te. A gazdasági feladatok sike­res végrehajtására termelő- szövetkezeteink igen helyesen, már az év elején kialakították — adottságaikat figyelembe véve — azt a munkaszerveze­tet, és azokat az ösztönző anyagi érdekeltséget felkeltő módszereket, amelyek elősegí­tették a termelési feladatok jövedelmezőbb végrehajtását. És hogy ez mennyire helyes volt, bizonyította az a tény, hogy sikeresen oldották meg a tavaszi vetési, növényápo­lási és betakarítási munkákat. Igazolta helyességét az is, hogy 1961-hez képest hatáso­sabb volt a tagok közös mun­kában való részvétele. Bár néhány helyen a késle­kedések okoztak nehézsége­Titkár: Laczkó András Sal­gótarján, 99-es bérház I. em. 1. sz. ajtó. Tel.: 16-71. (Me­gyei Tanács Kér. Oszt.) Tagjai: Jónás Sándor Sal­gótarján, Lőwy Sándor út 19 I. em. 7. Tel.: 14-33. (Haza­fias Népfront megyei titkár­sága), Petik Sándor Karancs- keszi. Tel.: 15-99 (Acéláru­gyár), Szojka Irén Salgótar­ján, Csizmadia út 106. Tel.: 14-37. (Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa), Riba Pál Sal­gótarján, Hajek Rezső út 3. Tel.: 13-50, 210-es mellék (Salgótarjáni Üveggyár). A választási elnökség iro­dája: Megyei Tanács Salgó­tarján I. em. 123. sz. szoba. mény is, hogy a közlekedési balesetek 10 százaléka gyerme­keknél fordult elő. A síkos út miatti balesetek száma de­cember utolsó napjaiban emel­kedett, pár nap alatt 20 egyé­ni baleset fordult elő elcsú­szás, elesés miatt, két, munkatorlódást, — mint például Nézsán, ahol a veze­tés már nem sokat tudott tén- ni a munkák időben való el­végzése ' érdekében. Viszont ezzel szemben meg kell emlí­teni a hugyagi Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zetet, ahol 1961-ben még a munkák elmaradása miatt mintegy másfél millió forint termeléskiesés volt; az idén viszont a termelőszövetkezeti tagság, a vezetésben levő hiá­nyosságokat megszüntette, he­lyesen és jól oldotta meg ter­melési feladatait. A végrehajtott intézkedések, a jobb vezetés és a tagság ön- tudatosabbj szorgalmasabb igyekezete 1962-ben tovább bizonyította pártunk agrárpo­litikájának helyességét. Ered­ményeink tovább erősítették tsz-parasztságunkban azt a tudatot, hogy helyesen vá­lasztottak, amikor a szövetke­zeti útra léptek. Ezt bizonyít­ják a tettek is: a termelőszö­vetkezeti tagok, a gépállomá­si dolgozók és az irányító szervek együttműködése, amelynek segítségével a me­zőgazdasági munkákat időben és a lehetőségekhez képest jó minőségben végezték el. Ez­zel országosan is elismerést vívtunk ki, mert az őszi ve­tési és betakarítási munkák­ban országosan az első helyet érte el megyénk. Termelési eredményeinkhez nagymértékben hozzájárultak azok az új módszerek, terme­lési eljárások, amelyeket ter­melőszövetkezeteink többségé­ben 1962-ben már alkalmaz­tak. Néhány helyen azonban a konzervativizmus, a régihez való merev ragaszkodás, nagy­mérvű bevételkiesést okozott a termelőszövetkezetek tagsá­gának, akár a nagyhozamú búzafajtákat — melyek 1962- ben is 4,4 mázsával teremtek többet a hazai fajtáknál —, akár a vegyszeres gyomirtást vesszük figyelembe. Termelő­szövetkezeti vezetőinknek bát­rabban kell az új termelési módszerek segítségét igénybe venniük: de azt is meg kell mondanunk, hogy ott, ahol az alapvető termelési eljárá­sok maradéktalan megvalósí­tásáról sem gondoskodnak, ett a fejlett technika, a tudo­mány legújabb vívmányai sem hozzák meg az egyébként várható eredményeket. A megszilárdítás fontos té­nyezője volt államunk anya­gi segítsége: 1962-ben 43,3 millió forint építési és 42,4 millió forint gépberuházási hitelt kaptak termelőszövetke­zeteink. Ebből többek között 3306 szarvasmarha, 8590 ser­tés és 2700 juh részére építet­tünk szállást: megvalósítottuk 295 katasztrális hold öntözését, 152 darab erőgépet vásárol­tunk a hozzávaló munkagé­pekkel együtt. Ezzel termelő- szövetkezeteink traktorállo­mánya egy év alatt 191-ről 343 darabra nőtt. A szakmai vezetés megszilárdítása érde­kében 1962-ben további 90 mezőgazdasági szakembert helyeztünk ki, részben állami támogatással szövetkezeteink­be. Mindezek az intézkedések, a párt és állami szervek erő­feszítései, a termelőszövetke­zetek tenniakarása a rendkí­vül kedvezőtlen gazdasági év ellenére is lehetővé tették, hogy hizottsertésből 56, ba­romfiból 73. kenyérgabonából 24,1 százalékkal több kerül­jön értékesítésre, mint 1961- ben. Az eredmények megtartásá­ból. illetve fokozásából to­vábbi feladatok következnek, melyeket pártunk VIII. kong­resszusa és a megyei pártérte­kezlet tűzött termelőszövetke­zeteink elé. Termelőszövetkezeteinkben most folyik a zárszámadások r.agy munkája. Ez alkalom­mal számbaveszik a termelő- szövetkezet gazdasági helyze­tét és a december 31-re befe­jezett pontos és jó leltár el­készítésével a termelőszövet­kezet vagyonállapotát. A zár- számadási előkészítéseken kí­vül termelőszövetkezeti ve­zetőinknek egyik igen fontos feladata, hogy elemezzék az elmúlt év gazdálkodását, ered­ményeit és hibáit. Jól meg kell értenie minden szövetke­zeti vezetőnek, hogy a hibák kijavításához a hibák okainak zárszámadási közgyűléseknek olyan termelési tanácskozá­sokká kell válniok, ahol nyíl­tan és őszintén megvitatják a termelőszövetkezet életére, gazdálkodására vonatkozó problémákat, egyben a zár­számadásokat kell felhasznál­ni arra, hogy a termelőszövet­kezeti tagokat minden egyes kérdésről, ami a szövetkezet­ben az elmúlt év során ne­hézségként jelentkezett, tájé­koztassák. Ugyanakkor ezek­nek a felvetett problémáknak a tükrében kell meghatározni és megbeszélni az 1963. évi feladatokat. A rendkívüli kedvezőtlen időjárás igen nagy kiesést okozott mind a szálas-, mind az abraktakarmány termelés­ben. Ennek következtében termelőszövetkezeteink előtt igen nagy feladat áll: az ál­latállomány veszteségmentes átteleltetése. Ehhez korábban a mezőgazdasági osztályok gyakorlati útmutatót bocsá­tottak . a termelőszövetkezeti vezetők rendelkezésére, a he­lyes és takarékos takarmá­nyozásra vonatkozó javasla­tokkal. A tájékoztatóban fel­sorolt módszerek célravezető alkalmazása minden szövet­kezeti vezetőtől és tagtól lel­kiismeretes munkát kíván. Ezzel kapcsolatos állattenyész­tési feladataink közé tartozik az új esztendőben az állatte­nyésztés és takarmányterme­lés helyes arányának kialakí­tása. Ennek érdekében felül kell vizsgálnunk, hogy milyen mértékben fejleszthetjük ál­lattenyésztésünket és intézke­déseket kell tennünk a takar­mánytermő területek hozamá­nak növeléséért. A megyei pártértekezlet határozata alap­ján arra kell törekednünk, hogy a következő években a pillangósok vetésterületének aránya elérje a 18—20 száza­lékot. Bátrabban kell alkal­mazni már 1963-ban azokat az új módszereket és eljárá­sokat, amelyek segítségével javítani tudjuk takarmá­nyaink minőségét. Termelőszövetkezeteinkre vár az a feladat is, hogy 1963-ban az iparmedence friss zöldséggel való ellátása meg­valósuljon. A megyei pártér­tekezlet határozata kimondja: „Ki kell dolgozni a megye zöldség- és gyümölcstermelé­sének távlati tervét, a megye 1963-ra önellátó legyen.” En­nek ‘ megvalósítása érdekében a jelenlegi 170 hold öntözéses területünket 600 hold fölé emeljük. Azonkívül gyümölcs­telepítési programunkat előre hozva, 1965 helyett 1963-ban fogjuk megvalósítani. Ezekkel a célkitűzésekkel — ismerve megyénk természeti adottsá­gait — a termelőszövetkezetek vezetőire, a tagokra, a mező- gazdaságot irányító appará­tusra igen nagy feladatok há­rulnak, megvalósításuk pedig nemcsak a tsz-tagság anyagi érdeke, hanem igen fontos népgazdasági érdek is. A felsorolt feladatokon kí­vül nem kisebb jelentőségű az erózió elleni fokozott vé­delem, a talajerő visszapótlá­si nehézségeinek leküzdése, az anyagi érdekeltség meglévő módszereinek tökéletesítése, újak meghonosítása, a szövet­kezeti vagyon fokozott védel­mének biztosítása, a növény- termelés és állattenyésztés átlaghozamainak emelése. Az elkövetkezendő év fel­adatai elsősorban és fokozott mértékben vonatkoznak a gyenge szövetkezeteinkre. Azt akarjuk, hogy 1963 legyen a gyenge tsz-ek megszilárdításá­nak esztendeje! Ehhez azon­ban nemcsak a különféle ál­lami támogatások helyes fel- használása, hanem a szövet­kezeti tagság becsületes min­dennapi munkája, a helyi párt- és tanácsszervek meg­különböztetett segítségnyújtá­sa szükséges. Ügy gondoljuk, hogy me­gyénk csaknem 30 ezer szö­vetkezeti tagja megérti törek­véseinket, a pártunk és álla­munk adta anyagi segítséget szaktudással és szorgalommal a maga javára hasznosítja, s ahogyan most, ugyanúgy 1963 végén is újabb munkasikerek­ről adhatunk számot. Molnár Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA> loote . 2953 41959 I i960 I 1961 ^Növelni kell a műtrágya — elsősorban a pétisó — cél­szerű felhasználását. A jelenlegi 80 kilogrammos kh-kénti mennyiség az ötéves terv végére 160—180 kilogramm le­gyen. A rétek és legelők karbantartására, műtrágyázására nagyobb gondot kell fordítani ”. (A MEGYEI PÁRTÉRTE­KEZLET HATÁROZATÁBÓL). Grafikonunk az egy kataszt­rális holdra jutó felhasznált műtrágyamennyiség növeke­dését mutatja. Háromezernél több tsz-I asszony tanul a téli politikai és szaktanfolyamokon ■ ...-..........^ ■ ........... A föld míívesszövetkezetek elmúlt évi tevékenységéről tárgvalt a MÉSZÖV választmánya Megkezdte működését a megyei választási elnökség Annus Jánosra is számíthatnak Annus Jánossal, a dejtári József Attila Termelő- szövetkezet kihe­lyezett könyvelő­jével beszélge­tünk. A téma is­mert: hogyan se­gíthet a könyve­lésben, pénz és hitelgazdálko­dásban jártas szakember azok­ban a szövetke­zetekben, ahol a pénzügyi fegye­lem még kívánni­valót hagy maga után. Tíz esztendeje könyvelő. A ba­lassagyarmati Vas és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vál­lalattól került Dejtárra. Az idén már lejárt a há­rom esztendő, de még kettőt vállalt. — Jó könyve­lőnek lenni, nem is olyan köny- nyű... — mond­ja. Nem győzöm eléggé hangsú­lyozni itt a fiata­loknak, ez nem pusztán papír­munka. A köny­velő nagyon főm- tos szakember a szövetkezetben- Mint az iránytű­nek, jeleznie kell a vezetőségnek n gazdálkodás he­lyes irányát... Meséli, az idén Dejtáron semmi­képpen sem akar­ták a baromfite­nyésztést. Ű a számokat hívta segítségül. Bebi­zonyította, a ba­romfitenyésztés semmiképpen sem lehet ráfizetéses. Hallgattak rá, s nem bánták meg. A szövetkezetben tavaly 400 mázsa baromfihúst érté­kesítettek. Ez mintegy 200 ezer forint jövedelmet jelentett a közös­ségnek. Aztán szóba ke­rül, segítene-e olyan könyvelők­nek, akik még járatlanok a „szakmában”7 — Segítettem már eddig is — mondja. — Pata­kon, Ipolyvecén, főleg a tervké­szítések, zárszám­adások ide­jén ... Ez az idő azonban nagyon kevés ahhoz, hogy az ember átfogó­an megismerje a szövetkezet gond­jatt, és segítsen... De ha több időt engednének... A beszélgetést végighallgatta a járási tanács ter­melőszövetkezeti csoportvezetője is. A segítségre, ahogy mondta, szükség van a járásban. Éppen ezért bízunk ab­ban, hogy ez o beszélgetés nem üres szóbeszéd marad. V-né Sok kar- és lábtörés a síkos út miatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents