Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-19 / 5. szám

c 67 7 1*6 nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI bizottsága ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF., 5. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. JANUAR 19. A választási munka eddigi tapasztalataiból A tíz nappal ezelőtt kezdő­dött képviselői és tanácstagi jelölőgyűlések számának felét meghaladva mérleget készít­hetünk az eddigi tapasztala­tokról. Az első és legsokat­mondóbb az az általános meg­állapítás, hogy ezeken a gyű­léseken részt vevők megnyil­vánulása eddig igen aktív volt, az emberek hangulata bizakodó, s ezt sokféle for­mában kifejezésre is juttat­ták. A Balassagyarmaton munkalehetőséget lelt hétszáz nő, a megyében négy év alatt új lakásba költözött 6651 csa­lád, a kezdeti nehézségek után állami segítséggel talpraállított termelőszövetkezeti közös­ségek, gyárak és állami gaz­daságok több száz milliós be­fektetéssel végrehajtott re­konstrukciója, gépi ellátása és sok-sok egyéb fejlődést jelző tény: — most szóba került a nép hitének pilléreiként. A dolgozók ezrei mondották el ezeket és így mondották: „Nem csinnadrattával, hanem józan és mérsékelt tervezés­sel csináltuk meg magunk­nak:' A jelőlőgyűléseken elhang­zott vélemények bővítették, gazdagították a közös építés terveit. A közérdekű problé­mák: a szocialista mezőgazda­ság fejlesztésének, szinte fel nem mérhető tartalékainak kérdései, a községek gyors, hatékony fejlesztésének ese- tenkint változó számtalan út­ja, az egészségügy és a mű­velődés emelésének lehetősé­gei kerültek napirendre. De az is érdekes és tanulságos, ahogyan napirendre kerültek. Nem a panasz, nem a felül­ről, vagy kívülről várt segít­ség hangján, hanem úgy, hogy: „Ismerjük, mennyi jut ezekre a közös állami eszkö­zökből, mi az üzem, vagy a tsz saját alapjából is hoz­zájárulunk, a munkába pedig besegítünk.” Sok helyen a végrehajtandó tervek sorren­di felcserélését javasolták, hogy egyes részfeladatok előbbre hozásával megköny- nyíthessék, némely esetben el is hagyhassák a későbbieket. Éppen a közös ügyek iránti nagy kollektív felelősség dik­tálja, hogy az éves terveknél a jelölőgyűléseken elhangzott észrevételeket, javaslatokat vegyék figyelembe, feltétlenül hasznosítsák vezető szer­veink. Természetesen bírálat is akadt bőven ezeken a szabad légkörű beszélgetéseken: a fe­lelőtlenül ígérgető vezetőkről, a képzetlen, vagy kiskirályos- kodó, a hízelgésre aspiráló, esetleg goromba magatartásá­val megbotránkoztató néhány vezetőről. A szervezetlen el­látás miatt keletkező helyi áruhiányokról, az ellenőrzés elmulasztásából származó visszaélésekről, a közvagyon nem célszerű felhasználásáról. Ezeknek a kritikáknak a hangja határozott volt és fe­lelősséggel átitatott s az is igaz, hogy szinte kivétel nél­kül jogos. Ami azt is jelenti, hogy figyelembe kell venni ezeket, gyors intézkedéssel kell változtatni a kifogásolt állapotokon: A legtöbb eredményt azo­kon a helyeken hozták a je­lölőgyűlések, ahol azokat je­lentőségüknek megfelelően, gondosan előkészítették Az előkészítés a párt, a népfront, a tömegszervezetek időben megkezdett és egyetlen vá­lasztót sem kihagyó mozgósító munkáján múlott. Egy-egy körzet választóinak részvétele eddig legjobb volt az ipari üzemekben, községenként pe­dig a szécsényi és a salgótar­jáni járásban. Nógrádmegyert, Szügyöt, Nagybátonyt és End- refalvát lehet elsők között említeni. Ahol nem közlik előre az emberekkel, hogy mivégből hívják össze őket, alig jönnek össze páran, vagy éppen meg sem lehet tartani a jelölőgyűlést. így történt néhány helyen a pásztói já­rásban és egy-két balassa­gyarmati körzetben is. A je­lölőgyűlések iránt megnyilvá­nított érdeklődés minden esetben a helyi vezetés mun­káját tükrözi. A másik nagyon lényeges és örvendetes tapasztalat, hogy a választók közösségi érzékének fejlődése a jelöl­tekkel szemben támasztott igényességben is megmutatko­zik. Nemhogy az állami fize­tésű tanácsi dolgozók, hanem a társadalmi munkában tevé­kenykedő körzeti tanácstagi jelöléseknél is szigorú vizsgá­lat alá vették a legtöbb ja­vasolt személyt. Van-e meg­felelő politikai, gazdasági és általános műveltsége? Szilárd jellemű, határozott akaratú, harcos ember-e, akit jelöl­nek?' És bizony ezek a kri­tériumok néhány jobban szemügyre vett népfront-jelöl­tet a nép nagy rostáján áthul- lajtottak. Helyükbe jobb, ed­digi munkájuk alapján érde­mesebb embert állítottak. Egész közéletünket nagy egyéni és közösségi verseny láza mozgatja a helyes irány­ba. Mindenki és minden kör­zet, kerület, község, város, termelőszövetkezet, üzem, in­tézmény jobb, több, szebb eredményre törekszik. „Ne­künk legyen új, nagy isko­lánk; mi érjünk el magas munkaegységértéket; gépesít­sünk a fizikai munka köny- nyítésére; adjunk gazdag művelődési és szórakozási le­hetőségeket ...” — és így to­vább. Nos, mindez a munká­val, a jól szervezett, a hozzá­értéssel irányított munkával érhető el a leggyorsabban. „Ezért olyanok kezébe adjuk a vezetést most, akik a kö­vetelményeknek a legjobban megfelelnek.” Űj változás a múlt időkkel szemben, hogy a feladatukat nagy tapasztalattal jól ellátó idősebbeken kívül a választók sok fiatalt, sok értelmiségit és gazdasági vezetőt jelölnek. A fiatalokat azért, mert di­namikusak, iskolázottabbak az öregeknél, s mert különö­sen falun nagy szükség van rájuk. A nőket azért, mert egyre több közügyet vállal­nak, a termelőszövetkezetek­ben a munkák zöme rájuk hárul s eredményeik dicsére­tet érdemelnek. Az értelmisé­gieket, mert tudásukkal hűen szolgálják szocializmust építő és szocialista embert formáló nagy céljainkat. A gazdasági vezetőket azért, mert szerve­zési ügyekben, tömegek irá­nyításában gyakorlatuk van, s olyan gazdasági erőforrá­sokkal rendelkeznek, amelyek az eddigieknél szélesebb terü­leteken hasznosíthatók. A megyében még több mint másfél ezer jelölőgyűlés van hátra. Egy jó hét alatt lezaj­lik mind. Hasznos lenne, ha ennek a szakasznak finisében fokozódna a lendület a szer­vezésben, a részvételben, az aktivitásban egyaránt. Hasz­nos lenne, ha az eddigi ta­pasztalatok még színesebbé, gazdagabbá, termékenyebbé tennék népünk e sajátos ta­nácskozásait. Így lenne ered­ményesebb, tanulságosabb, si­keresebb majd a választás is február 24-én. Véradó ünnepség Salgótarjánban A Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei Elnöksége szervezésében január 22-én délután 4 órakor a megyei tanács dísztermében véradó ünnepséget rendeznek. Az ünnepi megnyitót Han- kó János, a megyei tanács el­nöke tartja. Majd dr. Halász József főorvos tájékoztatóját hallgatják meg a résztvevők a salgótarjáni véradóállomás munkájáról. Az ünnepség előadója dr. Mestyán Rudolf főorvos. Az ünnepségen találkoznak a vért adók és a vért kapot­tak, s megjutalmazzák a vér­adásban élenjáró dolgozókat. Csaknem ezer kereskedelmi és pénzügyi dolgozó nil képezi magát A Kereskedelmi és Pénz­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének nőbizottsága megvizs­gálta, hogy az ide tartozó szakmákban hány dolgozó nő tanul, képezi tovább magát. A felmérés eredményekép­pen megállapították, szakmai tanfolyamon (közte mérlegké­pes könyvelői tanfolyamon, a szakma ifjú mestere címért és az előadók továbbképzését szolgáló tanfolyamokon) 245 dolgozó nő tanul tovább. Po­litikai oktatáson az idén mintegy 550, a kereskedelem­ben dolgozó lány és asszony vesz részt. Állami oktatásban 135-en képezik tovább magu­kat. Négyen főiskolán és egyetemen, 19-en gimnázium­ban, I7-en pedig technikum­ban tanulnak tovább. Megyeszerte folytatódtak a jelölőgyűlések Salgótarján országgyűlési képviselőjelöltje: BRUTYÓ JÁNOS Csütörtök este ismét jelö­lőgyűlések sokasága zajlott le megyénkben. A választók ezrei újabb képviselőket je­löltek az országgyűlésbe, to­vábbá a megyei, a járási, a városi és a falusi tanácsok­ba. A salgótarjáni művelő­dési otthont délután már mintegy négyszáz választó, — bányász, vasas, építőmunkás, pedagógus, orvos, stb. keres­te fel, hogy megvitassa a Ha­zafias Népfront javaslatát. Az elnökségben ott voltak az MSZMP megyei és városi bi­zottsága, a megyei és városi tanács, az SZMT s más tár­sadalmi szervezet képviselői. A gyűlésen Molnár D. Jó­zsef elvtárs, a Hazafias Nép­front városi szervezetének titkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy népünk az MSZMP kongresszusa előtt és alatt sokféleképpen juttatta kifejezésre: egyetért a pért és kor­mány nolitiká.iával. amely a legutóbbi négy év alatt is jelentős eredményeket hozott. „Egész társadalmunk elége­detten tapasztalja, hogy szo­cialista építőmunkánk növek­vő lendülete együtt jár az életszínvonal emelkedésével” — mondotta, majd az utolsó választás óta elért sikerekről beszélt. Volt miről beszámolnia, hiszen az 1958-as választá­sok óta eltelt négy év bő­velkedett sikerekben, s eb­ben nagy részük volt mind az országgyűlési képviselők­nek, mind pedig a megyei, városi és falusi tanácstagok­nak. „Salgótarján fejlődése — mondotta többek között Mol­nár elvtárs — az 1958 óta el­telt négy esztendő alatt olyan nagyarányú volt, amelyhez hasonlót a város életében so­ha nem tapasztaltunk." Valóban a Déldák egész lé­gióját sorolhatnánk. Elké­szült az Acélárugyár rekonst­rukciója, s ezen belül több mint 200 millió forintos be­ruházással megépült a hideg- hengermű, amelynek munká­ba állásával jelentős impor­tot sikerült megszüntetnünk. Rekonstruáltuk a Salgótarjá­ni Táblaüveggyárat, ahol 1960. június 1-én helyezték üzembe az 592 tonnás tel­jesítményű ötaknás kemencét. Jelentősen fejlesztettük a pa­lacküveggyárat, az üzemi épületeken kívül szovjet gyármányú automata gépeket is a termelés növelésének szolgálatába állítottak. Az építőipar is büszkélked­het. Négy évvel ezelőtt még alig néhány gép szerényke­dett, most pedig a város különböző épít­kezésein közép és magas­daruk hatalmas fölöket rók, betonozok és más gé­pek növelik a termelé­kenységet, könnyítik a ne­héz fizikai munkát. A tanácsi ipar is fejlődött. Többek között a Kézműipari Vállalat kapott új üzemet, s 1961-ben például 70 ezer gyermekruhát szállított az ország különböző részeibe. Az ipar fejlesztésével pár­huzamosan megkezdődött a város átépítése is. Ismere­tes, hogy Salgótarján az ország egyik legelhanyagol­tabb, legkorszerűtlenebb ipa­ri városa volt. A múlt tő­kései, iparbárói mind az ipari, mind a lakótelepeket szűk- markuan építették. De ma már nem azon vitázunk, hogy lebontsuk-e a városköz­pont elavult, vizes, homokkő­ből és kátránypapirból épí­tett házait, hanem, hogy he­lyesen határozzuk meg a bon­tás rendjét és viszonylag rö­vid idő alatt új, egészséges várost építsünk. Másrészt Salgótarján lélekszáma 10 év alatt 4 ezerrel gyarapodott. Ezért is szükséges a sok la­kás. A régi vásárteret 1961- ben beépítettük. Itt ezer család kapott otthont. A megyei tanácsháza mögötti dombon már 295 családnak építettek korszerű, kényelmes lakást. A jelenlegi városköz­pont szanálásával már több mint 200 család köl­Salgótarjánban 20 fokos a hideg A közlekedésben nincs jelentősebb fennakadás jebb furcsálkodnak. Ugyan­is, a 302-es, délelőtti Buda­pestről Somoskőújfaluig köz­lekedő gyors napok óta kés­ve érkezik. Csütörtökön pél­dául 35 percet késett. Ugyan­akkor, a vele párhuzamosan közlekedő 312-es személyvo­nat percnyi pontosággal fu­tott be. Viszont, a miskolci vonat késése miatt Jászai Nagy László és brigádja Kál- kápolnáról csak 17 perces késéssel indulhatott, de Kis- terenyéig behozta. Pedig az ő gépük össze sem hasonlítható a gyors mozdonyával. Nagybátonyban 18 fokot mértek csütörtökön reggel. A hideg miatt a szerelvények kissé nehezebben gördülnek, Csütörtökön reggel már 20 fok hideget mértek Salgótar­jánban — a tél alaposan ne- kidurálta magát. A megyei jelzőállomás jelentése sze­rint a megfigyelések a lég­nyomás emelkedését mutat­ják, folyamatban van újabb északi hideg légtömegek be­áramlása, várható a hőmér­séklet további stagnálása. Te­hát, bár a nagy havazások és hófúvások ezúttal elkerülték a megyét, a hosszan tartó hi­degből kijutott nekünk is. Egyébként, hogy nem volt nagyobb mérvű havazás a megyében, út és közlekedési viszonyaik jóval könnyebbek, zavarmentesebbek, mint az ország sok részében. Pillanat­nyilag a megye útvonalain hóakadály nincs, bár a KPM Egri Közúti Igazgatósága fel­készült erre is. készenlétben állnak a megfelelő gépek, hogy szükség esetén az aka­dályt elhárítsák. Az útviszonyok nem akadá­lyozzák a 2. sz. AKÖV pol­gári és bányaüzemi járatai­nak közlekedését sem. A nagy hideg azonban néha okoz fennakadást. Húsz-har­mincperces késést okozott több járat menetrendjében, hogy a fék, vagy az üzem­anyagtartály vezetékei be­fagytak. Emiatt maradt ki né­hány balassagyarmati já­rási, mátranováki, ceredi és salgói járat. Hasonló a helyzet a MÁV vonalain is. A salgótarjáni nagyállomási fűtőház dolgo­zóinak most meglehetősen ne­héz dolguk van. A nagy hi­deg miatt több szerelvény ki­sebb késéssel érkezik, felfű­tésük is tovább tart, mint rendes körülmények között. A . kisterenyei fűtőházban nincs probléma — jelentik a vasutasok — teljes a szolgá­lati képesség. Néha legfel- \ lattenyésztés szakosításával a mozdonyok is lustábbak, de komoly problémák nincse­nek. A váltókra vigyáznak, ha kell, fáklyákkal melegítik, olajozzák, tisztítják. Felké­szültek a havazásra is, a he­lyi tanács szükség esetén minden segítséget megad. Csak az utazóközönséget fél­tik, fel is hívják a figyelmet a síkos pályatestre, csúszós lépcsőkre. A balassagyarmati vasutasok jókedvűek, Tar- jánhoz képest ott enyhe idő­járás van. Csak 13 fok a hi­deg. A pályafenntartók min­denesetre hó-ügyeletet tarta­nak. Késések csupán a fővo­nali — Vác, Aszód — csat­lakozások miatt fordulnak elő. tűzött új otthonba, s a régi, lebontott házak he­lyén épül a szálloda, az étterem, a művelődési ott­hon, a megyei könyvtár, több mint 360 lakás, üz­letsor, iskola, óvoda stb. A régi, pislákoló közvilágítást korszerű fénycsövek, vagy hi­ganygőzlámpák váltják fel. A városban csak tavaly 203 fénycsövet, 110 higanygőzlám­pát, 200 új lámpatestet és 164 kandelábert szereltek fel. S a város terein? A Ta­nácsköztársaság téren, a régi salak és szemétdomb helyén impozáns park áll, középen szökőkúttal. A megyei tanács­házával szemben is szép park, szökőkút gyönyörködteti a vá­ros lakóit. Négy év alatt a városban 50 ezer négyzetmé­terrel nőtt a parkterület, ahol öszesen mintegy 10 ezer fa­csemetét és 13 ezer cserjét ül­tettek el. De ez még nem minden. A város nemcsak gazdagabb és szebb lett, nemcsak iparilag és anyagilag, hanem egészsé­gileg is erősödött. Az utóbbi négy év alatt minden körzeti orvosi állást betöltötték, új rendelők épültek, a megyei kórházakban új osztályok (fer­tőző, koraszülött, bőr, orr, gége, torok, fülészet. szemé­szet stb.) nyíltak. Elkészült egy 12 tantermes iskola, s egy 75 személyes óvoda. Az 1958-as 565-el szemben ma már 1039 tanulót részesítünk napközi otthoni étkezésben és ellátásban. 1959-ben még csak négv millió, de ma már mintegy 7 millió forintot for­dítunk az általános iskolák fenntartására. S míg 1958-ban 6388 rá­dió és 14 televízió előfize­tő volt. addig a rádíótulaj- douosoh száma 8687-re. a televízió előfizetőké nedig 1557-rc emelkedett. Nem szükséges bizonyítani, hogy ilyen körülmények kö­zött az életszínvonal is nőtt; Csak egv példa: a város ru­házati boltjainak forgalma 1958-ban összesen 106 millió 550 ezer forint volt. de 1961- ben már elérte a 134 millió 700 ezer forintot. S ez állan­dóan növekszik, mint nu0gy a város is tovább fejlődik. A következő néw év alatt Salgótarjánban töhh mint 800 lakás, köztük hat, egyenként g emeletes köz- nonti fűtéses oontház. a városkSznontban új iizlet- ház. 16 tantermes gimná­zium és városi snortcsar- nok. saitószéhház és nyomdaépület épül. Elkészítik az Tppiv menti re­gionális vízmű első lépcsőjét, amelv naponta 5 ezer köbmé­ter vizet ad a városnak. Foly­tatják a Tatár-árokban a strandfürdő építését, elkészül az 560 ágyas kórház, folyik (Folytatása a 2. oldalon.) Zárszámadásra készülnek Nagyorosziban A nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezetben Is nagy gonddal készülnek a zár- számadási közgyűlésre. Pon­tosan számbavesznek min­dent, hogy a termelőszövet­kezet tagjait kielégítően tá­jékoztathassák a múlt gazda­sági év munkájáról. Az Egyetértésben 1962-ben több mint egymillió forint kiesést okozott az aszály. En­nek ellenére, csaknem annyi lesz a munkaegység értéke, mint egy évvel ezelőtt. A zárszámadási közgyűlé­sen a vezetőség arról is beszámolhat, hogy több mint 500 ezer forintot for­dítottak építkezésekre terven felül. Ez az erőfeszítés azon­ban később hozza meg gyü­mölcsét. A 350 tagú termelőszövet­kezet az idén a premizálás továbbfejlesztésével, az ál­kivánja gazdaságosabbá ten­ni ezt az évet. Képünkön: Tóth Sándor termelőszövet­kezeti elnök, Kelemen Ferenc főkönyvelő és Gál József né bérelszámoló megbeszélik a zárszámadási munka további részleteit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents