Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-16 / 4. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. január 16. Mikor és hogyan hívhatjuk a mentőt? Nyilatkozik a mentőállomás megyei vezetője A balassagyarmati járási, városi művelődési házban nagy sikerrel működik az ifjúsági táncklub, amelynek keretében a modem táncokkal és azok ízléses táncolásával ismerkednek meg a fiatalok Képünkön: Benkő tánctanár egyik tanítványával a twistet mutatja be. Megjutalmazták a jól dolgozó filmszínházak dolgozóit A Mozi üzemi Vállalat megyénk filmszínházai között versenymozgalmat indított, amelynek értelmében a moziüzemek dolgozóinak törődni kell a filmszínházak szebbé tételével, a látogatottság emelésével és ehhez hasonló fontos feladatokkal. A filmszínházak vezetői elfogadták a versenyszempontokat és annak értelmében végezték Egyre több azoknak a szövetkezeti tagoknak a száma, akik szakmunkásképző tanfolyamon tanulnak, képezik magukat. A megnövekedett tanulási kedvet tükrözi az is, hogy míg az elmúlt években mintegy 20—25 szakmunkás- képző tanfolyamon tanultak a munkájukat. A Moziüzemi Vállalat a kidolgozott szempontok alapján negyedévenként értékeli a versenymozgalomban elért eredményeket. A legutóbbi értékelés szerint a vállalat az első, második, harmadik helyezést elért filmszínházak dolgozóit; Nemti 500, Báma 200, Egyházasger- ge 150 forintos pénzjutalomban részesítette. szövetkezeti tagok, most a télen, hetven ilyen tanfolyamot szerveztek a megyében. A tanfolyamokon tanuló szövetkezeti tagok közül több mint 700 az olyan hallgató, akik már az idén szakmunkád vizsgát tesznek; Hányszor és hányán állunk meg találgatva, részvéttel és csodálkozva, ha elrobog mellettünk szirénázva a mentőgépkocsi. A mentőszolgálat ténykedésével még sokan nincsenek tisztában. Munkatársunk felkereste az Országos Mentőszolgálat Nógrád megyei mentőállomása vezető-főorvosát, hogy tájékoztassa olvasóinkat a mentőszolgálat igény- bevételéről, — Ki és milyen alkalomkor hívhatja segítségül a mentőket? — A mentőszolgálat igénybevételét az Egészségügyi Minisztérium erre vonatkozó utasítása szabályozza. Baleset, mérgezés, szülés, hirtelen rosz- szullét indokolhatja a mentőgépkocsi azonnali igénybevételét — amikor bárki kérheti a mentőgépkocsit. Orvos előzetes vizsgálat után hívhatja a mentőket, amennyiben a beteg állapota, vagy járásképtelensége mentőszállítást igényel. Lakásra orvos közbejötté nélkül baleset, mérgezés esetén hívható a mentő, egyébként a lakáson levő betegek vizsgálata, gyógykezelése mind akut, mind krónikus esetben a körzeti orvos, illetőleg az ügyeleti gyorsszolgálat kötelessége. — Milyen a mentőszolgálat kapcsolata az egészségügyi intézményekkel és a körzeti orvosokkal? , — Nyugodtan állíthatjuk, hogy a megye egészségügyi intézményeibe a mentőszolgálat jól beleillik. Az orvosokkal és egészségügyi intézményekkel kapcsolatunk kifogástalannak mondható. Ez a megértés és jó kapcsolat nagymértékben elősegíti a mentőszolgálat munkáját a betegek javára. — Hogyan kell hívni a mentőket? — Mindig felnőtt, az adott beteg panaszai és tünetei felől tájékozott hozzátartozó menjen telefonálni. A mentő- állomás telefonügyeletese által feltett kérdésekre lehetőleg röviden, szabatosan, türelmesen válaszoljon. Csak így biztosítható, hogy mindig megfelelő időben tudjunk mentőgépkocsit küldeni a megfelelő helyre, — Sürgős esetben tudnak-e a mentőkocsi-kísérők segítséget nyújtani? Szeretném megjegyezni, hogy nem „mentőkocsi kísérőkről”, hanem szaktanfolyamot végzett mentőápolókról beszélünk. Ezek az elsősegély- nyújtás elméletével és gyakorlatával tisztába!» vannak; Minden szükséges beavatkozást el tudnak végezni a mentőgépkocsiban, például szülés levezetését is. Egyébként mind ápolóink, mind a gépkocsivezetőink részére folyamatosan és állandóan tartunk szakmai továbbképzést, tudásuk megőrzése, illetve gyarapítása érdekében. — Sokat hallunk mostanában a berceli szülőotthon kéréséről, miszerint szeretnének mentőállomást a közelben. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? — Mentőállomás csak a helyi szervek megfelelő anyagi áldozatával létesíthető. Az Országos Mentőszolgálat Főigazgatósága a mentőállomás és szükséges kiszolgáló helyiségeinek megteremtése után mentőgépkocsit, létszámot és kellő felszerelést tud biztosítani. — Milyen kívánsága lenne a mentőszolgálat helybeli mentőállomásának? — Nagy szükségünk lenne minél közelebbi, gyakorlatilag állandóan használható szükségrepülőtérre. A vizslás! vasútállomás közelében, Salgótarjántól 9 kilométerre ezt meglehetne valósítani. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a nógrádi szénmedencének e gyors szállítóeszköz alkalmazási lehetősége milyen nagy segítséget jelentene a beteg- és mentőellátásban; Hétszázzal nő a szakmunkások száma Azt mondja Illés Gyula agronómus Pajtapusztán, hogy amikor a jelölőgyűlésen tudomására hozták, kiket jelölnek tanácstagoknak, akarata ellenére az jutott eszébe, hogy milyen eredményeket értek el eddig. Szinte megelevenedtek előtte azok a mozgalmas napok, amikor legutóbb megépítették a 10 ezer férőhelyes tojóházat, azután eszébe jutott, hogyan haladtak lépésről lépésre a termelőszövetkezet teljes gépesítése felé. Kü- lön-külön sorakoztak képzeletében a szép új gépek. Azután az is felötlött benne, hogyha ezeket a pusztai embereket egyéni korukban lepi meg ez a két esőt szomjazó nyár, talán már éhen pusztultak volna. Most meg, ahogy a könyvelés, a termelő- szövetkezetnek a tükre mutatja, 40—41 forintot osztanak. — És ekkor még egyszer magam elé állítottam a jelölteket. Juhász Istvánt. Ö is pusztai ember volt, innen küldtük járási elnöknek. De azért itt birkózik velünk együtt és mindig olyan talpraesetten, hogy még a búba esett ember is felvidul tőle. Varga Pált. Ö meg a tsz elnökünk. Okos, megfontolt ember és nagyon jószándékú. Deák t ászlót. A tanács- titkárt. Érti a dolgát, szívesen eligazítja a kusza rendeletekben a falusi embert. Alig hiQeliittek cl pasztán szem, hogy valaki okkal neheztelne rá. Nyugodtan álltam fel és mondtam a többieknek: emberek, én ezeknek a jelölésével egyetértek. De valahogyan többet nem tudtam mondani. Még jóformán körül sem tekintettem, már húsz kéz volt a magasban, jelezvén, hogy a gondolatom találkozott a többiekével. Így zajlott le a palo- tási Pajta-pusztán a Május 1. Tsz majorjában vasárnap, azon a havatforgató szeles délutánon az első tanácstagi jelölőgyűlás. Így, kevés szóval. Amikor túlestek minden hivatalos formulán, amely még ezeket az együttélő embereket is merevségben tartotta, akkor engedtek fel igazán. Elindult a beszélgetés, mint amikor a vízfogást felszakítják. Ozsvárt János, fiatal tsz-tag kezében a feke- tés csésze csilingelt, ahogy kavarta a kávét. Az arcába visszatért az életszín, a hangja sem volt olyan darabos, mint amikor a gyűlésen felszólalt. — Mi a szecskázóban is beszélgettünk róla, ha jelölünk, magunk közül valót jelöljünk. Mert kivel, ha nem ővelük tudjuk igazán megbeszélni dolgainkat — és szürcsöli a kávét. Már mindenki beszélget, csak még a jelölteket tartja hatalmában a megilletődöttség. Szó kerül Pete Józsefékről a tehenészetből, akik olyan szívósan kutattak az SZTK szabályok után és nem nyugodtak addig, míg megnyugtató választ nem kaptak. Azután azokról, akik az üzemekből hazakívánkoznak a tsz-be és máris kész egy amolyan rögtönzött munkaértekezlet. Mintha távolbalátó elől húznák el a függönyt, feltárják a holnapjukat. Érdekes emberek ezek a pusztaiak. Nyughatatlanok. Azt mondják, hogy legújabban szőlőt telepítenek. Csemege- szőlőt. Palotás határában sosem volt szőlő, de ők most telepítenek. Először megütköztek rajta a felsőbb szervek is. Még ma is vitatják, de ők azért megcsinálják. Azt mondják, ilyen vita előzte meg a gyümölcsös telepítését is. De már olyan szépen beilleszkedik a határba és magas hasznot ígér, hogy azok is eltagadják rosszallásukat, akik valaha ellene voltak. Azt mondják, így lesznek a szőlővel is. Mert előre számolnak. Illés Gyula így sorjázza a gondolatait. Harminc, vagy negyven ember jelentette be, hogy az üzemből hazajönne dolgozni. A bizalmatlanság vitte őket el. Ezeknek munkalehetőséget kell biztosítani. Egynek kitűnő lesz a szőlő. Azután azt méregetik, hogy mikor eszik ez a palotási nép csemegeszőlőt? Csak akkor, ha hoznak valamelyik városból, vagy ha néhanapján elvetődik feléjük is egy-egy szőlőskocsi. — Itthon elfogy az a nyolc holdnyi termés! — és ráejti kezét az asztalra. — A szőlőt megcsináljuk — erősíti őt meg Juhász. A jelölőgyűlés után talán ez volt az első szava. A többiek már úgy néznek rá, mint leendő tanácstagra, aki emelgetni fogja őket, ha valahol megrekednek. Ahogy a többiek elcsendesednek. Juhász tovább mondja: — A jelölőgyűlésen sok minden eszembe jutott. Az átvészelt nehéz esztendők. Jó rá visszagondolni, hogy megküszködtünk. Azért sikerült, mert nem féltünk az újtól. Most sem félünk. Illésné még egyszer körülhordja a kávéskannát és megtölti a csészéket. Üjra csilingelnek a kanalak. A nagymama szívesen kínálja. — „Fogyasszák!” — és úgy csitítja a másik szobában zajongó gyermekeket: „Ha nem maradtok csendben, nem nézhetitek a televíziót.” Mosoly mellett kiürülnek a csészék és a csendben a kályha meleget dudorászik. Juhász mintha megsejtené a gondolatokat. — Azután még eszembe jutott az adósságunk. Már ami a falut illeti. Évek óta kínlódunk a gyógyszertárral, nem tudjuk befejezni. Az óvodával sem vagyunk rendben. Pedig az egész község vár rá és nem tudtuk megoldani, mert kevés benne a dolgozók száma. Tartottam, hogy a szememre vetitek — és a mosolya elnézést kér. Nem szól senki, de azokban a tekintetekben, amelyek most rá- szegeződnek, benne van a kérdés: „Megoldjátok?” Juhász ért szó nélkül is ezekből a tekintetekből. Mintha nem is nekik, hanem magának mondaná parancsként: „De megám!” Jelölőgyűléssel indultak, amely mikor elvégezte hivatását, nagy beszélgetéssé terebélyesedett. Beszélgetéssé, a mindennapi hétköznapokról. Visszatekintettek a tegnapba és belenéztek a holnapba. Először kötötte őket a hivatalos formula, de amikor Illés szíves helyet adott otthonában, barátivá melegedett a szó. És akkor nőtt igazivá a pajta-pusztai jelölőgyűlés. Mert már ilyenek ezek a pusztai emberek: nyugtalanok, egyszerűek és zavarja őket a kötöttség. Bobál Gyula A gyógyszerész Egy volt acélárugyári lakatos kilenc gyermekének egyike Chmely Imre, a salgótarjáni 4/24-es gyógyszertár ve-, zetője. Sok-sok koplalás, a szívós akaratú apa fáradozása nyomán a kilenc gyermekből ötnek sikerült értelmiségi pályára lépni. Chmely Imre húgai pedagógusok, ő már gyermekkorában a gyógyszerész pálya után vonzódott. Éppen negyvenhárom esztendeje, hogy a becses diplomával kezében átlépte a gyógyszertár küszöbét. Évtizedekig, mint beosztott gyógyszerész, akkori nevén „segédúr” szolgálta az emberek egészsége visszaállításának ügyét. A felszabadulás után hamar észrevették a szorgalmas, igyekvő, lelkiismeretes emberben a tenniakarást. A magára hagyott gyógyszertár gpndnokaként látta el az egyre növekvő feladatokat, majd az államosítás után a gyógyszertár vezetésével bízták meg. — A mi munkánk olyan, hogy nincs megállás — foglalja szavakba hivatásának legjellemzőbb tulajdonságait. — Állandóan új gyógyszerek jelennek meg és nekünk az orvos segítőtársává kell válnunk. Teljes értékű munkát csakis a gyógyszerész odaadó tevékenységével tud végezni az orvos. Ma már más a légkör, megbecsültebb ember a gyógyszerész, mint annak előtte. És valami átalakulás megy végbe a mi tevékenységünkben. A vegyészeti gyárak is igénylik a gyógyszerész tudását, meg az egyre szaporodó gyógyszerkészítmények is ösztönöznek a fokozódó munkára. Alig beszél magáról. Általában a gyógyszerészről, a hivatását szerető szakemberről cseveg szívesen, nagy lelkesedéssel. Egy kicsit szégyenkezve veszi elő íróasztala becses kincsét, a két kormánykitüntetést, hogy megmutassa, ma milyen megbecsülése van a szívvel végzett munkának. Mert Chmely Imre „Az egészségügy kiváló dolgozója”, és a „Kiváló gyógyszerész” kormánykitüntetésekkel büszkélkedhet a vállalati „Kiváló dolgozó” és a társadalmi munka elismerését őrző egyéb oklevelek mellett. A vezetése alatt álló gyógyszertár látja el a kórházakat is gyógyszerekkel, zömmel olyan készítményekkel, amelyeket itt házilag állítanak elő. Csak a bőrgyógyászat heti több kiló kenőcs készítését kívánja meg a szorgos gárdától. Hiszen az orvos mindig egyéni alkat, kor, testsúly és egyéb körülmények figyelem- bevételével írja a gyógyszert. Ez a gyógyszertár egyébként tangyógyszertár. Asszisztens jelöltek, gyógyszerész jelöltek képzése is folyik itt a betegek gyógyszerellátásán kívül. Chmely Imre nem tudná összeszámolni: hány gyógyszerész szakmai képzését segítette már elő a több mint négy évtized alatt. Ügy, hogy végső soron még sem „lóg ki” testvérei sorából. Ö is tanító egy kicsit, mint a leendő gyógyszerészek, asszisztensek továbbképzésének vezetője. Az emberek, az orvos elé kerülő betegek gyógyulásukat többnyire biztosítottnak vélik azzal, amikor orvosuktól megkapják a kellő receptet. Nem is gondolnak arra, hogy a gyógyszerészek, az egészségvédelem e névtelen katonái gyors, pontos, szakszerű munkáján is múlik, hogy az orvos által felírt recept valóban gyógyulásukat szolgálja. Hogy ők is tevékeny részesei az emberek egészsége helyreállításának. UJLAKY MARIA--------------------------------------„ Jttinl a ha ma éjfél, szeme pillán fása...” Kisriport egy érdekes szellemi vetélkedőről Cigányok: az óvodás korú gyermektől a nagymamáig, de nagyobb részt mégis fiatalok figyelik kerekre nyitott szemekkel szomjasan, lélegzetet is hallható csöndben Arany Toldiját a klubban. Oláh Jenő, a népi együttes vezetője olvassa szépen, élvezetesen. A nagy mű első négy énekét ezen az esten, aztán két hét múlva megint négyet és így tovább, megismerkednek majd az egész trilógiával. A terem tömve, egymás ölében is ülnek ^ az ünneplő ruhába öltözött cigányok. Salgótarjánban, a Pécskő utca elején van ez a klub, kiszesek a gazdái, a területi KlSZ-szerve- zet művelődik, szórakozik itt már hosszab ideje. Hétszáz kötetes könyvtáruk, televíziójuk, lemezjátszójuk azonban mindenkinek rendelkezésére áll. Most ilyen irodalom ismertető-est sorozatot indítanak, s betöltik vele a téli estéket. Toldi után szellemi vetélkedő következik. Sok a jelentkező, nem is tudnak mindenkit bevenni a versenybe. Aztán egymás után húzzák a kérdéseket: Ki volt a szabadságharc ágyúöntője? Ki írta Az arany embert? Ki nyert háromszoros olimpiai bajnokságot a magyarok közül? Mikor alakult meg a Tanács- köztársaság? Melyik legutóbbi film főszereplője volt Szirtes Adám?’* Alig van, amire nem a kérdezett válaszol, de a résztvevők azt is kórusban mondják. Aztán a zsűri: Csík Károly KISZ-titkár, Botos Gyula és Oláh Jenő kiosztják a jutalmakat. Gav- ricza Marika első díjat nyert, a Robin Hood egy példányát, a második és harmadik helyezett: Horváth Borbála és Mészáros Mária ingyen jegyet a Déryné Színház előadására. S már pereg is a lemez, felhangzik a tánczene, a kicsiket haza tessékelik, s táncolni kezd a fiatalság. Szépen, Ízlésesen, komolykodón. Nincs szeszes ital, nincs verekedés, nincs rendetlenség. Az ajtóban karszalagos ifjúgárdista áll. Dicséret és elismerés ezeknek a cigány fiataloknak! A Salgótarjáni Rákóczi-úti kalapszalonban a legdivatosabb formák közül válogathat a vásárló. Képünkön: egy fiatalos kalapot mutatunk be. Emellett bő a választék a szőrme és teddiber kucsmákban, sapkákban, kalapokban is.
