Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-16 / 4. szám
1963. Január 16. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Gépjavító állomás lesz az Érsekvadkerti Gépállomás Takarékos takarmányozás — átteleltetés Egy év alatt 135 ezer hold Nógrád megye gépállomásai az elmúlt évben igen jelentős segítséget adtak a termelőszövetkezetek gazdálkodásához. A késői tavasz ellenére a tavaszi munkák során jelentkező igényeket teljes egészében kielégítették. Az aratást a megyében rekordidő, mindössze 10—12 nap alatt végezték el. A cséplésnél mutatkozott ugyan a gépállomások munkájában némi szervezetlenség, azonban így is több mint ezer vagonnal több gabonát csépeltek el, mint 1961 nyarán. A gépállomásoknak jelentős része volt abban is, hogy Nógrád megye az országban elsőként fejezte be az őszi kenyérgabona vetését. A gépállomások az elmúlt évben csak talajmunkából több mint 200 ezer normálholdnyit végeztek. Ebből a mostoha Időjárási viszonyok ellenére is 135 ezer holdat szántottak. Emellett vetés előtti talajélőkészítést, növényápolást is végeztek a megye szövetkezeteiben. Varsányban sem kímélte az időjárás a Dózsa Termelőszövetkezetet. Igen komoly gondot okoz a takarmányozás, hiszen a 100 darab tehén mellett még több mint 200 növendék és hízómarháról kell gondoskodni. A takarmányhiány miatt a meglévő szemes és szálastakarmányt a legnagyobb gondossággal kezelik. Hasznosítják a tömegtakarmányokat, alkalmazzák A megyei pártértekezlet határozatot hozott, a megye hét gépállomása közül egy — az Érsekvadkerti Gépállomás — még az idén átalakul gépjavító állomássá. Az előkészületek már az utolsó szakaszaihoz érkeztek, s így a gépi talajmunkák, a szállítás és a gépjavítás helyett továbbiakban csak a szövetkezeti gépek javítását végzi a gépállomás. Az elmúlt két év alatt szinte ugrásszerűen növekedett a szövetkezeti gépek száma Nógrád megyében is. Csak erőgépekből több mint négyszázat vallottak magukénak 1962-ben a termelőszövetkezetek. Az Érsekvadkerti Gépállomás körzetében például több erőgép volt a termelőszövetkezetek tulajdonában, mint ameny- nyivel a gépállomás dolgozott. így azután a gépállomás körzetében a legtöbb termelő- szövetkezet a talajmunkát, a növényápolást csaknem teljes egészében saját erőgépeivel végezte a múlt évben is. o szigorú porciózást. A közepes minőségű takarmányt szecskázzák és pácolják, ezzel is elősegítik a jobb emészthetőséget. Naponta rendszeresen szecskáznak s mindig elkészítik a következő napi adagot is. A gondos munka eredménye, hogy a fejési átlaguk 10,6 liter. A szövetkezetiek úgy tervezik, hogy rövidesen bevezetik az itatásos borjúnevelést. Többnyire csak az aratásnál és a cséplésnél kérték a gépállomás segítségét. A feltételek biztosítottak A gépjavító állomáshoz szükséges technikai és személyi feltételek megteremtése már a múlt év júliusában elkezdődött a gépállomáson. Még 1957-ben épült egy nagy szerelőcsarnok Érsekvadkerten és így most kisebb, belső átalakítással, a korszerű követelményeknek megfelelő gépjavító műhelyeket nyertek. Ezzel az átalakítási munkával lehetővé válik a gépállomáson, hogy a gépjavításnál az eddigi egymásutáni munkafolyamatokat most egymás mellett, szalagrendszerben végezzék. Megfelelő helyet biztosítottak már a gépjavítási munkát előkészítő és kiszolgáló csoportoknak is. Az épületek átalakítása eddig mintegy 120 ezer forintba került. A későbbiek során még anyagraktár és munkagépjavító műhely épül a gépállomáson, amelyek értéke a számítások szerint mintegy 320 ezer forint lesz. Az újrendszerű javításhoz szükséges gépek, berendezések jelentős része is megérkezett már Érsekvadkertre. Többek között egy hatrészes szervizberendezéssel, korszerűen felszerelt műhelykocsival, egyetemes marógéppel és egy Diesel-adagoló vizsgálópad- dal gazdagodott a gépállomás. A további munkához szükséges sok egyszerűbb gépet, munkaeszközt azonban a gépállomás kollektívája készített el házilag. Megkétszerezik a szerelők számát A gépjavítás új rendszere bizonyos átszervezést tesz szükségessé a személyi állományban is. A jelenlegi 17 szerelő helyett mintegy 35 szerelő orvosolja majd a beteg gépek baját. A szerelők nagy része a megfelelő gyakorlattal rendelkező gépállomási brigádszere- relőkből és traktorosok közül kerül ki. Ezekkel a szervezési intézkedésekkel az a cél a gépállomáson, hogy a szövetkezeti gépek javítását a követelményeknek megfelelően, pontosabban, gondosabban végezzék, mint eddig. A gépállomáson egyébként december elsején elkezdődött a szokásos téli gépjavítás. A termelőszövetkezeti gépek mellett most azonban saját gépeiket is javítják, hiszen a tavasszal újra munkához látnak a szövetkezeti földeken ezek a gépek is. Egy részük a környező termelőszövetkezetek tulajdonába kerül, a gépek másik része pedig a Ber- celi Gépállomás gépparkját gyarapítja majd. goznak, hogy elnyerjék a kiváló bolt kitüntetést. A földművesszövetkezetek között folyó munkaverseny nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben tovább javult a falusi lakosság áruellátása, a kereskedelem kulturáltsága, a vagyonvédelem. dekot kapnak. A tervek szerint, a járásban a zárszámadáskor, az elszámolásokkal párhuzamosan megkapják a földjáradékot is a szövetkezeti tagok. Az állatállomány téli takarmányellátása — a rendkívül aszályos nyár miatt — most gondot okoz csaknem valamennyi termelőszövetkezetben. A felkészítések idején közös gazdaságainkban számításokat végeztek a takarmányozási napokat és a meglevő takarmánykészletet figyelembe véve: a felmérések szerint a 135 téli takarmányozási napra a termelőszövetkezetek többségében a szükséges takarmányféleségeknek mindössze 70 százaléka biztosított. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy az év első felében a tervek szerint tekintélyes mennyiségű vágóállatot és állati terméket értékesítenek a termelőszövetkezetek és az árutermelésen kívül jelentős szaporulatra is számítanak, méginkább fontos, hogy valamennyi közös gazdaságban a legnagyobb takarékossággal bánjanak a takarmánnyal. A takarékos takarmánygazdálkodás azonban nem jelentheti azt, hogy elvonjuk az állatoktól az életfenntartáshoz szükséges szerves és szervetlen takarmányokat, a vitaminokat. Inkább azt kell szám- bavenni, melyek azok az állatok egy-egy gazdaságon belül. amelyeknél nagyobb mértékben takarékoskodhatunk a takarmánnyal, anélkül, hogy az a szervezet legyengülésé- hez, termelésük nagyarányú csökkenéséhez vezetne. A fejős, a vemhes és borjút nevelő tehenek, valamint a vemhesség utolsó időszakában levő és malacokat nevelő anyakocák, anyajuhok takarmányigényét e szűkös helyzetben is biztosítani kell. Nem kisebb jelentőségű emellett a hízósertések, hízómarhák, választott borjak, tojóstyúkok és hús- csirkck takarmányozása sem, hiszen ezeket az állatokat, állati termékeket a termelő- szövetkezetek jelentős részénél még az év első felében értékesítik. így tehát az igás- lovak, meddőbirkák és nem vemhes anyakocák takarmányozása az, ahol a legnagyobb mértékben érvényesülhet a takarékos gazdálkodás. A szűkös helyzetben különös jelentősége van a takarmányok előkészítésének és a pácolásnak. így a téli időszakban jól hasznosítható a gyengébb minőségű szalma és pelyva is, és meghosszabbítható ilymódon a silózott takarmányok etetésének ideje. A szalma- és pelyva-félék és egyéb melléktermékekből készült pácolt takarmány akkor válik igazán hasznossá, ha azt a szarvasmarhák jóízűen fogyasztják, ha azt melaszos vízzel, vagy sós vízzel ízesítik. A vártnál kevesebb termést adott tavaly a pillangós és réti széna is, s ez újra valamennyi termelőszövetkezetet takarékosságra int. A szarvasmarhákkal és juhokkal bizonyos meny- nyiségű takarmányt feltétlenül etetni kell, hiszen szervezeti felépítésük ezt megköveteli. Szarvasmarhánál ez a mennyiség nem lehet kevesebb 3 kilogrammnál és a terven felül etetett szénát, vagy takarmányszénát ajánlatos felszecskázni és a pácolt takarmány közé keverni. Az abraktakarmányok etetésénél valamennyi termelő- szövetkezetben az legyen a cél, hogy a takarmányt minden esetben a tejtermelés emelkedésével, megfelelő súlygyarapodással hálálják meg az állatok, Azt külön is hangsúlyozni kell, hogy a teheneket a szárazon állás időszakában lehet és kell előkészíteni a következő fejési időszakra és ez alattt a hatvan nap alatt a szűkös takarmányviszonyok ellenére is érdem szerint ezek a tehenek kapják a legtöbb abrakot. Jó módszer és feltétlenül a takarékos gazdálkodást szolgálja, ha a termelőszövetkezetben szérű, vagy takarmány- felelőst jelölnek ki. A termelőszövetkezet mezőgazdásza készítse el: milyen állatnak, mennyi a napi takarmány- fogyasztása, a termelőszövetkezet vezetősége pedig személyileg is tegye felelőssé ezeket az embereket, hogy az állatok a meghatározott napi mennyiségnél többet ne fogyasszanak. A takarmányadagokat természetesen meg lehet határozni egy hónap időtartamára is. De akkor az egyhavi mennyiséget a kazal oldalán tartósSn meg kell jelölni. A jól dolgozó takarmányfelelőst a lehetőségekhez mérten a munkaegységen kívül még külön anyagi juttatásban is részesítheti a termelőszövetkezet, hiszen az ő munkájától függ, hogy kitart-e a szálastakarmány a zöldtakarmányok etetésének megkezdéséig, vagy március végén egy-egy közös gazdaságban már a takarmánykazlak nyomát sem lehet megtalálni. A sertések takarmányozásában tavaly megyeszerte gyökeres változás történt. Itt inkább az etetés módszere az. amely jelen pillanatban még gondot okoz a községekben. A szövetkezetek nagy része a jó hatékonyságú takarmánytá- nokkal hizlalja a sertéseket. A fehér-hússertést tenyésztő gazdaságok helyesen testek, ha a következő hizla- Hási módszert Vezetik be: a szopós malacokat korán szoktatni kell a szilárd takarmányok fogyasztására. Ha a malacok már esznek, akkor fő táplálékuk a malactáp legyen egészen 30 kilogrammos súlyig. Ezután fokozatosan át kell térni a „sertéstáp I.” etetésére és 100—105 kilogrammos súlyig ezzel hizlaljuk. Természetesen azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol a hizlalás során mód van fölözött tej, savó, író és egyéb tejipari melléktermékek etetésére, ez csak fokozza a jó hatást. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy a 100—105 kilogrammos hízottsertések hizlalása ideje a malac megszületésétől számított 7—7,5 hó-, napra csökken. A téli időszakban, ha arra mód van, lehetőleg meleg vízzel keverjék be etetés előtt a takarmányt. Jelentősen javul így a takarmányok emészthetősége. A keverésnél ügyelni kell arra, hogy a vízzel kevert dara ne legyen túlságosan híg, inkább mor- zsalékos állapotban fogyasz- szák a sertések. Azokban a gazdaságokban, ahol etetés előtt a darát nem tudják melegvízzel keverni, helyesebb a száraz dara etetése, természetesen megfelelő ivóvíz itatása mellett. Az állatok ivóvíz-ellátása, ezekben a napokban különös figyelmet igényel. Az állatok ne igyanak olyan hőmérsékletű ivóvizet, amelyet a gondozók 5, vagy 10 perccel az etetés befejezése előtt szivattyúztak, vagy mertek ki a kútból. Állott víz itatásával az állatnak az ivóvíz felmelegedésére már nem kell külön hőenergiát fordítania, s ezt az energiát az állat termelésre, vagy saját súlyának gyarapítására használhatja fel. Buchtie'fka József általános állattenyésztő Hasznos mezőgazdasági szakkönyveket jelentet meg az Akadémiai Kiadó Az Akadémiai Kiadó az újesztendő első negyedében számos jelentős tudományos munkát tesz közzé, köztük^ több olyan művet, amely a mezőgazdasági szakemberek mellett a nagyközönség figyelmét is megérdemli. A nagyüzemi gazdálkodás kérdései című, rövid idő alatt népszerűvé vált agrárökonómiai sorozatban jelenik meg Bíró Ferenc: A pénzbeni munkadíjazás módszere és alkalmazása a termelőszövetkezetekben című tanulmánya, valamint Gönczi Iván: A mezőgazdasági üzem vonzóerejének összetétele című munkája. Kozma Pál: a szőlő termelékenységének és szelektálásának virágbiológiái alapjai című könyve nemzetközi viszonylatban is legteljesebb, gyakorlati következtetéseiben is jelentős felHúsz mázsa búza holdanként A Szécsényi Tangazdaságban évről-évre növekszik a növénytermesztés és az állat- tenyésztés hozama. Az 1955-ös évben például búzából 16 mázsa volt az átlagtermés a gazdaságban. Most, az elmúlt három év átlagában 20 mázsát adott a búzatermő terület minden holdja. A tangazdaság dolgozóinak lelkiisme---------------------------------------S zocialista brigádok a földművesszövetkezeti boltokban Az elmúlt évben tovább szélesedett a szocialista munkaverseny a földművesszövetkezetek között is. Megyénkben mintegy 52 boltegységben indítottak versenyt a szocialista brigád cím elnyeréséért. Közel 150 földművesszövetkezetben pedig célul tűzték ki, úgy dolKifizetik a fold járadékot a salgótarjáni járásban is bevitt földjük után földjáraTöbb mint 1 millió 300 ezer forintot fizetnek ki föld járadékként az idén is, a salgótarjáni járás szövetkezeteiben a szövetkezeti tagoknak. A járás 34 termelőszövetkezetében mintegy 4500 azoknak a tagoknak a száma, akik a A TEHENÉSZETBEN dolgozás. Ballanegger Róbert és Finály István: A magyar talajtani kutatás története című kötete nagy múltú, nemzetközi hírnevű talajtani irodalmunk első összegezése. Győrfi János: Erdővédelemtan című munkája az elismert szakember gyakorlati célú, gazdagon illusztrált kézikönyve. Érdekes agráretnográfiai, agrártörténeti és nyelvészeti feldolgozás Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában című kötete, melynek középpontjában a munkatermelékenység fejlődésének rekonstrukciója áll. Sebestyén Olga: A belvizek életéről című munkája az első eredeti magyar nyelvű limno- lógiai tárgyú szakkönyv, amely a speciális hazai szükségleteket óhajtja kielégíteni. retes munkája mellett a hozamok növelését segítették a szakszerű talajerőgazdálkodás, a nemesített, nagyhozamú vetőmagfajták. A tangazdaság, a növény- termesztésben és az állattenyésztésben elért kimagasló eredményei alapján, fennállása óta már nyolcszor nyerte el az élüzem címet. \
