Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-30 / 104. szám
T 1 NOSWAnt RlPDJSAS 1962. december 30. Á párttaggyűlés... {PETŐFI SÁNDOR: l A TÉL CSAK a határ- ” ban tudott csendet parancsolni, benn a falvakban reggeltől eatig megszakítás nélkül folyik a munka. A sziráki ' tanácsháza két ablaka fényt szór az elsötétült utcáira. A pártalapszervezet tanácskozik. Már este nyolc éra van, de még mindig ijabb és újabb kérdések hangzanak el, vita kerekedik, aztán elcsendesedik, majd ismét kipattan egy újabb kérdés, megindul felette a szóáradat. így megy ez már második órája. A falu minden párttagja jelen van. Az alapszervezeti tagok mellett a meghívott párttagok is. Mintha láthatatlan szálak fűznék össze az embereket, összpontosítják figyelmüket egy- egy kérdésre. Nincs mindenben egyetértés, ebből kerekedik a vita. Az egyik szemrehányást tesz a párttitkámak, hogy elnagyolta mondanivalóját. A másik a népfront elnököt pírongatja, mert megkésett a munkával. így kerül aztán sorra a választási tennivaló. Mérlegelik, kik a rátermettek a tanácstagságra és sorba mindent. A felelősség szélesre terebélyesei a vitát, de abban, hogy keresni, kutatni kell a legjobb tulajdonsággal rendelkező embereket, megegyeznek. Az egész falu élete: múltja, jelene, holnapja, gondja, öröme ott van ezekben a napokban a párthelyiségekben. Az újabból, a jobbikból fakadó törekvéssel emlegetik, hogy ami megrekedt, kimozduljon merevségéből, szabadra tárulkozzon a szebb, a jobb, az emberibb. Messze, messze a semmibe vész a télkényszerítette tétlenség a faluból. Ezer a tennivaló. A nemrég volt párt- kongresszus-adta országépítő feladatokat keltik életre, A faluban is ez most a legsürgetőbb: megalapozni az országgyűlési és tanácstag választásokat. Ennek a választásnak nem szabad önmagáért valónak lenni. Gazdasági, politikai életünk emelőjévé kell válnia. Egyengesse a társadalmi életünk fejlődését gátló ellentéteket és mindezeket úgy, hogy erősödjön, gazdagodjon országunk, szilárd legyen az emberek hite, nagyra nőjjön a bizalmuk a népi renddel szemben. A pártszervezet akkor lesz igazán élcsapata a fejlődésért vívott nagy harcnak, ha ezt a gondot megosztja mindazokkal, akik dolgozni, segíteni akarnak. Az egész falu élete ott sűrűsödik ezekben a napokban a pártszervezetek helyiségében, de ha innen nem talál utat minden jószándékú emberhez, erőtlenné válik és semmivé lesz. A sziráki taggyűlésen helyesen fejezte ki ezt a gondolatot özv. Cselovszki Pálné, amikor arra intette a párttagságot, hogy sok százan politikailag, erkölcsileg megerősödtek az elmúlt években. Kiváló munka-eredményeik bizonyítják, hogy az emberek tele alkotó kedvvel, munkára készen állnak. Bátran adjanak nekik megbízatásokat és ne gátolja a ma bizalmát a múltban az emberekre rásütött bélveg. A végzett munka, a megnyilvánuló jó szándék, ez legyen mércéje a dolgozó embernek. ÉL YEN igaz szavak ezek, mert egy falura váró feladatot a lakosság akaratával, közreműködésével lehet sikeresen megoldani. És a mai feladatok nagyobbak, mint valaha is voltak. Szebbek is. Gondoljuk csak arra, hogy a tanácsválasztásokkal egyidőben készítjük el az elmúlt év gazdasági eredményeinek mérlegét. Nem mindenütt lesz azonos az év elején tervezettel. Szirákon sem. Kenjünk mindent az aszályra? Igaz, az aszály ez évben megint megsarcolt bennünket. De ha azt a nagy-nagy erőt, amely az emberekben van, egyesíteni tudjuk, akkor még az aszállyal is szembe tudunk szállni. Ennek legyen a kezdeményezője a pártalapszervezet. Ha a falu lakossága látja, hogy a nagyobb darab kenyérért hív munkába a pártszervezet, odaáll mögéje és követi. A sziráki taggyűlésen erről kevés szó esett. A falu szépítéséről, gazdagításáról még kevesebb. De annál több az emberekről, akik közül egynéhánynak rég múlt és már feledésre érett botlásait hány- torgatták. Nem járható már ez az út. Ez nem erősíti, hanem megbontja a falu egységét. És mi lesz akkor?! Az egyik résztvevő azt mondta: gondolni kell a következő évben a falu szépítésére. Szólítsuk társadalmi munkára az embereket. De ahol sorvad az egység, hiányzik az emberek iránti bizalom, lehet-e társadalmi munkát, alkotó kedvet, őszinte nyiltságot várni? A megbélyegző nézeteknek még sem állták útját. Elhallgatták, el6Íklottak felette. Ez-Í zel csorbították azt a fele- ? lősségérzetet, amely a vita) kezdetén oly szépen kima- ^ gaslott a taggyűlésen. Nagy a felelőssége a párt- alapszervezetnek. Nagy az alapszervezet vezetőségének. Őrködnie kell társadalmi életünk tisztaságán. Irányítani gazdasági életünket, az újabb és újabb, egyre magasodó sikerek felé. Őrködnie kell pártunk politikájának feddhetetlensége fölött és ezt a feladatot akkor látja el jól, ha megosztja gondját a dolgozó emberekkel, ha az emberek 4 bizalma lesz az alapszervezet tápereje. Ezeken a taggyűléseken most az ilyen kérések keresnek utat és hogy megtalálják-e, az a pártalap- szervezetek tagjain múlik. CZIRÁKRÓL indultunk, ^ onnan példáztunk, térjünk is oda vissza. Jó szándékkal keresték, kutatták a sziráki elvtársak a helyes utat. Nem mindenütt találták meg. Taggyűlésük megrekedt a választások hivatali, csupán külsődleges tennivalóinál. Ki kell ebből lépni, mert a választás, gazdasági fejlődésünk, politikai szilárdságunk egymáshoz tartozó édes testvérek. Bobál Gyula Jövendölés' „Mondád, anyám, hogy álmainkat Éjente festi égi kéz; Az alom ablak, melyen által Lelkünk szeme jövőbe néz. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent? Szárnyaim növének s átrepültem A levegőt, a végtelent.” „Fiacskám, lelkem drága napja, Napomnak fénye! örvendezz; Hosszúra nyújtja élted isten, Álmodnak boldog titka ez!” — Lantot ragadt az ifjú karja. Lantjának adta érzetét. S dalszárnyon a lángérzemények Madárként szálltak szerteszét. Égig röpült a bűvös ének, Lehozta a hír csillagát, És a költőnek sugarából Font homlokára koronát. De méreg a dal édes méze; S mit a költő a lantnak ad, Szívének mindenik virága, Éltéből egy-egy drága nap. Pokollá lett az érzelemláng, És ő a lángban martalék; A földön őt az életfának Csak egy kis ága tartja még. Ott fekszik ő halálos ágyon, Sok szenvedésnek gyermeke, S hallá, mit a szülő bús ajka Kínjának hangján rebege: „Halál, ne vidd el őt karomból, Ne vidd korán el a fiút; Soká ígérte őt éltetni Az ég... vagy álmunk is hazud?”... „Anyám, az álmok nem hazudnak; Takarjon bár a szemfödél: Dicső neve költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él.” f *140 esztendeje, 1823. január 1-én született a magyar irodalom legnagyobb s a világirodalomnak is kimagasló költőóriása: Petőfi Sándor. 1843-ban, alig húszéves korban írott Jövendölés című verse még a da- gályos, romantikus iskola jegyeit hordozza, de néhány évre rá már egyedülálló egyéniségévé nő irodalmunknak. Olyan forrású lesz a magyar lírának, ahonnan költőgenerációk hosszú sora meríti szellemi italát. Kibővítik a termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítását A termelőszövetkezetek tapasztalatai szükségessé tették az általános vagyonbiztosítás bővítését és módosítását. A változások a termelőszövetkezetek igényeinek és a gazdasági fejlődésnek megfelelően elősegítik a termelés folyamatosságát a termelő- szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásának megszilárdítását. A most ősszel bevezetett fagybiztosítást az általános vagyonbiztosítás keretében kalászos növényekre lehet kötni. Több oldalról érkező kívánságnak tesz eleget az Állami Biztosító, amikor bevezeti a szőlőgyökereztető és oltvány iskolák jégbiztosítását is. Az idén januárban bevezetett baromfibiztosításnál a nagyüzemi baromfitenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek tetszés szerint dönthetnek arról, hogy — az eddiginél alacsonyabb díj ellenében — az általános vagyonQápjármű-tulajdonosok és üzemeltetők termelőszövetkezetek figyelmébe! A gépjárműadó lapok kiváltását és gépjárműadó fizetési kötelezettséget a 39/1961. (XI.4.) Koron, sz. rendelet, valamint az 1/1962. Hol késik a Déryné? — JUoiL a iztehtad&líg. ít ez — I itke község dolgozói “ mindig nagy szeretettel várták a Déryné Színházat. Amióta felépült az új kultúrház, sok magas színvonalú dráma, vígjáték, operett elevenedett meg színpadán. Ebben az évadban azonban csodák csodája, nem jön a színház. Tavasz óta nem látott a litkei nép színházi darabot. Pedig sokan várták a Csárdáskirálynőt, s várták a Fekete gyémántokat is, de hiába. Nem tudom, mi okból mondta le a kultúrigazgató- ság a színházat? Talán túlságosan ráfizetéses volt az eddigi szerződtetés? Ha netalán azzal érvelnek, hogy ha a Déryné Színház köti le a közönséget, akkor a litkei színjátszó csoportnak nem lesz megfelelő látogatottsága, ez helytelen. Igaz, hogy a színjátszó csoport működik, mert a tavasszal előadta az „Éljen az egyenlőség” című darabot, most pedig Karácsonyra a „Tündérlaki leá- nyok”-at, azonban a helyi színjátszás közel sem elégíti ki a művelődni, szórakozni vágyók igényeit. A litkei fiatalok ugyan kitől tanulhatnak legtöbbet, ha nem a hivatásos művészektől? Az elmúlt év egyes előadásai valóban gyér látogatottságot értek meg. Ennek okát azonban nem csupán abban kell keresni, hogy a község Előnyös íslté-elekkel köifist szerződést a fúldmuvesszcvetkszetekke! . , i Kedvezmények: w>Jé.ira első félévben darabönként 8 dkg, [•*,ír;i.rossa&rk féléven darabonként 15 dkg Vb-* m/n u$Vabpnl<ént iö kg, T-v'iyí -\un dar«! ónkéra .5. ke, takarmány juttatás . állami áron : r-tv/ v.ra k * * e gr a nvmem kért 2 Ft-Ul magasabb, mint iévben. lakossága passzivitást mutat a színház iránt. A közönség- szervezés az utóbbi időben igen lehanyatlott. Néhány plakát kitűzése, esetleg dobszó, vagy hangos híradó — amit tízen sem hallanak a faluban, mert a hangszórók mindenfelé továbbítják a szót, csak éppen a falu felé nem — még nem elég propaganda Emlékszem a kezdeti időkre. Amikor először fogadtuk a Déryné Színházat, a jegyárusítást hetekkel előre végezték minden szervnél a megbízottak. Csak a földművesszövetkezetnek eladott 40—50 darab belépőjegyet. Akkor az volt a baj, hogy a férőhely kevésnek bizonyult. Az utóbbi időben viszont a jegyek árusítását egy személy végezte. Én tudom jól, hogy Litkén is sok színházszerető, művelődni, szórakozni vágyó ember éL Nem igaz az, hogy a színház drága mulatság. Hányán, de hányán kidobnak a zsebükből nem tíz-húsz forintot, de többet, hogy valami primitív szórakozáshoz jussanak. Cél kellene már ébrednie ■ a kultúrigazgatóságnak, s nagyobb szervezéssel kellene hozzálátni a művelődéspolitika végrehajtásához. Hányán szeretnék majd látni a Sybillt, a Denevért és még sok operettet, drámát és komédiát.* Még nincs késő, hogy visszaadják a közönségnek az érdeklődési kedvét. Az illetékesek tegyék meg hát a szükséges lépéseket, hogy ne kelljen sokáig várni Litkén sem Dérynére. Dudás Pál Litke (I. 5.) P. Itt. számú rendelet szabályozza. Az adó vonatkozású rész érdekel minden olyan állampol- ffárt, termelőszövetkezetet, föld- müvesszövetkezetet és egyéb szövetkezetét, földmfivesszövetkezetet és egyéb szövetkezeti szervet, i mely gépjárművet üzemeltet. A j gépjárműadó fizetési kötelezettség , minden 125 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú gépjármű után fennáll. Természetesen csak abban az esetben, ba az előbb említett személyek és szövetkezetek üzemeltetik a gépjármüvet. A rendelet szerint az adófizetési kötelezettség annak a hónapnak első napján kezdődik, amelyben a forgalmi engedélyt kiadták. Ha a gépjármű ideiglenes forgalmi engedéllyel és próba- rendszámtáblával van üzemben, akkor az adófizetés kezdete az Ideiglenes forgalmi engedély kiadásának a napja. Meg kell még említeni, hogy tehergépkocsi, pótkocsi után az adót az önsúly alapján kell számítani. A gépjárműadót a területileg Illetékes pénzügyőri szakasz állaHÍREK — A Pásztói Földműves- szövetkezet kultúrcsoportja Fejér István: Bekötött szemmel című három felvonásos drámáját tanulja. A színdarabot januárban mutatja be a művészegyüttes a földműves- szövetkenet kultúrhelyi »égében. — Salgótarján város múltjáról, jelenéről fényképes tablóösszeállítást készítenek. A tablóösszeállítás dokumentálja a város fejlődését. — Hetvonhatféle gyógynövényt gyűjtöttek be földművesszövetkezeteink ebben az évben. Az exportálásra is alkalmas Kálmos-gyökérből. Csipet-papsajllevélből a pásztói, balassagyarmati és szé- csénvi járás területéről szállítottak be legtöbbet. pítja meg. Ugyanez illetékes a gépjármű adólap kiállítására, Illetve kicserélésére is. A gépjárműadólapot minden évben december 15-től Sl-ig kell kicserélni. Aki a kicserélést, illetve kiváltást elkési, az ellen szabálysértés miatt jegyzőkönyvet kell készíteni. A gépjárműadó félévenként előre esedékes, mégpedig minden év január és június 1-én és adópótlék mentesen fizethető az első félévi adó március 31-ig, míg a második félévi adó szeptember 30-ig. A gépjárműadólapok kiváltásával, valamint az adózás kérdéseivel e terjedelemnél nagyobb mérvben érdeklődők forduljanak felvilágosításért az illetékes pénzügyőri szakaszboz, abol a szükséges választ megadják. Tehát alábúzottan fontos, hogy a gépjárműadólap kicserélését és az adó megfizetését ne tévesz- szűk össze: az adólapok kicserélése kötelező december 15-től december 31-ig, míg az adó fizethető minden hátrány nélkül március 31-ig, Illetve a második félévi, szeptember 30-ig. Nógrád megyei Pénzügyőri Parancsnokság biztosítás keretében megkötik-e a baromfibiztosítást vagy sem. Az önkéntes baromfibiztosítás kizárólag a betegség következtében történő elhullásokra terjed ki. A sertések biztosítási díját öt százalékkal leszállították. Megszűnt a 2—4 és a 4—6 hónapos korcsoporti beosztás, ahelyett a 2—6 hónapos korú sertésekért azonos kártérítést fizetnek. E korcsoportba tartozó sertésekért a kártérítés 150 forint, és ebből az összegből nem kerül levonásra az az összeg, amely kényszervágás esetén a tsz számára megtérül. Az elhullott sertések kilogrammonkénti kártérítési egységárát 14 forintról 12 forintra szállították le. Ha azonban a termelőszövetkezet kényszervágással megakadályozza az eleihullást, a kényszervágott állatért a 12 forinton felül még 3 forintot, tehát összesen 15 forint kártérítési egységárat fizet kilogrammonként a biztosító. (Természetesen az értékesítés összege a kártérítésből minden esetben levonásra kerül.) Ha a termelőszövetkezetnek általános vagyonbiztosítása van, és másik termelőszövetkezettől állatot vásárol, ezekre a biztosítás folyamatosan érvényes. A termelőszövetkezetek érdekeit veszi figyelembe az a változás, hogy a hizlalásra lekötött szarvasmarháért kártérítést fizet az Állami Biztosító abban az esetben is, ha az Állatforgalmi Vállalat az állat vételárát visszaköveteli, mert a vágóhídon derül ki, hogy az állat fertőzött volt és azért elkobozták. Ugyancsak külön díj felszámítása nélkül érvényes a jövőben az általános vagyonbiztosítás a kalászos növények learatott állapotban bekövetkezett jégkárai esetére is, függetlenül arról, hogy az aratás gépi, vagy kézi úton történt. HELYREIGAZÍTÁS A Salgótarján5 járásbíróság 1962 november 17-én, a balassagyarmati megyei bíróság pedig 1962 december 12- én tárgyalta Balogh József salgótarjáni panaszos, a Salgótarjáni Táblaüveggyár volt igazgatójának helyreigazitási kérelmét, amelyet lapunk ,.Egy gyár a lemaradók között II.” című riportsorozatában foglaltak ellen indított. Mind a járásbíróság, mind pedig a megyei bíróság a panaszos egyéb kérelmét elutasította, azonban kötelezte lapunkat, hogy a fent említett cikk 2. hasábjának 28- 36. soráig terjedő részt módosítással közölje. Az említett cikk eredeti így hangzik: „ .. .Minden meggondoltság nélkü1 kijelentette, hogy neki, mint a gyár egyszemélyi felelős vezetőjének értékesebb egy hathónapos diplomával rendelkező mérnök, vagy technikus, mint a húsz éve ott dolgozók tapasztalata. .— szólt az eredeti cikk. A bíróság a következő szöveg közlésére kötelezte szerkesztőségünket; „Ezidőszerint a gyárnak a műszaki fejlesztés érdekében elsősorban mérnökökre van szüksége. A jelen Időszakban tehát többet ér a mérnök még akkor is, ha csak 6 hónapja van a vállalatnál, mint a sok éves gya- szövege j korlattal rendelkező szakmunI kás”.
