Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-30 / 104. szám
1962. december 30. NÓGRÁDI NfiPÜJSAG 3 Gyorsabb intézkedésre van szükség a salgótarjáni telefonok ügyében A hírközlés mai egyik legkorszerűbb eszköze a telefon. Gyors és érthető. Az emberek egymás értesítésére, az események közlésére is leginkább a telefont veszik igénybe. Salgótarjánban azonban mind több probléma jelentkezik a telefonbeszélgetéseknél. Értákes perceket kell várni a tárcsahangra, legtöbbször nem a hívott szám jelentkezik, vagy maga a csengetés nem „fut ki.” Ez számtalan bosszúságot idéz elő az előfizetőknél. Ezért kerestük fel Németh Jenő elvtársat, a megyei postahivatal vezetőjét, hogy választ kapjunk: miért kapnak későn tárcsahangot a salgótarjáni telefon előfizetők, milyen változás várható az elkövetkezendő időben. — A jelenlegi automata telefonközpontot 1954-ben helyezték üzembe ezer állomás kapacitással. A város igényei azonban állandóan nőttek. Ebben az évben elértük a teljes telítettséget. Ezt nagymértékben fokozták az ipari és egyéb üzemekben, hivatalokban felszerelt nagyteljesítményű automata alközponti berendezésekről indult hívások. Ez nemcsak a helyi, hanem távolsági beszélgetések kapcsolására is kihatott. A nehézség egyik fő oka az, hogy a helyi hívások fogadására csak 12 gépegységünk van. Ez egyidőben csak 12 hívást fogadhat. Ha egyidőben ennél több hívás érkezik, úgy a későbben beérke- zőknek mindaddig várniuk kell a búgó hangra, amíg a gépegységek elvégzik a koA salgótarjáni, József Attila Művelődési Otthon a Nógrádi Népújságban meg- lent panaszos levél nyomán közli, hogy az otthon keretében működő Ifjúsági Klub december 15-től újból megrábban beérkezett kapcsolást. — A helyi beszélgetéseket hátráltatja a nagyszámú távolsági beszélgetést is, ami igen sokat elvesz az egyéb műveleteket elvégző gépegységek munkájából. Hogy mindezek dacára a központ mégis elvégzi a ráháruló feladatokat, az a gépek alapos karbantartásának köszönhető. Bizonyítéka ennek az, hogy havonta kétszázezren felül van a kapcsolt helyi beszélgetések száma. — Az is előfordul, hogy a búgó hangot az előfizető megkapja, a tárcsázott számokat a gépegység tovább adja egy másik egységnek, azonban a távolsági beszélgetések által lekötött gépegységek a foglaltság miatt nem tudják kapcsolni, így a hívás elbontásra kerül. ______ — A központ túlterhelését az említetteken kívül nagymértékben fokozza még az, hogy a telefonálók túl hosz- szúra nyújtják beszélgetéseiket. Ez azzal jár, hogy a gépegységek az utolsó gépegységig elvégzik a munkát, de a hívott foglaltsága miatt nem tudnak végül kapcsolni. Így a hosszú beszélgetések feleslegesen terhelik a gépeket és lehetetlenné teszik a beszélgetések kapcsolását. Ez tovább fokozza a búgó hang késedelmét. — A kérdések megoldására a postavezérigazgatóság 1964— 65-re tervezte a belső gépegységek szaporítását az automata központ befogadóképesnyílt. A klubhelyiség a város fiataljainak rendszeres szórakozási lehetőséget biztosít, televízió és változatos társasjátékok állnak a látogatók rendelkezésére. ségének 400 állomással való bővítését. Ugyancsak ezzel párhuzamosan a város területén a kábelhálózat további kiépítését is. Mindaddig, amíg a bővítés meg nem történik, a jelentkező előfizetőket nem lehet bekapcsolni. A helyzeten addig csak úgy javíthatunk, ha az előfizetők — főleg 8—14 óra között — rövidebben, legfeljebb 3—4 percig beszélnek — mondta Németh elvtárs. A szerkesztőség megjegyzise: feltétlen egyet kell érteni azzal, hogy a telefonközpont túlterhelését befolyásolja a sokszor feleslegesen hosz- szúra nyújtott beszélgetés. Egyet lehet érteni azzal is, hogy a helyi beszélgetéseket hátráltatja a nagyszámú távolsági beszélgetés, ami tehát feltétlenül indokolttá teszi, hogy az előfizetők csak fontos ügyben és csak röviden beszéljenek a telefonkészülékeken. Ami azonban aggasztó, az, hogy a salgótarjáni automata központ bővítését csak 1964—65-re tervezte a posta. Tudomásunk van arról, hogy már így is egyéves eltolódás jelentkezik a korszerűsítésnél. Pedig feltétlenül szükségessé válna a posta mielőbbi intézkedése, hiszen a megyei hivatalnál több mint 500 írásos igényt tartanak nyilván, de 500 azoknak a száma is, akik szóba jelentették be a telefon előfizetési igényüket. Az 1964—-65-re tervezett bővítés azonban csak 400 állomást jelent, amivel a problémát egyáltalán nem oldják meg, legfeljebb csak csökkentik a jelenlegi gondokat. Feltétlom szükséges lenne, hogy a posta vezérigazgatósága, és maga a KPM is legalább annyi gom- dot fordítana Salgótarján telefonhálózatának korszerűsítésére, mint amilyen lelkiismeretesen kezeli népgazdaságunk a város fejlesztését, építését. HANKÓ JÁNOS elvtárs kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hankó János elvtársnak a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Elnökének, munkásmozgalmi tevékenysége, valamint a tanácsok területén kifejtett munkássága elismeréséül, 50. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést december 27-én Dobi István az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kiss Károly az Elnöki Tanács titkára, Jakab Sándor az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára és Kovács Tibor a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának helyettes vezetője Több miüt ötven százalékkal növekszik a balassagyarmati bútorgyár jövő évi termelése Az új esztendőben folytatják a Baalssagyarmati Bútorgyár fejlesztését. Bővítik a készáruraktárt, a fényező műhelyt, új gépeket szereznek be. A beruházások összege hatszázötven ezer forint. Az 1963-as évben a gyár idei tervével szemben, amely 1400 kombináltszekrény kibocsátását írja elő, 2300 szekrényt kell előállítani. Ehhez jelentős átszervezésre van szükség. Előkészítik és júliustól bevezetik a kétműszakos termelést; fokozatosan emelik a munkáslétszámot. Jelenleg 75 fizikai dolgozója van a vállalatnak, a jövő év végére ez 156-ra emelkedik, a gyár összes dolgozójának a száma pedig eléri a kétszázat.---------------------------------------Ú jból megnyílt a salgótarjáni Ifjúsági Klub Tízesztendős a tvtzhelygyápi Gépesített öntöde Hatalmas iramban épült, üzembeállítását sürgették, s így avatták 1952 decemberében, 35 százalékos készültségi fakon a tűzhelygyári gépesített öntödét, mielőtt kiérdemelte volna a „gépesítetf- elnevezést. Akik az öntöde indulásától kezdve követhették a sorsát, méltán elmondhatják, regénybeillő a története napjainkig. A régi öntödét, amelynek felavatására az újat emelték, mindenképpen halálra kellett ítélni. Nem csak azért, mert a népi állam gyors ütemben fejlődő iparát korszerűtlen, középkori technológiával működő öntödékkel már nem lehetett *kiszolgálni, de azért is, mert a rozzant építmény életveszélyessé vált a benne dolgozók számára. A hatalmas vasbeton csarnok, a két konveyer- sor, a formázó gépek hirdették, hogy a szocializmus csak a legfejlettebb technika meghonosításával, alkalmazásával érhető el. De az ötvenes évek elejének felemás iparfejlsztési poiitikája hosszú időn keresztül rányomta a bélyegét erre a létesítményre is, hatása sok tekintetben ma is érződik. Hihetetlenül sok volt az üzemzavar, különösen , a ' homokelőkészítőben, a selejt reménytelenül magas volt. Tekintve, hogy a mechanizálás félbemaradt, sok nehéz munkafolyamatot továbbra is fizikai, emberi erővel kellett elvégezni. Az emberek kiválogatása is nehéz lecke volt: mire összeszoktak, sok ellentétet kellett az üzem vezetőinek feloldani: az új öntöde iskola is volt a munkások szocialista szellemű együttműködésére, tevékenységére. Indulása óta, — a nehéz körülmények ellenére is, — nagy fejlődésen ment keresztül a tűzhelygyári mechani- zált öntöde. Ez elsősorban a terelés emelkedésére vonatkozik. Az eredeti tervek szerint — és a gyakorlatban is — 1953-54-bn évi termelése még 6800 tonna öntvény volt. Ez azonban kevésnek bizonyult, A gyakori üzemzavarok miatt is állandó öntvényhiánnyal küzdött a gyár. Annak ellenére, hogy az ország egyik legkorszerűbb öntödéjét tudhatta a magáénak* kénytelen veit más vállalatok öntödéinek segítségét kérni* hogy a fokozódó tüzhelyigé- nyeket kielégíthesse. Ma már ezeknek az időknek vége. Az évi 14 ezer tonnás teljesítmény — amely az eredetinek több. mint kétszerese — már nemcsak a saját öntvényszükségletet elégíti ki, de jelentős bérmunkát is vállalhat. Ehhez természetesen jelentős változtatásokat kellett eszközölni a konveyrokon, és a homokelőkészítőn, meg kellett oldani a gépek megelőző karbantartását. hiba esetén a maximálisan gyors javítást. A gyár tehetséges műszaki gárdája sokat fáradozik azon is. hogy a még fizikai munkával végzett műveleteket is a lehetőség szerint qépesítse, könnyítse. Saját erőből megoldották már az öntőszekré- nvek gépi leemelését és ürítését, hátra van még itt « gáz-elszívás és porleválasztás megoldása. Eölyamatban van mozgó öntőjárda', létesítése, a súlyozás gépesítése, a folyékony fém szállítása is kiskocsikkal történik jövőre. Van már elgondolás arra is, hogy az öntőszekrényeket görgőkön fogják továbbítani a formázógépektől a konvenerio — ez az egyik legmerGltetőbb művelet ielenieg: ét remélhetőleg sikerül a huzatos öntőcsarnok fűtését is megoldani 1963 végéig. Az első X-et átlépné, elmondhatjuk a tüzhelygyári öntödéről, az út nehezét megtette, az elkövetkező időkben a munka is egyre könnyebbé válik itt,' igazolva azt. hogy az új technika nemcsak termelékenyebb, de az ember barátja is, erejét kíméli. Aiwcji -mosok Szilveszter éjszakáján zeneszó, ital s jó hangulat mellett egy esztendő befejezését ün- neplik szerte a világon az emberek. Ébren, jó kedvű társaságban köszöntik az új évet, amely mindenkinek elsősorban a szép, a jó, az öröm reményeivel tölti el a szívét. A szórakozó embereken kívül nagyon sokan töltik munkában az év fordulójának óráit. Olyanok, akiknek szolgálatára a nyugodt időtöltés, a zavartalan folyamat biztosítása miatt van szükség. Köszöntsük ma azokat, akik névtelenül, szinte észrevétlenül tevékenykednek a lármás karnevál, a vidám, könnyelmű szórakozások mögött megszokott munkahelyeiken. Az éjfeli pohárcsengések közölt gondoljunk rájuk is, wine petneli „ a szórakozást elősegítő zenészre, . a vasúti váltókezelőre. .a telefonközpontosra. A határainkon őrt álló katonákra, a holnapi kenyerünket készítő pékre, ...az orvosra. ...a mentőre, ...a kohászra, ...a presszósra... .. .Gondoljunk a taxisra, a színészre, a munkásra, minden emberre, aki azért nem lehet közöttünk, mert kötelessége máshová szólítja. Es gondoljunk a betegekre, a távollevőkre, országon belüli és a világban szétszóródott ismerősökre, kedveseinkre. Gondoljunk az év halottaira, hozzátartozóinkra, barátainkra, akik egy évvel ezelőtt még koccintottak velünk, s ma már csak emlékük él közöttünk. Gondoljunk egy pillanatra sivár, hangtalan régi Szilveszterekre is, bombák zuhatagárd s arra, hogy ma is sokan várják a világ különböző részein rettegve a holnapi új évet. A feloldódott, meleg hangulatban gondoljunk szilárd elhatározással a jövőre, békés, alkotó, gazdag jövőnkre, az egész emberiség felszabadult Üj Esztendejére...
