Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-30 / 104. szám

1962. december 30. NÓGRÁDI NfiPÜJSAG 3 Gyorsabb intézkedésre van szükség a salgótarjáni telefonok ügyében A hírközlés mai egyik leg­korszerűbb eszköze a telefon. Gyors és érthető. Az embe­rek egymás értesítésére, az események közlésére is leg­inkább a telefont veszik igénybe. Salgótarjánban azon­ban mind több probléma je­lentkezik a telefonbeszélgeté­seknél. Értákes perceket kell várni a tárcsahangra, legtöbb­ször nem a hívott szám je­lentkezik, vagy maga a csen­getés nem „fut ki.” Ez szám­talan bosszúságot idéz elő az előfizetőknél. Ezért kerestük fel Németh Jenő elvtársat, a megyei postahivatal vezető­jét, hogy választ kapjunk: miért kapnak későn tárcsa­hangot a salgótarjáni telefon előfizetők, milyen változás várható az elkövetkezendő időben. — A jelenlegi automata te­lefonközpontot 1954-ben he­lyezték üzembe ezer állomás kapacitással. A város igényei azonban állandóan nőttek. Ebben az évben elértük a teljes telítettséget. Ezt nagy­mértékben fokozták az ipari és egyéb üzemekben, hivata­lokban felszerelt nagytelje­sítményű automata alközponti berendezésekről indult hívá­sok. Ez nemcsak a helyi, ha­nem távolsági beszélgetések kapcsolására is kihatott. A nehézség egyik fő oka az, hogy a helyi hívások foga­dására csak 12 gépegységünk van. Ez egyidőben csak 12 hívást fogadhat. Ha egyidő­ben ennél több hívás érke­zik, úgy a későbben beérke- zőknek mindaddig várniuk kell a búgó hangra, amíg a gépegységek elvégzik a ko­A salgótarjáni, József At­tila Művelődési Otthon a Nógrádi Népújságban meg- lent panaszos levél nyomán közli, hogy az otthon kere­tében működő Ifjúsági Klub december 15-től újból meg­rábban beérkezett kapcso­lást. — A helyi beszélgetéseket hátráltatja a nagyszámú tá­volsági beszélgetést is, ami igen sokat elvesz az egyéb műveleteket elvégző gépegy­ségek munkájából. Hogy mindezek dacára a központ mégis elvégzi a ráháruló fel­adatokat, az a gépek alapos karbantartásának köszönhető. Bizonyítéka ennek az, hogy havonta kétszázezren felül van a kapcsolt helyi beszél­getések száma. — Az is előfordul, hogy a búgó hangot az előfizető megkapja, a tárcsázott számo­kat a gépegység tovább adja egy másik egységnek, azonban a távolsági beszélgetések ál­tal lekötött gépegységek a foglaltság miatt nem tudják kapcsolni, így a hívás elbon­tásra kerül. ______ — A központ túlterhelését az említetteken kívül nagy­mértékben fokozza még az, hogy a telefonálók túl hosz- szúra nyújtják beszélgetései­ket. Ez azzal jár, hogy a gép­egységek az utolsó gépegysé­gig elvégzik a munkát, de a hívott foglaltsága miatt nem tudnak végül kapcsolni. Így a hosszú beszélgetések feles­legesen terhelik a gépeket és lehetetlenné teszik a beszél­getések kapcsolását. Ez to­vább fokozza a búgó hang ké­sedelmét. — A kérdések megoldására a postavezérigazgatóság 1964— 65-re tervezte a belső gép­egységek szaporítását az auto­mata központ befogadóképes­nyílt. A klubhelyiség a város fiataljainak rendszeres szóra­kozási lehetőséget biztosít, te­levízió és változatos társas­játékok állnak a látogatók rendelkezésére. ségének 400 állomással való bővítését. Ugyancsak ezzel párhuzamosan a város terü­letén a kábelhálózat további kiépítését is. Mindaddig, amíg a bővítés meg nem történik, a jelentkező előfize­tőket nem lehet bekapcsolni. A helyzeten addig csak úgy javíthatunk, ha az előfizetők — főleg 8—14 óra között — rövidebben, legfeljebb 3—4 percig beszélnek — mondta Németh elvtárs. A szerkesztőség megjegyzi­se: feltétlen egyet kell érte­ni azzal, hogy a telefonköz­pont túlterhelését befolyásol­ja a sokszor feleslegesen hosz- szúra nyújtott beszélgetés. Egyet lehet érteni azzal is, hogy a helyi beszélgetéseket hátráltatja a nagyszámú tá­volsági beszélgetés, ami tehát feltétlenül indokolttá teszi, hogy az előfizetők csak fontos ügyben és csak röviden be­széljenek a telefonkészüléke­ken. Ami azonban aggasztó, az, hogy a salgótarjáni auto­mata központ bővítését csak 1964—65-re tervezte a posta. Tudomásunk van arról, hogy már így is egyéves eltolódás jelentkezik a korszerűsítésnél. Pedig feltétlenül szükségessé válna a posta mielőbbi intéz­kedése, hiszen a megyei hiva­talnál több mint 500 írásos igényt tartanak nyilván, de 500 azoknak a száma is, akik szóba jelentették be a tele­fon előfizetési igényüket. Az 1964—-65-re tervezett bővítés azonban csak 400 állomást je­lent, amivel a problémát egyáltalán nem oldják meg, legfeljebb csak csökkentik a jelenlegi gondokat. Feltétlom szükséges lenne, hogy a posta vezérigazgatósága, és maga a KPM is legalább annyi gom- dot fordítana Salgótarján te­lefonhálózatának korszerűsí­tésére, mint amilyen lelkiisme­retesen kezeli népgazdaságunk a város fejlesztését, építését. HANKÓ JÁNOS elvtárs kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Hankó János elvtárs­nak a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottság Elnöké­nek, munkásmozgalmi tevé­kenysége, valamint a taná­csok területén kifejtett mun­kássága elismeréséül, 50. szü­letésnapja alkalmából a Mun­ka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést december 27-én Dobi István az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kiss Károly az Elnöki Tanács titkára, Jakab Sándor az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára és Kovács Tibor a Miniszterta­nács Tanácsszervek Osztá­lyának helyettes vezetője Több miüt ötven százalékkal növekszik a balassagyarmati bútorgyár jövő évi termelése Az új esztendőben folytat­ják a Baalssagyarmati Bútor­gyár fejlesztését. Bővítik a készáruraktárt, a fényező mű­helyt, új gépeket szereznek be. A beruházások összege hatszázötven ezer forint. Az 1963-as évben a gyár idei tervével szemben, amely 1400 kombináltszekrény kibocsátá­sát írja elő, 2300 szekrényt kell előállítani. Ehhez jelen­tős átszervezésre van szük­ség. Előkészítik és júliustól bevezetik a kétműszakos ter­melést; fokozatosan emelik a munkáslétszámot. Jelenleg 75 fizikai dolgozója van a vállalatnak, a jövő év vé­gére ez 156-ra emelkedik, a gyár összes dolgozójának a száma pedig eléri a kétszá­zat.---------------------------------------­Ú jból megnyílt a salgótarjáni Ifjúsági Klub Tízesztendős a tvtzhelygyápi Gépesített öntöde Hatalmas iramban épült, üzembeállítását sürgették, s így avatták 1952 decemberé­ben, 35 százalékos készültsé­gi fakon a tűzhelygyári gépe­sített öntödét, mielőtt kiérde­melte volna a „gépesítetf- elnevezést. Akik az öntöde indulásától kezdve követhet­ték a sorsát, méltán elmond­hatják, regénybeillő a törté­nete napjainkig. A régi ön­tödét, amelynek felavatására az újat emelték, mindenkép­pen halálra kellett ítélni. Nem csak azért, mert a népi állam gyors ütemben fejlődő iparát korszerűtlen, középkori technológiával működő öntö­dékkel már nem lehetett *ki­szolgálni, de azért is, mert a rozzant építmény életveszé­lyessé vált a benne dolgozók számára. A hatalmas vasbe­ton csarnok, a két konveyer- sor, a formázó gépek hirdet­ték, hogy a szocializmus csak a legfejlettebb technika meg­honosításával, alkalmazásával érhető el. De az ötvenes évek elejének felemás iparfejlsztési poiitikája hosszú időn keresz­tül rányomta a bélyegét er­re a létesítményre is, hatása sok tekintetben ma is érző­dik. Hihetetlenül sok volt az üzemzavar, különösen , a ' ho­mokelőkészítőben, a selejt reménytelenül magas volt. Te­kintve, hogy a mechanizálás félbemaradt, sok nehéz mun­kafolyamatot továbbra is fi­zikai, emberi erővel kellett elvégezni. Az emberek kivá­logatása is nehéz lecke volt: mire összeszoktak, sok ellen­tétet kellett az üzem vezetői­nek feloldani: az új öntöde iskola is volt a munkások szocialista szellemű együtt­működésére, tevékenységére. Indulása óta, — a nehéz körülmények ellenére is, — nagy fejlődésen ment keresz­tül a tűzhelygyári mechani- zált öntöde. Ez elsősorban a terelés emelkedésére vonat­kozik. Az eredeti tervek sze­rint — és a gyakorlatban is — 1953-54-bn évi terme­lése még 6800 tonna öntvény volt. Ez azonban kevésnek bizonyult, A gyakori üzemza­varok miatt is állandó önt­vényhiánnyal küzdött a gyár. Annak ellenére, hogy az or­szág egyik legkorszerűbb ön­tödéjét tudhatta a magáénak* kénytelen veit más vállalatok öntödéinek segítségét kérni* hogy a fokozódó tüzhelyigé- nyeket kielégíthesse. Ma már ezeknek az időknek vége. Az évi 14 ezer tonnás teljesít­mény — amely az eredetinek több. mint kétszerese — már nemcsak a saját öntvényszük­ségletet elégíti ki, de jelentős bérmunkát is vállalhat. Eh­hez természetesen jelentős változtatásokat kellett eszkö­zölni a konveyrokon, és a homokelőkészítőn, meg kellett oldani a gépek megelőző kar­bantartását. hiba esetén a maximálisan gyors javítást. A gyár tehetséges műszaki gárdája sokat fáradozik azon is. hogy a még fizikai mun­kával végzett műveleteket is a lehetőség szerint qépesítse, könnyítse. Saját erőből meg­oldották már az öntőszekré- nvek gépi leemelését és ürí­tését, hátra van még itt « gáz-elszívás és porleválasztás megoldása. Eölyamatban van mozgó öntőjárda', létesítése, a súlyozás gépesítése, a folyé­kony fém szállítása is kisko­csikkal történik jövőre. Van már elgondolás arra is, hogy az öntőszekrényeket görgőkön fogják továbbítani a formázó­gépektől a konvenerio — ez az egyik legmerGltetőbb mű­velet ielenieg: ét remélhető­leg sikerül a huzatos öntő­csarnok fűtését is megoldani 1963 végéig. Az első X-et átlépné, el­mondhatjuk a tüzhelygyári öntödéről, az út nehezét meg­tette, az elkövetkező időkben a munka is egyre könnyeb­bé válik itt,' igazolva azt. hogy az új technika nemcsak termelékenyebb, de az ember barátja is, erejét kíméli. Aiwcji -mosok Szilveszter éjszakáján zene­szó, ital s jó hangulat mellett egy esztendő befejezését ün- neplik szerte a világon az emberek. Ébren, jó kedvű tár­saságban köszöntik az új évet, amely mindenkinek elsősorban a szép, a jó, az öröm re­ményeivel tölti el a szívét. A szórakozó embereken kívül nagyon sokan töltik munkában az év fordulójának óráit. Olyanok, akiknek szolgálatára a nyugodt időtöltés, a zavartalan folyamat biztosítása miatt van szükség. Köszöntsük ma azokat, akik névtelenül, szinte észrevétlenül tevékenykednek a lármás karnevál, a vidám, könnyelmű szórakozások mö­gött megszokott munkahelyeiken. Az éjfeli pohárcsengések közölt gondoljunk rájuk is, wine petneli „ a szórakozást elősegítő zenészre, . a vasúti váltókezelőre. .a telefonközpontosra. A határain­kon őrt álló katonákra, a holnapi kenyerünket készítő pékre, ...az orvosra. ...a mentőre, ...a kohászra, ...a presszósra... .. .Gondoljunk a taxisra, a színészre, a munkásra, minden emberre, aki azért nem lehet közöttünk, mert kö­telessége máshová szólítja. Es gondoljunk a betegekre, a távollevőkre, országon belüli és a világban szétszóródott ismerősökre, kedveseink­re. Gondoljunk az év halottaira, hozzátartozóinkra, bará­tainkra, akik egy évvel ezelőtt még koccintottak velünk, s ma már csak emlékük él közöttünk. Gondoljunk egy pillanatra sivár, hangtalan régi Szil­veszterekre is, bombák zuhatagárd s arra, hogy ma is so­kan várják a világ különböző részein rettegve a holnapi új évet. A feloldódott, meleg hangulatban gondoljunk szilárd elhatározással a jövőre, békés, alkotó, gazdag jövőnkre, az egész emberiség felszabadult Üj Esztendejére...

Next

/
Thumbnails
Contents