Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-19 / 101. szám

1962. december 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT: Folynak a leltározások a termelőszövetkezetekben Az elmúlt héten valamennyi járásban lezárult a szövetke­zeti zárszámadások előkészíté­sének első szakasza. Befejez­ték a leltározási munkákat megelőző oktatást, amelyen a községi és a szövetkezeti ve zetők vettek részt. Az elmúlt hét közepén pedig kezdetét vette valamennyi járásban az JHzq.kezdődte.k a seeJiái&i sertéinágái&k a mtyyéhttL A nógrádi szénmedence bányászközségeiben, bányate­lepeim lassan hagyományos­sá lesz a karácsonytáji ser­tésvágás. A hízottsertésvágás a felszabadulás előtt szinte is­meretiem volt a bányatelepe­ken. Csak a jobban kereső munkavezetőik vásárolhattak maguknak a tél beköszönté­sekor hízottsertést. Az utób­bi években azonban egyre több bányászcsalád otthoná­ban hangzik el a disznótori köszöntő. Idén például a szén­medence mintegy tízezer bá­nyász otthonában vágnak ser­tést. Vasárnap, a vágásokra kedvező időjárás nyomán a nógrádi szénmedence szinte valamennyi bányatelepén megkezdődtek a sertésvágá­sok. Nagybátony, Kistere- nye, Salgóbánya, sőt Salgótar­ján kertjeiben is perzselő tü­zek gyúltak vasárnap reggel. Ezen a napon körülbelül há­romszáz disznótort ültek a nógrádi szénmedencében. előkészületi munkák legfonto­sabb szakasza, a leltározás. A szövetkezetekben megválasz­tották a leltározási bizottsá­gokat, amelyek e munkát vég­zik. A bizottságokban, az el­lenőrző bizottsági tagok mel­lett helyet kaptak a szövet­kezetek legjobb dolgozói is. A leltározási bizottságok több napos munkával, vala­mennyi termelőszövetkezetben felmérik, hogyan gazdálkodott az idén a közösség. Hogyan alakultak a növénytermesztés és állattenyésztés hozamai, s a szövetkezeti tagok munká­ja révén milyen értékben gyarapodott új épületekkel, állati férőhelyekkel, gépekkel a termelőszövetkezet. Az előzetes számítások szerint az idei rendkívül mostoha időjárási viszo­nyok ellenére is, mintegy 85 millió forinttal növeke­dett a közös vagyon me­gyénk termelőszövetkeze­teiben. A járási tanács mezőgaz­dasági osztályai a leltározási munkákra ütemtervet készí­tettek. A cél az, hogy a közös vagyon felmérése karácso­nyig valamennyi termelőszö­vetkezetben befejezést nyer­jen. Igen jól halad a leltáro­zási munka a pásztói járás ter­melőszövetkezeteinél, Palotá­son, Kállón és Pásztón a Béke Termelőszövetkezetben. A balassagyarmati járás terme­lőszövetkezetei igen eredmé­nyesen valósítják meg az idén a megyei járási szervek el­képzeléseit a zárszámadási előkészületek során. Az elmúlt évek gyakorla­tától eltérően a patronáló vállalatok a bemutató üze­mek szakembereinek se­gítségét már a zárszáma­dási előkészületeknél igénybe veszik valaraeny- nyi termelőszövetkezet­ben. Különösen a járás gyenge ter­melőszövetkezeteinél jelent ez óriási előnyt, hiszen a zár­számadások sikere jelentős mértékben attól függ, hogy készítik azt elő. Becskén például a járási mezőgazdasági osztályvezetőn kívül a Nógrádkövesdi Álla­mi Gazdaság igazgatója is se­gít a zárszámadás előkészíté­sében. Csesztvén az Érsek­vadkerti Gépállomás, Hugya- gon pedig a Szügyi Tangazda­ság szakemberei is dolgoznak, hogy reálisain felmérjék a szövetkezetiek az idei gazdál­kodási év eredményeit, s számba vegyék, a gazdálko­dás melyik ágában kell javí- taniok a jövő évben, az ered­őién v növelése érdekében. A világszínvonal meghódításáért... Az imént ért véget egy megbeszélés az irodában. Üj berendezést indítottak meg a gyárban, az első tapasztalato­kat, tennivalókat tárgyalták meg. Most a főmérnökkel és a műszaki osztály vezetőjével a műszaki intézkedési terv­ről beszélgetünk. Az ideinek a végrehajtásáról, és a jövő évinek legfontosabb felada­tairól. Előfordul, hogy néme­lyik adatnál felszalad a szem­öldökük. Ami az összesítésDŐl kikerekedik: meglepetés. Még­hozzá, meglehetősen - kellemes meglepetés. A két esztendővel ezelőttihez képest az idén hetven százalékkal emelke­dett a termelés, s ha figye­lembe vesszük a közben vég­rehajtott munkaidő kedvez­ményt, kilencven százalékban a termelékenység emelkedé­séinek köszönhető. Napjaink­ban a Salgótarjáni Üveggyár­ban nem minden — tegyük hozzá, jogos — büszkeség nélkül mondják a vezetők: néhány esztendővel megelőz­ték a naptárt: 1963-ra nem­csak eléri a gyár az 1965-re, tehát az öt éves terv utol­só esztendejére előírt terme­lési színvonalat, de túl is szárnyalja. Jövő évi terve kétszáz milliós, az idei 168 ^ ■ Eredményes volt a verseny A napokban fejezték be a kongresszusi munkaverseny értékelését a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei. Most a főbb növények termés­átlagait vizsgálták meg a szö­vetkezeti elnökök, mezőgazdá­szok és a községi tanácsok el­nökei. A tapasztalatok azt Mit végzett az idén, mit végez jövőre a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat? Nem a nyugodt, jól szerve­zett munka körülményei kö­zött telt a Salgótarjáni Ingat­lankezelő Vállalat dolgozói számára az 1962-es esztendő nagy része. A vállalat terve 4 millió 300 ezer forint érték­ben szabta meg a salgótarjá­ni és nagybátonyi lakóépü­leteken végzendő javítási, felújítási, tatarozási munká­kat. S ez a munka bizony döcögött, nagyon döcögött. Ha a vállalati kimutatást vizsgáljuk, persze kiderül, hogy a tervet forintértékben év végére teljesíti. De hát egy ilyen jellegű intézménynél sem mindegy, mit, mikor csinál: mikor kezdi, mikor fejezi be. Nos, az idén már a kezdéssel is baj volt. A válla­lat a tervezéssel és az előké­születi teendőkkel jócskán el­maradt, amelynek részben az volt az oka, hogy március hónapig, műszaki vezető híján, az igazgató végezte a műszaki vezető tennivalóit is. A tervezés késedelmessége természetesen késleltette a ki­vitelezés kezdését is, úgy, hogy az összes határidők megváltoztak. Egyik kár szüli a másikat. A szervezetlenség légkörében lassan haladtak a kivitelezéssel is, egy-egy mun­ka befejezésével. A tervek ké­sése miatt a Hajek Rezső utca 14. és 16. számú lakóhá­zainak tatarozásával kapcso­latban a Salgótarjáni Epü- letkarbantartó Vállalat szer­ződést sem akart kötni. Csak hosszú huzavona után síké rült nyélbeütni a dolgot. Az év második felében a vállalat belső szervezetlensé­gén Sikerült úrrá lenni. Az új műszaki vezető nemcsak a termelést szervezte njeg, de az igazgatóval, valamint a pártszervezettel és szakszer­Az oklevél birtokosai A Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységében dolgozik Klenocki István 11 tagú lakatos brigádja. Jó munkájukkal a gyár kollektívájának elismerését váltották ki. Legutóbb már a szocialista brigád oklevelet is elnyer­ték. Képünkön: Cipó Gábor, Szojka László és Sós Ká­roly brigádtagok most is fontos munkán dolgoznak. A tisztítómű szórólapát cseréjét végzik vezettet való összefogás ered­ményeként gyökeres változás történt a munkafegyelemben Ez pedig a munka minőségé­ben is jelentkezik. A vállalat vezetői azonban elégedetlenek a tatarozó vállalattal. Saját hatáskörükben ugyanis csu­pán a kisebb javítási, karban­tartási munkákat végzik el, a jelentősebb feladatokra a Salgótarjáni Tatarozó Válla­lattal kötnek szerződést. En nek a vállalatnak a munká­jára még ma is a szervezet lenség a jellemző. A munka­helyre hol felvonulnak, hol — dolgavégzetlenül — elvo­nulnak, egyszer anyag nincs, másszor munkaerő. Kirívó példája ennek a Salgó utcai tatarozás, amelyet még a nyár folyamán elkezdtek, s ma sem fejezték be. Ugyanez történt a nagybátonyi 5 éves terv út három bérházával. Nagyon gyakran előfordul, hogy a kőművesmunkát nem követik mindjárt a szakipari munkák, rendszerint ' késő őszre halasztják, s ha ez a vállalatnak kényelmes meg­oldás is, a lakók számára semmi esetre sem. A salgótar­jáni vásártéri 36-os bérház- rál nem fejezték be a kerí­tést, s annak dacára, hogy a kőművesmunka több. mint másfél hónapja kész, még mindig vannak szakipari te­endők, amelyekre, hiába vár­nak a lakók. Az Ingatlankezelő Vállalat az idén minden tőle telhetőt megtett, hoev a jövő évre ne ismétlődjenek meg az idei hibák. A tatarozandó házak címjegyzéke kész, a tanács végrehajtó bizottsága jóvá­hagyta. A dokumentációk egy része még az idén, más ré­sze 1963. mácius 31-ig elké­szül. Már van készen is terv, körülbelül másfél milliós fel­újításra. Különösen fontos Salgótarjánban az üveggyári kolónia épületein végzendő felújítás, tataroznak a Lőwy Sándor, a Hajek Rezső, a Rá­kóczi, Felszabadulás és a Tanács utcában, hasonlókép­pen Zagyvapálfalván és Nagy- bátonyban. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a Tataro­zó Vállalat is rendet teremt­sen saját portáján. mutatják, a kongresszusi mun­kaverseny, igen jó hatással volt a közös gazdaságok mun­kaversenyére. A járásban idő­ben befejezték a kapások nö­vényápolási munkáit, az ara­tást, a cséplést s az őszi ve­tési munkálatokat is. Ez a legtöbb szövetkezetben, az aszályos időjárás ellenére is, kedvezően befolyásolta a hol- dankánti hozamokat. A termelőszövetkezetek kö­zött folyó párósversenyen kí­vül a járásban mintegy 120 termelőszövetkezeti tag csat­lakozott a szocialista brigá­dok versenyéhez. Patakon a Kossuth Termelőszövetkezet­ben négy növénytermesztési brigád küzdött a szocialista cím elnyeréséért az idén. Er- sekvadkerten a Dimitrov Ter­melőszövetkezet dohányterme­lő brigádja a verseny során kimagasló eredményt ért el, s dohányból most nem keve­sebb, mint 600 ezer forintra számít a közösség. mi!hóval szemben — amelyet egyébként szintén jócskán felülmúltak. Á vállalat gyárt­mányainak önköltsége is sokat csökkent, az idén csaknem eléri, jövőre meg is haladja az 1965-ös előírást. Az 1962-es év e tekintetben is döntő volt. Tavaly 84,5 százalék volt a vállalati önköltség, ebben az évben 12 százalékkal lett ol­csóbb az előállítás. A terv millió forint nyereséget irányzott elő, ezt a vállalat dolgozói megtoldották vagy 24 millióval: — hát ennek valamiből származnia kell — mondja félig tréfásan, félig komolyan a vállalat főmér­nöke, Riba elvtárs. Ném a lelkendezés, a hur­rá-optimizmus éveit éljük. Ha valami meglepő eredményt közölnek velünk, nem esünk extázisba, nincs vastaps, a természetes reakció ma az ilyen közlésre: meggyőződni, helytálló-e, minek a követ­kezménye, az eredmény át­meneti-e vagy tartós. S fő­leg, mi az alapja. Az Üveg­gyár főmérnökének felvilágo­sítása ilyen szempontból is megnyugtató: a termelékeny­ség emelkedése nem a mun­kaintenzitás fokozásának kö­vetkezménye, hanem elsősor­ban a műszaki intézkedéseké. Itt vannak például a palack­gyártó automatagépek. Só­kat kínlódtak velük, de meg­érte. Annyi konstrukciós vál­toztatást végeztek rajtuk, hogy ma már a gyártóik sem nagyon ismernének rájuk. Az egyik legfontosabb feladata a műszaki intézkedési tervnek az üvegsúly csökkentése volt. Ez azt jelenti, hogy a súly­határ felső és alsó előírása közül az alsót választották, de emiatt az automatákhoz új formákat kellett készíteni, a technológiai előírásokat szi­gorúan kidolgozni és még szi­gorúbban számonkérni, a hű­tés technológiáját módosítani, a gépen egy sor konstrukciós változtatást végrehajtani. Az eredmény: a zöldüveges au­tomaták mennyiségben és mi­nőségben már nemcsak elér­ték a világszínvonalat, de meg is haladják, s a súly- csökkentés folytán csak a négy és féldecis sörösüvegek­nél 1 millió 300 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. A Il-es és a III-as kád­kemencéknél bevezetett leve- gőaláfúvás Is jelentékenyen növelte a termelékenységet. — __________ r E gymillió forint érfélrn szegei gyártottak a szomszédos drólhúzóiizem hulladékéból a salgótarjáni szegverők A Salgótarjáni Acélárugyár szegverő üzeme idén is több mint kétezer tonna különbö­ző méretű szeget gyártott ex­portra, s ennél is nagyobbak a hazai igények. Éves tervét azonban csak akkor teljesít­heti túl a szegverőüzem, ha megtakarított anyagból pó­tolja anyagigényét. Ezért az üzem kétszáz — nagy részében ifjúmunkás dol­gozója az év elején elha­tározta, hogy a szomszédos dróthúzóüzem hulladékát feldolgozza, s így az év­közben beérkező hazai és külföldi pótmegrendelése­ket maradék nélkül telje­síti. A huzalműben a drótkarikák levagdalt öt-tíz, sőt gyakran húsz-harminc méter hosszú végeit és a húzás közben esetleges szakadáskor kelet­kező úgynevezett kiskariká- kat sorolják, illetve kezelik hulladékként. Régebben a dróthúzóüzem hulladékanyagát az ócskapia­con értékesítették. Most is vissza kellene küldeni az óz­di olvasztóba, ahol azután új­ra kezdődnének ^ hengerlés és húzás nagy költséget igény­lő munkái. A hulladékdrót feldolgozása több időt, gon­dosabb munkát igényel ugyan a szegverőktől, ők azonban a kongresszus tiszteletére még az év elején vállalták, hogy minden műszak utolsó órájá­ban a hulladékanyagokat fűzik be az egyik, erre a cél­ra kijelölt szegverőgépbe. Ez a munka rendszeressé lett a szegverőüzemben, s már a százhuszonötödik tonna elsőosztályú szeget gyártotta a dróthúzóüzem úgynevezett hulladékanya­gából. Ezzel teljesítették év elején tett felajánlásukat: egymillió forint értékű szeget gyártot­tak a szomszédos dróthúzó­üzem hulladékából a salgó­tarjáni szegverők. Fiafalok a Pásztói Gépállomáson A Pásztói Gépállomáson 34 fiatal tanul mesterséget. A fiatalok többsége mezőgazda- sági gépszerelő lesz. A gépál­lomás vezetői igyekeztek terv­szerűbbé tenni a szakmai és a gyakorlati oktatást, s hosz- szabb időre szóló foglalkoz­tatási tervet készítettek. A gépállomáson a szakmai is­meretekben és a gyakorlati munkában egyaránt jártas oktatók foglalkoznak a fiata­lokkal. Külön mühelyrészt kaptak, amelyet megfelelő szerszámokkal és munkaaszta­lokkal láttak el. A fiatalok emellett gyakor­lati munkát is végeznek. Egy-egy műhelyszerelő mel­lett 3—4 tanuló gyakorol, se­gít a gépek javításánál. Ese­tenként a fiatalok önálló megbízást is kapnak. javította az üveg minőségét. Következményeként például a ballongyártásnál 40—50 szá­zalékról 4—5 /százalékra csök­kent a selejt. Ennek köszön­hető, hogy a gyár kielégíthe­ti a ballonszükségletet. Sokat lendített a vállalaton a vilá­gítási áruk és mérőhengerek melegen való levágásának be­vezetése — a megmunkálás egy részét is melegen végzik. Ehhez két lényegében új gé­pet konstruáltak. Csak a mé­rőhengereknél mutatkozó se- lejtcsökkenés mintegy félmil­lió forint megtakarítást ered­ményezett. Az év végi szám­adás több, mint harminc olyan műszaki intézkedést tüntet fel, amelynek gyümöl­cse a termelékenység emel­kedésében, minőség javulásá­ban. s természetesen az ön­költség csökkentésében mu­tatkozik. Ha az idei műszaki intéz­kedések központjában az automata üveggyártás töké­letesítése, fejlesztése állt, ez a tendencia érvényesül jö­vőre is. A termelési érték 52 százaléka származott az idén az automatáktól; jövőre már 60 lesz, s ez újabb fel­adatokat is jelent. A 22 té­mából álló intézkedési tervet — amelynek megvalósításá­hoz a minisztérium csupán 230 ezer forinttal járul hoz­zá — alapvetően saját erőből hajtják végre. A súlycsök­kentést jövőre minden nagy darabszámban gyártott pa­lackfajtára kiterjesztik, a formasúlyokat á két szovjet gépnél a felére csökkentik, váratlan géphibák megelő­zésére további módosításo­kat hajtanak végre rajtuk, megoldják a formák vegyi tisztítását csiszolás helyett ezzel jelentősen növelik a formák élettartamát, s mert a vegyi tisztítás a formát nem koptatja, további súly- csökkenés várható. Az üveg­tölcsérek gyártására is alkal­mazzák a melegen való le­szűrést: a 30—40 százalékos selejt legalább 10-re csökken. Ez már csak azért is fontos, mert a jövő évi megötszörö­ződött rendelésnek epéikül nem tehetnének eleget. A többi között vízlágyító beren­dezést építenek a generáto­rok, kompresszorok, vákuum­gépek vízlerakodásának csök­kentésére: hatásfok emelke­déssel, nagyobb üzembizton­sággal fog járni. Az üveg­olvasztó kemencéket új mű­szerekkel látják el, egy új generátorral a gázellátás ja­vul, az anyagkeverőbe egy tartalék keverőgép kerül, s nem utolsósorban hat kemen­cén hajtanak végre nagyja­vítást. A vállalat nagyszerű ered­ményeinek egyik fő forrása, bázisa tehát a műszaki intéz­kedési terv — innen, — innen is — hát a hatvan egynéhány millió nyereség, és a jó mű­szaki tervből, a „meglepő” eredményekből. Elmúltak, visszahozhatatlanul elmúltak azok az idők sz ipari tele­lésben is, amikor Patyomkin- százalékokkal zsomglőrösköd- tünk. Erre kényszerültek a vállalatok vezetői is, mert „a lemaradókat ütik” jelszó han- goztatói magyarázatra, „objek­tív nehézségekre” nem voltak kíváncsiak. Damoklész kardja, amely hajdan minden vezető feje felett ott lebegett, örök­re a múltté. Helyette reális tervek vannak. Az ember is visszanyerte régi méltóságát: politikánk nem a félelemre, a felelősségír' vonástól való ret­tegésre támaszkodik, hanem az értelemre, józan belátásra, jóakaratra apellál: az embe­reknek arra a természetes törekvésére, amellyel mindip többet, jobbat, szebbet akar­nak, különösképpen, ha eb­ből nemcsak az egyénnek, de egy egész ország nagy közös­ségének származik haszna. És ebben a biztonságot nyúj­tó légkörben kinyílik az ér­telem, kibontakozik a tehet­ség — és születnek meglepő eredmények. Csizmadia Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents