Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-19 / 101. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁS 1902. december 19. Helyezzük szélesebb társadalmi alapokra a felnőttoktatást Nógrád megyében csakúgy mint az ország más vidékén, erőteljes fejlődésnek indult a felnőttek iskolai oktatása. E nagy fejlődésben a társadalmi igénynek és az egyéni érdeklődésnek jelentős szerepe van. Sikerült felkeltenünk az elmúlt években az érdeklődést az általános iskolai és középiskolai felnőttoktatás iránt. Az üzemi és falusi pártszervezetek, szakszervezetek és tanácsok, valamint a pedagógusok összmunkája nyomán évről évre több felnőtt tanulót oktatunk. Míg az 1959—60-as oktatási évben, 1688 dolgozó járt felnőttoktatásra. az 1962/63-as oktatási évre már 5740-et iskoláztunk be. Különösen nagyfokú a középiskolákba való beiratkozás (3053). Az. 1961/62res oktatási évben a levelező oktatás mellett megindítottuk az esti oktatást, rpind a középiskolai, mind az általános iskolai tanításban. Az esti iskolákon a kedvező körülmények hatására nagyobb lehetőség van az oktatás tartalmi célkitűzésének megértetésére, több és minőségileg jobb a magyarázat, így a felkészülés is megfelelőbb. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanulók készsége, AZ ESTI TAGOZATON JOBBAN KIALAKUL, jobban értik a levelezők számára nehezebben megtanulható anyagokat. A jelenlegi oktatási évben Salgótarjánban a városi párt- bizottsággal közösen létrehoztuk a felnőttoktatási intézményt a középiskolában és az általános iskolában egyaránt 3~ 3 függetlenített nevelővel. E szervezeti és egyúttal tartalmi célkitűzésnek a felnőttoktatás színvonalára gyakorolt hatását az elmúlt két hónap alatt teljes mértékig nem lehet megállapítani, de bizonyos pozitív jelenségekre máris felfigyelhetünk: megtették a kezdeti lépéseket az üzemek pártbizottságai, párt- szervezetei, szakszervezeti, személyzeti, illetve szakoktatási vezetőivel való jobb együttműködésre. Nagyobb teret biztosítanak a középiskolákban a nevelési lehetőségek kiaknázására. Ez különösen a fiatalabb korosztálynál az esti oktatásban fontos, ahol igen sok a 22 éven aluli. A nevelési tevékenységet segíti elő, hogy a középiskolai felnőttoktatásban teljes egészében kiépítettük az osztályfőnöki órákat. Problémát jelent azonban, hogy az osztályfőnöki órák az utolsó órákban vannak, és igen sok vidéki eltávozik. Bizonyos fejlődés tapasztalható az oktatás színvonalbeli kérdéseiben is. Szervezettebben korrepetálnak, javult a diák-tanár viszony is. E pozitív tapasztalatok mellett néhány, a munkát gátló körülménnyel is számolni kell. Az oktatás során a hallgatók 15—20 százaléka csaknem minden tanévben lemorzsolódik. Ennek több oka van. Az üzemek, munkahelyek nem minden esetben biztosítják a tanulás feltételeit. Még mindig előfordul, hogy nem foglalkoznak megfelelően a továbbtanuló munkások tanulási körülményeinek javításával, NEM SEGÍTIK ELÉGGÉ ELŐ a három műszakra járó dolgozók műszakcseréjét. Több esetben a munkahelyi változás is előidézi a lemorzsolódást. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a családi körülmények, a családon belüli helytelen munkamegosztás, valamint betegségek okozták a tanuló kimaradását. A legtöbb esetben a kitartás hiányából fakad. :• l ■ Elég magas a hiányzások száma is. Némely iskolánál átlagban eléri a 20—30 százalékot. Ezek jelentős részét a műszakcseréből eredő problémák, társadalmi rendezvények és a tanuló önhibájából eredő lazaságok okozzak. Nem tudott még megfelelően kibontakozni a íeleltetés rendszere sem. Általában az a tapasztalat, hogy ahol a tanítási év elején megfelelő igénnyel követelik meg az anyagot a nevelők, ott az eredmény is jobb. Sz összefügg azzal is, hogy ahol a tanítási órákon megfelelő, a felnőttek igényeit módszerben is kielégítő előadásokat hallanak, ott a tanulók felkészültségében is megmutatkozik ez. Ahol főleg az otthoni leckére alapoznak, az eredmény nem olyan biztató, mint a korábbi esetben. Nem eléggé rendszeresek a felel- tetések sem. A tanulók bekapcsolódása, érdeklődésük felkeltése sem minden esetben sikerült, s nem felel meg a céloknak. A levelező tagozatokon a jelenleg kialakult helyzetben igen sok helyen a hallgatók ugyanolyan igényekkel lépnek fel a tanítási órát illetően, mint az esti tagozaton. Ott akarnak egy óra keretén belül 1, vagy 2 hétig tartó municiót kapni, a várható beszámolóra és a vizsgakérdésekre útbaigazítást nyerni. Azokban az iskolákban alakult ki a helyes módszer, ahol a legnehezebben érthető anyagrészekre és a hallgatók konzultációs kérdéseire épül a tanítási óra. Az eddigi tapasztalatok alapján azt is meg kell állapítanunk, hogy a szervező tevékenységben nem vették eléggé figyelembe az ími- olvasni nem tudó hallgatók beiskolázását. Még ebben az évben sem alakult megfelelően az alapismereti tanfolyamnak a szervezése. A megelőző évhez viszonyítva történt ugyan előrelépés, de a jelenlegi jelentkezés (156) nem fejezi ki azt a nagyfokú elmaradást, ami ezen a téren van. Az általános iskolai beiskolázás is elmaradt a középiskolaitól. Kevés energia jut a levelező és esti oktatásban részt vevő hallgatók menetközben! munkájának segítésére, a konzultációs és szemléltető lehetőségek igény- bevételével kapcsolatos segítésadásra is. A népművelés eszközeit sem tudtuk megfelelően felhasználni a felnőttoktatás tartalmi munkájának alátámasztására. Mindezekből szükségszerűen következik, hogy a felnőtt- oktatást SZÉLESEBB MOZGALMI ALAPOKRA kell helyezni. El kell érni, hogy a dolgozók általános műveltsége emelésével, a felnőttoktatással a gazdasági és tömegszervezeti vezetők hatékonyabban és az ügy iránti nagyobb felelősséggel foglalkozzanak. Különösen nagy feladat hárul az üzemekben a gazdasági vezetőkre, a szakszervezetekre és a KISZ-re, valamint falun a termelőszövetkezetekre, a Hazafias Népfrontra, és a nőtanácsra. Nagyobb gondot kell fordítani a gazdasági és tömegszervezeti vezetők példamutatására is a tanulásban. A céltudatos beiskolázási tevékenység megköveteli, — különösen a szaktanfolyamok szervezése —, hogy az 1963/64. évi beiskolázásra való felkészülést már most el kell kezdeni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ipari munkásságon belül a csoportvezetők, szakmunkások, betanított munkások beiskolázására, falun a termelőszövetkezeti tagság fokozottabb bevonására. Az ügy iránt érzett felelősségből következik, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítunk a 20—40 év közötti lakosság beiskolázására, a bejáró munkásság foglalkozására. Külön gondot okoz a megyében jelentős számú írni olvasni nem tudó beiskolázása. Ennek érdekében az elkövetkezendő évben megfelelő számban indítunk alapismereti tanfolyamokat. ' A felnőttoktatás terén előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy az állami szervek, művelődési intézmények is nagyobb gondot fordítsanak a tanári ellátottság javítására, a szemléltető eszközök, a szakfelügyelet munkájának megjavítására, és az e téren meglevő jó tapasztalatok elterjesztésére. Molnár Pál művelődési osztályvezetőhelyettes Tanulnak a karancslapujtői "cigányok Karancslapujtőn már több év óta eredménnyel pótolják sok év mulasztását a községbeli cigányok. Huszonegy fiatal és a korban már jól benne levő cigány ismerkedett a betűvel,- míg csak eredményes munkájukat sok siker nem kísérte. Szép eredménnyel zárták a második osztályt, most már a harmadik osztály anyagát tanulják. Tervezik, hogy következetesen végigmennek a megkezdett úton, azaz a nyolc általános vizsgáit teszik le a következő esztendőkben. Az iskola igazgatója, Jászberényi Frigyes és Rácz Ernő, a tanuló cigányok szervezője fáradtságot nem kímélve segítik e szép tervek megvalósulását. A salgótarjáni Állami Zeneiskola ■hangversenye KodályDecember 16-án, vasárnap Kodály Zoltán 80. születésnapjáról emlékezteik meg a salgótarjáni Állami Zeneiskola tanárai és tanulói. Szép hangversenynek lehettünk tanúi, melynek során ízelítőt kaptunk gazdag gyermekkari művészetéből, a zeneiskola gyermekkórusának hangulatos előadásával, Kodály Zoltán működése nyomán a magyar gyermekkari irodalom olyan virágzásba szökkent, melyre ma csak kevés országban találhatunk példát. Békési Tünde zeneiskolai tanuló Kodály Zoltánt köszöntő szavai bensőséges hangulatot teremtettek, ami után az intézet gyermekkara Molnár Mária és Virág László vezénylésével néhány Kodály művet adott elő. A zeneiskola legjobb zongorista növendékei Kodály: Gyermektáncok c. sorozatát játszották, akik közül külön ki kell emelni Zeke Ágnes érett zongorajátékát. Kodály az Epigrammák sorozatát eredetileg énekhangra írta — mint írja legjobban jár vele, aki maga kíséri énekét — de lehetőséget ad arra, hogy fúvós, vagy vonóshangszereken is előadják. Ilyen formában mutatta be az intézet néhány növendéke klarinéton, fagotton, hegedűn, harsonán és kürtön igen átélt előadásban. Az első részt a szerző közismert Üttörő indulója zárta be, melyet Patakfalvi Zoltán játszott kürtön nagyon szépen. Szünet után a zeneiskola tanárainak műsora következett. Ebben a részben Kodály hangszeres művészetét ismerhettük meg. A Szerenád Füzes Zsigmond, Virág László és Královszky János előadásában, három zongoradarab R. Baranyai Mariann játékával Bartók: Három csíkmegyei népdal Borsányi Mátyás és Molnár Mária bemutatásában és az Adagio Szűts Pál és Apagyi Anikó előadásában kitűnően szólalt meg, az előadók művészetük legjavát nyújtották. Előadásukból kitűnt, hogy Kodály Zoltán nemcsak az énekkari művészet értékét gyarapította, hanem a magyar hangszeres zenében is új fejezetet nyitott. Nagyon jó hangulatot teremtett Guthy Éva Kodály három magyar népdalfeldolgozásával. A hangverseny befejező részében a Pedagógus Szakszervezet kórusa adott elő két Kodály művet, az Esti dal és Fölszállott a páva c. darabokat igen elmélyülten, kitűnő hangvétellel. Karmesterüknek Virág Lászlónak munkáját elismeréssel kell fogadnunk, kívánatos lenne, hogy ez a kórus nagyobb szerepet játszón városunk kulturális életében. Erre az előfeltételek úgy véljük, biztosítottak. Ezzel a hangversennyel mi is bekapcsolódtunk abba a nagy ünnepségsorozatba, mellyel a nagy zeneszerzőt, mesterünket, tanítónkat, az ifjúság zenei nevelőjét Kodály Zoltánt köszönti az egész ország. Egri levél a salgótarjáni KISZÖV művészeti együttesének vendégjátékáról Az egri Dobó téren két oldalról hangzik a muzsikaszó. A Tejpresszóból szokás szerint, és majdnem ugyanezt mondhatnánk a KlSZÖV-szék- házról is, hiszen csaknem minden szombaton van valami összejövetel, vagy a fiatalok, vagy az idősebbek kedvére. Az elmúlt szombaton sportbált hirdettek a plakátok a városi szövetkezeti bizottság és az Egri Spartakus Sportkör rendezésében. Maga az a tény, hogy vendégcsoport — a salgótarjáni szövetkezeti bizottság tánc- együttese — szerepelt, felkeltette az érdeklődést. Póczos József, a salgótarjáni szövetkezeti bizottság tagja köszöntötte az egrieket s az első szám, a tánckar első bemutatkozása igazolja, hogy jó szórakozást hoztak magukkal. A 36 főből álló együttesből tíztagú a Rajkó-zenekar, húsz a tánckar, a többiek a: „próza”-, főként balladamondók. Az együttes vezetője Siráki Sándor. Az est folyamán nyolc alkalommal lépett színre a tánckar. Hirtelen nem is tudnám kiemelni, melyik számuk ragadta meg legjobban a nézők figyelmét. Mindegyik híven tükrözte a tánc kedves, évődő, tüzes, vagy éppen szomorkás jellegét. Molnár István ver- bunkja és csárdása talán azért méltó említésre, mert rendkívül győri ritmusú, váltakozó üteme, a forgások nagyobb színpadot igényelnek, s mégis tudták itt is érvényesíteni. A balladamondók hosszú és rendszeres önképzéssel jutottak el arra a szintre, amelyet ezen az estén élvezhettünk. Bökény Erzsébet Kádár Kata balladáját minimális külső játékkal, annál fokozottabb hang és hangsúlyváltozással, művészien adta elő. De jól szerepelt a szép kiejtésű Mi- kus Ilona is. Nagyon tetszett a tehetséges Oláh Gábor csellószáma, Lavotta szerenádját adta elő cimbalomkísérettel. A Cirkuszpolka Oláh Károly előadásában virtuóz cimbalmosról tanúskodott. A fiatalok, akik az együttesben szerepelnek, mindany- nyian szövetkezeti dolgozók, s bemutatójuk azt igazolja, hogy ha van, aki tudással, kellő energiával összefogja a tehetséges, igyekvő embereket, képesek művészi igénnyel ösz- szeállított műsorral közönség elé lépni. (ádám) Előkészítő tanfolyam egyetemi felvételre A salgótarjáni Madách Imre Általános Gimnázium az 1963/64. tanévre megszervezi egyetemek és főiskolák nappali és esti tagozatára jelentkezők felvételi vizsgáinak előkészítését. A január második hetétől kezdődő hathónapos, esti előkészítő tanfolyam keretében a matematika, fizika, magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz nyelv, biológia, kémia, földrajz és a műszaki egyetemhez szükséges rajz tanítása történik. Az önköltséges előkészítő tanfolyamra jelentkezhetnek akik a 30. életévüket még nem töltötték be és napali tagozaton kívánják egyetemi tanulmányaikat folytatni, továbbá azok, alak a 22. évüket betöltötték, de a 40. életévüket még nem érték el és az egyetem esti, illetve levelező tagozatát akarják végezni, érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek és legalább két éve munkaviszonyban állnak. Az előkészítő tanfolyamra a jelentkezés személyesen, vagy írásban december 31-ig lehetséges a gimnázium igazgatóságánál Salgótarján, Májas 1. út 96. * A részvételi díjat a munka- viszonyban álló dolgozónak az üzemi szakszervezeti bizottság megtéríti. A tanfolyami foglalkozásokat munkanapokon délután, általában fél 6 és 9 óra között tartják, heti kéfe-há- rom alkalommal. ÜNNEPI MŰSOROK A MEGYÉBEN Milyen lesz a karácsony, milyen lesz a Szilveszter? Hogyan szórakozhatunk, mivel tölthetjük kellemesen az ünnepi órákat? — kérdezgetik sokan már most, mert az idei három napos karácsony, majd néhány napra az óév búcsúztatása s az új köszöntése megkívánja a maga pasz- szióit. A kérdésre néháy művelődési otthontól kértünk váKis falu nagy eseménye: Művelődési otthont kapott Sámsonháza is Elég nagy a sámsonházi vár. Elég sok benne a betyár, — Nem leszek a császár katonája ... ^ gy idézte a régi dalt az ünnepi szónok, Fenyvesi József, a Hazafias Népfront salgótarjáni járási titkára azon a nevezetes eseményen, amelyen a község művelődési otthonát avatta. Sámsonháza alig több, mint 500 lakosú település, magyar és szlovák ajkúak lakják ősidők óta, de múltja telve van történelmi emlékekkel a két nép életéből, szabadság-törekvéseiből, — a dal bizonysága szerint is. Parányi a művelődési otthon, amit egy öreg épület megifjításával teremtettek most, de az ittenieknek éppen elég. Azt a hatvanezer forintot, ami az építkezésnél rendelkezésire állott, több mint 30 ezer forint értékű társadalmi munkával toldották meg az emberek, a teremhez férfi, női öltözőt, színpadot, mozi gépházat, büfét, jegypénztárat ügyeskedtek, s szorgoskodásukat a Magyar- országi Szlovákok Demokratikus Szövetsége belső felszerelési tárgyakkal, székekkel, asztalokkal, színpadi függönnyel jutalmazta, a megyei, valamint a járási tanács művelődésügyi osztályai pedig rádióról, lemezjátszóról gondoskodtak. A vasárnapi otthonavatás örömét művészegyüttes szereplése tette emlékezetessé és színpompássá a faluban. Géczi András községi tanácselnök köszöntő szavai után a községi általános iskolások adtak alkalmi műsort, a helyi KISZ-fiataljai táncoltak, majd Fenyvesi József járási népfront-titkár ünnepi beszédét követően a püspökhatvani szlovák népi együttes mutatta be táncait, dalait, vidám verseit. Az igen magas szintű produkció méltán aratott elismerést a zsúfolt nézőtéren, amely ez alkalommal bizony ugyancsak szűknek mutatkozott. Az avatóünnepség műsorát a helyi KISZ-szervezet népitánc csoportja zárta be. A sámsonházi művelődési otthon építésében legtöbbet fáradozók emléklapot és kitüntető jelvényt kaptak igen nagy számban, de valójában a község minden lakosa rászolgált volna segítő készségével erre a jutalmazásra. Az egységes törekvés eredménye, hogy januártól lesz hol játszania a mozinak, van hol szórakoznia, ismereteit tovább bővítenie fiataloknak, öregeknek egyaránt. A villany, amely két éve gyulladt ki Sámsonházán, most a falu közös otthonába érkezett el, ahol ezen a vásárnapon hajnali órákig járta vidám táncát a község apraja-nagy- ja. Kár, hogy a község pártszervezeti titkára és termelőszövetkezeti elnöke távol maradt a nagy nap örömétől. Ki tudná megmondani miért? Igazán teljes velük lett volna a falu ünnepe. laszt: milyen szórakozásra számíthat a közönség? A salgótarjáni József Attila művelődési otthon cigányklubja december 83-án az Iskola úti iskolában rendez fenyőünnepet, december 25- én pedig a cigány KISZ- szervezet báli mulatsága jelent eseményt a művelődési otthonban. A salgótarjáni bányász művelődési otthonban karácsony második napján a bányász szatirikus együttes mutatja be érdeklődésre számot tartó műsorát. Készülnek az ünnepi napokra a szécsényi művelődési otthonban is. Itt december 18—19-én fenyőbál lesz a gyermekek részére, december 24-én, 25-én és 26-án a Bástyasétány 77 című zenés vígjátékot mutatják be a színjátszók, Szilveszterkor pedig kabaréműsor szolgálja a szórakozást. A községi művelődési otthonok közül Taron a színjátszók Simon Magda: Százházas lakodalom című vígjátékét mutatják be december 30-án és 31-én, míg 21-én a szülői munkaközösség és a Nőtanács fenyőünnepet rendez a kicsinyeknek. Jobbágyiban 22-én szellemi vetélkedő, 25-én színházi előadás, 31-én pedig szilveszteri mulatság lesz. Nógrádmarca- lon, Szurdokpüspökiben, Mát- raszőlősön, Szirákon és még számos helyen táncestek, kabaré előadások lesznek az ünnepi napokban, a Déryné Színház december 25-én és 26- án Nemtiben és Karancs- ságon a Fekete gyémántokkal, ugyanekkor Jobbágyiban és Karancslapujtőn A nadrág című vígjátékkal vendégszerepei.
