Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-28 / 95. szám

2 nögradt NfPÜJSÁ® 1962. november 28. A Salgótarjáni Acélárugyár gondjairól, fejlődéséről Dr. Énekes Sándor a KGM. Vaskohászati Igazgatóság vezetőjének nyilatkozata Nemcsak a Salgótarjáni Acélárugyár,'' hanem a város, de a megye dolgozóit is élén­ken foglalkoztatja a gyár je­lenlegi helyzete, a jövőben betöltött szerepe. Munkatár­sunk ezért intézett kérdéseket dr. Énekes Sándor elvtárshoz, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium Vaskohászati Igazga­tóságának vezetőjéhez. — Minek tudható be, hogy tervidőszakonként visszatérően a termelési tervszámok és az opera­tív programrendelések kö­zött nagymértékű az elté­rés az Acélárugyárban? — A kohászati tervszámok egy részét a meglévő kapaci­tások, másrészt statisztikai számok alapján alakítjuk ki. A tervszámok kialakításához szükség van a felhasználó ipar méret-minőség alapján kialakított igényére is. Ezek az adatok azonban — a ter­vezés időszakában — csak részben ismertek és nem nyújtanak megbízható, kiegé­szítő bázist a tervszámok ki­alakításához. A felhasználó tárcák éves tervek alapján nyújtják be igényüket az Or­szágos Tervhivatalhoz, ez az anyagigény viszont általában túlzott. Ennek oka, a múlt­ban fennálló kielégítetlenség, anyagbiztosítási nehézségek­ből fakadó túlzott készletnö­vekedésre való törekvés. A tervek és program közötti el­térést nagymértékben befo­lyásolja az az utasítás — amely céljában ugyan helyes és népgazdasági szempontból az anyaggazdálkodási rend megszigorítását illetően rend­kívül hasznos — mely a kész­letnormák szabályozását, csökkentését írja elő szigorú kamatteher fenntartása mel­lett. Megjegyzem még, hogy a kohászati terv és program alapvető ellentéte abban áll. hogy a felhasználók olyan idő­pontban adják meg igényü­ket az egyes termékekre ” — a tárgynegyedévet megelőző 120 nappal, — amikor terme­lési tervpk még nem kiala­kított. Ez magával hozza a gvakori módosításokat, s emiatt gyakran alapanyag­rendelés változásokat kell eszközölni. — Ab Acélárugyár ne­gyedik negyedéves. Illetve az 1962. évi tervének a teljesítéséhez a feltételek milyen mértékben lettek biztosítva, — gondolunk az alapanyagra, létszámra és energiára? Az 1962. évi termelési tervekhez a Salgótarjáni Acél­árugyárban alapanyag, lét­szám és energia tekintetében a feltételek biztosítottak. De befolyásolja a terv teljesíté­sét a jelenleg is fennálló kö­zel 5 ezer tonnás rendelési hiány, több mint 27 millió forint értékben* melynek okát az előbbiekben ntagyaráztuk. Rendelési hiány mutatkozik hengerelt szalagacélból 210, húzott rúdacélból 793, acélhu­zalból 2050 és szegtermelés­ből 300 tonna. Mindezt vég­ső fokon az eredményezte, hogy a kohászati kapacitás és termelés nagyobb a fel­használó ipar igényénél. — A foglalkoztatás bő­vítésére van-e valamilyen elképzelés és lehetőség az Acélárugyárban, miáltal csökkenne a megye fog­lalkoztatási problémája? — A Salgótarjáni Acéláru­gyár termelése az utóbbi években jelentős mértékben emelkedett. Nőtt a termékek minősége és választéka is. Az új hengermű üzembe helye­zése is a népgazdasági igény tervszerűbb kielégítését cé­lozza. Tehát ez azt is jelenti, hogy a hideghengermű üzem­be állítása bizonyos mértékig enyhítette a foglalkoztatott­ságban mutatkozó helyzetet. E tekintetben az új huzalmű telepítése további javulást eredményez majd, ami egyébként azzal is jár, hogy a modern feltételekhez sza­bott követelmények alapján létrehozott új üzemek üze­meltetéséhez — automatikus és félautomatikus gépegysé­gekhez a meglévő műszaki termelő létszámból kell a magas műszaki képesítést igénylő berendezések munka­erő szükségletét kielégíteni. Véleményem szerint a mint­egy 2 ezer főre becsült sza­bad munkaerő lekötését köny- nyűipari üzemek telepítésével lehet megoldani. — Milyen távlati elkép­zelések vannak az Acél­árugyár fejlesztését ille­tően? — Az Acélárugyárban az eddig végrehajtott beruházá­sok, fejlesztések hatékonysá­ga növelése céljából a har­madik ötéves terv során to­vábbi fejlesztést kívánunk megoldani. A többi között a hideghengerművet 230 millió tervek szerint a huzalműnek évente csaknem 200 ezer ton­na termelése lesz biztosított. Ezzel elsősorban a hazai szük­ségletet elégítjük ki, másrészt export lehetőségeinket növel­jük, illetve importot kívá­nunk csökkenteni. — Mikor és hol kerül megépítésre az Acéláru­gyár profiljába tartozó új huzalmű? — A huzalmű telepítési he­lyét illetően még nem ala­kult ki egységes álláspont. E tekintetben három elképzelés merült fel. Az első szerint az Acélárugyár mögötti terület­re kell telepíteni, mert a kapcsolódó beruházások és az áttelepítési költségek jelen­tősen csökkenthetők. A másik szerint Kisterenye és Nagy- bátony közötti térséget jelö­lik meg a huzalmű telepítési helyéül, ahol az energia és vízellátás kedvező. A harma­dik elképzelés Hatvan térsé­gét jelöli meg. Itt ugyanis jók az anyagbeszállítás felté­telei, és az ország különböző területei irányában kedvező a készáruk kiszállítási feltétele. — Mit kívánnak tenni az Acélárugyár raktározá­si és anyagmozgatási hely­zetének megoldására? — Előttünk Is ismeretes, hogy a gyár raktározási ne­hézségekkel küzd. A bizton­sági előírások és szakszerű tárolás — raktárgazdálkodás céljából az Acélárugyárban a harmadik ötéves terv során 25 millió forint értékben egy korszerű raktár felépítését megvalósítjuk. A raktározásra és belső anyagmozgatásra vo­natkozóan kész terveket ké­szítettek szakembereink, mely szerint 1970-ig villamos tar­goncák, és villás emelő tar­goncák és egyéb más anyag- mozgató gépek üzembehelye­zésével biztosítjuk az üzemek közötti anyagmozgatást. Ugyanakkor a keskeny nyom­távú vágányokat is felszedik beruházással bővítjük _úgy, és betonutakat építenek az hogy a különleges minőségű és ötvözött acélszalagok gyár­tására is lehetőség nyílik. Ez­zel a bővítéssel olyan sza­lagféleségeket gyártunk, mo­dern, korszerű gépekkel, me­lyeket a kohászat eddig nem gyártott. Fejlesztjük a rúd­acél gyártását, mintegy 20 millió forintos beruházási ér­tékkel. Ezzel az éves terme­lés eléri az 50 ezer tonnát, amelyből 7—8 ezer tonna öt­vözött rúdacél lesz. A meleg­csavar gyártás fejlesztéséhez 200 millió forint beruházást adunk, hogy biztosítani tud­juk a közel 36 ezer tonnás évi termelést. Uj huzalművet létesítünk, melynek beruhá­zását már a második ötéves tervben megkezdjük 710 mil­lió ráfordítással és az üzem­behelyezése a harmadik öté­ves terv végére várható. A Tizenkéttalólatos TOTO nyeremény Salgótarjánban Hegedűs Gyula salgótarjá­ni lakos már régebben is szórakozott a tot» és lottó játékkal — kevés eredmény­nyel. Első alkalommal 1955- -ben vett totó-szelvényt s akkor még jóformán ki sem tudta tölteni. A szelvényre 1, 2-tőii kívül 3-ast is akart ír­ni, gondolván, hogy a góla­rányt kell bejegyezni a szel­vényre. A játékformát azon­ban hamar megtanulta és az egyik alkalommal 10 ta­lálatot ért el. Ez volt az első nyereménye, mellvei 894 forintot nyert; Később be­vonult katonának és a to- ,tózást abbahagyta. Leszere­lés után •«*- a lottó beindu­lásakor — áttért a ’ szeren­csejátékkal való szórakozás­ra. Sikert, nagyobb ered­ményt azonban a lottón sem ért el. Gondolt egyet; miért ne totózzon rendszeresen és rendszerrel, amikor az első nyereményét is a totón érte él. Újból megpróbálkozott a totózással, több szelvénnyel, Sikerrel, eredménnyel járt a próbálkozás. Most már nem 2, 4, 6 hasábos szelvénnyel, ha­nem kollektív szelvénnyel játszott. A 45. heti kollektív szel­vényén 1 mérkőzést 3 esé­lyei, 4 mérkőzést 2 eséllyel, és 7 mérkőzést fixre ját­szott meg és mi lett az ered­mény? Egy darab 12-es 6 dar?b 11-es, 14 darab 10-es találat. És a nyeremény? Több mint 25 ezer forint. Hegedűs Gyula azonban nem csupán anyagi érdekből játszott. A totózást sportnak, szórakozásnak tekinti, s így továbbra is játszik, rendsze­resen ugyanannyi szelvény­nyel. üzemen belül, melyek alkal­masak a modem szállítógépek közlekedtetésére — adta meg tájékoztatóját dr. Énekes Sán­dor elvtárs. Szép eredmények a takarékossági napok keretében A közel egy hónappal ez­előtt megindított takarékos- sági napok már eddig is meghozták a maguk eredmé­nyét. A községekben, váro­sokban, üzemekben Gyors intézkedés a pásztói panaszra Este fél hatig lehet tejet kapni Többen panaszkodtak már amiatt, hogy amikor este ha­zaérkeznek munkából, már sehol sem lehet tejet kapni Pásztón. A közmegelégedést kiváltó tejbolt már bezár, mikor a dolgozó asszonyok­nak lehetőség nyílna vásárol­ni. Sokan járnak haza vonat­tal is, akik szintén nem tud­ják hol beszerezni a család számára szükséges tejet. A Pásztó és Vidéke Körze­ti Földmüvesszövetkezet ve­zetői a hozzájuk eljuttatott panaszok orvoslása érdekében segítséget Ígértek. Majd meg­született a határozat: decem­ber 1-től a 36-os (Hosszú-féle) árudában is lehet tejet vásá­rolni. Ez az áruda délelőtt 10 órakor nyit és sete fél hatkor zár be. Remélhető, hogy a segítőszándékot sokan fogadják köszönettel, — bár a vidékről hazajárókon alig segít valamit, mert a vonatok még később érkeznek — és minél többen kihasználják az újabb bevásárlási lehetőséget. a mozgalom megértésre talál a dolgozók körében. Mutatja ezt, hogy kétezer da­rab új betétkönyvet nyitottak a dolgozók. Az Országos Ta­karékpénztár salgótarjáni fiókja jelenti: november 1-től a takarékossági napok meg­nyitásától közel 2 millió fo­rinttal emelkedett a betétál­lomány. Általában elmondható, hogy a dolgozók nagy érdeklődés­sel vesznek részt különböző takarékossági rendezvénye­ken. November 1-e óta a ta­karékpénztár, a Hazafias Nép­front és különböző tömeg­szervezetek 26 takarékossági rendezvényt tartottak, ame­lyen több mint 4 ezer ember vett részt. Igen nagy érdek­lődés nyilvánult meg a taka-1 község” címet. rékossági rendezvények iránt Nemti, Nagybárkány, Kiste­renye és Cserhátsurány köz­ségekben. Már sor került annak érté­kelésére is, hogy a takaré­kossági napok keretében me­lyik járásban értek el jobb eredményt. E szerint a balassagyarmati járás az, ahol a legjobb ered­ménnyel dicsekedhetnek. Második helyen a rétsági já­rás van, míg harmadik he­lyen a szécsényi járás. Egyéb­ként a három járásban eddig ezer új betétkönyvet nyitot­tak és a betétállomány 1 millió 300 ezer forinttal emel­kedett. Megyénkben ma már öt község elérte a „Takarékos KISZ klubavató Teaesttel egybekötött klub-1 amelyet a fiatalok kezelnek, avatót tartottak a napokban az érsekvadkerti Dimitrov termelőszövetkezet KTSZ-fia­Szklenár Ferenc KlSZ-tit- kár nyitotta meg az új kiub- taljai. A csaknem 30 tagú 1 bot, s egyben meleg szavak- KlSZ-szervezetnek eddig nem | búcsúztatta el Vereczki volt állandó ifjúsági szobája, j Mihály barátjukat, aki ka- Most a termelőszövetkezet iro- tonának vonul be. A fiata­daépü Jetében kaptak egy helyiséget a fiatalok, ame­lyet ízlésesen berendeztek. A klubban helyezték el a le­mezjátszós rádiót, különfé'e játékokat és a termelőszövel- kezeti kiskönyvtárat is — lók megbeszélték a most in­duló politikai oktatás tema­tikáját is. Késő estig világo­sak voHríl? az ablakok. A szövetkezet szorgalmas fia­taljai beszélgettek, szórakoz­tak a pusztán. Szocialista brigádok alakultak a kisipari szövetkezeteknél A kongresszusi verseny ha­talmas lendülete megmozdí­totta a kisipari szövetkezetek dolgozóit is: októberben és novemberben megalakultak a* első szocialista brigádok. A Káliói Vegyesipari ktsz- ben egy, a Salgótarjáni Cipész ktsz-ben négy, a Salgótarjáni Lakáskarban­tartóknál hat, a balassa­gyarmati cipészeknél két szocialista brigád alakult az utóbbi hetekben. A bri­gádok a termelési terv túl­teljesítésére, a termelé­kenység emelésére, anyag­takarékosságra tettek, a többi között felajánláso­kat. Szinte valamennyien kötelez­ték magukat, hogy a politikai oktatáson kívül meghallgat­ják a munkásakadémiák elő­adásait, néhány brigád közös mozi és színházlátogatást Talán egy hónap­ja lehet hogy Tóth Istvánt, az érsekvad­kerti Magyar-Cseh­szlovák Barátság Termelőszövet­kezet elnökét elnök­nek választották az érsekvadkerti Di­mitrov Termelőszö­vetkezetben is. Ez a lévés Nógrád me­gyében is nagyszerű példáját adja. ho­gyan segítheti a nagyobb, erősebb tsz a kisebbet, a gyen­gét. A Dimitrov Termelőszövet­kezet, a szó szoros értelmét tekintve nem tartozik a gyengén dolgozó szövetkezetek sorá­ba. A termelőszö­vetkezet alakulása óta több mint tíz esztendő telt el, s a pusztán lakó haj­dani cselédemberek igen szorgalmasak­nak bizonyultak a a szövetkezetben is. Az utóbbi három esztendő alatt meg különösen szeren­csésen találkozott össze, a pusztaiak szorgalma, igyekeze­te, a kihelyezett el­nök. Babcsány Pál szervező, irányító készségével. Ilyen­formán a munka­egység értéke az elmúlt évben sem ”olt, de az idén sem lesz alacso­nyabb 40 forintnál. Igen ám, de a Di­Egy elnök, két szövetkezet mitrov termelőszö­vetkezet elnöke nemrégiben Szandá- ra a Lenin terme­lőszövetkezetbe ke­rült. Érsekvadker- ten, a két terme­lőszövetkezet köz­pontját mindössze 3 kilométernyi távol­ság választja el egymástól. Az em­bereket meg, hogy a két gazdaság ha­tára egymást éri, éppenséggel semmi. Kézenfekvő volt te­hát a gondolat, amely Tóth István­ban. a Magyar- Csehszlovák Barát­ság elnökében szüle­tett meg. segítsen a Dimitrovnak ebben a helyzetben a na­gyobb, gazdaságilag erősebb testvér. A közgyűlésen méais heves vita alakult ki. A sza­vak csatája azonban nem Tóth István személye körül dúlt. Hiszen amikor Gyurkovics János felált és beszélni kezdett az új el­nökről, a tagok sHnte kivétel nél­kül igazat adtak neki — Ismerem Tóth elvtársat, még kis­gazda korából... — mondotta. — Helyt állt Deitáron is a termelőszövetke­zet élén, s most a Magyar - Csehszlo­vák Barátság is erő­teljes lépésekkel halad előre... Igen ám, de egy ember csak egy em­ber. Győzi-e majd a kettős elnöksé­get? — vetődött fel a tagokban. S a Magyar - Csehszlo­vák, Barátság az már igaz, nem kis termelőszövetke­zet.. Több mint 3 ezer hold főidet tartanak nyilván. — Ha már egv az elnökünk. leniobb lenne, ha a két tsz is egyesülne, — mon­dotta nem eay ter­melőszövetkezeti tag a közgyűlésen. Az egyesülésből persze nem lett semmi. ■ Nem azért, mintha e fontos lé­pés eldöntése nem a két termelőszövet­kezet tagjainak jo­ga lenne. Érven a taaok határoztak lav: dolgozzanak így egvmás mellett, ismerjék meg job­ban egymás ered­ményeit, gondjait. Az egyesülésnek, ha ragaszkodnak hozzá, ezután sem lesz kü­lönösebb akadálya. N°m csalódtak a tagok íny sem az új elnökben, A közgyűlés óta nem igen múlik el nap, hogy ő maga, vagy Hídvégi András, a főmezőgazdász ne látogatna ki hoz­zájuk. Nevetve mondja a mezőgaz­dász: — Azóta két nap­lónk van.., Az egyikbe a Dimit­rov Termelőszövet­kezet, a másikba a Maqyar - Csehszo- vák Barátság Tsz dolgait jegyzem... Mert most már egy kicsit közösek lettek a gondjaink. Tóth István az elnök meg azt ma­gyarázta, sikerült elintéznie, hogy a tiszta ivóvíz eljus­son a Dimitrov Ter­melőszövetkezet­be is a hízók istál­lójába. A közgyű­lés óta a két ter­melőszövetkezet tagjai kölcsönösen segítik egymást.. Dmitrov-pusztán le­égett egy dohány­pajta a pusztán Mondják, nincs szakemberük, hogv felépítsék. Maid adunk mi. ök cse­rébe több mint 600 juhna.k adtak férő­helyet. .. Pedig még egé­szen új ez a dolog, hiszen talán eqy hónapja, hogy Tóth István elnök lett a Dimitrov Termelő- szövetkezetben is. Vincze Istvánná határozott el. A salgótarjáni cipészek bekapcsolódnak az olvasó­mozgalomba, rendszeres látogatói lesznek a könyv­táraknak, a kállói építő-brigád a szocia­lista címet a többi között az­zal akarja kiérdemelni, hogy egy tagja elvégzi az építő­ipari technikumot, a segéd­munkásokkal pedig úgy fog­lalkoznak, hogy mindőjükből kiváló betanított munkás vál- hassék. A salgótarjáni lakás- karbantartók szocialista címért harcoló bádogos-brigádjának tagjai kivétel nélkül szak­munkásvizsgát tesznek. A vál­lalások nagy figyelmet fordí­tanak arra, hogy a brigád­tagok magánélete mintaszerű­vé váljon. MEO NÉLKÜL Tóth Istvánná szocialista brigádja kongresszusi verseny­felajánlásai közé még annak idején felírta: a munka mi­nőségét olyan fokra emelik, hogy gyármányajk a MEO el­lenőrzése nélkül, a brigád sa­ját védjegyével ellátott cím­kével hagyhassák el a Nóg­rád megyei Kézműipari Vál­lalat salgótarjáni telepét. A Zója-brigád — mert ezt a ne­vet vették fel megalakulásuk­kor — ezt az ígéretét is meg­tartotta. Hétfő óta a vállalati MEO-nak nincs dolga azok­kal a bébirubákkal, amelye­ket Tóthné és bét társa ké­szít. A brigád teljes anyagi felelősséget vállalt készítmé­nyeiért. Tehát akár Budapes­ten, akár az ország más váro­sában valaki olyan bébi, vagy lányka ruhát vásárol, amely­ben ott szerepel a vállalati címkén a „Zója” felirat, az nemcsak azt tudhatja meg eb­ből, hogy ez Tóthnéék keze- munkája, hanem abban is biz­tos lehet, hogy hibátlan árut kapott: ennek a brigádnak mindennél drágább a mamák, s persze gyermekeik meg­becsülése. A nagy felelősség, amelyet vállaikra vettek, nem vetette vissza a termelékeny­séget sem. Ennek emelésén is lankadatlanul '" radoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents