Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-14 / 91. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1962. november 1 NEVELÉSI TANÁCSOK Feledhetetlen tenger... Megyénk asszonyai köré­ben már több alkalommal felvetődött a kérdés: jó len­ne a Nógrádi Népújság ha­sábjain szülőknek nevelésről szóló írásokat közölni. A szülők ilyenirányú kéré­sét magáénak tekinti a nöta- nács mellett működő pedagó­giai bizottság is. A bizottság tagjai elhatározták, havon­ként legalább egyszer rend­szeresen írnak, illetve írásra megszerveznek nevelési kér­désekről szóló cikkeket. A cikkekben minden alkalom­mal az éppen legaktuálisabb kérdéssel foglalkoznak. Elsö­Segítsünk a A szülőknek már most ar­ra kell gondolniuk, milyen lesz a gyermekük fél évi bi­zonyítványa. Ha az év elején az első felelések idején „szor­galmasan” összegyűjtik a rossz, vagy éppen elégtelen jegyeket, akkor a fél évi bi­zonyítvány sorsa már ekkor eldől. Egy csomó rossz fele­letet valamiféle iskolai hajrá- yal igen nehéz helyrehozni. A szülő azzal segíti gyer­meke iskolai előmenetelét, ha biztosítja számára a folyama­tos tanulás lehetőségét. Az a gyermek, aki mindennap megoldja a maga feladatát — s ez nem sok, ezzel arány­lag rövid idő alatt, könnyen megbirkózhat — akkor soha­sem éri váratlanul a felelte- tés és ha felel, sohasem ma­rad szégyenben. Nagyon fontos, hogy a gyer­mek első feleletei is jók le­gyenek. Ez növeli a tanuló­kedvét, fokozza önbizalmát, egyensúlyozottá teszi a kör­nyezetét. A jó feleletek dol­ga „harci kérdés”. A „harc” itt csupán annyit jelent, hogy a szülő — zaklató hangnem nélkül, szeretetteljes modor­ban — állandóan ellenőrzi tanuló gyermekét. Pontosan tudnia kell, hogy mi a gye­rek leckéje, s hogy a lecké­jét megoldja-e? Azok a pedagógusok, akik a legteljesebb mértékben a hi­vatásuk magaslatán állnak, osztályfőnöki minőségükben sohasem mulasztják el a csa­ládlátogatást. Az osztályfőnök ilyenkor megbeszéli a szülő­vel a gyermek problémáit. Tájékozódik, tanácsot ad. Nagy szeretettel kell fogad­ni a családban az oda elláto­gató pedagógust. Külön mun­ka ez, szeretetből fakad, a hivatásérzet parancsára tör­ténik. De azért a szülő ne várja, hogy csak a pedagógus men­jen el hozzá. Azzal se erje be, hogy nagy időközökben vannak szülői értekezletek is. Ezek rendszerint a bizonyít­ványosztás előtti időszakban történnek. Sok gyerek eseté­ben ez már kieső időpont. Minden szülő igen okosan te­szi, ha személyesen és gyak­rabban érdeklődik az osztály­sorban az iskoláskorú gyer­mekekkel kapcsolatos neve­lési problémákat kívánják fejtegetni, de a szülők kíván­sága és érdeklődése szerint sor kerülhet óvodás és serdü­lőkorú gyermekekkel kapcso­latos nevelési problémák elemzésére is. A cikksorozat első írása az általános iskolák tanulóinak problémáival foglalkozik, ki­fejtve mindenekelőtt azt: már az első tanítási napoktól se­gíteni kell a szülőnek a gyer­meket tanulmányi eredmé­nyei elérésében. tanulásban főnöknél gyermeke tanulása és magatartása iránt. Ki kell mondanunk az ál­talános törvényt: Az iskola és a szülők kapcsolata a legfon­tosabb feltétele annak, hogy a tanulás és a nevelés olyan le­gyen, ami mind az iskolának, mind pedig a szülőnek büsz­keségévé válik. Az iskola és a szülők szoros kapcsolatáról nem lehet lemondani. Erre időt kell szakítani. Ezt a fel­adatot nem szabad elmulasz­tani. Különösen azoknak a szü­lőknek kötelességük gyakrab­ban konzultálni gyermekük osztályfőnökével, akik tudják, hogy csemetéjük jellemében vannak kérdéses vonások. So­ha el ne feledje egyetlen szü­lő sem: minden gyermek ne­velhető, formázható — még a „legrakoncátlanabb” is —, ha a szülő és a pedagógus együt­tesen találja meg a gyermek szívéhez a kulcsot. Nem sok joga van a rossz bizonyítvány miatt háborogni. vagy éppen szitkozódni és bűnbakot keresni az olyan szülőknek, aki évközben ma­gára hagyja a gyermekét... Színpad utón — filmen E hónap végén mutatják be a Nógrád megyei film­színházak a Fagyosszentek című új magyar filmet, amelynek a mi számunkra különleges érdekessége van. Aki a film főszerepét ]át- sza, a szőke, filigrán, nagyon fiatal és nagyon kedves kis színésznő, jól ismert és rend­szeres vendége megyénknek. A neve: Blaha Márta. Rövid beszélgetésünknek egyetlen kérdése volt: hogyan sikerült? — Régi vágyam, hogy fil­men játszhassak, s egy alka­lommal, a tavasszal, gondol­tam, szerencsét próbálok. Meghallgatásra jelentkeztem s meghívtak próbafelvételre. Úgy látszik, megtetszettem, mert a Fagyosszentekben megkaptam életem első film- szerepét. S hadd mondjam el: az még külön öröm számom­ra, hogy egyik filmpartnerem Sallay Tibor szintén a Dé­ryné Színház művésze. Minket itthon már ijeszt a tél. Mesélek a tájról, ahol a nyár lakik. Oké Oroszország... Felvevőgéppel, magnetofon­nal kértem bebocsátást a Rosszija fedélzetére. Szeren­csére megkaptam a kivételes engedélyt. De a sürgető idő­ből mire telik a riporternek? Néhány szokványos kérdés, egy-cgy kép az útra indulók­ról. Azt nem mindig sejti az ember, hogy a szokványos kérdésekre is milyen jó vá­laszokat kaphat, csak megfe­lelő embereket kell kérdezni. Amerikai turistákkal keve­redtem beszélgetésbe a Rosz- szija fedélzetén. Alaposan el- oroszosodtak már. Kinek uk­rán ingje, kinek pionír nyak­kendője volt. S talán egy sem volt már közöttük, akinek a fején ne libegett volna a kau­kázusi pásztor kalap. Interjúm a turistákkal csak néhány percig tartott, de érdemes fel­jegyezni. — Hogyan tetszik önöknek Oroszország? — Azt hiszem sokkal job­ban, mint amennyit a hivata­los Amerika elvár a jenkitől. (Egy diák mondta ezt, sajnos, a nevét nem merte elárulni!) — Sokat hallottak keleti népekről. Vajon fedik-e egy­mást a hallomásaik és a lá­tottak? — Mondja, kedves riporter, maga hisz az újságoknak? — .Tó újságot kellene já­ratnia! — Jó a tanács. Majd meg­fogadom. Egyelőre azonban nem akarok elköltözni az Egyesült Államokból. Ami pedig Oroszországot illeti, bát­ran mondhatom: ilyen sok barátságos, kedves és tehet­séges emberrel még nem ta­lálkoztam. — Szereztek-e barátokat? Egy magas, szőke leány vá­laszolt: IV. — ingyen. Érdemes lenne be­számolni, hogyha ezeket az állami tulajdonokat összegsze­rűen elosztanák, mennyi va­gyona lenne egy szovjet ál­lampolgárnak. AZ UTAZÁS meg­változtatta-e nézeteiket Orosz­országot illetően? Nehezen akadt vállalkozó a kérdésemre. Végül egy fia­talember furakodott oda. — Igen, megváltoztak a né­zeteink. Aki azt mondja, hogy ezek az emberek háborúval akarják agyonütni a világot, az hazudik. Amit mi láttunk, azok a tények mást mutat­nak. Sok kérdésben egy vé­leményünk lehet az oroszo­kéval. Ettől még nem lenne kommunizmus Amerikában. Az interjú végén odaléptem egy mogorva, pipás amerikai­hoz. — Eljön-e még a Szovjet­unióba? Csali mosolygott, ki nem vette volna a pipát a szájá­ból. Ellenszenves volt a tisz­teletlensége. De amit mon­dott: — Oké, Oroszország... Továbbhajózott a Rosszija. Sokáig néztünk a távozó gő­zös után, integettünk az amerikai turistáknak ... Igen, amit az a pipás mon­dott1 Oké Oroszország ... Azt hiszem a józan átlag­amerikainak ez a véleménye. Kék a tenger v. A Marskoj Port déli csücs­kében áll a világítótorony. Sokmázsás köveket mosnak a tenger hullámai és az ár­apály olyan zengést-zúgást te­remt a parton, mintha egy hatalmas gépház motorjai dolgoznának. Időnként áttet­sző testű medúzák lepik el a partmenti vizet. Olyanná vá­lik tőlük a part, mintha át­látszó tejüveg lenne. már csak az emlékein rágó­dik az ember. Meg a tengert bámulja, ahogyan a hullámok játszanak. Jó öreg Csomoje morje. .s, Csomoje morje... Fekete­tenger. — Miért Fekete-tenger? Hi­szen ... — Igen, igen — magyaráz­kodik az apó. Valamikor régen, nagyon régen, még az ükapánk ko­rában, nagyon sok volt erre­felé a háború. Sok ukrán, orosz, grúz vér folyt el a csatákban. Néha még a ten­ger is vörös lett a vértől. A cár atyuska legszebb ezredei vesztek el. Gyász, gyászt kö­vetett. Egyszer a nép megsokallta. Megátkozta a tengert. Ki­mondta rá, hogy legyen fe­kete a tenger. Legyenek fe­keték a hullámai, feketék a kövei, s még a fellegek is, amelyeket délről hoz a szél. De a bölcs öregek azt is ki­mondták, hogy csak akkor le­gyen újra kék, újra tiszta, ha a partjain békességben él­nek a népek, s elűzik a há­ború darazsát a tengertől. — Sokáig ült a népek átka a tengeren. Azért is nézem ón mostanában olyan sokáig a vizet. — S ma milyennek találja, Kovaljov apó? A n fehérszakAllü öreg tétován feltápászkodott. Az ingét körben lehúzogatta. Kézenfogott, mint valami kisgyereket. Vitt, vezetett ma­ga után, ki a Marskoj Port csúcsáig, egészen a világító­torony lábáig. Csak ott szólalt meg. — No, nézd fiam ... Nézd csak, Kék a tenger. Minálunk már kék. Kék, akár a tiszta ég... — x — Kék a tenger. Minket itt­hon már ijeszt a tél. Mesélek a tájról, ahol a nyár lakik. Mesélek, mert ahány ember­rel csak találkoztam, a tenger partján, vagy a Kaukázus vadregényes tájain, mind er­ről beszéltek. Más-más szóval, de ez rejlett a szavukban. Itt megerősödött bennem az az igazság: legyen az ember ha­jóskapitány, haimónikás, mint Jura, idegenvezető, mint Ga­lina, bányász, mint Paál Ist­ván, vagy Vincze Pista — de a maga módján tegyen vala­mit azért, hogy a tenger kék maradjon. Tegyen valamit, hogy a világ minden tengere kék legyen. Számomra — ha nagyon messzire is esik a hazámtól — ezért feledhetetlen ez a tenger — ez a csodás, kékszí­nű tenger! Pásztor Ferenc (Vége) t Megnyitelteik a Szovjet- Filmhete Salgótarjánban ünnepély« keretek között nyitották me a Szovjet Filmhetet. Az ür népi megnyitóra az elmú hét csütörtökén a Novembe 7 filmszínházban került so: amelynek nézőterét zsúfolási megtöltötte a közönség. A ünnepség a magyar- és szo\ jet himnusz hangjaival kea dődött. Majd Kmety Feren a Magyar-Szovjet Baráti Táj saság Elnökségének a névé ben köszöntötte a megjelen teket és méltatta a szovje filmművészet jelentőségét. E után Kojnok Nándor a Sál gótarjáni Városi Tanács Mű velődési Osztályának vezető je mondott ünnepi beszédei Beszédében hangsúlyozta i film óriási jelentőségét, a. emberek tudatformálásában Méltatta a szovjet filmek vi lágviszonylatban elért nagj sikereit. A Szovjet Filmhét ünnep megnyitása alkalmából be mutatták Iván gyermekkori című szovjet filmremeket. A filmmel a szovjet művészei ismét egy maradandót alkot­tak. A megnyitón résztvet közönség a filmet mindvégii nagy érdeklődéssel figyelte és kifejtették azt a vélemé­nyüket, hogy ez a film mél­tán érdemelte a Velencei Filmfesztivál Nagydíját. A Szovjet Filmhét alkal­mából bemutatásra kerülnek még: Egy év kilenc napja Elment a Nap után, Hátha mégis szerelem című filmek. Szavalóverseny lesz a Salgótarjáni Acélárugyárban A Salgótarjáni Acéláru­gyár Művelődési Házának könyvtára és Petőfi színját­szó szakköre november 25-én, vasárnap délelőtt 9 órakor, a Könyvbarát Hónap alkalmá­val rendezi meg kamarater­mében az immár hagyomá­nyossá váló szavalóversenyét, A versenyen, — amelynek célja az öntevékeny előadó­művészet fejlesztése, — a résztvevők egy-egy szabadon választott verset mondhatnak, amelynek szövegét el kell jut­tatni a rendezőséghez. Csaknem 80 (éle gyógynövényt vásároltak az idén a földművesszövetkezetek Megyénkben a pásztói, szé- csényi és a balassagyarmati járásban teremnek meg leg­nagyobb részt a különféle gyógynövények. Az idén ed­dig 76 féle gyógynövényt gyűjtöttek össze és vásárol­tak meg a földművesszövetke­zetek, mintegy 610 ezer forin­tos értékben. — Annyit, és olyanokat: szinte sajnáljuk már, hogy haza kell utazni. Nem tudom, hogy a mi elnökünk miért nem egyezett meg eddig az oroszokkal, hiszen olyan ked­ves emberek. Kár, hogy csak most ismertem meg őket. — Nem furcsa, hogy itt nincsenek milliósok? — Nem hiányoztak. De ér­tem, mire céloz! (Egy ko­moly, középkorú tanárral be­széltem.) Itt, Oroszországban nincsenek nagyon gazdag em­berek, de nincsenek koldusok sem. Azt hiszem ez nagyobb dolog, mint néhány száz ezer karrier. Ragyogó épületeket, kulturált földművelést, hatal­mas gyárakat láttunk. Az embereknek sok dolgot adnak Itt találkoztam Kovaljov apóval. A 90 éves sztaroszta épp olyan, mint a mesék nagy- szakállú apói. Fehér ingben, szalmakalappal, fehér, hosz- szú szakállal maga a megtes­tesült bölcs öregség. Filmezni akartam. Amint ráemeltem a gépet, tiltakozóan emelte fel a kezét. Ugrott volna fel a pádról, takarta az arcát és majdnem faképnél hagyott. — De apó — próbáltam meggyőzni —, olyan szép öreg­ember. — Óh, te bolond. Szépek azok a gyevuskák a korzón. Az ördög se kíváncsi az én fizimiskámra! Nem mondom, hetven éve, amikor granyi- csár voltam, akkor még meg­néztek a szépasszonyok. Most Női nylon harisnya középszálú 60,— Ft. Férfi pamut és flór zokni 10,-------30,— Ft-ig C F érfi nyúlszőr kalapok 112,------ 200,— Ft-ig N ői divattáskák 90,------- 230,— Ft-ig F ormatartó „Yester” női ruha 600,------- 850,— Ft-ig F érfi pantallók, divatszínekben 220,------- 320,— Ft-ig N ői hócipők 115,50 — 140,— Ft-ig Gyermek hócipők 50,------- 135,— Ft-ig N agypárnahuzat 60,------- 106,— Ft-ig D unnahuzat ^ 188.------- 340,— Ft-ig 7 31 Baby télikabát 1-es nagyság 185,— Ft. számonkénti emelkedés 20,— Ft. Leányka télikabát szőrmegal lérral 5-ös nagyság 330,— Ft számonkénti emelkedés 15,— Ft. Fiú télikabát 5-ös nagyság 220,— Ft. számonkénti emelkedés 20,— Ft. _ 736 \

Next

/
Thumbnails
Contents