Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-14 / 91. szám

H68. november 14. NÓGRÁDI NEPÜJSÁG Civódás helyett hasznos, alkotó munkát A z egész országban nagy " elmélyültséggel, apró irászlatekig menően tanulmá­nyozzák a dolgozók a párt VIII. kongresszusára megje­lent nagyjelentőségű pártok- mányt, az irányelveket. Az emberek körében az irányel­vek szellemében kibontakozó­ban van egy egészséges szemlélet: a legjobbat nyújta­ni a munkahelyen. Ez hatja át ma a dolgozókat, ezzel ta­lálkozik az ember lépten- nyomon. És amikor megye- és országszerte ilyen nagy­szerű közszellem uralkodik, akkor nekünk arról kell be­szélni, hogy van egy közsé­günk a szécsényi járásban, Nógrádszakál, ahol mintha nem is a mi világunkban él­nének, civódnak, veszeked­nek, gáncsolják egymást, amelynek az élén Puszta Pál párttitkár és Kesztyűs Zol­tán tsz agronómus áll. Már hosszabb idő óta fenn­áll közöttük a nézeteltérés. A régebbi időben úgy lát­szott, csupán két ember el­lentétéről van szó. De ké­sőbb — miután a veszekedé­sük megbontotta a község rendjét, egyre-másra akado­zott a munka, a tsz-ben meg­romlott a munkafegyelem, a közös vagyonának jogtalan eltulajdonítása is előfordult, — kiderült, hogy ez már több, mint két ember vitája. Ez már az egész falu érdekeit súlyosan romboló vita. S ezért felelősség terheli mindkettő­jüket. A párt járási végrehajtó bizottsága ismeri a Nógrád­szakál községben kialakult helyzetet. Több ízben meg­bízottjai segítségével vizsgá­latot is tartott. A község két vezetőjét megpróbálták jobb belátásra bírni, akik ígéretet is tettek, változtatnak maga­tartásukon. De alig múlt né­hány hét, folytatták a vesze­kedést. Napjainkban azután tetőfokára emelkedett az el­lentét. Olyannyira, hogy elma­radtak az őszi vetéssel, nyug­talanítják a dolgozókat és már van olyan megjegyzés is egy­néhány tsz-tag részéről: ha ez így megy, elhagyjuk a tsz-gazdaságot. A megyei ve­zetéstől kezdve, a járási ve­zetésig egészen jelentős erő­ket kötnek le a vizsgálatok, a bókítgetések és vonnak el embereket más, fontosabb Máskaitoktól. Ez így tovább Leány a talpán Bugyi Irén a palotási Má­jus 1 Termelőszövetkezet szo­cialista címért küzdő növény- termesztési brigádjának leg­fiatalabb tagja. Mindössze 18 éves és a brigád idősebb asz- szonytagjai csak a legjobba­kat mondják róla. Rendsze­resen részt vesz a közös munkában és munkaegységei­nek száma mintegy 130—140 között van. A közösben végzett munka mellett a brigád tagjai, köz­tük ' Bugyi Irén is. rendsze­resen képezi magát, a tél folyamán valamennyien szak­mai és politikai oktatáson vesznek részt. nem mehet, ilyen magatar­tást senki nem engedhet meg magának. Emberek között előfordul­nak nézeteltérések és a nézet- eltéréseket egymás közötti vi­tában helyes tisztázni. De ha ezek a viták a személyeske­désbe sekélyesednek, akkor már helytelenek. Nógrádsza- kálban pedig ez így van. Minden elvi alapot nélkülöz a két ember vitája. Hatalmi céloktól hajtva szennyezik egymást olyan mélyre süly- lyedve, hogy legutóbb Pusz­ta Pál intézkedésére az ag­ronómus köpött egyet, Pusz­ta pedig az agromómust sa­ját lakásán sértegette. A veszekedés abból in- “ dúlt, hogy az agronó­mus kifogást emelt az ellen, hogy Puszta a cséplőgép alól el akarta vinni az ocsút. És ebben az agronómusnak iga­za is volt. Azzal folytatódott, hogy Puszta Pál ettől kezd­ve kifogásolta az agronó­mus minden intézkedését, a tagság körében igyekezett őt lejáratni. Igaz, Kesztyűs dúr- va, türelmetlen magatartásá­val alapot is szolgáltatott eh­hez. Nagyon elmérgesedett, ál­datlan a helyzet Nógrádsza- kálban. És mivel ez a hely­zet megrontotta a község közhangulatát, zavarja a kör­nyező községek munkáját is, a legrövidebb időn belül pon­tot kell rá tenni. Nagyon ke­mény, határozott intézkedé­sek szükségesek. Elsősorban is egy sor mulasztást pótolni kell. Ezidáig sem a pártalap- szervezet, sem a tanács még csak nem is próbálkozott, hogy erélyesen rendreutasítsa a veszekedőket. És ezért a pártvezetőséget is felelősség terheli. Engedték, hogy a párttitkár személyeskedjen és ahelyett, hogy a megbízatásá­val járó kötelességét végezte volna: segítette, nevelte, ta­nította volna a fiatal agronó- must, szabálytalankodott, en­gedte magát befolyásolni rosszindulatú embereknek, csoportokat gyűjtött maga kö­ré, s megbontotta a falu egy­ségét. Ezek után hogyan te­kintsenek fel rá a falu dol­gozói? Teremtsenek rendet a ta­nácsnál is. Ismerték az ügyet. El is ítélték magukban, de még arra sem fordítottak erőt, hogy tancsülésen, vagy vb. ülésen megtárgyalják és álla­mi vonalon is intézkedéseket tegyenek, elsősorban az ag- ronómust illetően. És ez a járási tanács vb. munkájának fogyatékosságát is mutatja. Nem, ez így nem mehet. Ismerjék már fel Nógrádsza­kál ban is, hogy ami ott fo­lyik, az a nagyüzemi mező- gazdaság megszilárdítása el­leni vétség. Nógrádszakálban az emberek békében akarnak élni, dolgozni. Munkájuk után megfelelő jövedelmet akar­nak maguknak biztosítani. De ha a vezetők civódnak, hogyan sikerülhet? Megbom­lik a rend, megakad a szö­vetkezeti munka és ez már az egész falu ügyévé nő. Egy egész falu ügye pedig mind­annyiunk ügye kell legyen. Azt mondtuk az elején, ** hogy országszerte a kongresszusra való készülő­dés, a lázas alkotó munka hatja át az embereket. Nóg­rádszakálban is becsületes, szorgalmas emberek élnek. Ők is szeretnének az ország dolgozóival együtt hasznosat alkotni. Közös erővel szakít­sanak tehát a nézeteltérések­kel, és egyetértésben lássanak hozzá a munkához, hiszen az igazi örömet a hasznosat alkotó munka adja. Bobál Gyula Sokat építkeztek, növelték az árutermelést Balassagyarmaton Jelentősen gazdagodott az idén a balassagyarmati Palóc Föld Termelőszövetkezet. Fel­építettek egy 100 férőhelyes tehénistállót, egy 80 férő­helyes növendékistállót és egy 5 ezer férőhelyes baromfiólat. Ezekhez az építkezésekhez hi­telt kaptak, de saját erőből is építettek egy csaknem 60 darab befogadóképességű ló­istállót és egy 8 vagonos ku- koricagórét. Emellett csak­nem 10 darab különféle mun­kagépet és egyéb kiegészítő munkaeszközt vásároltak. Fel­építették még az idén a da­rabolóházat és kaptak egv hídmérleget is. Mindezek megkönnyítik a gazdálkodást, Földindulás a szorospataki művelődési otthonban A szorospataki művelődési otthon lelkes színjátszó együt­tese szorgalmas előkészületek után nagysikerű előadást tartott. A csoport Szél István rendezésében bemutatta Ko- dolányi János: Földindulás című háromfelvonásos drá­máját, amely a harmincas években valamennyi színpa­dunkat bejárta, s az útnyi- tók sorában legjobb realista faluszemléletű műveink közé tartozik. A szorospataki színjátszók igaz átérzéssel vitték színre a darabot, s különösen kitűnt tehetséges játékával Szabó Lajosné. Szél István, Masze- lcovják Istvánná és Szabó La­jos. köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik szeretett feleségem és édesanyánk ko­rai halála alkalmával szívből osztoztak mély fájdalmunk­ban, ezúton mondunk köszö­netét Dániel József és gyermekei hiszen kevesebb a gond az állatok elhelyezésével, s a tartási körülmények meg- javulásával jobb eredmények is várhatók az állattenyész­tésből. A szövetkezetiek azonban nemcsak kaptak, hanem ad­tak is az idén. Növelték az árutermelésüket is. Többek között említésre méltó, hogy folyamatosan javul a tej­termelés, s az istállóátlag je­lenleg 53 darab tehén után számítva 3376 liter. A szer­ződéses termelés keretében lekötött 300 darab sertésből 200 db-ot, a 11 ezer darab ba­romfiból 8 ezer darabot már értékesítettek. A számítások szerint a sertés értékesítési tervet több mint 100 darab­bal túlteljesítik. Otthonra talált az r „UJ Gondoskodtak az állatállo­mány téli áttelel tetősének za­vartalanságáról is. Csaknem 1650 mázsa rétiszénát, több mint 500 mázsa pillangós­szénát, 1900 mázsa abrakta­karmányt, majdnem 1900 má­zsa lédús takarmányt és több mint 4 ezer mázsa takarmány­szalmát tároltak. A terv, amely a következő év gazdálkodásának szab irányt Romhányban, a II. Rá­kóczi Termelőszövetkezetben, már jóváhagyták a járási szakemberek. Most már csak az van hátra, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok összessé­ge, a közgyűlés döntsön, a kö­zösség törvényévé emelje azt. S ahogy a szövetkezetben mondják, a jövő év gazdál­kodása már nemcsak abban tér majd el a korábbi éveké­től, hogy az eddigi 50 hold helyett az idei őszön már 300 holdon vetettek nagyhozamú külföldi búzafajtákat, vagy a tehénállomány az idei 100 helyett a jövő évben már 120 lesz. A kialakuló nagyüzemi jelleg mellett egyre inkább jellemzőjévé válik Romhány­ban is a mezőgazdasági ter­melésnek, a korábbi ösztönös gazdálkodás helyett a tudatos cselekvés, a tudatos tett. Kristyóri Dezsővel a ter­melőszövetkezet mezőgazdá­szával beszélgettünk ezekről a dolgokról. Az ablakon át láttuk az utca egy részét, amelyen a kukoricával meg­rakott szekerek előtt lovak poroszkáltak, ökrök cammog­tak. Vitték haza a tagok a prémiumban kapott kukori­cát. Azóta a termelőszövetke­zetben, a sikeres vetési mun­ka után már befejezték a ka­pások betakarítását is és most a traktorok már mélyen forgatják a földet, hogy a jö­vő esztendőben még több le­gyen a kukorica, a burgonya, a cukorrépa. A beszélgetés azonban, amit akkor folytat­tunk a mezőgazdásszal, úgy gondolom még nem vesztette aktualitását, érdemes vissza­térni rá. Azt mondta akkor a mező­gazdász: — Nálunk az idei év volt az, amikor megtörtént a for­dulat, hogy a termelőszövet­kezet vezetősége, a brigádve- zetök, amikor a következő év tervét beszéltük meg síkra- szálltak az újért... S meséli egy esztendeje még bizony a szövetkezet ve­zetőit is meg kellett győzni arról, hogy az intenzív búza­fajták mennyire meghálálják a gondoskodást. Az idén több mint 22 mázsát takarítottak be holdanként a szovjet Be- zosztájából. S jövőre már 300 holdat aratnak belőle. — Vagy itt van a cukorré­pa és a kukorica — magya­rázta. — Tavaly még sokan nem értették meg a szövetke­zetben, miért kell a cukorré­pánál 65—70 ezer tő holdan­ként, s hogy a gyakorlatban legalább 40 mázsás átlagter­mést jelent, ha a kukoricá­nál 20 ezerre növeljük a hol- dankénti tőszámot... A termelőszövetkezetben az idén éppen ezekből adódóan a növénytermesztés jelentős összeggel túlteljesíti tervét. Az állattenyésztésben azonban még gondot okozott Romhál ban az idén is, a hozam növelése, a gazdaságos áll tenyésztés. — Jövőre 900 literrel em jük az egy tehénre jutó i tejhozamot... így szám juk: a jelenlegi mennyit csak éppen arra elég, he fedezzük az előállítási költ geket. Jövedelemről ilyen I rülmények között szó s lehet... S a takarmányt eml amellyel a következő évfc már gyökeres fordulatot i nek el ezen a téren is. A lókukoricával az idén kísi letet végeztek. A Lókos pa ján 10—12 méteres sávban talajt egyméter mélységű megmozgatták, s a megfeli előkészületek után silókuko cát tettek a földbe. Az erí mény 200 mázsa termés egy len holdon. S a tervekkel együtt bess lik meg a termelőszövetkezi ben a végrehajtás módját a munkaszervezést, s anyagi ösztönzést. Mert, ho a vezetők komolyabban \ szik munkájukat, mint tava egészen más a tagok műnk hoz való viszonya is. S ho ez így van: tervezhetik oly feladatok megvalósítását m a következő évben, amely jelentősen előbbre viszik szövetkezeti gazdálkodá növelik a közösben dolgo tagok jövedelmét is. Vincze Istvánná Tervet dolgoztak ki a szécsényi kastély hasznosítására Szécsény községben a XVII. század második felében a Forgács család épített a vár falaira egy szép barokk stilű kastélyt. A kastély a második világháborúban nem szenve­dett súlyosabb károkat, csu­pán megrongálódott a tető- szerkezet és a kastély belső részét rongálták meg. Az el­múlt napokban a Hazafias Népfront községi elnöksége akcióbizottságot szervezett, amely egyéb más fontos fe­ladaton kívül tervbe vette a kastély pusztulástól való meg­mentését és annak célszerű felhasználását. Az akcióbizott­ság munkájába bekapcsolódott a községi tanács is. Helyszíni szemlét tartottak és megálla­pították, hogy időszerűvé vált a kastély rendbetétele és en­nek közhasználatra való for­dítása. Tervet dolgoztak ki, amely szerint az emelet egyik szár­nyában nyerne elhelyezést a KISZ, az úttörő otthon, a köz­ségi könyvtár, olvasó termek­kel, televíziós terem és két előadóterem. Az emelet másik szárnyában helyeznék el a fel­nőttek szórakozását szolgáló klubhelyiségeket és sakkozás­ra és ping-pongozásra alkal­mas szobákat. A község öre­gebb korosztályairól sem fe­ledkeznének meg, mert ré­szükre külön klubhelyiséget létesítenek a kastélyon belül. A kastélyban van egy nagy terem, amelyet a fiatalság ré­szére táncesték és különböző családi ünnepélyek: menyeg­ző, névadó és a többi rende­zésére tennék alkalmassá. A földszinten helyeznék el a helyi múzeumot, amely helytörténeti emlékeken kívül a külföldön is ismertté vált palóc háziipari szövetkezet termékeit egy palóc szobában mutatnák be. Lehetővé teszik, hogy társas utazáson résztve­vő vendégek emléket vásárol­hassanak ebből. A földszinten terveznek egy kiállítótermet, zenetermet, tornatermet, kett három turista szobát és ej konyhát. A tervek megvalósítására: Országos Műemlék Felügyel ség másfél millió forintot b csátott a község rendelkezés re. Emellett a község dolgoz is különböző társadalmi műi kákát vállalnak, **♦ *!♦ ♦!* *!* *1* *1* *1* *1* «£♦ ♦**«$* «$*♦$» < Séta az i országban Apróhirdetések Fajtiszta, szép daxli (tacskó) kölykök kaphatók. Lőwy, Salgó­tarján, Karancs u. 4. (738) Eladó Moszkvics 402-es, új mo­torral, 10 000 km-t futott. Állat­orvos, Litke. Telefon: 1. sz. (739) Kézírásból megbízható jellem­rajzot, lélektani analízist ad, le- vélileg is Szabó Sándor Írásszak­értő, Budapest, VIII., Népszínház utca 17. (735) Dr. Tiszai Zoltán, rendelőinté­zeti belgyógyász főorvos és dr. Samu István, kórházi Ideggyó­gyász főorvos f. év nov. 1-től belgyógyászati és Ideggyógyá­szati orvosi magánrendelőt nyit­nak Balassagyarmat, Óváros tér 4. sz. alatt. Belgyógyászati rende­lés: hétköznap du. fél 2-2 és fél 8-7 óráig. Vasárnap de. 11-13 óráig. Ideggyógyászati rendelés hétköznap, csütörtök kivételével du. 4-5, vasárnap de. 10-11 óráig. (721) Figyelem! Figyelem I A Nógrád megyei Kézmű­ipari Vállalat vállal modern fazonokat, javításokat és átalakításokat, valamint alkalmi ruhát 24 órán belül készít KERESSE FEL FIÓKJAINKAT Salgótarján, Rákóczi út 17 sz. Salgótarján, Rákóczi út 222. sz. alatt. Nagybátony, Bányaváros. Minden igényt kielégítő pon­tos, ízléses munkával várjuk kedves megrendelőinket. 741 .1, Vajon járhattak-e volna ❖annakidején Károlyi gróf £parkjában, kastélyában az <• egyszerű parasztemberek? '^Beléphettek-e a galyatetői, ikékesi üdülőbe, vagy a *Parádsasvári Üveggyárba? .'.Talán furcsa, hogy eny­ingire elemi iskolás ez a kérdés, amelyre annyira *egyértelmű a válasz: nem! % Egy levelet olvastam el ia napokban, amelyet szö- % vetkezeti tagok írtak a szerke sztőségünkne k és farról számoltak be, hogy é-október végén üdülni vol- %tak Párádon. Az üdülés iideje alatt kirándultak a £Mátrába, jártak a Kéke- %lsen, sétáltak Eger utcáin. ❖ Elvitték őket a Parád- %sasvári Üveggyárba, a bi­ttres Károlyi kastélyba és *£megtekintették a recski ércbányászok munkáját is. * Gyuka Feri bácsi, Kon- J'.derla Etelka a sóshartyá- *ni Gyuri bácsi, a vanyar- %ci vígkedélyű Korbély bá- •>csi, a nagyoroszi Veszeti %bácsi és még sokan má- *sok már otthon mesélik az £élményeket és mondogat­ják, hogy igaza volt an- %nak, aki felhívta a figye­lmüket: lépjenek be az ön­segélyező csoportba. Mert .'.van miről mesélniök. "íj Mint hírlik, a parádi .♦.üdülők példájára már új * tagokkal is gazdagodtak az *önsegélyező csoportok, *akik szeretnének eljutni az ország szép tájaira, ■ ulaz- ni, pihenni. Ma már mind-. '$fezt megtehetik. S ez az' iüdülés is azt bizonyítja,', £érdemes összefogni, egy-' *mást segíteni, hogy min-] *den idős és fiatal szövet•* ékezeti tag eljusson oda,', %ahová régen csak a vá-- igyaik szánhattak, i - Pá —:

Next

/
Thumbnails
Contents