Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)
1962-11-10 / 90. szám
4 NÓGRÁDI NEPOJSÁO 1962. november 10. HUMOR GONDOS MAMA — Hallottál már ilyet? Azt mondják, hogy szemellenzősek vagyunk! (Fülöp György rajza) NYUGATNÉMET „SAJTÓSZABADSÁG” Szólj igazat, betörik a Spiegelt!... J (Toncz Tibor rajza) Az orvosnál Orvos: — önt az ital viszi a sírba. Paciens: — Mindig ittam, s látja; a hetvenedik életévemet is megértem. Orvos: — Ha nem ivott volna, már kilencven is lehetne. őszinteség Vendég a pincérhez: — Mondja, biztos abban, hogy ez a hal friss? — Nem tudom, uram. Mindössze egy hete dolgozom itt. Óvatosság — Hé, rendőr, öt perccel ezelőtt egy rabló elvette a karórámat! — Miért nem kiáltott nyomban segítségért? — Féltem kitátani a számat, ugyanis négy aranyfogam van. Jellemazonosság Egy absztrakt festő felesége meséli barátnőjének: — Nagyszerűen megértjük egymást a férjemmel, Ö fest, én meg az ebédet főzöm. Később aztán kölcsönösen kitaláljuk, ki mit akart csinálni. Nem hallani Az idegenvezető a turista- csoportnak magyarázza: — Ha a hölgyek egy percre abbahagyják a beszélgetést, hallani fogiák a Niagara rettenetes zúgását... <jj ID0NSÄG! a STEREÓ—MIKRÖMA fényképezőgép. Stereo-Mikroma gép készenléti tokkal Stereo vágó Stereo néző 6 koronggal 1600,— forint Eredeti AGFA Mikroma fekte-fehér és színes film kapható 01 F0TÉRT! 7 32 Egységes kultúrmunkát falvainkban Háziasszonyok klubja Mizserfán Mizserfán megalakították a háziasszonyok klubját, melynek célja a háztartásban tevékenykedő asszonyok művelődésének elősegítése. A klub rendezT4gnyeken kézimunkázással, varrással foglalkozó asszonyoknak minden alkalommal TIT előadó tart előadást valamilyen, a nőket érintő kérdésről. Kívánságlista alapján állították össze az őszi-téli klubfoglalkozások programját.{ így előadásokat hallgatnak majd az asszonyok a csodákról és babonákról, a filmről, a nők egészségvédelméről, a családi élet erkölcsi problémáiról, a nagyvilág eseményeiről, a családban történő munkára nevelésről, fertőző betegségekkel kapcsolatos tudnivalókról és még egy sor egyéb, az asszonyokat közvetlenül is érdeklő megismerni valóról. A tervek szerint az asszonyok két alkalommal kézimunkakiállítást szerveznek; KISZ-fialalok selejtezik az irattárak anyagát A Könnyűipari Minisztérium MÉH iroda és a KISZ Központi Bizottság közös megállapodása alapján a KISZ Pest megyei Bizottsága felhívással fordult Nógrád megye KISZ-szervezeteihez, hogy vegyenek részt munkahelyük (intézmények, üzemek stb.) irattárainak selejtezésében. A KISZ KB látva a papír- hulladék — ezen belül az irattári selejtezésből fakadó nemespapír hulladék — begyűjtésének népgazdasági szinten jelentkező fontosságát, versenyt kezdeményezett a munkában élenjáró KISZ alapszervezetek díjazására. A november elseje és 1963 március 31-e között zajló versenyben a legtöbb begyűjtött irattári anyagot és a folyamatosan végzett selejtezési munkát jutalmazzák. A megye területén folyó verseny díjai: I. díj 1200 forint, II. díj 800 forint, III. díj 600 forint és IV. díj 400 forint. A verseny díjakon kívül minden alapszervezet a papírmennyiség ellenértékének 40 százalékában részesül. Kulturális életünk legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak a közelmúltban művelődési szerveink a megyei tanács nagytermében megtartott egész napos értekezleten. Az ülésen Molnár Pál elvtárs vitaindító beszéde bevezetőjeként az MSZMP VIII. kongresszusa gazdasági és művelődéspolitikai irányelveit, majd az ebből adódó feladatokat ismertette. — Ahhoz, hogy búzából elérhessük a 11 mázsa átlagot — mondotta többek között — hogy az Ipoly és Zagyva vizét kellően fel tudjuk használni öntözésre, hogy agrotechnikánk a megfelelő fejlettséget elérje, hogy a megvásárolt drága gépek ne romoljanak el a hozzá nem értő kezelés miatt, mindezekhez a tudomány széles körű alkalmazása szükséges. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban a lehető legrövidebb időn belül százezer szakképzett munkaerőt kell beállítani. A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy az analfabétizmus teljes megszüntetéséért, a falusi emberek általános műveltségének gyarapításáért igen sokat tehetnek a művelődésügyi dolgozók. — Jó eredményt értünk el az egy falu — egy könyvtár mozgalomban, mert a népművelési munkások mellett igen sok segítséget kaptunk a tömegszervezetektől is — folytatta tovább Molnár elvtárs, majd a MÉSZÖV érdemeiről szólt és a falusi "földművesszövetkezetekéről, amelyek újonnan vásárolt könyvekkel, s a tulajdonukat képező könyvállomány átadásával siettek a falusi könyvtárak segítségére. Ami még itt problémát jelent az, hogy nagyobb gondot kell tanúsítani a falusi könyvtárakban szereplő művek megválogatá- sánáL Ezek után Molnár elvtárs a népművelési tennivalókról szólt. Elmondotta, hogy a megyei művelődésügyi osztály terve nem megfelelő, a gyakorlati élettől elvonatkoztatott, nem veszi figyelembe a falusi lakosság valóságos igényeit. Ebből következik aztán, hogy az ismeretterjesztő előadásoknak, a termelőszövetkezeti akadémiáknak, a szövetkezeti téli estéknek csak igen kis hányada érte el célját, foglalkozott a parasztságot érdeklő, a termelést elősegítő tematikával. A célt olyan helyeken sikerült elérni, mint például Ipolyvecén is, ahol a mező- gazdasági szakemberek segítségét kérték, és a helyi adottságoknak megfelelően a községet igen érzékenyen érintő epertermesztésről is tartottak előadást. Molnár elvtárs előadása befejező részében arról szólt, hogy az előttünk álló feladatok megvalósításában igen kevés eredményről adhatnánk számot, ha csak a népművelés dolgozóira támaszkodnánk. A cél: egységes művelődési munka kialakítása a falvakban, közösen a mező- gazdasági osztályokkal, a termelőszövetkezetek most megválasztandó kultúrfelelősei- vel, a tömegszervezetekkel, a tanácsok vezetőségével, a könyvtárakkal, a TIT-tel és a MOKÉP-pel. Az együttes erőfeszítés bizonyára meghozza gyümölcsét. A vitaindító beszéd elhangzása után Iványi Ödön, a megyei könyvtár vezetője hozzászólásában irodalmi színpa- -----N ovember 19-én, már a karácsonyi nagyvásár előkészítéseként, játékkiállítás nyíliK a salgótarjáni Állami Áruházban, amely nyitva lesz egészen karácsonyig, s a kiállított játékokat meg is lehet vásárolni. Az áruház egyébként sok szép játékkal kedveskedik ez idén is a gyermekeknek. Sok játék érdok szervezését javasolta a községekben. Molnár Sándor, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője a téli traktoros oktatás propagálását, szervezését, az ezüst- kalászos tanfolyamokon az új agrotechnikai eljárások ismertetésének szükségességét hangsúlyozta. Havas Péter elvtárs, a megyei tanács agitációs és propaganda osztályának vezetője arról szólt, hogy a népművelők ismerjék meg a mezőgazdaság területét és így igyekezzenek megszüntetni megyénk ismeretterjesztő munkájában a még ma is meglévő „fehér foltok”-at. A SZÖ- VOSZ részéről Mészáros István azt fejtegette, hogy a földművesszövetkezeteknek nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális igényeit is kötelesek kielégíteni a falun. — Az anyagi alap — mint mondotta — megvan ehhez, a szövetkezeti mozgalom évenként 6 millió forintot fordít kulturális célokra. A fent említetteken kívül Kovács József, az acélárugyári művelődési otthon igazgatója a kultúrfelelősök tapasztalatcseréjét javasolta. A tanácskozás résztvevői ezután mezőgazdasági kisfil- meket tekintettek meg a salgótarjáni November 7 Filmszínházban, majd Géczi János, a megyei tanács elnök- helyettese zárta be a művelődési értekezletet. kezett az NDK-ból, Lengyel- országból, Csehszlovákiából, Kínából. Bizonyára népszerűek lesznek az NDK xilo- fonozó babái, a kínai elemmel működő autók. Mintegy 750 ezer forint értékű játék van máris az áruház raktáraiban, amelyet a nagy szezon idejére egymillió forintra emelnek; Ját-ékkiállíf-ás a salgótarjáni1 Állami Áruházban ■ tárj még. Két percet y csak, amíg a hajam kontyba tűzöm. Pedig igazán korán keltem. De az a Juliska néni annyit karatyolt itt össze: hogy azért jól felöltözzek, vigyek pokrócot, ennivalót meg bőven. — Van minden. Figyeld majd meg ezt a szervezést: Zoli bácsi érti a módját. —Zoii bácsi, már indulhatunk is és a híres Zoli bácsi egy csók erejéig sem használta ki ezt a leánylakás adta alkalmat... Csókolom Juliska néni, este a fél nyolcassal jövök. — Ki tudna téged kiszámítani, Kicsi? Máskor meg azt mondtad, hogy a kamaszok nyalják állandóan egymást. — Az máskor volt, de mi már egy hete nem találkoztunk pajtikám. Ehol van ni, éppen hogy elértük a kisvil- larnost. S mennyi kiránduló! — Mert ragyogó idő van s lehet, hogy az idén utoljára. — Hol vannak a társaid? — Pistáék kimentek tegnap, munka után. Mire felérünk a hegyre, már bográcsossal vgrnák. Meglátod, milyen karakán brigád a miénk. —S van ott valami ház, ahol aludtak? — Sátrat vittek magukkal, s tábortüzet csináltak, legalábbis ezt zengték be nekem. — Ha ezt mondod a múltkor Zoli! Micsoda romantikus lett volna! Hiszen én is csak egyig tanítottam tegnap. — Ilyesmi rossz híredet keltheti tudod, milyen pletykás a falusi nép. Meg ez a te Juliska nénid. — Lári-fári. Négy fiúval csak nem hoznak össze. Különben is, Juliska néni ismer engem, már második éve lakója vagyok. — Nem tudom, mit mondanak, majd ha a jövő héten két napig leszel oda velem anyáméknál. Tudod, hogy megírtam már nekik? Elküldtem a fényképed is... Viszem a tanítónö-mennyasszonyo- mat, vigyis a leendőt, Tisza- parti otthonunkba háztűzné- zőbe. — Kedvesem! Várom ezt a találkozást. Megszeretnek-e majd? A Balatonnál megismert lányt, akinek senkije, semmije nincs. — Akinek mindene van, ami szép, ami jó. S akinek már valakije is van. Nemde? — De, de... és ha tovább enyelgünk, elvisz a villamos s kutyagolhatunk vissza. — Hopp, igen itt kiszállunk. Szabad a karját, hölgyem. Azért ne kacagjon ki. Innen egy félóra gyaloglás föl az erdei csapáson. — Utólérsz-e? Fogj meg hát, te hős brigadéros!!.. Na, hogyne, ha én is akartam. Micsoda levegő! De jó, hogy ide hoztál. Zoli, Zotyikám, persze, hogy nem kell sietnünk. Nézd, ott egy kis tisztásra rásüt a nap, pihenjük ki ezt a szaladást. — Kicsi, én sohse hittem volna,... — Mit csacsi? Hogy szerelmes leszel? Hogy most rögtön összekócolom a hajad, s én mondom neked: minél előbb a feleséged akarok lenni? Hogy... hát ezt az ölelést vártam már otthon is. — Ne menjünk még. — Jó maradjunk hát... Amott egy tarka Mátyás-madár leselkedik. )o( P ista, nézd csak jönnek. Csinos fruska, mi? — Csak semmi ájuldozás. Neked a városban, is minden malteroslány csinos kis fruska, csini-baba. Vigyázz a szádra, meg a szemedre, mert Zoli nem sokat gatyázik Hozz csak még egy marék gallyat. Pali halljuk üdvrivalgásodat. — Hollarihooó... hollarihi- hooó... Már integetnek. Na. öccse, most nem traktálhatsz akármilyen kozmás kajával... Az erdő indiánjai köszöntik a körükbe érkező sáppadt arcokat: a szépséges úrnőt és a. daliás kapitányt. — Ne hülyéskedj, te főce- remóniamester. Nézd Marika, ez itt az én brigádom: Mákos Pali, Zsurzs Pista, szakácsunk, s a langáléta mindenes Pólyák Guszti. Valamennyi első osztályú sokszorosan kitüntetett kőműves, velem együtt cégünk büszkeségei. — Szervusztok fiúk. Zoli sokat beszélt rólatok, remélem, mindannyian jó barátok leszünk. Micsoda illat! — Na, Pista, ezzel már sikered van — míg az ízét meg nem kóstoljuk. — Kóstolhatjátok máris, Pali rögtön tálal. — Guszti, önts már vizet a tenyerünkbe, bort meg a poharakba. — Ezt a felkészülést! — Mondtam ugye, hogy nagy erdei ünnep készül tiszteletünkre. — Igazán kedvesek vagytok, de hát itt mindannyian egyformán ünnepelünk ma, találkozásunk örömére... Én bizony nem tudok ilyen finom gulyást főzni. — A legényszálláson is Pista kotyvasztgatja vacsoráinkat, persze kevesebb gondossággal, mint most. — Jó, majd máskor én megyek moziba, ti pedig hagymát pucoltok. — Mondd csak Pali, mi a mai program? — Brigádvezető szaktárs jelentem: reggeli után még egy-egy pohár bor, majd irány a tető a meredek oldalról túrista módra. Egyedül Guszti marad itt a táborhely őrzésére, míg mi fölérünk. Onnan már ide látunk, s mivel ő a legjobb hegymászó, csak akkor indul utánunk, ha intünk neki. Fent a sziklák közt kövi rózsát szedünk megbeszélés szerint Marika sziklakertjéhez. A nagy tölgy tövében rókalyukba ásunk, hátha most szerencsénk lesz. Napoz-