Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-10 / 90. szám

2

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1962. november 10.

A túlteljesített vállalás

Egy szocialista brigád gondjaiból

K

EKEK EGY ESZTENDEIG törték a fejüket,

hogy ezt a vállalást hogyan teljesítsék. Pedig amikor felírták a többi közé, mindenki azt mondta rá, ez lesz a legkönnyebb. Közben teljesítettek minden kulturális vállalásukat. politikai oktatás a valamennyi eljár, van aki a techikumot végzi, más más ként képezi magát, többször voltak együtt moziban, .egyik társukhoz televíziós előadásokra jártak, sőt a brigád egyik tagja, aki sem írni, sem olvasni nem tudott, azóta a »erét leírja, s az első osztályos könyvet már silabizália,

— s ez, ez a legkönnyebb vállalás ottmaradt a papíron kipinálatlanul. November .hetediké meg igencsak közel- gett. a brigád éves vállalása letelik vele, s ha ezt az utolsót nem teljesítik, oda a szocialista cím. Mitévők legyenek?

A Nógrád megyei Bánya- és Bpítőanyagipari V. központjába», — Zagyvapálfalván, jól felszerelt gépműhely is van. Ebben dolgozik Szuh Vilmos, immár szocialista brigádja, számszerint tizennégy ember: lakatosok, kovácsok, eszterga- lyosok, asztalosok, kőművesek; ami lényeges iparos munka előadódik a vállalatnál, azt mi összehozzuk, — így jellemzik saját munkájukat. Szóval fontos brigád, amolyan mindenes. Hivatalosan gépjavítónak nevezik, de kerül ki a kezűk alól sok minden egyéb

megfogják a munkát, nem szalad el előlük. Az Acélárugyár stadionjához épített gőztávvezetékhez például ők csinálták a támasztó oszlopokat, a hideghengermű daruhídja is az ü kezük nyomát őrzi. Hogy a vállalat forint terve most az ev vege felé rendben legyen, Pásztora a kőfűrésztelepre is adtak embert, pedig az nem szakmunka, de hát ki nézi azt olyankor, mikor a vállalatnak násznál vele. Egyszóval: nemcsak törekvő társaság ez; de a vállalat érdekeivel is eggyéíörrott kis kollektíva.

A UROL VOLTAK NEVE"**■ ZETES—K. mindig, hogyha valamibe belefogtak, azt végrehajtották. így került bele a vállalásba Csonka József tanítása is, akinél ugyancsak szükség volt erre a hagyományos kitartásra. Csonka a környék híres prímása. írni. olvasni meg nem tudott Nyolc gyereke közül, aki iskolába jár, már lepipálja apját a tudásban, s hát ez így nem mehet — döntött a brigád. El is határozták, hogy kitanítják a harminnyolc éves embert. Munkaszünetben, munkaidő után valaki mindig ott termett mellette — beosztották egymásközt, hogy kicsoda — s előkerült a kréta, táblának jó volt egy vaslemez, s gyerünk: a magánhangzók, meg a mássalhangzók rendre felkerültek a táblára. Másnap jött a felelés. Kezdetben bizony többet felejtett a tanítvány, mint amennyit megtanult. Szidták, korholták. Most már kacagva mesélik, hogy mén nyaklevest is kanott a ■»nebuló«. Valamelyik emlékezett iskolás korából, hogy ez használt neki. Miért nem tanulsz — leckéztették — nem szégvelled magad? Csonka kétségbeesetten és bűntudatosan védekezett: — Hát, hogy tudnék én otthon tanulni, mikor nvolc gyerek sivalkodik a szobában. Én magolok, az egyik gyerek tsír, a másik nevetgél. Odamegyek ahhoz, amelyik sír. kérdem, te mért bővsz kicsim? Mire az nevet, a másik bömböl. Hát lehet így tanulni?'

Aztán a művezetőjük, Vörös Lajos, valahogy elmesélte nővérének ezeket a tanítási módszereket. Kalocsai Jenő- né, a pálfalvai iskola nevelője

— megérdemli, hogy itt szerepeljen a neve — kétségbeesetten felkiáltott: — Nyaklevest felnőtt embernek?! Csak tréfából' Még tréfából sem! A kicsit sem tanítia írni így senki. Azonnal állítsátok le ezeket a módszereket. — No és

akkor, mi lesz? — Majd én, bízzátok rám!

Azóta bejár a műhelybe Kalocsainé. Az ő érdeme, ha •Csonka József már nem írás- tudatlan.

/

A MÁSIK, AMIRE BÜSZKÉK, hogy olyan jó, makulátlan a közösség. Nem engedik, hogy köztük bármilyen civódás keletkezzen. Annak olyan erősnek kell maradni, mini amikor a 72 éves Bakos Simont búcsúztatták nyugdíjba vonulásakor. Hogy miért, 72 éves korában ment Bakos Simon kovács nyugdíjba, annak külön története volna, most csak az a fontos, 72 éves korára sem szívesen ment: azóta is be-be jár. Mondják, még ma is olyan hangversenyt lejátszik az üllőn, hogy a filharmónia sem különbet, birkózni is akárkivel kiáll, még a lányokkal is elcicázik. De hát egyszer csak el kell menni nyugdíjba, nem? Hát ez is probléma volt: csak úgy »»szárazon« ilyesmi nem mehet végbe. Ha meg nem szárazon megy a búcsúztatás, ahhoz meg pénz szükséges. Fogták, s munkaidő után kiraktak néhány vagont, annak munkadíjából futotta ajándékra is az öregnek, meg jutott itókára is. erre-ar- ra. Úgy, hogy szépen búcsúztak az öreg kovácstól.

Hanem most veszem észre, nem itt kezdtem, s messzire kalandoztam. No, igen, az a kriminális vállalás. Tudniillik: a brigád irodalmi előadást hallgat meg, így szólt a vállalás pontja. És ez idáig rendben is volna. De ki tartsa az előadást és miről? Hónapokig rontotta a hangulatukat, valahányszor eszükbe jutott. Már a főmérnököt is kérték, tartaná meg. De az elhárította magától a kérést: — Mégis, inkább olyan tartsa, aki jobban ért az irodalomhoz. S valami igaza volt is, le a kalappal, tisztességes érvelés az. ilyen, mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az 3ZMT kulturális felelőse igazította el őket végül is, mert neki eszébe jutott, hogy van itt a megyében egy írócsoport, antológiát is éppen mostanában adtak ki, s a csoportban van tanárember, újságíró, még festőművész is — csak összehoznak egy irodalmi előadást.

Nos. a többihez, a találkozáshoz a költővel, az íróval, a festőművésszel talán még any- nvit kéne megírni, mint amennyi eddig papírra került. Meg is érdemelné, ha arra gondolok, hogy mekkora tisztessége van az írástudó, alkotó művészembereknek ezek előtt a munkások előtt, akik

a múltban gyakran vála- ** szóltunk sok feltett és fel nem tett kérdésre úgy, hogy „azért”. Nagyon egyszerű lenne ilyen módon válaszolni azokra a kérdésekre is, amelyek például ma a KGST-vel kapcsolatban merülnek fel. VálaszolaÜanul maradna sok olyan jószándékú ember kérdése, akiknek ez azért probléma, mert sajnos felszabadulás előtti történelmünk sok ténye olyan fenntartást szült, hogy nem jó idegen országokkal „közösködni”,mert ennek csak „mi isz- szuk meg a levét”. S nem válaszolnak azok kérdéseire sem. akik attól félnek, hogy a KGST-ben való együttműködés úgy szünteti meg a részvevő országok közötti színvonalkülönbséget, hogy a fejlettebb, jobban álló országok a gyengébbek segítése miatt az elmaradottabbak színvonalára kerülnek, vagy azoknak az elégedetlenkedőknek, akik azért emelnek szót, mert jól bevált cikkek termelését, mint például a rádió, a KGST szakosításon belül „elprofilozták” tőlük.

a maguk életét szintén — masfajtájú, — de ugyancsak j alkotó munkában töltik. Amikor szemben ültek egymással: az egyik oldalon kíváncsi, mégis tartózkodó várakozás, a másik oldalon egy kis elfogódottság ült az arcokra. A költő. mikor előadásához kezdett, talán arra is gondolt, vajon tetszik-e amit mondok, vajon megértik-e. Kicsit óvatoskodott is a kifejezésekkel, kerülgette az idegen szavakat. De mire megszólaltak a művek. szerelmes versek, meg társadalmi problémákat fesze- getök, már elillant minden tartózkodás, a feszes széksorok fellazultak, s az arcokra, szemekre ráköltözött a versek hangulata: változtak, mint a világ legérzékenyebb szeizmográfja. S mire az előadás baráti bfcszélgetéssé oldódott, a költő lelkesen magyarázta két vele szemben könyöklő munkásnak a Szeptember végén verstani sajátosságait, a terem másik végében a modern lakáskultúra volt a terítéken, a harmadik sarokban. Bartók, Kodály muzsikájáról vitatkoztak. És minden érthető volt, sőt minden olyan magától értetődő.

¥ ÁM, ÍGY ALAKULT,

hogy a brigád túl is teljesítette a vállalást. Hiszen megállapodtak, hogy a jövő évi vállalásba három előadást is felvehetnek: Petőfiről, Ady- ról, József Attiláról. S hogy az írócsoporttal állandósítják a kapcsolatukat, lesz tárlatlátogatás, amelyen a festő vállalta a tárlatvezető tisztét. *

És a kis vendégcsoport tagjai, már hazafelé tértükben, egyre azt kérdezgették egymástól: hogy-hogy nem jöttünk korábban? Miért kellett bennünket »»megtalálni«? Hát magunktól nem tudtunk jelentkezni? . .

Csizmadia Géza

Százhúsz társasház építését kezdik jövőre

Jövőre 120 egyemeletes társasház építését kezdik el a salgótarjáni öreg József-tele- pen. A hat-, nyolc-, de főként négylakásos házak kivitelezését a Salgótarjáni Lakáskarbantartó Ktsz végzi majd. Felhasználják majd a kiskun- halasi sorházépítés tapasztalatait is, ahol a többi között a lakások függőleges elhelyezését alkalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a lakószobák az emeleten lesznek, a konyha és az egyéb mellékhelyiségek pedig a földszinten.

Nézzük, mi is a helyzet ebben az egyáltalán nem egyszerű kérdésben?

Mindenekelőtt látnunk kell, hogy a nemzetközi együttmű-' ködés szükségessége nem propagandaszólam és nem is szocialista találmány. A tőkésvilág bővülő nemzetközi gazdasági kapcsolatai bizonyítják, hogy a fejlett kapitalista országok külkereskedelmi forgalma már sokkal gyorsabban nő, mint a termelésük és az, hogy mindent megtesznek az eddig kialakult nemzetközi gazdasági kapcsolataik szervezettebbé tétele érdekében. (Montánunió Európai Közös Piac („Hatok”), Európai Szabadkereskedelmi társulás („Hetek”), hogy csak a legnagyobbakat említsük./

Mi az oka ennek a nagy erőfeszítésnek? A kereskedelemből származó egyéni haszon mellett elsősorban az, hogy a tőkések is világosan látják: a termelőerők jelenlegi fejlettségi fokán az egyes országok gazdasági együttműködése — más szóval a munkamegosztás nemzetközivé válása — törvényszerű. Éppen

Ifjúsági vezetők kitüntetése

Ifjúsági vezetőket tüntettek ki november 7-e alkalmából kedden délelőtt Salgótarjánban a KISZ megyebizottságán. Az ünnepségen, amelyen részt vett Andó Gyula elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Boros Sándor elvtárs, a KISZ megyebizottság titkára nyújtotta át a kitüntetéseket.

Kiváló Űttörővezető kitüntetést kaptak: Tölgyesi Aladár, salgótarjáni járási úttörőtitkár, Magyar József, Salgótarján, Szabó Anna, Salgótarján, Czeglédi Lajos, Pásztó, Lavaj Géza, Karancslapujtő, úttörővezetők. KISZ Érdemérmet kapott: Zsuffa Miklós.

A KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét és arany- koszorús KISZ-jelvényt kaptak: Vratni Nándor, Salgótarján, Németh László, Erdőkürt, Homolya József, tolmács, Czene Gyula, Kistorony*, Magos Jenő, Cserhátsu- rány, Vajda Béláné, Szécsény.

A Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója kitüntetést kapta: Trajbiár Lajos, Ma- gyargéc, a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Szklenár István, Alsópetény, az aranyko- szorús KISZ-jelvény alany» fokozatát kapta: Lőrincsik László, Litke, aranykoszorús sportjelvényt pedig Kovács Ferenc, Pásztó — kapott.

Ellenőrzik az egészségügyi intézményekben a törvények érvényesülését

. A Orvos Egészségügyi Szak- szervezet Nógrád megyei Bizottsága megvizsgálja, hogyan érvényesül az egészségügyi intézményekben a Központi Bizottság 1961. évi áprilisi határozata, amely a munka- védelmi helyzet javításáról szól.

Megvizsgálják azt is a negyedévi szemlék megtartásánál, hogyan érvényesítik a fenti határozatot. Tervbe vették a munka és védőruha használatának ellenőrzését a gyógyszertári központ, a Lu- dányhalászi Szociális Otthon és a Nógrádgárdonyi TBC Intézetnél. A nőbizottság patronálás végett felosztotta az egészségügyi létesítmer(ye- ket, melyekben ellenőrizni fogják a nőkre vonatkozó törvények érvényesülését és a nők politikai és szakmai továbbképzését.

úgy nem lehet előle kitérni, mint ahcgy azt sem lehetett megakadályozni, hogy az ipari termelés — a történelem meghatározott szakaszán — leszakadjon a mezőgazdaságtól, majd később az egyes .iparokon belüli szakmák is egymástól. Aki ezt a folyamatot akadályozni akarná, nem kevesebbre vállalkozna, mint arra, hogy megállítsa az idő kerekét.

Minden országnak szüksége van a nemzetközi munka- megosztásra. Mégpedig minél fejlettebb és minél kisebb egy ország, annál inkább. A kis- és közép-országok erőforrásai nem elegendők ahhoz, hogy valamennyi iparágat korszerűen és egyszerre fejlesszenek, a legmagasabb technikai színvonalon működtessenek. Ma, amikor a verejtékkel kibányászott szén helyett az atomokban levő energiát akarjuk felhasználni, mit tegyen egy viszonylag kis ország — például Magyarország —, amelynek nincs lehetősége, hogy olyan költséges kísérleteket folytasson, amelyekkel a sokfajta lehetőségekből a

Internacionalizmus és a KGST

Minden erőt a mélyszántásra

Ez az év is igazolta; a biztonságos termelés elengedhetetlen agrotechnikai feltétele az őszi mélyszántás. Az aszályos időjárás szomorú leckét adott mindazoknak, akik nem végeztek őszi mélyszántást. A munka elmulasztása miatt holdanként 4—5 mázsa szemeskukoricát, 50—60 mázsa cukorrépát és ugyanennyi burgonyát vesztettek el.

Lehet-e ezt tovább tétlenül nézni? Nem! Nem, azért, mert ma már nem hiányoznak e munka elvégzésének technikai 'feltételei. Mégis — a szántási eredmények mutatják ezt — igen lassú a mélyszántási munka üteme. November közepe van. Lassan elmúlik a szántásra legkedvezőbb idő, s mégsem dolgoznak teljes erővel a szántógépek, nincs kellően toyábbfejlesztve a kettős- és a nyújtott műszak. Például ha az elmúlt heti mélyszántási teljesítményt vesszük alapul, akkor a salgótarjáni járásban 18 hétre volna szükség a mélyszántási terv teljesítéséhez. Hasonló a helyzet a rétsági és a' szé- csényi járásokban is.

A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a gyenge szövetkezetekben van a legtöbb szántanivaló. Ez pedig a járási mezőgazdasági osztályok helytelen intézkedéseit tükrözi. Egyes járások — mint a rétsági is — a mélyszántásra alkalmas utolsó hetekben segítik gépekkel a gyenge termelőszövetkezeteket. Miért nem lehetett ezt már előbb megtenni?

Sok problémát okoz a meghibásodott gépek javítása is. A szécsényi járásban 8 lánctalpas szántótraktor állt. A többi járásban is hasonló volt a helyzet. Még mindig lassú a meghibásodott gépek javítása. Ezért sok a munkanap kiesés is. Szükségessé vált a javításnál is megszervezni a két műszakot. A megyei gépállomási igazgatóság ezen célra is igénybe vehetné a célprémium-rendszert.

A szántógépek munkáját még mindig hátráltatja a letakarítatlan kukoricaszár, a cukorrépa betakarítása és az istállótrágyázás lassúsága. Az elmúlt dekádban 20 szántótraktor állt amiatt, hogy nem volt szabad szántóterülete.

Lassítja a munkát az a körülmény is, hogy egyes tsz- vezetők eltitkolják a ténylegesen mélyenszántott területet, hogy továbbra is a gazdaságban maradhassanak az oda átcsoportosított erőgépek. Nem éreznek felelősséget azért, hogy a szomszédos szövetkezetekben is el legyen

végezve a jó termést biztosító mélyszántás. Mondani sem kell, hogy a jelenlegi helyzetben egyetlenegy szövetkezeti vezető sem engedhet meg magának ilyen önzést, más szövetkezetek rovásara.

A felsorolt okok miatt veszélyben van a VIII. párt- kongresszus tiszteletére tett felajánlás, az adott szó teljesítése. Sokat ronthatunk jó munkával megszerzett hírnevünkön, ha most szégyent vallunk a mélyszántási munkánál.

Mi a kivezető út?

A járási irányító szakappar rátus használja fel a vetési munkában szerzett helyes munkaszervezési módszereket, s küzdjék le egyes szövetkezeti vezetők önző munkastílusát. Ne engedjék meg a gépvisszatartást, mert ez akadályozója a gépátcsoportosításoknak.

Ellenőrizni kell a gépek munkáját, eddig végzett teljesítményét. Meg kell keresni annak okát, hogy miért nincsenek kihasználva a gépkapacitások? Szervezetté kell tenni az istállótrágyázást. Nem kevesebb, mint 13 000 vagon istállótrágyát kell kihordani és alászántani, 9138 holdnyi területen. A munka meggyorsítása érdekében mozgósítani kell a tsz-tagokat a kukoricaszár letakarítására, és a cukorrépa betakarítás befejezésére. Ahhoz, hogy valóra válthassuk adott szavunkat, két és félszeresére kell fokozni a szántógépek napi teljesítményét. Csak így érhetjük el, hogy valóra váltsuk szavunkat, november 30-ig 40 000 hold szántóterületen végezzük el a tavaszi vetésű növények magas terméshozamát biztosító őszi mélyszántást.

LANTOS LÁSZLÓ

Népi ellenőröket oltalmaztak meg

A népi ellenőrzési munkában kifejtett kimagasló tevékenységükért több népi ellenőrt jutalomban részesítettek. A jutalmakat Kuti Károly, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke bensőséges ünnep keretében nyújtotta át Géczi Pál, Oz- vald László, Rusz Lászlóné, Baraksó István. Maruzs Elemér, Megyeri Gyula népi ellenőröknek. Oklevelet kaptak Csáki Antal, és Lakatos Ká- rolyné népi ellenőrök.

leggazdaságosabban működő atomerőmű-típust kiválaszthatja.

■ayilván nagy haszon szá- munkra, hogy olyan nagy ország, mint a Szovjetunió, a tudományos együttműködés kereteben írünket is bevon e kísérletekbe, s így közösen használjuk majd a munka gyümölcsét.

De nemcsak az ilyen költséges tudományos kísérletek, hanem az ipari termelés gazdaságossága is feltételezi a nemzetközi együttműködést. Ma a modem, gépesített, automatizált termelés olyan nagy sorozatok gyártását igényli, amely szinte minden termékfajtánál meghaladja egy kis ország szükségletét. Például maró — és radiálíúró géptermelésünk 10 százaléka kielégíti országunk igényét. Mit csinálnánk a többivel, ha nem lenne nemzetközi kereskedelem? Pedig a termelékenység emelése még inkább követeli a szakosítást, specializációt egy-egy ország részéről. Vagyis azt, hogy mind kevesebb fajta termékből, mind többet gyártson, s ezt cserélje el, a számára szükséges termékekre! De a bővülő választék igényeket fogyasztási cikkekből is akkor tudjuk kielégíteni.

«

ha mind több külföldi cikket hozunk forgalomba, segítségül hívjuk a külkereskedelmet, a nemzetközi árucserét.

Ma már nem kell nagy köz- gazdasági tudás annak felismeréséhez, hogy a nemzetek közötti specializáció és kooperáció szükséges, hasznos, hogy a népgazdaság autarchiás nacionalista alapon álló fejlesztése — már csak az ötvenes évek szomorú tapasztalatait tekintve is — igen súlyos, nehezen jóvátehető hiba;

A KGST-vel kapcsolatos félreértések tehát nem is a nagy kérdések, hanem általában a kisebb konkrét ügyek félreértése miatt vannak. Mert, — mondják — elvben minden helyes lehet, de miért adtuk át Bulgáriának a rádiógyártás egy részét, amely pedig kedvező exportcikkünk? Szívesen gyártanánk itthon rádiót? Nyilvánvalóan, igen. Akkor hát miért mondunk le róla? Több okból. Először is azért, mert Magyarországon a híradástechnikai ipar fejlett lévén, elsősorban komplikált, nagy értékű termékek gyártását helyes vállalnunk — például távbeszélő központokat, mikrohullámú berendezéseket —, melyekhez nagy gyártási hagyomány és ta-