Nógrádi Népújság. 1962. november (18. évfolyam. 88-95. szám)

1962-11-07 / 89. szám

4 nógrádi népüjság 1962. november 7. FÜLÖP GYÖRGY: 2 LÁZADÁS A börtönudvar komor négyszögébe Nagy kék szemével bebámult az ég. És szőke napsugár-haját a hajnal Oly részegülten bontogatta szét, Hogy minden arany lett, ahová hullott; A nyárfa színarany levelet szórt, Aranyfelhöt kavart a fürge szellő S minden kis porszem aranyszikra volt. De egyszeresük az udvar szögletéből Vezényszó harsant, kurta és kemény S mintha valahol lámpát oltanának, Hirtelen, furcsány kialudt a fény. Ott künn, most kezdett zenélni az élet: Az óra éppen hetet kongatott És idebenn hat néma közlegények A vesztőhelyre vittek egy rabot. A rab, hogy mentek, jobbra, balra nézett. Lázas szemű, kopasz emberke volt, Ha ránéztek: keményen visszanézett S a puskák közt nyugodtan bandukolt. Aztán egy hosszú, szürke falhoz ériek. A fal tövében szék, meg asztal állt. Az asztal mellett vártak már a bírák, Hogy utoljára mondjanak halált. S a piszkos kis bírák mind talárban S a bosszúvágyban, hogy beteljesül, Úgy hemperegtek, mint disznók a sárbani Megdöglik mind, aki ellenszegül. Végül az egyik úr beszélni kezdett, Fennhangon, mintha eskiiszót szaval: — Nem nyugszom addig, míg minden vörösnek Vérétől nem lesz vörös ez a fal! ___ É s jött a pap, nagy. kifordult szemekkel Keresztjét tartva mindenek felett Malasztos ajkán már ugrásra készen Lapult a szent szó: elvégeztetett. Csak nézték a hat néma közlegények És hallgatták a furcsa számadást. De a szemekben hideg, tómra fények Vihart jeleztek, fojtott lázadást. A kard villant és mind a hat. vigyázzban Nézte a szürke fal véres kövét. A forró kezek neowenfokns lázban Szorították a fegyverek csövét. _ Tűz!... És visszhangzó, nehéz dörrenés ü gy hasított a csendbe, mint a kés. A kőfalon végigrágott a sortfiz: Félszaggatta. mint a korbácsütés. S a fal. tövén, mint szürke folt. a vádlott Bekötött szemmel, mozdulatlan állt.. A tiszt, hogy véníam.érte. belesávadt: A hat lövés közül egy sem talált. ___ M int hat testvér, etrumás mellett a falban Sorakozott hat golyövert.e rés. Feszült a csend, hoav szinte belezúgott Minden kis sóhaj, minden szívverés. A hetyke tiszt úr. — hétpróhás gazember Sietve elökavta fegyverét. Az urak ijedten kotródni kezdtek, Sütött a talár, forró lett a szék Hej. talán az elárult föld megindult. Vagy tüzet, vetett a talmik alatt?! Fekete szoknyáját csülökre kanva Keresztjét lóbálva futott a pap. A hadnagy úr meg a fal felé hátrált: — Utánam indulj, tíz lépés a cél! Ti bolsevista disznók lőjetek, mert Én lövöm le, ha még egy percig él! Senki se mozdult, csak belül mozdult meg Valami forró, nehéz, mit a száj Sohasem formálhat könnyű szavakká, Csak egy hang zuhant, mint a kő: megállj! A hang nem volt parancs, csak jajkiáltás, De nem állhatta útját se ököl, Se hóhérok, se fal, se puskatörvény, Mint a fény szökkent a magasba föl... Hetvenszeres túlerővel se győzték S egy pillanatra se hunyt ki a fény, Mikor véres fejjel bukott a földre A fal mellett hat néma közlegény. S a sötétségben az új lázadások Ügy lobbantak, mint a reflektorok, Üj vértanúkkal, könnyel és reménnyel Vitték a fényt az agitátorok. S vitték hősök, kik valaha is éltek; Mind ott voltak a nagy harcban elől, Bekötött szemű halálraítéltek Látták a fényeket kelet felől... S micsoda győzelmeket értünk!.. Nem volt Ezen a földön ilyen diadal, A? ezeréves kőfalak ledőltek S a Volga mellől ide zúg a dal... De félárbócra mind a lobogókat: A vértanúkért az emlékezet. Föl dísz-század, te dörgőléptű század, Tüzet vezényelj, hetven sortüzet! Lenin szavait dörögje a sortűz: Mindenki egyért, mindünkért az egy. Az igazi hőst nem lehet legyőzni, Század vigyázz! Puskával tisztelegj! TJ etvenéves múlt a nyá- ron, s ebből a hét év­tizedből csaknem a felét, 33 esztendőt töltött a haza ha­tárain túl, messze, sok ezer kilométeres távolságokban Farkas Pál, aki mégis mindig igaz hazafi volt. Most Balas­c Aki kilét its ’ra-i’ ke.it át az. oeeaitőn mégse szereztem semmit ma­gamnak. Kanadában léptem a kom­munista pártba. Sokan nem könnyen hiszik az itteni fia­talok közül, hogy ott a sza­badság szólamaival teli tőkés sagyarmaton él, a Hont! utca ezen a magasztos hon- ban voltam húsz hónapig Iá- vüágbBanb m^nvi meéalázta­elején, vasutas fiának nem- védelmen Sem hírek, sem ßerhon vuagban mennyi megalázta gerben. Azután cseh intervenció­egyedülségben hihetetlen ne­héz körülmények között ne­velte fel gyermekeit, az apát csak fényképről, hírből is­mert leányt és fiút. S most, ha összejönnek nevezetes al­a nehéz, emberfeletti munka is, amit velünk végeztettek. rég épített új házában, húsé- *®v®* sehonnan, az idegtépő ges élettársával, aki a' nagy süketségben megváltás volt sok felügyelete alatt Magyar­_ ——i—------... országba akartak hozni ben­n ünket, de én orosz földre lépve, néhány társammal 'T'izenhét telén hihetetlen megszöktem „jóakaróinktól”, híreket kaptunk a cár, Űjból vörös katonák lettünk, az urak hatalmának megdön- most már Oroszország minden kalmakkor kilenc felnőtt léséről, 8 nemsokára értelme felkelt népének rettenthetet- unoka és ’már a két kicsiny lett a mi életünknek is. Ági- len forradalmi hadseregében, dédunoka is újra megújuló létorok, orosz és magyar kíváncsisággal hallgatia a vi- kommunisták érkeztek hoz- Igen, oly sokszor, annyi ., , ................... l ágiárt veffrán^ emlékezésit zánk> akik a "ép boldogsá- hosszú ideig vártuk Lenint. Józva* nemzet fiai között gáról, a nép harcáról beszél- Eljutottak hozzánk újságok, a IS, karcoltam Lukacs tá- lev felaizott érdeklődéssel nekünk. Csitában voltunk front lapjai — ott volt dicső- homok^ oldalán, Huesca-nál .’ , ... ’ ekkor, s az ott megalakult, ség újságírónak lenni, elv- szenvedtünk megsemmisítő az alacsony sámlin ülve hall- magyarok5ól álló vörös had_ társ! -, amelyeken Lenin ké- vereséget Franco és az ellen- —“ pe Voit, amint forradalmat segítő külföldi k-ntnnák’ka! egv fasiszta túlerőtől. Irány ismét kondérból Kanada. Majd a második vi- evett Mégse la8háború után, hogy megvál- láttam őt so- tPZott itthon is a rendszer, tás, mennyi akadékoskodás az ára a párttagsági könyv­nek. Harmnicegyben hazajöttem, hogy viszem magammal a családot. Egyedül kellett visz- szahajóznom, mert a felesé­gem nem tudott elszakadni a megszokott környezettől. A spanyol nép forradalmi harcának hírére újra átha­gattam én is a napokban sereg tagjai Farkas Pál életútjának jel- közé elsőnek lemző vázlatát. Az évek, a jelentkeztem helyek, az élmények messzi- 1S'ember^! sége a sok ezerből egy igaz álló atrádunk- kommunistának kemény, tán- nak Lányi Fe- toríthatatla’n egyéniségét hoz- renc volt a pa­ta szerény szavakon keresztül „„Jancsnok,a- érző közelségbe. volt a nílr Trlnitc7lf­- Huszonegy éves paraszt- ^1 VlaSvosz- ember voltam egy Heves me- tokig vért, drá- gyei községben, Szihalom- ga emberéle- ban, éppen a nősülés után, lel vesztő harc- amikor katonának vittek a aan diétái híres egri hatvanadik gyalog- nemzetközi­ezredbe. Még egy év se telt ség által he­el, mikor a nagy világégés vített hősi egy- kezdetén az' orosz fronton ségünk. A tíz- védtem itthoni uraink „szent hazáját”. S már az első üt­közetek után Szibéria csont­dermesztő hasem. Csak 48_ban ismét hazajöttem. S mácnktól akkor már csak állampolgár- hanőtt gyStó Ságom, és végleges ideköltö- szavai hagy- z^sem intézése miatt utaztam tak bennem £ssza- Ez k.*"*1/ tartott, s nvomot közben ottani elvtársaim egy­. ’ , re mondogatták: „Maradj te Mégis te- csak m velünk, hazádban vedésoe es- már demokrácia van.” De már lem. 1921-ben. sernrní sem tarthatott Kana- amikor lehető- dában. séget adtak rá, hét év után Pedig az első benyomások en is Vladi- itthon, az ötvenes évek elején vosztok — sok keserűséget okoztak. Én Trieszt között }s gyands lettem a Rajk-per tizenkét ezer után. annyi sok spanyolorszá- ki lométert gi harcostársammal együtt, szeres fehérgárdista túlerő megtéve, Magyarországra ér- Múltamban kutattak, tenge- a Bajkál-tóba szorított min- keztem. Hazug volt az agitá- rentúli 26 évem miatt olya- ket s itt már csak nyolcva- ció, hogy nem lesz bántódá- nok, akik még a világon sem nan maradtunk életben. som vörös katona voltom voltak, amikor én életemet Megvert, szétszórt csapa- miatt, hazug volt a kép, amit tettem kockára a pártért, tunk tagjai a kilátástalan az itthoni jólétről Szibériában elénk festettek. Most jó pár éve már, hogy • más a helyzet. Ebben én is XT orthy csendőrei nem megleltem a munkámat, lá- hagytak nyugton. Asz- tóm az értelmét s örülök, szonyom hűsége, hazám elár- hogy megértem ezt az időt. vult helyzete sem tudott itt tartani már. Elindultam a ... A többit már mások többi magyar millió után — mondják el: Farkas Pál az Tóth István elvtárs a Pász- követésre méltó az az akarat- Kanadába. Másodszor az ellenforradalom ellen fegyvert tói Járási KISZ Végrehajtó erő, céltudatos törekvés, ami óceánon át. Telve a könnyű fogott, ma is munkásőr és az Bizottság tagja egy évet töl- ezeket a fiatalokat jellemzi, nénzszerzés esvmást szédítő önkéntes rendőrök csoportjá- tött Moszkvában a Komszo- Jobban becsülik az életet. J , . , , . .... , nak vezetője a városban. Min­mol főiskolán. Friss tudást, mint mi és okosabban élik. ábrándozásaval> így lettünk denki ismeri őt: bölcs, okos sok élményt hozott magával. Az ő világukban sok ilyen mindannyian „kanadások”. S szavaiért, a fiatalok jóra in­'s most azt sem tudja, me- ifjún keresztül formálódik a valóság egy-kettőre elvette téséért, s fáradhatatlan szor- lyiket említse, miről beszél- alkotó értelemmé a tudás, az szálunk ízét 1925-től 1951-ig Somáért, amellyel a társa­in először. akarat. amelyből nem hiány- J hazatérésemig tevékerwk^ zik a szenvedélyes érzelem nazaxeresemig Misáról beszél, aki két évet sem. Mindez együtt jellem- Egyesült Államokba is több­töltött mar a szűzföldeken, a mai szovjet fiatalokra szőr átmentem, becsavarogtam EzeI? az ünnepi nanon ahol nem osztogatják a ké- Ez az, ami számunkra csodá- ez+ a bamis új világot s vol- köszöntjük Farkas Pált, nyelmes állásokat és nem latossá teszi Misát, Linát és . 1R_9n ,aí.a ’ Pártunk tiszteletre méltó ve­gondtalan napokkal mérik az nagyon sok fiatal szovjet tam 15—20 fajta mesters g teránját! idő múlását. Csodálattal te- embert, kintettek rá az idegen orszá­gok fiai. Bámulták fogolylágerében, Pestyánka kietlen egyhangú- . , ,, , „ , i, ,, J , helyzetben a világ minden sagában gondolkodhattam sok irányába menekültek. Én Kí- ezer becsapott társammal nában kötöttem ki, Cicigár­Az alkotó értelem fiai dalmi ügyekben tevékenyke- az dik... kontárja. Voltam nagyon sze­— p. — gény és pénzes ember is: Kondorosi János mát, fegyelmezettségét. MisaS1 kiválóan vizsgázott. Az é»§ végén mindenkinek megszo-c ritotta a kezét és beült a uo-x natba, hogy visszautazzon föl-y det hódítani. g Pista barátom fényképeket§ mutat. Jól ismert képek, a§ Kreml, a Szmolnij, az Auróra, ~ a Lomonoszov Egyetem, moszkvai részletek és egy nagyon szép lány. Ennek a képnek külön története van Pista életében. Feledhetetlen tenger... Minket itthon már hadaró beszédű tolmács, hogy s ijeszt a tél. ez a hegycsúcs, az Elbrusz, § Mesélek a tájról, ötezer méter magas, és örök­§ ahol a nyár lakik. ké havas. Nézi, bámulja Pista. Csendben megjegyzi: § I. —: Azért a Pécskő se ku­tya ... A Maceszta fürdő a Kau­— Jó ez, komám — mondta Pista ebéd után. — De ha az aszony elém tesz egy tányér jó bablevest, csülökkel, csi­petkével, felőlem múzeumba tehetik a saslikot. Sétálgattunk a szocsi par­kokban. Minden lépésnél pál­ma, magnólia, kamélia bok­rok. Temérdek virág. Az em­ber azt hinné, hogy más sem terem ebben a gazdag, kövér földben, csak virág. Pad, pad hátán, s mindenütt dominózó, énekelgető emberek. No, Pis­ta? ■ANDOL.T velünk a ha- kázus legnagyobb gyógyhelye. — Szép, szép ... Csak itt szerűen és megsejtem, hogyí a tömör kijelentés mögött 3 nagyon mély a tartalom. § talmas repülőgép. Kilencezer Hatalmas villákat, fürdőcsar- senki nem tud talonozni. Barátom sosem fogja elfeledni.^ méter magasból kereste a nokokat építettek a vízhez. Az ultinak ez a nógrádi őzt az estét, mikor megnéz-s reptér betonját a te a Párizs lángjai belettet.j AN—10-es. Érdekes Ott ismerkedett meg LindvalÄ nem az kapott meg, a Lomonoszov Egyetem na-i megpillantottam a Fekete-ten- gyon csinos hallgatójával. £ gert, hanem egy mondat: Tetszettek a kaukázusi kis-y — Hű, az anyját... De lány tervei, akivel sokat be-Knagy pocsolya... szélgettek a mindennapok j Látszatra nincs ebben a munkájáról, a költészetről, a § mondatban semmi különös. fiatalság tennivalóiról... DeS Csakhogy aki mondta! Kép- azokat a perceket sem tud-ízeljük csak el: négyezer ki­modern Sok ezren járnak ide bajaikat változata pedig gyakran űz- módon, orvosoltatni. A 72 fokos víz te1 el a Szocsiban nyaralók hogy sokfajta betegség gyógyítására maradék unalmát. alkalmatos. Erre is mondja Egyszer nagyon-nagyon elé- Pista: gedettnek láttam Pistát. A — Azért Bükkszék se akár- búcsúvacsorán kiderült, hogy milyen fürdő... a helyi Inturiszt vezetője va­Fürödtünk a tengerben, lamikor bányász volt Krasz­Olyan sós a vize, mint az el- nodárban. Pista úgy megölel- sózott húsleves, de olyan lágy, gette, megropogtatta a csont­olyan sima, mintha csak pár- jait, hogy az öreg nacsalnyik ja elfeledni, mikor az isko-$ lométerre az otthontól olyan nák között feküdne az ember, alig tudott levegőhöz jutni. la hallgatósága megtudtaÁízes palócbeszédet hallani, Délután könnyű az ember — Azért a tarjáni bányá- hogy ők is felvonulhatnak a c amilyet csak nálunk, Tarján- minden porcikája, mintha új- szók különb legények — pró­Té-í ban hall az ember, ha meg- jászületne. Gondoltam, no, háltam kedvében járni Pistá­moszkvaiakkal a Vörös ren. Akkor 1961. november§ áll a kistarjáni sarkon. Vincze Pista, most megfoglak. Mert nak. 7-ét írtak... Nagyon mély A Pista volt az. Szocsiba jött Tarjánban igazán nem dicse- Rámnézett, csodálkozó volt <n/íí#n44/tíí lel ^ mrarnlni 7\/Tri 1 xron lrinei n tti IfpHhotc? llCTn/íátrol hatást váltottak ki belőle azokc nyaralni. Milyen kicsi a vi- az ifjak is, akik a Komszo-s lág. Csak az tudja, aki jár mol XIV. kongresszusán fel-§ benne, mennyivel jobban szólaltak. « szeretjük egymást, ha nem s vagyunk otthon. No, de mara- Vörös bőrbe kötött bizo- i dók most már Vincze Pistá- nyítványt tesz elém és míg ^ nál. Csak néhányat pletyká­nézegetem, sok-sok példával^ lók el a kalandjaiból. Talán saslikot, orosz scsit, szibériai messzire küldeni? bizonyítja, hogy Misa nem i megbocsát. Ha nem, fogjon kaviárt. ínyenc dolgok. Meg- Nem. Én láttam, aszkéta, s Lina a komoly- § szavamon. kedhetsz uszodával. a tekintete. Majdnem harago­— Nem búsulok ezért a sós san oktatott, tengerért. Jövőre már készen — Menj a pukliba... A bá- lesz a tarjáni strand, az igen, nyász, az mindenütt egyforma, az lesz az igazi! Azt hihetik, hogy Pistának E semmi nem tetszett. Azt hi­i ■TETTEK velünk grúz hetnék, hogy kár volt olyan kodó mérnökjelölt szerelmesValahol a Kaukázus lábá szivű kislány. Bámulatos és - nál meséli neki Lenocska, a hó gyomromat. mennyi emlegetem, amíg csak élek, képeslapot vásárolt, mennyi alaposan megülték az én mo- fényképet készített, s milyen szorgalmasan járt-kelt a ten-

Next

/
Thumbnails
Contents