Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-27 / 86. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. október 28. Folytatás az 1. oldalról) zése igen szép sikert hozott. Már a vállaláskor is, de a csatlakozás során méginkább kitűnt e munka komplex jellege, nem korlátozódott csak az első osztályú áruk arányának javítására, hanem felöleli a gyártmányfejlesztést, a technológia tökéletesítését épp úgy, mint a szakmai továbbképzést. Gazdaságszervező munkánk eredményességét segítette a párt és a mozgalmi szervek javuló munkája Az 1959-es pártértekezlet óta hozzáértőbben foglalkoznak a műszaki, üzemszervezési kérdésekkel. Párttitkárok közül sokan szaktechnikumot végeztek, még több azok száma, akik most jár- ják. Igen helyesen üzemi szervezeteink vezetőségébe a tavalyi vezetésé gválasztá? során sok műszakit választottak be. Majd minden üzemi pártszervezetünk mellett megtaláljuk a műszakiak tanácsát, amely értékes segítséget adtak a munkához. Az eltelt három esztendő fejlődése azt eredményezte, hogy iparunk fejlődésének abba a szakaszába érkezett, amikor minőségi változás figyelhető meg, amikor döntően nem a termelés mennyiségi kérdései kerülnek előtérbe, hanem azok az üzemszervezési, műszaki kérdések, amelyek biztosítják a gazdaságos termelést, lehetővé teszik a világszínvonal elérését. A párt VIII. kongresszusa irányelveiből is kitűnik: „A munka termelékenységének emelése, a gazdaságosság fokozása, a termelés növelése ma a fő front, amelyen a küzdelem a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban folyik.” Minden erőt erre kell összpontosítani, jelen munkánkat is e szerint kell vizsgálni. •• Összpontosítsuk erőnket a termelékenység, « gazdaságosság javítására Ha a termelékenységet vizsgáljuk, abból kell kiindulni: az elért eredmények nem szabad, hegy elhomályosítsák a meglevő problémákat. Még sok olyan helytelen nézet, gyakorlat van. ami ellen harcolni kell. Korábban az országosan előírt egyharmad, kétharmad arányt mechanikusan alkalmazták mindenütt. így az üzemenként lelkesítő, vagy elkeserítő lehetett. Ezzel ma már kevésbé találkozunk. Megmaradt viszont még most is, hogy a termelékenység növekedést képező összetevőket globálisan, összességében nézik és nem választják szét, mi származott munkaintenzitásból és mi műszáki, üzemszervezési intézkedésből. Ez elrejti azokat a lehetőségeket, amelyeket fel lehetne használni. Van tennivaló még a balesetek, a táppénzes állomány csökkentésénél, a norma betartásánál és másutt is. Ha a termelékenység alakulásában tartós és állandóan javuló eredményt akarunk elérni, akkor a termelékenység műszaki, üzemszervezési összetevőinek alakulására kell figyelmünket fordítani. Sajnos a normarendezés óta eltelt idő e vonatkozásban nem hozott gyöfkeres változást. A munkástól függő idő- veszteség minimálisra csökkent. A munkástól független idő viszont nem csökkent kellően. Komoly figyelmeztetésnek kell ezt venni és olyan tartalékként kezelni, amely fejlődésünket lényegesen befolyásolja. Gazdasági, mozgalmi vezetőinknek többet kell foglalkozni a munka és üzemszervezés kérdéseivel, mert itt nagy tartalékok vannak. A nyolc óra munkaidőből nagyon sok veszik el, mert nem biztosítják időben a feltételeket. Üres csilléktől kezdve a rajz hiányáig minden előfordul. Gakori a szériamódosítás is. Nem elég ütemes a termelés. Gondoljunk csak a hóvégi hajrákra — ugyanannyi termelőeszközzel, hó eleji létszámmal mennyivel többet termelünk. Szívleljük ezt meg és használjuk fel munkaszervezésünk tökéletesítésére. Nagy tartalékok vannak még az üzemek, üzemrészek együttműködésében, a félkész, a segédanyagok időben történő szállításában. Már eddig is eredményes volt, ahol megkezdték a szállítás, anyagmozgatás, gyártóeszköz gazdálkodás, a ciklusos termelés megszervezését. Az eredmények arra köteleznek, hogy gyorsabban kell előremenni, nagyobb hozzáértéssel, több figyelemmel kell ezzel foglalkozni. Változtatni úgy tudunk, ha megszüntetjük azt a káros szemléletet, hogy az üzemszervezés nem produktív tevékenység. Dicséretes munkát végeztünk a műszáki fejlesztésben, de ha annak csak a dologi oldalával foglalkozunk, az már hiba. Sajnos ma az a helyzet, hogy a közgazdászokat nem megfelelő munkakörökben foglalkoztatják. Nem adnak ki témákat vizsgálatra, nem kérnek elemzéseket tőlük. Egy-két üzemünkben most teszik az első lépéseket, üzemgazdasági osztályokat szerveznek, felhasználják az utókalkulációt. Üzemeink többségénél az üzemszervezés annyiban és úgy fejlődik, amennyiben arra a vállalatokat az általános ipari fejlődés, felső szervek határozata, vagy a munkások fellépése késztette. A szakszervezet helyesen kezdeményezte az üzemszervezési hónapot, de folytatása elmaradt, pedig nagy figyelmet érdemel. Ezzel kell többet foglalkozni, mert ez a jövő megoldásra váró kérdéise. A műszaki fejlesztés szolgálja a fő feladatok megoldását A termelékenység, a gazdaságos munka fokozásának fő eszköze a műszaki fejlesztés, a technika, a technológia tökéletesítése, a korszerű gyártmányfejlesztés. E munkában az 1959-i pártértekezlet óta lényeges változást értünk el. Következetesen és szisztematikusan foglalkoztunk e kérdéssel, dolgoztunk a tárgyi, személyi feltételeinek megteremtésén, aminek eredménye iparunk jó munkájával mérhető le. Munkánk eredményeképpen a műszaki fejlesztésben fordulatot értünk el. A műszaki fejlesztés a vállalati tevékenység középpontjába került, megszűnt a kampányjellege, kilépett reszort jellegéből, több helyen megteremtődött a feladat végrehajtásához szükséges anyagi, pénzügyi alap is. A műszaki fejlesztés az üzemi pártszervek tevékenységében is fő helyet foglal el. Hathatós segítséget adnak a műszaki fejlesztési tervek végrehajtásához, a tömegekben rejlő alkotó tevékenység kifejlesztéséhez, a munkások, műszakiak szakmai és általános továbbképzéséhez. Az elkövetkezendő időben tovább kell javítani a műszaki fejlesztési munkánkat. A jövőben a műszaki fejlesztésben jobban kell érvényesíteni a közgazdasági szemléletet, a fizikai munka megkönnyítésére, a baleset csökkentésére irányuló munkát. Ma a mérlegösszesítéskor még gyakori a főmérnök, főkönyvelő vitája, mert az előbbi az elért eredményeknél a műszaki fejlesztésre, az utóbbi egyéb okokra hivatkozik. Nem akarunk döntőbírók lenni — hiszen eltérő esetek vannak — de tény, hogy a műszaki fejlesztésben a köz- gazdasági szempont háttérbe szorul. Ugyancsak furcsa, amikor egyesek úgy fogalmazzák meg: nem foglalkozunk műszaki fejlesztéssel, mert nem hoz semmit a konyhára, csak a fizikai munkát könnyíti. Pedig a régi technikán alapuló nehézipari I üzemeinkben nagyon fontos a ! nehéz fizikai munka könnyí- j tése. Azt hiszem érre is vo- ! natkozik, hogy mindent az i emberért, az ember javára. | A műszaki fejlesztésnél a I jövőben nagyobb gondot kell íordítani a technológiára. Régi üzemeinkben több helyen fejlett technológiával dolgozunk, jó irányú változás ta- j pasztaiható. De sok helyen ! még fegyelmezetlenség van. Nincs technológiai előírás, hanem tapasztalati alapon végzik a munkát. A műszerezettség sokat segíthet ezen. de a fopvelem megszilárdítása is elengedhetetlen. Bátrabban kell törekedni a feilettebh technológia elsajátítására, új eljárások bevezetésével. A műszaki fejlesztésben eredményesen támaszkodtunk társadalmi bázisárat az az űjítómozgalomra. Az eltelt években emelkedett az újítások száma, az elért megtakarít <ís összenő. Az e területen levő nrnblémák viszont azért os jellegűek a korábbi időben tapasztaltakkal. Jobban összhangba kell hozni a műszaki feifosrtéssel, javítani kell az újítási tervek ismertetését énn úgy. mint azt. bogv az elfenadett újítást becsak bevert <w£rt nevn fÉKJ'TTíAk Fnl+Ó+l OVI j(iní- Trpllovto ftt vm" Qr'nl/'ift’Js ftl"~ +i>rohh tnrnQnpincnoiftJ R 7V-U71kásúiitások kivitelezésében. Hasznosítsuk a beruházási munka tapasztalatait A beruházások területén végzett munkánk eredményes volt. Mivel időben felfigyeltünk ennek fontosságára, úgy meg tudtunk felelni a megnövekedett követelményeknek. A feladatok azonban még nőni fognak. Második ötéves tervünk hátralévő idejében jelentős munkákat kell elvégezni termelő, szociális, kulturális, kommunális jellegű beruházásokban egyaránt. Milliókban, a létesítmények számában, határidőkben egyaránt nagy feladatok várnak megoldásra. Éppen ezért a beruházási I munkáknál hasznosítani kell | azokat a tapasztalatokat, ame- j lyeket eddig szereztünk. A beruházások határidőre ! való átadására indított moz- , galmunk sikerét nem lehet kétségbe vonni. Mégis, ha a pártszervezetek nem törődnének vele annyit, akkor már feledésre Ítélték volna. Még nemrégiben is néhányan úgy vetették fel a kérdést, minek a szocialista szerződés, amikor megvan a jogi szerződés? E kérdésre éppen a Salgótarjánban folyó nagy építkezés a legjobb cáfolat. A jogi szerződés mellett szükséges a szocialista szerződés, mert jobb Szervező, koordináló munkával a jogi szerződésben vállalt határidő módosítható. Még eredménvesebbé tehetjük ezt a munkát, ha javítjuk agitációs munkánkat. Agitációnk abba az irénvba is hasson, hogy a beruházások határidőre történő megvalósítása nemcsak a vezetők ügye legyen, hanem — és főleg — az ott dolgozó munkásoké. Hiszen nagyrészt rajtuk függ a munka menete, minősége. A jövőben több figyelmet kell fordítanunk a munkák jobb koordinálására, előkészítésére. Jobb kapcsolatot kell teremteni a tervező, beruházó és a kivitelező között. Szüntessük meg a felesleges leve- lezgetéseket és azt hasznosabb személyes érintkezéssel kell felváltani. Tények igazolják, hogy a jól előkészített beruházás jóval rövidebb idő alatt valósul meg, mint amikor menetközben próbálunk helyreigazítani- A jó előkészítés után nagyobb erőket tudunk koncentrálni a kivitelezéshez. Lerövidül a kivitelezési idő. az építkezés olcsóbbá is tehető. A jó előkészítés nagyban függ a beruházási osztályok hatékonyságától. Néhány helyen megszívlelték korábbi határozatunkat és megerősítették a beruházási osztályokat, de nem mindenütt történt megfelelő előrehaladás. A változás ellenére beruházási munkánk egyik hibája, hogy túlságosan elaprózott. Előfordul — zömmel a szén- bányászatban — hogy 10-12- évig tart egy beruházás megvalósulása annak elére, 'hogy mód lenne és szükséges volna azt rövid idő alatt elvégezni. Ez nagy anyagi, pénzügyi erőket köt le, drágítja a munkát, későn lép a termelésbe is, ezért feltétlen változtassunk ezen. Minden erővel legyünk az optimális idő betartásán, mert még ez is lazább a külföldi normáknál. A beruházások kapcsán szólni kívánok az építőipar munkájáról is- Annak elismerése mellett, hogy munkájuk javul, hogy lényegében eleget tesznek a követelményeknek, látni kell munkájuk fő fogyatékosságát is. Ez évi jobb munkájuk ellenére az a véleményünk, hogy nem jől készültek fel a megnövekedett feladatokra. Tervük teljesítése érdekében meg kell javítani a műszakiak munkáját. Jobb szervezettséggel, nagyobb munkafegyelemmel, termelékenyebbé, szervezettebbé kell tenni a munkát. Ez a főépítésvezetőkre ép úgy vonatkozik, mint a művezetőkre, más középkáderekre. Ha eleget akarnak tenni a követelményeknek, bátrabban kell alkalmazni a fejlett technikát, az új építési eljárásokat. Munkájuk minősége ez évben már javult, de tovább kell menni, hogy tetszetős, jó minőségű munkál végezzenek. A beruházások megvalósításával olyan visszásságok is ta- paztalhatők, amelyek megoldása már többször felvetődött. Például az út elkészülte után a vizesek, villanyosok, postások felbontják az egyszer már jó! elkészített utat. Sajnos ebben a megyei szervek nem rendelkezhetnek hatáskörrel, felszólításuk viszont pusztába kiáltott szóA beruházásoknál elsősorban a termelést szolgáló munkákról, tapasztalatokról szóltam. Közismert, hogy egészségügyi, szociális célokra is sokat fordítunk, mégis szóvá kell tenni az egyes üzemeink esetében fennálló helyzetet. Vannak üzemek — a bányák, a Tűzhelygyár — ahol a munkásoknak csak kis része tud fürödni. Más üzemekben nincs elég törekvés a szilikózisveszély megszüntetésére. a levegő, a víz szeny- nyezettségének csökkentésére, tisztaságának megóvására. Mindezt népgazdasági helyzetünk figyelembe vételével mondjuk, de időszerűnek látnánk már e téren a javulás kezdetét. Fejlesszük a munkaversenyt, a szocialista brigádokat Az ipar szép eredményeinek elérésében igen sokat segített a szocialista munkaverseny, abban is a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg 2 ezer brigádban 18 ezer tag tömörül. A három évvel ezelőttinek többszöröse. A szocialista brigádmozgalomban a számszerű fejlődés mellett más, nagyon jó irányú változást is megfigyelhettünk. A vállalásaik nagymértékben segítettek a mennyiségi szemlélet háttérbe kerüléséhez. Eddigi munkájukban kifejezésre jut a párt politikájával való egyetértés, a szocializmus ügye iránti odaadás. Munkájuk mindig lendületet ad az üzem kollektívájának. Bátran honosítják meg az újat a munkában, de nagy segítséget adnak az új típusú szocialista ember kialakításában is. A jövőben is nagy figyelemmel kell kísérni a szocialista brigádok mozgalmát. Van, ahol bürokratizál ódás, maximalizmus, vagy megalkuvás jelentkezik. A számszerű előrehaladást a vállalt célkitűzések teljesítésétől tegyük függővé. Termelési vállalásukat általában teljesítik, a nevelés, tanulás, szocialista együttélés kérdéseiben már lemaradás van. A jövőben ezekre kell több figyelmet fordítani. Felvilágosító, meggyőző szóval le kell küzdeni a helytelen nézeteket, a mozgalmi, gazdasági vezetőinknek azon kell lenniök, hogy a brigádok nevelő, tudatformáló szerepe erősödjön. A szak- szervezetek az eddiginél fordítsanak több figyelmet a jó módszerek elterjesztésére, a faluról bejárók vállalási feltételeinek teljesítésére. Szükségesnek látszik — elsősorban a mezőgazdaságban — újabb brigádok lérehozása. A brigádmozgalom azonban nem, nyomhatja el az egyéni versenyformát. Sajnos ma ilyen veszély van — az egyéni forma háttérbe szorult, pedig igen sok eredmény származott már ebből. A Szakma Kiváló Dolgozója, a Szakma Ifjú Mestere stb. címert folyó verseny igen hasznos, amivel foglalkozni kell. A verseny-nyilvánosságunkat javítani kell. Ma már eldöntött, hogy ez kinek a feladata, csak több szakszervezeti vezető a réai rossz módszerek feléledésétől való félelmében alig tesz valamit. A versenyben résztvevők jogos igényét kötelességünk teljesíteni. Tökéletesítsük tovább a vállalati vezetést Az eltelt három esztendő alatt sokat fejlődött gazdaságvezetésünk. Becsülettel, nagy szorgalommal igyekeztek teljesíteni az előttük levő feladatokat, miközben vezetésük tökéletesedett, tovább finomult. Üzemvezetőink többsége képes a rá váró nagyobb feladatok megoldására. Az eltelt idő viszont hozott olyan tanulságokat is, amelyek figyelembe vételével tovább kell tökéletesíteni üzemeink vezetését. Gazdasági vezetésünk leggyengébb pontja a tervezés, a tervszerűség, az előrelátás. Sok esetben mechanikusság, az üzemben levő lehetőség nem ismerése, vagy eltusso- lása, a munkások lelkesedésének, növekvő öntudatának mellőzése tapasztalható. VdZ- lálati, vagy egyéni érdeket helyeznek a népgazdasági érdek elé. a prémium, a kényelmesebb munka érdekében. Meghúzódik e mögött a vezetés konzervatív, helytelen Szemlélete is — amikor a megemelt terv teliesítésében az intenzitás további fokozását, a létszám emelését tartja fő útnak. Több kezdeményezés, nagyobb bátorság kell az új bevezetésére, elterjesztésére, nem szabad félni a kezdeti sikertelenségtől, ne- hézséaektől, a növekedett fel adattól. Szakítani kell a kispolgári kényelmességgel, bátran kell kezdeményezni, ezt kívánja a békés gazdasági verseny, a gyárak kollektívája. egyaránt. Pártszervezeteink ez irányú tevékenysége még alacsony fokú. kevés ta- oasztalattal rendelkezik. Üzemi vezetésünk másik oroblémáia a szervezetszerű, szisztematikus vezetés hiá- í nyából származó együttműködési zavarok az osztályok, a termelési részlegek, gyáregységek között. Az üzemeink vezetői ma igen sok, munkakörükhöz nem tartozó ügyekkel foglalkoznak és nem alkotnak munkájukban fő feladatokat. Több esetben hiányzik az osztályok összefogása, a jól előkészített vezetői megbeszélés. Mindezek hiánya kieséseket, zavarokat okoz, tűzoltó munkához vezet. Emiatt nem jut elég idő az üzem távlati műszaki kérdéseivel való foglalkozásra. Az üzemek termelési szintjének emelkedése, a műszakiak számának növekedése, a munkások ügyeinek intézése egyaránt megköveteli ezt. Ezért kell tökéletesíteni, javítani a vállalati ügyrendet az életnek megfelelően. A gazdaságvezetés általában helyesen él a kapott önállósággal. Ez elősegítette a vezetés színvonalának emelkedését, felelősségérzetük növelését. Az anyagi érdekeltségnél, a bérgazdálkodásnál viszont problémákat látunk. A bérarányok kialakulásánál eayenlősdiségre való törekvés ielentkezik. Nem detank jobban azokat a munkásokat, akiknek munkájától függ az egész üzem termelése, vagy műszaki szintié, kicsinvesjce- dés. szubjektivizmus észlelhető. A célprémiumot nem mindig húzó erőiként alkalmazzák, hanem bérkiegészítésként. A jutalmakat elaprózzák, vagy nem rendeltetésének megfelelően használják. Az anyagi érdekeltségre bérpolitikánk összességében több figyelmet kell fordítani. Hassnosilsuk a dolgosók véleményét, javaslatát Iparvezetésünk jellemzése kapcsán szólok üzemi életünk egyik alapvetőbb kérdéséről, az üzemi demokráciáról. Ezzel több ok miatt kell foglalkozni. Vizsgálnunk kell a kérdést úgy, mint a vezetés demokratizálásának, társadalmasításának ügyét, mint a jövő egyik fontos feladatát, de vizsgálni kell úgy is, mint a mai élet egyik problémáját. Több helyen különválasztják a gazdasági munkát a politikai munkától, gépeket, tonnákat látnak és nem az élő, dolgozó embereket. Vállalatvezetőink nem kérik a tömegek véleményét, nem reagálnak felvetéseikre, nem adnak megfelelő tájékoztatást a termelési értekezleteken elhangzottakra. Az üzemi demokrácia lebecsülése, szükséges rosszként való kezelése igen káros. Lebecsül5 a tömegek alkotó tevékenységét, táplálja a vezetők csal- hatatlanságát. Párt- és szak- szervezeti szerveinkre vár a feladat, hogy a politikai meggyőző munka eszközeivel, szervezettebb munkával, a vezetés módszerének tökéletesízetés színvonalának fellendítéséről. A beszámoló ezek után lemezte megyénk iparának jövőbeni fejlődését, az ezzel kapcsolatos feladatokat. Majd megállapította: a medence frynrnnvk fejlődése az elmúlt három évben megnyugtató. Üzemeinkben folyik a rekonstrukció, a több évtizedes, elavult technikát újjal, modernnel cseréljük fel. Pártunk gazdasági politikája megalapozott, iparmedencénk fejlődésének körvonalai kialakulóban vannak. Ehhez a műszaki fejlesztés még következetesebb vitele, beruházási tevékenységünk tovább javítása, az üzemi vezetés színvonalának emelése, az üzemi demokrácia, a szocialista munkaverseny és főleg a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése nagy segítséget nyújt. E munkát egyben úgy kell a jövőben végezni, hogy a pártszervezeteink a gazdasági és politikai kérdéseket még szorosabban kapcsolják össze, javítsák a termelés pártellenőrzését, fokozzák gazdasági szervező tevékenységüket tésével gondoskodjanak a ve(igjiippio •i zv sPvmáioü)
