Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-27 / 86. szám
1962. október 28. nógrádi népújság A mezőgazdaság szocialista átszervezése a fejlődés új távlatait nyitotta meg megyénkben (Folytatás a 2. oldalról) A VII. kongresszus azt a feladatot tűzte ki, hogy gyorsítsuk meg a szocializmus építését hazánkban, vezessük a dolgozó parasztságot a második ötéves terv időszakában a szocializmus útjára, fejezzük be a szocializmus alapjainak lerakását. Hála a magyar nép alkotó lendületének, erőfeszítéseinek, a parasztság elhatározásának, a kijelölt célt elértük. Jelenthetjük a megyei pártértekezletnek: megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött. A szántóterület 96 százaléka szocialista szektorhoz tartozik. A párt helyes politikája meghozta gyümölcsét. A revizionisták, dogmatikusok, a kishitűek, az előreszaladok elleni harcban eredményes munkát végeztünk. A megérlelődött politikai helyzetet jól használtuk ki, kértük a munkások, a szocializmus falun lévő erőinek támogatását, összefogását — munkánk sikeres lett. Az önkéntesség betartásával, a munkás-paraszt szövetség erősödése, pártszervezeteink nagy fejlődése közben hajtottuk végre e munkát. A munkásosztály nagy anyagi, erkölcsi és politikai segítséget adott és ad a termelőszövetkezetek megszilárdításához. Az átszervezés óta o munkásosztály 1960-tól 266 millió forint beruházást adott a megye termelőszövetkezeteinek. Pénzügyi támogatás mellett a munkásosztály nagy segítséget ad a termelőszövetkezeteknek a patronáló mozgalmon keresztül is. Ahol kellett, sok társadalmi munkát is végeztek. Ezért köszönet jár mind a megyei, mind a Budapest III. kerületi üze mek patronálóinak. Kezdetben a termelőszövetkezetek pat- ronálésát elsősorban anyagi támogatásban látták. Azóta változott a helyzet és ma már a politikai segítségnyújtás a jellemző. Az a tény, hogy az átszervezést a párt politikája alapján, önkéntesen, a parasztsággal együtt hajtottuk végre, biztosította a kettős feladat végrehajtását. Az átszervezés ideje alatt a mező- gazdasági termelés nem csökkent, sőt emelkedett. A termelőszövetkezetek — a rossz időjárás ellenére — már az első évben megmutatták a megye parasztságának és a mezőgazdaságot irányító párt és állami szerveknek a bennük rejlő lehetőségeket. Tavaly történt meg első ízben, hogy megközelítettük kenyér- gabonából a 10 mázsás termésátlagot és túlszárnyaltuk az 1931—1940-es évek átlagát. Nagyon jó, hogy az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — nem csökkent, hanem nőtt. Különösen erőteljesen növekedett a közös állatállomány. Mindezek lehetővé tették, hogy a megye mezőgazdasága már az átszervezést követő első évben 46 százalékkal több árut adott a népgazdaságnak, mint az előző években. Fejíődésünk előfeltétele a mezőgazdasági termelés növelése Ez évben is növeltük árutermelésünket. Kenyérgabonából 23 százalékkal, sertésből 44 százalékkal, baromfiból 21 százalékkal adtunk többet, mint az elmúlt évben. Ezeknél vegyük figyelembe, hogy a föld 40 százaléka 1960, 1961 telén került a szövetkezeti szektorhoz. A szövetkezeti mozgalom győzelme óta mindkét évben nagy aszály sújtotta a megye rrlezogazdaságát. Az átszervezés eredményeként tovább folytatódott megyénk mezőgazdaságának belterjes irányban való fejlődése- Tapasztalható ez mindenek előtt a vetésszerkezet alakulásában, a termesztett növényféleségek számának csökkentésében, a nagyüzemi zöldség, gyümölcs termesztés növelésében, az állatállomány, a gépesítés fokozásában, a nagyobb műtrágya felhasználásában. Az átszervezés után a mezőgazdaság területén működő pártszervezeteknek és kommunistáknak egy döntő feladatuk van: a termelés növelése. Az ötéves tervben 23—25 százalékkal, a távlati húszéves elképzelések szerint 2—2 és félszeresére kell emelni a mezőgazdaság termelését. A nagyobb előrehaladás lehetősége megteremtődött és ránk vár, hogy körültekintő, felelősségteljes munkával eldöntsük megyénk mezőgazdasága fejlődésének irányát és módját, ötéves tervünket már úgy kell alakítanunk, hogy az alapját képezze a távlati 20 éves tervnek. Nem szakíthatjuk szét mesterségesen a két tervidőszak célkitűzéseit, mert ezzel nagyon sok időt vesztenénk, károkat okozhatnánk. Mezőgazdaságunk távlati céljaink meghatározásához az adottságokból kell 'kiindulni. Megkülönböztetett módon kell foglalkoznunk a kenyér és takarmánygabona termesztéssel, általában takarmány helyzetünk megjavításával, még inkább a zöldség és gyümölcs- termesztéssel; az öntözéssel; az állattenyésztés fejlesztésével. Ezeken a területeken dolgozó kommunistáknak és pártszervezeteinknek a jelenleginél nagyobb hozzáér\ téssel, következetesen, a vezetési munkát állandóan javítva kell dolgozni. Ez nem i könnyű feladat, de megvaló- I sitható, mert ezt az első két j év eredményei is igazolták. I Mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét is a jövő szempontjából vizsgáljuk. A termelés növelésének, biztonságossá tételének az alapja a termelő- szövetkezetekben, az állami gazdaságokban egyaránt a talaj termőerejének javítása, a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek növelése. Tudjuk, hogy a mi talajunk termőereje nem fogja elérni az ország más részén lévő talajok termőerejét, de az is igaz, ha a talajerőre megfelelő figyelmet szentelünk, jó termést várhatunk. Igen fontos, hogy minél nagyobb mennyiségű szervestrágyát juttassunk a talajba. Az 1956- 60-as évek átlagában a szántóterület 15 százalékát istál- iótrágyáztuk meg. Ez kevés Helyes lenne elérni a szántó- területnek évenként legalább 20 százalékos istállótrágyázását. Ennek elérésére fel kell használni a háztájiban termelt trágyát is. Ezért üdvözöljük azokat a termelőszövetkezeteket, ahol megvásárolják a háztájiban keletkezett trágyát. helyeseljük, hogy a „tiszta udvar”, „gazdagodjanak földjeink” mozgalom keretében segítik ezt a munkát a termelőszövetkezeti párt- szervezetek, népfrontbizottságok és egyes üzemek is. Helyes kormányintézkedés alapján az utóbbi években javult a műtrágya felhasználás is. Míg 1957-ben 38 kilogramm műtrágya jutott egy kh szántóra, addig ez évben 80 kilogramm jut. Műtrágya mennyiségünk növelése árú- termelésünktől függ. Tehát, ha növeljük az árútermelésünket, növeljük a felhasználható műtrágya mennyiséget is- Műtrágya felhasználásunkat növelni tudjuk azáltal is, ha megváltoztatjuk egyes termelőszövetkezeti vezetők felfogását. Sajnos még ma is vanak olyan termelőszövetkezetek, ahol a takarékosság érdekében a kiutalt mennyiséget nem használták fel. Még sok tennivalónk van a műtrágya szakszerű felhasználásában is, ami növeli a műtrágya hatékonyságát. A talajerő biztosításának másik fontos eszköze megyénkben az erózió elleni harc. Az erózió több ezer kataszteri holdon pusztít a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok földjein, amit nem nézhetünk tétlenül. A kispar- cellás világban megszüntetésére gondolná sem lehetett. Ma azonban segít a kormány és az 1963-as évre mintegy két és félmillió forint beruházást biztosítottak erre a célra. Ilyen anyagi segítség mellett nekünk is maximális erőfeszítést kell tennünk. Az erózió pusztításának kitett területeken biztosítani kell a rétegvonalas szántást. Ehhez éviről-évre több megfelelő traktor is lesz, de kérjük még nagyobb mértékben a négykerók meghajtásos, vagy lánctalpas traktorokat, váltvaforgatós traktorokat, stb. Fontos szerepet játszik az erózió elleni harcban az erdőtelepítés. Ezért a mező- gazdasági művelésre nem alkalmas területeket erdő, vagy gyümölcstelepítésre kell felhasználni. Termelőszövetkezeti és községi vezetőinknek túl kell jutniuk azon a helytelen szemléleten, hogy a kopár, legelőnek csak egy-két hónapban használható területeket nem adják át erdősítésre — mondván, hol lesz legelőnk. Ha számításokat végeznek, azonnal rájönnek ennek tarthatatlanságára. A talaj termőerejének növelése érdekében csak helyeseljük, hogy az utóbbi két évben több termelőszövetkezet a víztől mentesített réteket szántóvá alakította. Akár úgy vizsgáljuk a munkát, hogy mennyi termelési értéket adott a ■ rét, illetve a legelő, akár a gépi művelhetőség szempontjából, mindenképpen kedTermeijünk gabonát és A beszámoló ezután az ország kenyérgabona szükségletének hazai termésből való teljes kielégítésével kapcsolatosan ránk háruló feladatra tért ki. A kenyérgabona ellátás megoldásának két útja van: a vetesterület novelese, valamint a termésátlagok növelése. Ami a vetésterületet illeti, a jelenlegi szinten nem igen lesz változás. A termésátlagok növelésében tennivaló még bőven van. Ebben az évben — a rossz időjárás ellenére is — igazolódott, hogy ez lehetséges. Állami gazdaságaink ez évben is elérték a 16 mázsás átlagtermést. Ehhez az szükséges, hogy nagyobb arányban terjesszük el a nagyhozamú fajtákat. Beigazolódott, hogy ha ezeknek a fajtáknak jó talajmunkát illetve jó vetőágyat készítünk, tisztított, csávázott vetőmagot megfelelő mennyiségű műtrágyát biztosítunk, október 20-ig elvetjük, optimális tőszámot biztosítunk, akkor maximális termésre számíthatunk. Ezért pártszervezeteink ezeknek az alapvető agrotechnikai eljárásoknak a betartásán munkálkodjanak. A kenyérgabona után a második legfontosabb napi tennivaló a takarmánynövények, a rétek és a legelők hozamainak erőteljes növelése, a fehérje takarmányok termelésének fokozása, egész takarmánygazdálkodásunk fejlesztése- Takarmánytermelésünket úgy kell irányítani, hogy az összhangba kerüljön fejlődő állatállományunkkal. Minden gazdaságban el kell érni, hogy egy, vagy másfél góré kukorica., egy-két szénakazal, egy-két silógödör megérje az újat. Intenzív, biztonságos állattartásról csak ilyen feltételek mellett lehet beszélni. A legfontosabb takarmány- növény megyénkben is a kukorica. Ezt azért is hangoztatni kell, mert vannak olyan vező képet kapunk. Anélkül, hogy ezt túlzásba vinnénk, feltétlen helyeseljük a további előrehaladást. Annál helytelenebb viszont, hogy minted-- 7 ezer kh olyan terület van parlagon — állami gazdaság és termelőszövetkezeti tulajdonban — ami nem is olyan régen még szántó voltA talaj termőerejének növelése, a szántóterület növelése mellett másik alapvető feladatunk, hogy bátrabban alkalmazzuk a korszerű növénytermelési és állattenyésztési módszereket, eljárásokat. Növekszik az igény a mező- gazdasági szakismeretek iránt. Nekünk ezt a szakintézmények, tanácsok és pártszervezetek jobb irányító munkájának megjavításával, jobb szakpropagandával, az állami gazdaságok és gépállomások segítségével kell kielégítenünk. Igen nagy feladat hárul a megyei tanács mezőgazdasági osztályára, a mezőgazdaság egész irányító szakapparátusára. Szisztematikusan kell dolgozni a mezőgazdasági termelés növelése szempontjából alapvető területek termelési módszereinek elterjesztésén. Alaposan kimunkált tervekkel — tudományos intézetek bevonásával, bemutatókkal, stb — kell elérni, hogy ezt a fejlődést gyorsítsuk. A termelés növelésénél a mezőgazdaságot irányító párt és állami szerveknek nagy figyelmet kell fordítani a növényvédelemre. Csupán 1961- ben a védekezéssel megmentett termésmennyiség értéke több mint 25 millió forint. Ugyanakkor a még fennálló kártétel a növényi kártevők részéről csaknem 70 millió forint érték. E nagy szám is azt mutatja, hogy a növényvédelemre nagyobb gondot kell fordítani. Javítani kell mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt a növényvédő állomás munkáját, de a termelőszövetkezeteknek is arra kell törekedni, hogy alapvető növényvédő gépekkel rendezzenek ,hogy időben be tudjanak avatkozni a növényi kártevők és betegségek ellen. több kenyér- takarmányt agrárszakemberek, akik azt állítják, hogy a kukorica nem nógrádi növény, termelésével nem érdemes foglalkozni, ez a növényféleség nálunk nem megy. A mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek ezekkel a nézetekkel szembe kell szállni, mivel az élet mást bizonyít. Pédául az elmúlt évben az aszály ellenére is volt több termelőszövetkezet, amely 20 mázsán felüli átlagtermést ért el. Ez évben is az aszály ellenére — vannak jó eredmények. Megvan tehát megyénkben a kukorica jó termelésének a feltétele ahhoz, hogy az ötéves terv végére a 16—17 mázsa célkitűzést is elérjük. De ehhez szükséges a megfelelő feltételek megteremtése, a legalább 30 centiméter őszi mélyszántás, nagy termőképességű hibrid vetőmag, a hagyományos 10 ezres tőszámmal szemben az optimális 16—18 ezres tőszám és nem utolsó sorban a legfontosabb feltétele a vegyszeres gyom- irtási, illetve a háromszori pálás, a gyomtalanítás. Takarmánypoziciónk javításában nagy szerepet játszik a pillangós arány javítása- Ez annál fontosabb, mivel a szokásos 20-22 százalékos pillangós arány az ismétlődő szárazság miatt 12 százalékra esett vissza. Az időjárás kedvezőten volta miatt az ezévi pillangós vetései nem sikerültek, így nagyob’ mérvű javulásra jövőre serr számíthatunk. Ez csak növel' a tápértékét adó állványos és szellőz tetéses szénaszárítás módszerének még szélesebb körű bevezetését. A tavasz folyamán a pillangós arány javítása érdekében szükséges, hogy minél több helyen végezzünk felülvetést. Az állomány ez évi átteleltetése pedig nagy körültekintést és a legszigorúbb takarékosságot követeli meg. A megye növekvő termelésében nagy szerepe van a zöldség-gyümölcs termelésnek, valamint az öntözés kiterjesztésének. Zöldségtermelésünk az elmúlt években jeletősen fejlődött. Az 195S. évi 300 kh helyett ez évben már 5300 kh-en termelünk zöldséget. Az ötéves terv során ezt a munkát mindenekelőtt a megye mélyenfekvő, az öntözésre alkalmas területein és a megfelelő munkaerővel rendelkező termelőszövetkezetekben kell folytatni. Gondoljunk arra, hogy termelőszövetkezeti tagságunk kétharmada nő, akik ezen üzemágban szívesen dolgoznak és jó jövedelmet érnek el, s e kérdés vizsgálatánál nem mellékes az iparmedence ellátása sem. A zöldségtermelés mellett az ötéves terv során, de különösen a 20 éves perspektivikus tervekben nagyobb helyet kell biztosítani a megye gyümölcstermelésének, a gyümölcstelepítésnek. A gyümölcstermelés fejlesztésében á megye kiválóan alkalmas a csonthéjasok, bogyósok termesztésére. A megye a második ötéves tervben 1200 kh gyümölcstelepítési programot kapott. Ennél a megyében lényegesen több lehetőségünk van. Ezért ki kell munkálni a megye ötéves, majd húszéves gyümölcstelepítési programját, jóváhagyás után el kell kezdeni annak végrehajtását. A mezőgazdasági termelés növelésében és a termelés biztonságossá tételében jelentős szerepe van az öntözésnek. A természeti adottságaink elég szűkek, de ebből kiindulva helytelen, hogy a megye öntözési problémáinak megoldására nem fordítottunk megfelelő figyelmet. Az ötéves terv időszakában, de különösen a húszéves terv során a megye öntözéses mezőgazdasági termelésében nagy előrehaladást kell tenni. A jövőre vonatkozóan feltétlenül fipvelemre méltó az a kezdeményezés, ami az Ipoly- völgyében több helyen folyik a csőkutakkal- Eddigi eredményeink biztatóak és feltétlenül gyorsítani kell a munkát. Ahol erre nincs mód, ott ki kell használni az olyan egyszerű öntözési lehetőségeket, mint amilyeneket völgyzáró- gátak létesítésével a víz tárolása biztosít. Használjuk ki jobban as állattenyésstés lehetőségeit A növénytermesztés mellett megyénk mezőgazdaságában nagy szerepet tölt be az állattenyésztés és ez a jövőben még fokozódni fog. Ugyanis a húszéves terv során a megye mezőgazdaságának fejlődésében meghatározó az állat- tenyésztés lesz. Az állattenyésztés színvonala szoros kölcsönhatásban van a növénytermesztéssel, kihat annak fejlesztésére. A megye állattenyésztésének alakulása szemszerűségében, minőségében a termelést illetően kedvező képet mutat. Jól alakult 100 kh-ra eső számosállat is. Az országos 27,7 darabbal szemben 30,4. Ez nem szabad, hogy elbizakodottá tegyen, mert van tennivaló bőven. Nem alakult megfelelően szarvasmarha állományunk létszáma. 1959-től több mint 7 ezerrel csökkent az állomány. A csökkenés mindenek előtt a háztáji állománynál és ezen belül is a tehénállománynál van- A háztáji és a tehénállomány csökkenését több tényező idézte elő. Több helyen párt, állami és termelőszövetkezeti vezetők helytelen, szektás felfogás következtében, a körülmények és az adottságok figyelmen kívül hagyásával előszeretettel járulnak hozzá a háztáji állomány felszámolásához. Ebből kiindulva nem biztosítanak a háztáji állomány számára megfelelően takarmányt, legelőt, pásztort és a háztájiban feleslegesen jelentkező borjakat nem, vagy csak hosz- szú huzavona után vásárolják meg. Pedig közismert, hogy kormányzati szerveink a közös gazdaságoknak is és a termelőszövetkezeti tagoknak is a háztájiban felnevelt borjak átvételére igen előnyös szerződéses akciókat tart életben. A háztáji és a tehénállomány csökkenését előidézte még áraránytalanság, továbbá a nagyarányú kivágás és más megyébe való kiszállítás. A szarvasmarhaállomány további csökkenését, a takaxmánybázis megteremtésével párhuzamosan meg kell állítani. Ehhez meg kell teremteni elsősorban a háztáji gazdaságokban a megfelelő tenyésztői kedvet, a szaporulati aránnyal összhangba kell hozni a megye kivágási tervszámát. Ezzel együtt meg kell akadályozni az állomány nagyobb mérvű kivitelét a megyéből. A selejtezést minden esetben úgy kell eszközölni, hogy helyébe továbbtenyésztésre alkalmas üsző kerüljön beállításra. A közös állomány utánpótlásának nagy tartaléka a háztáji gazdaságok te- hényállományának bórjúsza- porulata. A közös gazdaság kössön szerződést a borjúnevelésre a háztájival és az ezzel járó előnyöket az eddigieknél jobban kell propagálni. Pártszervezeteink szálljanak szembe minden olyan helytelen szemlélettel, amely arra irányul, hogy csökkenjen a szarvasmarha- állomány. vagy a háztáji tenyésztés szűkítésére irányulna. - ; A tsz-ek erősítésének néhány főbb problémája A mezőgazdasági kérdések tárgyalásánál külön kívánok szólni a termelőszövetkezetek néhány dolgáról. Meg kell ezt tenni azért is, mert a megye szántóterületének 35 százalékán a termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az átszervezés óta eltelt két év azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági fejlődése jó irányban halad. A szövetkezeti rendszert jónak tartják, fölénye, előnye bebizonyosodott. Ma már általános az a vélemény, hogyha valahol a dolgok nem jól mennek, nein a szövetkezeti rendszert hibáztatják. A biztató helyzet mellett azonban a megye mezőgazdaságában még sok a gond, a probléma. A legfőbb ezek közül az, hogy a megye termelő- szövetkezeteinek 30 százaléka gyengén gazdálkodó szövetkezet. A gyenge termelőszövetkezetek helyzetének megváltoztatása fontos gazdasági politikai kérdés. A gyenge termelőszövetkezetek a mező- gazdasági termelés fellendítésének nagy tartalékai. Ha a gyenge termelőszövetkezetek munkáját megjavítjuk és a jelenlegi közepesen működő termelőszövetkezetek gazdálkodási szintjére hozzuk, az 7 százalékkal növeli a termelést. Ha a gyenge termelőszövetkezetek 1961-ben búzából a jó termelőszövetkezetek termelési szintjét tartották volna, aíkkor 600—700 vagon gabonával termeltünk volna többet, ami a megye szabad felvásárlási tervszámával azonos. Ha a gyenge termelő- szövetkezeteik kukorica termésátlaga elérte volna a jó termelőszövetkezetek szintjét, akkor 400—420 vagon kukoricával lett volna több, amely 10 ezer darab sertés hizlalását biztosította volna. De ezt elmondhatjuk a tejtermelésre és más termelésre is. A gyenge termelőszövetkezetek munkájának megjavítása fontos politikai ügy is. A termelő- szövetkezetek tagságának 16 százaléka a gyenge termelő- szövetkezetben dolgozik, ahol nagyon sok esetben ez megélhetési gondokkal is jár. (Folytatása a 4. oldalon)
