Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-24 / 85. szám

2 nógrádi nEpüjsag 1962. október 24. A pártegység erősítése további sikereink alapja Pártértekezlet a salgótarjáni járásban A pártmunkában elfoglalta megillető helyét a gazdasági építés Salgótarján város kommunista küldötteinek tanácskozása A salgótarjáni járás több mint 6 ezer kommunistájá­nak küldöttel tanácskoztak szombat délután és vasárnap egész nap Salgótarjánban a városi művelődési otthon­ban. A járási pártbizottság beszámolója, amelyet Szabó István elvtárs, a pártbizott­ság titkára terjesztett a párt­értekezlet elé, hűen tükrözte a nagyszerű sikereket. A pártértekezlet tudomásul vette, hogy a járás terüle­tén is végrehajtották a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését, melynek vezetője, motorja a járási pártbizott­ság volt, együtt a pártalap- szervezetekkel. A járási párt- bizottság e területen is min­dig bátran kezdeményezett, alapvetően nem tért el a Központi Bizottság politikai Irányvonalától. A járási párt­bizottság irányításával sike­rült megvalósítani az egy nyelven való beszélést, szé­les, igazi lendületet adni a munkának. Ez az időszak az elvi, politikai munka fellen­dülésének időszaka volt. A szocialista forradalom minden győzelme — társa­dalmi, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt annak tudható be, hogy van erős, egységes marxista-le­ninista párt, amely megol­dotta és megoldja történelmi feladatait. Miért képes a párt vezetni a szocializmus építé­sét, milyen feladatok van- ■ak a párt vezető szerepének további biztosítása terén — bőven foglalkoztak ezzel a kérdéssel a salgótarjáni járás kommunistáinak küldöttei. Nemcsak a pártbizottság be­számolója, de a hozzászólók is hangsúlyozták, hogy a párt egységének alap­ja az elvi, ideológiai egy­ség, az, hogy a pártban a marxista—leninista el­mélet legyen az uralkodó. A párt elvi, ideológiai egy­sége kétfrontos harcban ko- vácsolódott ki és erősödött tovább. A járás párttagsága az alapvető kérdésekben egy­séges, egyetért a párt politi­kájával, dolgozik azok meg­valósításáért. Hangsúlyozták — a beszámoló és a hozzászó­lók —, hogy a revizionizmus, a szektás, dogmatikus néze­tek és gyakorlatok ellen nyílt harcot folytattak. Nem a le­győzést, hanem a meggyő­zést, e nézetek eszmei, poli­tikai szétzúzását tartották elsődleges feladatuknak. Ezt a csatát vívták párttaggyűlé­seken, pártnapokon, a párt­oktatás különböző formáin, csoportos és egyéni beszélge­téseken. Mindenkor széles körben magyarázták a párt politikáját és annak igazát, amelyet a mindennapi, gya­korlati élet is igazol. Sok segítséget adott a salgótar­jáni járás kommunistáinak is a szektás nézetek meg­szüntetéséhez a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa anyagainak fel­dolgozása, ismertetése. A part és pártszervezetek egy­ségét mutatják a lezajlott küldöttválasztó taggyűlések és pártértekezletek is. A járási pártértekezlet mindezek mellett azt is meg­állapította: vannak meg a pártszervezeteken belül hely­telen nézetek és gyakorlatok. De rcü jellemző ezekre. Nincs elvi, politikai platform­juk, amelyre helytelen a párt számára káros nézetei­ket és gyakorlataikat alapoz­ni tudnák. Nem mernek nyíltan, plénumon . fe’á’",‘ÍS véleményt mondani. A helyte­len, a párt politikájával szemben álló nézeteiknek, a kocsmákban és a Pres­szókban adnak hangot. Annak ellenére, hogy befolyásuk igen szűk, csak személyekre cso­portokra és egyes területekre korlátozódik, mégis gyengí­tik a párt egységé- Vannak olyan párttagok, akik ma is értehetetlennek tartják, hogy pártfunkciók kivételével mim den közfunkciót betölthetne^ pártonkívüliek is. Pedig te nyék igazolják, hogy a salgó­tarjáni járás területén is so­kat tettek e határozat vegr hajtása érdekében. Vannak felelős beosztás­ban pártonkívüliek, » tröszt területén mérnö­kök, főkönyvelők, a kul­túra területén tanítok, igazgatók és mások, akik feladatuk ellátására szak­mailag rátermettek es becsülettel végzik munká­jukat. A járás területén igen ká­rosan befolyásolják a part egységének további szilárdí­tását az olyan nezetek. mint például „hol voltatok ti még, amikor én mar harcol­tam az ügyért, tibes^ltek nekem a párt politikájáról.. De megtalálható a járás te­rületén az úgynevezett „sér­tődöttek csoportja” is. olya­nok, akik a múltbeli érde­meikre hivatkoznak, s nap­jainkban sorozatos hibákat követnek el. Van közöttük olyan, aki szép szavakat mond a párt politikájáról, ugyanakkor ő maga szamta lanszor megsérti azt. A beszámoló, a hozzászólá­sok részletesen, megfontoltan, nagy felelősségérzettel szól­tak a párt egységének védel­méről és további erősítésé­ről, amely valamennyi párt­szervezet fontos feladata, o telessége. Kimondottak, hogy a helytelen nézetek és gya­korlatok ellen mindenekelőtt eszmei, ideológiai harcot kell folytatni. A fő fegyver e ka­ros nézetek elleni harcban a marxista-leninista ideológia hirdetése és magyarazása. Hangsúlyozta a pártértekez- let, hogy a csatát elvi vitá­ban, ideológiái harcban kell megvívni. Sok szó esett a part vezető szerepéről is, amelynek egyik alapvető feltétele az, hogy a párton belül minden szinten érvényesüljön a kollektív ve­zetés. Megállapítást nyert, hogy a kollektív vezetés a két pártértekezlet között is helyesen érvényesült a salgó­tarjáni járásban. Megnőtt a választott pártszervek szere­pe és felelőssége. A határo­zatok végrehajtásának meg­szervezésében és ellenőrzésé­ben a végrehajtó bizottsá­gok és a pártvezetdSégek fe­lelőssége szintén megnőtt. A kollektív vezetés azonban nem korlátozódott a válasz­tott szervek munkájára, s méginkább nem a határoza­tok hozatalára. A párt min­den fontos kérdésben kikérte a tagság, sok esetben a pár­tonkívüliek véleményét is. A pártértekezlet örömmel vette tudomásul, hogy a salgótarjáni járás terü­letén kezd kibontakozni a pártmunka társadalmi jel­lege. A járás független apparátu­sa mellett egyre több más te­rületen dolgozó párttag, pár- tonkívüli is tevékenyen részt vesz állandó és idősza­kos munkák elvégzésében. Fontos feladatnak határozta meg a járási pártértekezlet, hogy az elkövetkezendő években különösen fontos a pártszervezet munkájának ja­vítása, mindenekelőtt a veze­tés színvonalának emelése, a rendszeres pártélet biztosítá­sa, a pártszervezetek elvi, politikai, irányító és ellenőr­ző tevékenysége. A pártérte­kezlet egyetértett abban, hogy a párttagság számszerű erősítése céljából mindenek­előtt a nagyüzemi munkások­ból, a szénfainál dolgozókból, a tsz-tagság, a nők köréből, to­vábbá az értelmiség legjobh- jaiból kell új párttagokat fel­venni. A párttagok felvételénél a végzett munka legyen a mérce, amely párosuljon a politikai hűséggel, elvi szilárdsággal, példamuta­tással a társadalmi és magánéletben egyaránt. Fő feladatnak azonban mégis a meglévő párttagok eszmei és politikai nevelését, a párt­tagság kommunista jellemé­nek kialakítását határozta meg. A járási pártértekezleten—, ahol részt vett és felszólalt Pothornik József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt igazgatója, Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára, — húsz küldött mondotta el véleményét a járási pártbi­zottság, a pártbizottságok, a pártszervezetek hároméves munkájáról. A beszámoló és a határozati javaslat egyhangú elfogadása után a pártértekezlet meg­választotta a salgótarjáni já­rás új pártbizottságát, vala­mint 124 küldöttet szavazati joggal, öt küldöttet tanácsko­zási joggal a megyei pártér­tekezletre. Salgótarján kommunistái meggyőződéssel mondhatják, hogy a város fejlődése az utóbbi három évben — ha­sonlóan az általános fejlő­déshez — igen nagyszerű és számottevő. Vonatkozik ez a város általános gazdagodásá­ra, az egyes gyárak, üzemek fejlődésére. — E gondolat je­gyében tanácskoztak az öt­ezer salgótarjáni kommunista — párttag és tagjelölt — kül­döttei szombaton déltől vá­sárnap estig. A tanácskozás­ra több pártonkívüli dolgozót, szakembert is meghívtak. A másfél napig tartó pártérte­kezleten Jedlicska Gyula elv­társ, a városi pártbizottság titkára terjesztette elő a párt- bizottság beszámolóját. A pártértekezlet megállapí­totta, hogy a VII. kongresszus óta a gazdasági építés, a párt­munka egészében elfog­lalta az őt megillető he­lyet. Hasznosítani kell azokat a kedvező tapasztalatokat és eredményeket, amelyeket a város kommunistái, pártszer­vezetei a beruházási mozga­lomban, a szocialista szerző­dések rendszerével eddig el­érlek. A beruházási felada­tok megoldásában, általában a második ötéves tervben, az összes vállalatok között kulcshelyet foglal el az épí­tőipar. Erőteljesen hangsú­lyozta a pártértekezlet a vá- j ros dolgozói másik nagy kez- I deményezésének. a minőségi mozgalomnak eddigi eredmé­nyeit és az ezzel kapcsola­tos további feladatokat. Ah­hoz, hogy a gazdálkodás fej­lődését minden tekintetben töretlenül biztosítsuk, a ve­zetés színvonalának emeléséi az elkövetkezendő években kulcskérdésként kell kezelni. A munkások kezdeményezé­seit, a szocialista murkaver- seny eredményeit igazolják, hogy A városi pártbizottság há­roméves tevékenységében ab­ból Indult ki, hogy a gazda­sági építőmunka eredménye az a fő front, ahol a szocia­lizmus építése, az egész tár­sadalmi fejlődés, hazánk po­litikai rendszerének szilárdu- lása eldől. A város ipari üzemeinek fejlődése egész­séges volt. Ma már elmond­hatjuk, hogy a legtöbb üzem jövője megalapozott, hogy a számos gyárban megvalósított rekonstrukciós feladatok nyo­mán jelentősen emelkedett a termelés, javult a gazdál­kodás, a műszaki színvonal. Különösen kiemelkedő sike­reket értek el a termelé­kenység tekintetében, amely mind a pártmunkában, mind a gazdasági munkában ma már központi helyet foglal el. A város Ipari üzemeiben I960 és lüfiS első fél évének vo­natkozásában a termelés növekedését a korábbi 7,4 százalék he­lyett már 7fi 1 'oviik­ban a termelékenység nö­vekedésével biztosítják. A pártértekezleti beszámoló az eredmények megállaoítása mellett sokoldalúan elemezte a gazdasáei munka felada­tait is. Felhívta a figyelmet arra. hogy javítani kell a kenesolatot az iparirányítás felsőbb szerveivel, biztosítani kell. hogy a város és az ioar fejlesztése kölcsönös össz­hangban történjen. Minden vonatkozásban szükséges biz­tosítani a gazdaságosságot, a néngazdasági szemléletet, a műszaki feilesztés hozzáértő megvalósítását. A beruházási mozgalomról szólva a beszámoló felhívta a figyelmet arra, hogy mind minőségben, mind a technikai berendezéseket illetően a világszínvonal elérésére kell törekedni. a város üzemeiben nagy­szerű lehetőségek állnak a vezetők rendelkezésére, amelyet nem minden eset- ____ ben használnak ki. P éldául a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások jó részét már a határidő előtt teljesítették, jobb előrelátással már eredetileg olyan vállalá­sok készülhettek volna, hogy most úiabb pótfelajánlásokra ne kerül iön sor. A beszá­moló erőteljesen felhívta a figyelmet a szocialista brigá­dok tevékoovsérrének támo­gatására, különösen a műve­lődésre vonatkozó vállalások teljesítésére. A gazdasági építő munká­ban elért sikerek mindenek­előtt a város kommunistái­nak, pártszervezeteinek tevé­kenységét dicsérik. A jövő nagy feladatai %méginkább megkövetelik, hogy következe­tesen megtartsák a pártélet lenini normáit, a kétfron­tos harc keretében leküzdje- nek minden elhajlást, ferdí­tést, állandóan erősítsék a bírálatot és az önbirálatot, a dolgozókkal való kapcso­latukat, befolyásukat és nagy gondot fordítsanak a párt­tagok, valamennyi dolgozó marxista képzettségének fej­lesztésére, a szocialista em­bertípus kialakítására. A politikai és gazdasági fel­adatokkal együtt a pártérte­kezleti beszámoló felvázolta azt a nagyszerű fejlődést és jövőt, amely megyénk szék­helyét, Salgótarjánt jellemzi. A városban olyan építkezések valósultak és valósulnak meg, amelyekre a megelőző évek­ben nem volt példa. A gazdasági építőmun­kában mind nagyobb te­rületet foglal el a vá­rosfejlesztés, a lakásépí­tés és a kommunális be­ruházás. A második ötéves terv során felépül a megyei kórház, a kultúrház, a szálloda, a saj­tószékház, a gimnázium, az általános iskola, a kenyér­gyár. Teljesen újjászületik a városközpont, új üzleti ne­gyed épül majd fel. Számot­tevően fejlődik a város kom­munális helyzete. A közel­jövőben elkészül a város szennyvízhálózatának gerinc­vezetéke, folyik az elektro­mos kábelek fektetése. Az ötéves terv végére belép az Ipoly menti vízmű első sza­kasza, megépül a városi «trend egy része, javul az úthálózat is. Salgótarján egy­re összkomfortosabb, tisztább és lényegesen szebb lesz. Eb­ben az ötéves tervben közel 1500 lakás épül állami erő­ből, 900 lakás szövetkezeti értékesítésre kerül és lehető­ség van magánerőbőí is 500 lakás felépítésére. E hatal­mas fejlődéssel kapcsolatban a beszámoló hangsúlyozta a szocialista brigádok kezdemé­nyezésének továbbfejlesztését, amely a város érdekében vég­zett társadalmi munkában nyilvánul meg. A városi pártértekezlet munkájában részt vevő küldöt­tek egyhangúlag tolmácsol­ták a város kommunistáinak, dolgozóinak véleményét: to­vábbra is egységesen köve­tik pártunk helyes politiká­ját, fokozottabb aktivitással vesznek részt a város előtt álló feladatok megoldásában. Felszólaltak: Váradi Oszkár elvtárs. a Salgótarjáni Üveg­gyár főkönyvelője, Krajnák Tibor elvtárs, iskolaigazgató. Longauer József elvtárs, a ZIM Salgótarjáni Gyáregysé­gének vezetője. Bozó Ernő elvtárs. Szabó Ferencné pe­dagógus. Kukol Emil elvtárs, az Erőmű igazgatója. Lantos Lajos elvtárs, az Acélárugyár energia üzemének párttitká­ra. Izsdinszki Rezső elvtárs. Anaval Gvula elvtárs, az Acél­árugyár igazgatója. Hazai Bé­la elvtárs, a Központi Bizott­ság apparátusának munka­társa. Sándor Elemér elvtárs, városi tanácselnök. Galló Istvánná elvtársnő, szocia­lista brigádvezető. Kamarás Józsefné szakszervezeti nő­felelős. Szalai Gáspár elv­társ. a városi pártbizottság titikárhelyettese, dr. Szabó Sándor elvtárs. kórházigaz­gató, Alics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Jancsó Kázmér elvtárs, az Építőipari Vállalat igazgató­ja. Válóczi Ernő elvtárs, az ÉMÁSZ igazgatója. Jedlicska Gyula elvtárs vi­tazáró beszéde után a párt­értekezlet elfogadta a párt- bizottság beszámolóját, hatá­rozati javaslatát, megválasz­totta a pártbizottság tagjait, a revíziós bizottságot, va­lamint a megyei pártértekez­let küldötteit. Nagy Sándor, a szécsénkei Győ­zelem Termelőszövetkezet elnöke, aki 1961-ig a községi tanács VB. titkára volt. Vezetésével a tsz már az első esztendőben komoly gazdasági eredményeket ért el. Böjtős Sándor elvtársat Balassa­gyarmat város kommunistái Je­lölték küldöttnek a megyei párt­értekezletre. Böjtös elvtárs már nyugdíjas, de munkájával nagy segítséget ad a városi-járási párt- bizottság tevékenységéhez. Orava Józsefné, az endrefalvi termelőszövetkezet párttitkára. 1950-től vesz részt a munkásmoz­galomban. Ez Időtől kisebb meg­szakításokkal, jó munkája elis­meréseként a párttagság a párt­vezetőségbe jelölte. Simon Endre, a Cserháti Állami Erdőgazdaság kommunistáit kép- viseU a megyei pártértekezleten. Simon elvtársat az erdőgazda­ságban eddig végzett munkája alapján jelölték küldöttnek a Laczkó András elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője a megyei tanács dolgo­zóit képviseli a pártértekezleten. Laczkó elvtárs hosszú évek óta vesz részt a munkásmozgalom­ban, számos fontos megbízatást oldott meg eredményesen. Füiöp László gépészmérnök a szorospataki bányaüzemnél. Mun­kájával nagymértékben elősegíti, hogy a bányabeli gépek állan­dóan üzemképesek legyenek, hozzájáruljanak a bányászok ne­héz fizikai munkájának könnyí­téséhez. * kommunisták.

Next

/
Thumbnails
Contents