Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-24 / 85. szám
1962. október 24. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Krátki János traktoros a Pásztói Gépállomás kommunistáit képviseli a megyei pártértekezleten. Krátki elvtárs kimagasló munkájával érdemelte ki jelölését. Szíjgyártó Sándomé elvtársnő a Salgótarjáni Üveggyár kommunistáit, dolgozóit képviseli a megyei pártértekezleten. A szocialista brigádvezető brigádjának nagyszerű eredményeit viszi magával a megye kommunistáinak tanácskozására. Buda Antal elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó Szemének párttitkára. Buda elvtárs mátkája, tevékenysége eggyéfor- rott a gyár eredményeivel, a szocialista munkaverseny nagyszerű sikereivel, amit az acélárugyáriak elértek. ülés Gyula, a palolási Május 1. Termelőszövetkezet főagronómusa. A kiváló szakképzettségű szövetkezeti vezetőnek nagy szerepe van abban, hogy a termelőszövetkezet már jól jövedelmező nagyüzemmé vált. Illés Miklós a hasznost Mátra- völgye Termelőszövetkezet elnöke. ülés elvtárs két éve vezeti a szövetkezetét, s több mint egy éve párttag. A közös gazdaság megszilárdításában végez eredményes munkát. Gólyán András, a Kimóc községi tanács VB. elnöke. 1945-től tagja a pártnak. Ä falu lakossága a legutóbbi tanácsválasztáson bizta meg a tanácselnöki teendők ellátásával. Azóta is példamutató munkát végez. JAKAB SÁNDOR: A Magyar Kommunista Párt Nógrád megyei sserveseteinek megalakulása és munkája a felssabadulástól 1945. május 20-ig (RÉSZLET A PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEKBEN MEGJELENŐ HOSSZABB TANULMÁNYBÓL.) A tanulmány I. része történelmi visszapillantást ad Nógrád megye munkásmozgalmáról az 1919 és 1944 között eltelt Időszakban. A II. rész első fejezete a felszabadulás körülményeit, valamint az akkori gazdasági helyzetet elemzi. A második fejezet a pártépítés kérdéseivel foglalkozik. Ebből a fejezetből most a pártépítés általános céljairól, a pártnak a munkásosztály közötti befolyásáról közöljük a második, befejező részi etet. Négrád megyében a párt- szervezeteket az első időben területi elv alapján szervé- zik. Ezt a helyzet tette szükségessé, mivel a bányák, üzemek állapota annyira kilátástalan volt, hogy a termelés nagyobb arányú megindítása egyhamar nem volt várható. Közlekedés sem volt és ez is amellett szólt, hogy a pártszervezés falun, bányatelepeken történjen. A területi elv mellett volt még egy másik lényeges szempont is, amit figyelembe kellett venni: a politikai harc sok vonatkozásban ebben az időben a falun zajlott le. A földosztás végrehajtását a községekben kellett megvívni, a különböző népi szervekben való képviseleti arány (igazoló bizottság, nemzeti bizottság), vagy az ellátás megszervezése, mind a közigazgatás keretén belül történik, ahol a párt- szervezeteknek érvényesíteniük kellett állásfoglalásukat. Ezért történt a pártszervezés a falun, bányatelepeken és maradt így mindaddig, amíg a helyzet meg nem kívánta az üzemi szervekre való átállást. Ekkor a pártszervezetek irányítása centralizált. A salgótarjáni vezetőség volt egyben a megyei, városi és a salgótarjáni járási pártbizottság is. A többi járási székhelyeken levő alapszerv egyben a járási pártbizottság is. Ezt a helyzet így kívánta meg. A felszabadulás utáni vezetésnek gyorsnak, operatívnak kellett lennie. Voltak esetek, amikor egy nap kétszer is összehívták az aktívákat, tájékoztatás, eligazítás végett. Nem lett volna jó a több szerven keresztül való irányítás, mert lassította, körülményessé tette volna az Irányítást. A centralizált vezetés jobban tudott gazdálkodni a kevés káderrel, a rendelkezésre álló erők mozgatása tervszerűbb lett és mindig a legszükségesebb helyre irányították. A centralizált vezetésnél a nagyszámú aktívákkal való munka abban az időben a kollektív vezetést is pótolta. Pártbizottságok még nem voltak, mint felső szerv nem irányíthatott. Viszont a pártvezetőség szinte hetenként tudta értékelni a helyzetet, a feladatok végrehajtását, kapott állandó közvetlen tájékoztatást. Igen fontos szerepet töltöttek be a vezetőség nagyszámú aktívaértekezletei a lelkesítés szempontjából. Látni és hallani, hogyan erősödik pártunk, hogyan ér el naponta újabb sikereket, igen nagy erőt adott. Ezen túl, jó munkamódszerátadásnak is bizonyult. A központosított vezetés a Község neve: Baglyasalja Ersekvadkert Karancsalja Karancslapujtő Karancskeszi Kazár Kisterenye Mátraszele Nemti Vizslás Zagyvaróna Lakóinak száma 2 000 3 722 1598 2 367 2 003 1 924 5 321 1 194 1 065 1 084 2 529 kezdeti időben helyes volt. Egységes felfogást, hatékonyságot biztosított. Később, amikor a párt létszáma megnőtt, ezen változtatni kellett. A pártszervezés elveinek helyes megállapítása, ennek megfelelő szervezeti keret eredményeként Nógrád megyében a párt létszáma gyorsan növekszik. 1945. március 7-én Kerekes Sándor és Kil- czer Béla Debrecenben a párt vezetőinek azt jelentik, hogy a Magyar KP-nak Nógrád megyében már 11 500 tagja van. (Kerekes Sándor önéletrajzából.) Ekkorra már az iparmedencében nagyon sok helyen több százas létszámú pártszervezetek alakultak. A fentiek bizonyítására az alábbi táblázat szolgál: Pártszerv taglétszáma 1945. máre. hó 630 180 200 250 300 603 550 230 300 135 160 (1941. éti népszámlálás szerint) 1945 májusára a salgótarjáni járás 23 szervezetében 8023 párttag van. Nagyon fontos ebben, hogy a párttagok nagy része fizikai munkás és nagy számban vannak nők is a pártban. A kazári 603 tagból 374 bányász, 152 nő. A Salgótarjáni Üveggyár pártszervezete 388 tagjának 95 százaléka fizikai munkás és 114 nő van a tagok között. A Hirsch- gyár 410 dolgozójából 275 a párt tagja és ebből 123 nő. (PTI Arhiv. K/27.) A nők ilyen nagyarányú pártba lépése azzal az általános jelenséggel magyarázható, hogy magasfokú öntudattal rendelkeztek és a feleség a férjjel egyszerre lépett a pártba. Jellemzően a párt befolyására a Szervező Bizottság 1945. április 20-i ülésén „Nógrád megyét kivonja a miskolci terület alól, mivel a pártnak nagy befolyása van a nógrádi bányavidéken”. Mivel magyarázható a párt- szervezetek ilyen nagyarányú megnövelése, a pártnak ez a nagy befolyása? Mivel magyarázható, hogy a majd egy millió lakosú Budapesten 1945. május 15-én 25 230 tagja van a pártnak, nálunk viszont túl a 12 000-en. A párt ilyen gyors, nagyarányú növekedése történelmi okokkal és sajátos helyzettel magyarázható. A bevezetőben már szóltam a történeti előzményekről — arra visszatérni felesleges. Azonban anélkül, hogy különösen részletezném az eseményeket, látni kell ebben az illegális kommunista pártban, a munkásmozgalomban nevelkedett vezetők, aktívák munkáját. Nyugodtan állíthatjuk, hogy az illegalitásban kialakult a mozgalom vezérkara. Az illegalitás idején felkészültek a legális munkára. És a kérdés vizsgálatánál az is figyelembe veendő, hogy itt az illegális Kommunista Párt tagjainak száma, a munkásmozgalomban részt vevőik aránya a lakossághoz képest magasabb, mint Budapesten, vagy máshol is. És amikor ezek az elvtársak az illegalitásból kiléptek, megsokszorozott erővel dolgoztak, s a mozgalomban szerzett tapasztalataik felhasználásával igen szép eredményeket érnek el. A másik, a legdöntőbb oka koncentrált, tősgyökeres, nagyüzemi munkásosztály. Akár az 1941, vagy az 1949-es népszámlálást vesszük alapul, abból világosan kitűnik, hogy a megye ipari munkássága lényegében a bányászatban, kohászatban dolgozik. Ez teszi ki az iparban a dolgozók 2/3-át. Az itteni munkásosztálynak van egy rétege, a medencében levő munkásmozgalomnak van egy olyan vonása, amire reagálni kell: a két- lakiság. Szerintem a kérdéssel úgy kell foglalkozni, hogy ez a nem kis számú munkásréteg, a kétlakiak a forradalmi mozgalom hajtóerői, tartalékai, vagy kerékké tői-e? A kérdésre nyugodtan azzal válaszolhatunk, hogy igen jelentős részük a forradalmi mozgalom hajtóerői. 1945 előtt e kétlaki községekben illegális pártszervezetek vannak. Például Karancsalja, Karancslapújtő, Kazár, Vizslás, Zagyvaróna stb. Még több helyen a Bánya és Kohómunkások Szövetségének voltak erős helyi csoportjai (pl. Kazár). A felszabadulás után pedig igazolódott, hogy azok is, akik korábban nem vettek részt a munkásmozgalomban, azok* is azonnal a MKP- hoz csatlakoztak. A párthoz való hűségüket a termelésben méginkább igazolták. Ezt magyarázza az, hogy a kétlakiak már 1945 előtt ipari munkásoknak tekintendők. A tulajdonukban levő föld igen kevés, inkább néhány négyszögöl, mint egy-két hold is. Ezek tulajdonosai már ekkorra nemcsak azt ismerik fel, hogy ebből nem lehet megélni, hanem azt is, hogy a földtől meg kell válni. Ezt a felismerésüket bizonyítja azt is, hogy akiknek a földreformról szóló törvény az ellenállásban való részvétel miatt kivételt biztosít — 25 holdat is igényelhet — senki nem él ezzel. Akik nem vettek részt az ellenállásban, azok pedig csak házhelyet és néhány négyszögölet igényelnek. Elszakadnak a földbirtoktól, ipari munkásokká váltak. Később az 1950-es években ennek ellentétes tendenciája figyelhető meg. Rákosi Mátyás 1950-ben az országos bányász értekezleten ezt a bányászság rovására írja, nem elég termelékeny munkáját ennek tudja be. Nem lehet vitás, hogy a kétlakiság sem politikai, sem gazdasági szemszögből nem jó. A vidékről bejárók terjesztették a falu kispolgári gondolkodását az üzemben, a munkafegyelemnél a legnagyobb lazaság soraikban figyelhető meg. De Rákosi Mátyásnak ez a megállapítása azért hibás, mert nem vette figyelembe, hogy ennek oka az akkori idők rosszabbodó gazdasági, politikai helyzete, a bányászok alacsony bére és egyéb mé- lyenfekvő gazdasági, politikai okok. Az, hogy a bányász kénytelen földjét megtartani, hogy „kuláktól vásárol kukoricát” ez már csak az akkori idők helytelen gazdasági, politikai intézkedéseinek okozata. Jellemző, hogy amikor a gazdasági helyzet meg- változik, akkor a bányász- * ság teljes erejével szakít a • kétlakisággal. ( < A kétlakiság a münkásosz-) tály forradalmiságáról, szer- J vezettségéről írt tanításokat« alapjaiban nem változtatja* meg, mert számban mégis-) csak kevesebben voltak, mirtj az ipari proletariátus. Az a« megállapítás, hogy a fórra-* dalomban a munkásosztály ai láncain kívül semmit sem,' veszíthet, de egy világot nyer- • hét — itt teljesen igaz. És' ez a harmadik ok, ami ai Kommunista Párt megerősó-j dését, gyors fejlődését ma- 4 gyarázza. Az iparmedencében 5 a munkanélküliség, a gyér-) mekmunka, a fokozott ki- ? zsákmányolás, az ínséges ko- 5 ióniák, a népbetegség a jellemző. Az üveggyári, tűzhelygyári kolóniák sem voltak jobbak. A felszabadulás után a párt szervezői mindezt figyelembe veszik és felhasználják a párt- ? szervezés során. Amikor a felszabadulás után írásos és szóbeli agitációból tudomást szereznek a megye dolgozói, hogy milyen célokért küzd a Magyar Kommunista Párt, akkor ezekre a bajokra, régi álmokra, vágyakra választ kapnak. A föld kincseinek, a termelőeszközöknek a nép tulajdonába vétele, a földosztás, iskoláztatás mind olyan követelés, ami szinte állandó téma volt a munkásmozgalomban, a dolgozók eszmecseréjében. A Kommunista Párt szervezésekor gyak- * ran hangzik el, hogy a „sze-) gények pártja vagyunk”. És? a pártszervezők felkeresik a) munkásokat, dolgozókat, el- ^ mondják a párt célkitűzéseit) — kérik támogatásukat an- ? nak megvalósításához. A párt igen nagy erővel foglalkozott a dolgozók min-1 dennapi ügyeinek intézésével. I A pártvezetőség megbíz elv- < társakat, akik a háború alatt* eltűnt hozzátartozók felkuta-1 tását, hadifogságba kerültek J hollétét intézik. Ebben az < időben igen sokan a Kom-*, munista Pártra úgy tekintet- ) tek. amely egyedül képes a £ hadifoglyok dolgában vala- < mit tenni. $ Nagyon sok és hasznos 5 munkát végzett a párt az) 1945 előtt elkövetett igazság-? talanságok megszüntetésében.* A munkások között sok olyan) volt, akit a múltban az ut-1 cára dobtak, munkakönyvi ? bejegyzéseik nem voltak he-* lyesek. Nyugdíjazásukkor az) évek megállapítása nem volt 7 jó, nem számították be, ha) más üzemnél is dolgozott. ^ Nem szólva azokról, akik a ► munkásmozgalomba való részvétel miatt megbélyegzettek voltak, mennyi hátrányt szenvedtek. A párt ezeket az ügyeket mind intézi és igen nagy bizalmat, tekintélyt szerez ezzel is. Ezenkívül a párt munkalehetőséget biztosít, élelemről gondoskodik, annak igazságos elosztására vigyáz, traktort, üzemanyagot szerez stb. Nem túlzás, ha azt mondom a Kommunista Párt átveszi a hatalmat, mint hatalmon levő párt intézi az ügyeket, a napi konkrét kérdéseken keresztül érvényesíti vezető szerepét. Kollár János, a romhányl II- Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet nemrég megválasztott elnök*. Kollár elvtársat faluja dolgozói a járási pártapparátusból hívták haza, hogy a közös gazdaságot eredményes útra irányítsa. Varga Ferenc, a szécsényi járás párt-végrehajtóbizottságáaak tagja, a szécsényi n. Rákóczi Ferenc Tsz párttitkára. Az 5 tevékenységéhez is fűződik a termelőszövetkezet kiegyensúlyozott munkája. Koczur Sámuel, a cserhátsurány! Szabadság Termelőszövetkezet mezőgazdásza. Hozzáértése, szakmai tapasztalata, szervezőkészsége komoly segítséget jelent a termelőszövetkezet erősítésében, szilárdításában. Gáspár Ferenc a Kisterenye! Gépállomás főkönyvelője. Nemcsak mint számszaki ember, hanem mint kommunista is nagy segítséget ad a gépállomás párt- szervezetének munkájához.
