Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)

1962-10-17 / 83. szám

6 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1962. október 17. Nézzenek bátran szembe saját hibáikkal Nem is olyan nagyon régen még jó híre volt a Nagyoroszi Kisipari Termelőszövetkezet­nek. Aztán tavaly, mintha meglazult volna eresztékei­ben, a munkájába itt is, ott is becsúszott olyan hiba, ami után kezdtek egyre kellemet­lenebb hírek szállongani kö­rülötte. Pedig, látszólag, mint­ha mi sem történt volna: a jelentésekből, beszámolókból az tűnt ki, rendben van a szövetkezet szénája. Tervét rendre teljesíti, az évet nye­reséggel zárta, osztalékot kap­tak a tagok. A nyugtalanság a szövetkezetben mégis foko­zódott. És EGYRE TÖBB AGGODALOMMAL KÍSÉRTÉK TEVÉKENYSÉGÉT a község a járás vezetői, a KISZÖV. Ugyan, mi adott hát okot- erre a nyugtalanságra? Nagyon érdekes: ha ezt a kérdést az ember felteszi a szövetkezet egyes vezetőinek, az egyik, ami fölött gondolko­dóba esik az ember: sűrűn emlegetnek egy nevet, a most már volt műszaki vezető ne­vét. Janek Istvánét. Még Czinege István, az asztalos részleg vezetője, egyben el­nökhelyettes, aki a legélesebb szavakat találta a szövetkezet romlásának okaira, még ő is végső fokon nála lyukadt ki: Janek. Janek az oka minden­nek. — Fél évig betegállomány­ban voltam — mondja. — Bal­eset miatt. Mikor visszajöt­tem, azt kellett látnom, hogy minden megváltozott. Szövet­kezetünkre rá sem lehetett is­merni. Janek jóvoltából, jnyakra-főre vállalt olyan :munkákat, amelyek határ­időre való teljesítésére re­mény sem volt. Emiatt a szö­vetkezet jó híre fokról fokra romlott. Higyje el, ezt nekem, I alapító tagnak a legfájóbb ki­mondani, de így van, ez az igazság. A lejárt határidók miatt viták, döntőbírósági ■ügyek, kötbérek lettek. A ve­zetés kicsúszott a kezünkből. Itt akár meg is állhatunk egy szóra. Tudniillik, a szö­vetkezet romlásának ilyen éles jellemezésében is azért egy-két dolog sántít. Először Is, hogy Janek tevékenysége, enyhén szólva nem használ a szövetkezetnek, s hogy a ve­zetés kicsúszott a vezetőség kezéből, arra az elnök és a főkönyvelő figyelmét már ta­valy szentemberben felhívták. De az elnök és a főkönyvelő vagy védelmébe vette a mű­szaki vezetőt, vagv egyszerűen nem vett tudomást az észre­vételekről. sőt vezetőségi ha­tározatokról. S csak a legeré­lyesebb közbelépésre volt hajlandó útjára bocsátani Ja- neket. Ezen vitatkoztunk is egy sort Czinege elvtárssal, ö ar­ra hivatkozott, hogy az el­nök egyszemélyi vezető, joga van függetleníteni magát a vezetőség határozataitól. Én kissé furcsálkodva ezen az ér­velésen, A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIÁRA HIVATKOZTAM. De emögött a vita mögött egészen más húzódott meg, s ezt Czinege elvtárs is éppen olyan jól tudja, mint én: egy­szerűen arról van szó, hogy a szövetkezet romlásáért va­jon felelőssé lehet-e tenni egy embert, vagy azért az egész vezetőség felel? S az a gya­núm, ezzel a kérdéssel nem néztek valami bátran szem­közt a szövetkezet vezetői. Ez tűnik ki egyébként ab­ból is, hogy ahol csak lehet, Igyekeznek szépíteni a dolgo­kat. Mert itt van például az, hogy Czinege elvtárs beteg- állományból való visszatérése után nem ismert rá a szövet­kezetre. De hiszen a szövetke­zet már tavaly is kifizetett 62 ezer forintot kötbérek, bírsá­gok, adópótlék és büntető Jellegű kamatok címén! Ez vajon nem tűnt fel? Sorban­állni sem az idén kellett elő­ször a szövetkezetnek a bank­ban. Vajon ez sem tűnt fel? S az vajon mivel magyaráz­ható, hogy Száraz elvtárs, a főkönyvelő, mikor az idén kifizetett kötbérek felől kér­dezősködtem, csak arról a 12 ezer forint büntetésről be­szélt, amit már kifizettek, s hogy a szövetkezetei, a határ­idők be nem tartásáért újabb 8 ezer forint kötbér kifizeté­sére kötelezték — elhallgatta. Sőt, kijelentette, hogy a szövet­kezetnek lejárt határidejű építkezései egyáltalán nincse­nek, amint hogy nincsenek elmulasztott garanciális javí­tási kötelezettségei sem. A főkönyvelőnek pedig minden­képpen tudnia kell arról, hogy ez nem így volt. Tud­nia kell annál is inkább, mert * ,• A HATÁRIDŐK ELMULASZTÁSÁÉRT VALAKI FELELŐS S ha valaki valamiért fele­lős, azt számon kell tőle kérni. Ezt pedig ebben a szövetke­zetben elmulasztották: a töb­bi között a főkönyvelő. S ez a felelősség most nagyon is időszerű: egyrészt, számot kell adnia neki is, és a többi szövetkezeti vezetőnek is ar­ról, hogy miként tűrhették el Janek lelkiismeretlen mani­pulációit. Hiszen például két nagy megrendelés költségei­nek zömét kifizettette a meg­rendelővel, mielőtt bármi munkát végeztek volna ott. Nem, nemcsak egy személy súlyos lelkiismeretlenségéről van szó tehát, hanem fe­lelőtlenül járt' el a vezető­ség is, kockára téve az egész szövetkezet anyagi egyensú­lyát és becsületét. Van aztán még bőven, ami könnyen zavarba hozhatná a gyanútlan látogatót. Ha az elnököt, Molnár Miklós elv­társat hallgatod, épp csak mi­sét nem mondat azért, hogy végre megszabadult Janektől. De vajon miért védelmerte több, mint egy éven át, szinte az egész tagsággal szemben? Furcsa elméleteket gyártott Molnár elvtárs önmaga szá­mára ez idő alatt. íme az egyik: igen, felhívták a fi­gyelmemet Janek dolgaira, de én megbíztam benne. El­lenőrzés? Hát én hogyan avatkozhatnék bele a műszaki vezető munkájába? És lehe­tetlenség őt meggyőzni arról, hogy az ellenőrzés és a szá­monkérés nem art jelenti, hogy kiveszem a munkát az illető kezei közül. S máris itt van a másik elmélet: a le­járt határidejű építkezések, intézmények számára készül­nek, amelyekre a KISZÖV jelölte ki a szövetkezetét. Mi­nek jelölte ki? Továbbá: hiá­ba teljesíti túl a szövetkezet tervét, a nyereségnek csak egy részét tarthatja meg ma­gának, a többit nyereségtöbb­let címen úgyis be kell fizet­ni a banknak. Hát nem mind­egy az államnak, hogy köt­bér címen fizetem be azt a pénzt, vagy nyereség-többlet­ként? Sorbanállás és büntetés lett a vége annak is, hogy A SZÖVETKEZET TÚLLÉPTE ANYAGKÉSZLET NORMATIV AJAT. Volt időszak, hogy 900 ezer forint értékű alapanyagot tá­roltak a szövetkezetben. Köz­ben téglát is egy csomót, ami­nél aztán igazán nem volt szükség erre a túlbiztosításra. Ez igaz, mondja az elnök. De azért — mondja a második szavával — mégis csak jó az, ha van elég anyagunk. De vajon a szövetkezet ve­zetői szembenéztek-e ezekkel a témákkal és a következmé­nyekkel, vajon levonták-e a tanulságolcat? Vagy elegendő­nek találják, hogy a „bűn­baktól” — valóban súlyos mulasztások okozójától — végre megszabadultak. S a gazdálkodást folytatják ott, ahol abbahagyták, úgy, aho­gyan ezekkel a bizonyos idé­zett „elméletekkel” megala­pozták idáig? Nem hiszem, hogy célrave­zető lenne. Egyrészt a gazda­sági-pénzügyi szabálytalan­ságok miatt az elnökre, a fő­könyvelőre és a volt műszaki vezetőre súlyos pénzbírságot róttak. Ez ugyan az utolsó előtti, de éppen azért eléggé kemény érv az elnök elméle­tei ellen. Jobb lenne azonban, ha 0 is, a főkönyvelő is — és a vezetőségnek azon tagjai is, akiket illet — szembenézné­nek a problémákkal, ahelyett, hogy el mis-másolják azokat. A csorbát nem nehéz kikö­szörülni Amit Czinege elv­társ is mondott erről, re- ménytkeltő: új munkát ad­dig nem vállalnak, míg a le­járt határidejű megrendelé­seknek eleget nem tettek, és a jövőben is tartózkodnak erejükön felüli vállalásoktól. Az új műszaki vezető idő­sebb, megfontolt, tapasztalt ember. Az építő részleg pe­dig január elsejével leválik, s az érsekvadkerti szövetke­zethez fog tartozni. Ezek és a többi is, HASZNOS INTÉZKEDÉSEK, ELHATÁROZÁSOK. A hibák megismétlődésétől azonban mégsem óvnak, ha a vezetőség körében kialakult helytelen szemléletet gyöke­restől ki nem irtják, ha a fo­gyatékosságok feltárása he­lyett továbbra is azok eltus- solását választják, ha a jövő­ben is elmulasztják a kötele­ző ellenőrzést és felelősségre- vonást akár a gazdasági, pénzügyi fegyelem, akár a munkafegyelem megsértőivel szemben. Csizmadia Géza Férfi gumitalpú cipő. Fogy ár: 179,— Gyermek gumitalpú cipő. Fogy. ár: 75,— — 101,50,— Ft. Kapható: az Állami Áruházakban, szövetkezeti áruházak­ban és szaküzletekben. (668) Községi tanácselnökök tanácskozása Kedden tanácskozásra ült össze Salgótarjánban, a me­gyei tanács nagytermében, megyénk valamennyi községi tanácselnöke. A tanácskozáson Kaszás Józsefné elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára tájékoztatta a községi tanácselnököket az 1963. évi költségvetés felhasz­nálásával járó feladatokról, valamint az 1963. évi község­fejlesztési munkákról. A tá­jékoztató után a községi ta­nácselnökök véleményüket nyílvánították a feladatok végrehajtásával kapcsolatos községi teendőkről. Rendszeresen fejlődik Somoskőújfalu egészségügyi ellátása Somoskőújfalu az 1900-as években hírhedt volt arról, hogy a csecsemők 95—98 szá­zaléka egyéves kora előtt el­pusztult. Ezt a statisztikát ma is őrzik az anyakönyvek, halotti bejegyzések. Az utóbbi években azonban örvendetesen megváltozott a község egészségügyi ellátott­sága. A korszerű orvosi ren­delők mellett igen jó a ter­melőszövetkezet egészségügyi ellátása, gondoskodnak az üzletek egészségügyi felügye­letéről és tevékenyen műkö­dik a 240 tagból álló Vörös­kereszt éppúgy, mint a szor­galmasan dolgozó egészség- ügyi állandó bizottság. A fejlődést mutatja az is, hogy ma már közel 3 ezer lakos közül, mindössze két dolgozó nem tagja az SZTK-nak. Budapestre utazók figyelem! Már utazása előtt biztosít­sa budapesti szállását! Budapesti szobafoglalásá­ról gondoskodik a Nógrád megyei Idegen- forgalmi Hivatal (Salgótarján, Kossuth u 2.) 657 A postások Életünknek fontos szereplői ők, a postások. Minden­kinek volt már valamilyen formában dolga velük. Vagy úgy, hogy valami fontos hírt vártunk és aggódva figyel­tük, mikor fordul be köpe­nyes alakjuk az ajtónk felé, vagy pedig a művelődni vá­gyás késztetett arra, hogy hozzájuk, a kultúra névtelen terjesztőihez forduljunk. Liplák István, a drégely- palánki postahivatal vezetője pontos munkájával váltotta ki felettesei elismerését. Több mint tizenöt éve vezetője a hivatalnak. Azon kevesek kö­zé tartozik, akiknek a hiva­talban sikerült megszereznie a diákérdemjegyekhez hason­lóan kiváló ötös minősítést. Olyan csendes, szótlan és komoly, hogy azt hiszi róla az ember, valami bánat emészti. Pedig csak arról van szó, hogy miközben dolgozik, megszűnik számára minden kánként többször is felcsen­gették, mert sürgősen hívni kellett a mentőket, ö telje­Az É.M. Nógrád megyei All. Építőipari V. víz- és fűtésszerelő szakmunkásokat, épületlakatosokat és kubi­kosokat vesz fel. Napi há­romszori étkezés és mun­kásszállás biztosítva van. Munkakönyviéi és tanácsi igazolással jelentkezni le­het a vállalat salgótarjáni központjában. (642) egyéb. Érdemeket szerzett a takarékoskodás propagálásá­ban is, mert a falu lakói­nak több mint hatszázötven- e.zer forintját őrzi takarék­betét-könyvekben. Elsők kö­zött teljesítette a postai al­kalmazottak hírlap-előfizető­ket szervező kongresszusi ver­senyét, mert e hó elejére si­került elérni a vállalások­ban meghatározott előfizetői szintet. Most már azon mun­kálkodik, hogy terven . felül járuljon hozzá a pálánkiak élete szépítéséhez itt a pos­tán, az itt megkívánt speciá­lis eszközök és a munkamód­szerek révén. Nem ritkán találkozni nő­vel, lánnyal és asszonnyal a postahivatalok élén. Szűgyben meglehetősen kicsi a hivatal, annál nagyobb azonban a forgalom. Cseng a telefon, naponta hetvenszer, százszor és a sok egyéb mellett eh­hez is értenie, minden ideg­szálával figyelnie kell a hír­szolgáltatás és közvetítés it­teni képviselőjének, Pásztori Gézánénak. A hajdani me- | gyeszékhely tövében meghú- ' zódó kis hivatalban jó ideig nemcsak a hivatalos munka- \ idő alatt akadt tennivalója . a lelkiismeretes asszonyká­it nak. Volt úgy, hogy éj sza­sítette ezt az íratlanul is magáénak érzett kötelességet. Sok idő szükséges saját kép­zésére, gyermekei nevelésére is. Mert két gyermek anyja és mint ilyenek bizony van mit tenni a késő délután kezdődő második „műszak“ alatt is. Tizennyolc éve kézbesítő a kedélyes hangulatú terényi postás, Petrás Mihály. Ami­kor először vetfe vállára a hatalmas táskát, még csak három újság járt a faluba. Az ő fáradozásának is köszön­hető, hogy ma már 28-an já­ratnak Népszabadságot, 75-en a Nógrádi Népújságot rendel­ték meg, a Szabad Földre több mint 100-an fizettek elő, képes és egyéb lapra, folyó­iratra pedig ugyancsak több mint százan adtak be eddig megrendelést. Eleinte olvasni, nézegetni adta oda a lapo­kat, hadd ismerkedjenek ezek a sokáig csak a munka rab­jának tartott emberek a be­tűvel, az olvasás, tudnivá- gyás örömeivel. És így kap­tak kedvet ahhoz is, hogy újságot olvassanak. A lelkes terényi postás nagy energiával végzi, mint a néptanítás egyik névtelen közvetítő katonája ezt a fá­rasztó feladatot. Legyalogol 1962. október 20-án és 21-én ŐSZI HATVANBAN Bőséges áruválaszték! RUHÁZATI CIKKEK: Férfi, női és gyermekruhák, télikabátok, divatáruk, méteráruk, cipők és lakástextiliák. VASMÜSZAKI ARUK: Tűzhelyek, kályhák, rádiók, televíziók, lemezjátszók, stb. Divat,-mosógép, és televízió-bemutatók. Ételek és italok a vendéglátóipari sátrakban. Állat- és terményvásár október 21-én. A vásár látogatóit visszautazáskor 66 százalékos ked­vezmény illeti 100 km-es körzetben. (663) naponta néha 30—36 kilomé­tert is, tapossa a sarat, küz- ködik a perzselő nappal, a téli hóviharral, csakhogy idő­ben és mindenkihez elmhes- se a hírt, a haza és a nagy világ fordulatos eseményei­ről. így, névtelenül dolgoznak ők, a posta alkalmazottai, a rájuk bízott posztokon. Ne­vük nem kerül bele a tör­ténelembe, nem nagy és nem rendkívüli amit tesznek, nem alkotnak hosszú időre szóló műveket. Szerepük mégis tar­tósan nyomot hagy az em­beri lelkeken. Mert viszik ét hozzák, terjesztik és közve­títik a kultúrát, gyarapítják az emberek ismereteit. Űjlaky Mária Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kőműves szakmunkásokat vesz fel, a pásztói és ba­lassagyarmati építésvezető­ségeken. (651)

Next

/
Thumbnails
Contents