Nógrádi Népújság. 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-17 / 83. szám
6 NÓGRÁDI NEPÜJSAG 1962. október 17. Nézzenek bátran szembe saját hibáikkal Nem is olyan nagyon régen még jó híre volt a Nagyoroszi Kisipari Termelőszövetkezetnek. Aztán tavaly, mintha meglazult volna eresztékeiben, a munkájába itt is, ott is becsúszott olyan hiba, ami után kezdtek egyre kellemetlenebb hírek szállongani körülötte. Pedig, látszólag, mintha mi sem történt volna: a jelentésekből, beszámolókból az tűnt ki, rendben van a szövetkezet szénája. Tervét rendre teljesíti, az évet nyereséggel zárta, osztalékot kaptak a tagok. A nyugtalanság a szövetkezetben mégis fokozódott. És EGYRE TÖBB AGGODALOMMAL KÍSÉRTÉK TEVÉKENYSÉGÉT a község a járás vezetői, a KISZÖV. Ugyan, mi adott hát okot- erre a nyugtalanságra? Nagyon érdekes: ha ezt a kérdést az ember felteszi a szövetkezet egyes vezetőinek, az egyik, ami fölött gondolkodóba esik az ember: sűrűn emlegetnek egy nevet, a most már volt műszaki vezető nevét. Janek Istvánét. Még Czinege István, az asztalos részleg vezetője, egyben elnökhelyettes, aki a legélesebb szavakat találta a szövetkezet romlásának okaira, még ő is végső fokon nála lyukadt ki: Janek. Janek az oka mindennek. — Fél évig betegállományban voltam — mondja. — Baleset miatt. Mikor visszajöttem, azt kellett látnom, hogy minden megváltozott. Szövetkezetünkre rá sem lehetett ismerni. Janek jóvoltából, jnyakra-főre vállalt olyan :munkákat, amelyek határidőre való teljesítésére remény sem volt. Emiatt a szövetkezet jó híre fokról fokra romlott. Higyje el, ezt nekem, I alapító tagnak a legfájóbb kimondani, de így van, ez az igazság. A lejárt határidók miatt viták, döntőbírósági ■ügyek, kötbérek lettek. A vezetés kicsúszott a kezünkből. Itt akár meg is állhatunk egy szóra. Tudniillik, a szövetkezet romlásának ilyen éles jellemezésében is azért egy-két dolog sántít. Először Is, hogy Janek tevékenysége, enyhén szólva nem használ a szövetkezetnek, s hogy a vezetés kicsúszott a vezetőség kezéből, arra az elnök és a főkönyvelő figyelmét már tavaly szentemberben felhívták. De az elnök és a főkönyvelő vagy védelmébe vette a műszaki vezetőt, vagv egyszerűen nem vett tudomást az észrevételekről. sőt vezetőségi határozatokról. S csak a legerélyesebb közbelépésre volt hajlandó útjára bocsátani Ja- neket. Ezen vitatkoztunk is egy sort Czinege elvtárssal, ö arra hivatkozott, hogy az elnök egyszemélyi vezető, joga van függetleníteni magát a vezetőség határozataitól. Én kissé furcsálkodva ezen az érvelésen, A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIÁRA HIVATKOZTAM. De emögött a vita mögött egészen más húzódott meg, s ezt Czinege elvtárs is éppen olyan jól tudja, mint én: egyszerűen arról van szó, hogy a szövetkezet romlásáért vajon felelőssé lehet-e tenni egy embert, vagy azért az egész vezetőség felel? S az a gyanúm, ezzel a kérdéssel nem néztek valami bátran szemközt a szövetkezet vezetői. Ez tűnik ki egyébként abból is, hogy ahol csak lehet, Igyekeznek szépíteni a dolgokat. Mert itt van például az, hogy Czinege elvtárs beteg- állományból való visszatérése után nem ismert rá a szövetkezetre. De hiszen a szövetkezet már tavaly is kifizetett 62 ezer forintot kötbérek, bírságok, adópótlék és büntető Jellegű kamatok címén! Ez vajon nem tűnt fel? Sorbanállni sem az idén kellett először a szövetkezetnek a bankban. Vajon ez sem tűnt fel? S az vajon mivel magyarázható, hogy Száraz elvtárs, a főkönyvelő, mikor az idén kifizetett kötbérek felől kérdezősködtem, csak arról a 12 ezer forint büntetésről beszélt, amit már kifizettek, s hogy a szövetkezetei, a határidők be nem tartásáért újabb 8 ezer forint kötbér kifizetésére kötelezték — elhallgatta. Sőt, kijelentette, hogy a szövetkezetnek lejárt határidejű építkezései egyáltalán nincsenek, amint hogy nincsenek elmulasztott garanciális javítási kötelezettségei sem. A főkönyvelőnek pedig mindenképpen tudnia kell arról, hogy ez nem így volt. Tudnia kell annál is inkább, mert * ,• A HATÁRIDŐK ELMULASZTÁSÁÉRT VALAKI FELELŐS S ha valaki valamiért felelős, azt számon kell tőle kérni. Ezt pedig ebben a szövetkezetben elmulasztották: a többi között a főkönyvelő. S ez a felelősség most nagyon is időszerű: egyrészt, számot kell adnia neki is, és a többi szövetkezeti vezetőnek is arról, hogy miként tűrhették el Janek lelkiismeretlen manipulációit. Hiszen például két nagy megrendelés költségeinek zömét kifizettette a megrendelővel, mielőtt bármi munkát végeztek volna ott. Nem, nemcsak egy személy súlyos lelkiismeretlenségéről van szó tehát, hanem felelőtlenül járt' el a vezetőség is, kockára téve az egész szövetkezet anyagi egyensúlyát és becsületét. Van aztán még bőven, ami könnyen zavarba hozhatná a gyanútlan látogatót. Ha az elnököt, Molnár Miklós elvtársat hallgatod, épp csak misét nem mondat azért, hogy végre megszabadult Janektől. De vajon miért védelmerte több, mint egy éven át, szinte az egész tagsággal szemben? Furcsa elméleteket gyártott Molnár elvtárs önmaga számára ez idő alatt. íme az egyik: igen, felhívták a figyelmemet Janek dolgaira, de én megbíztam benne. Ellenőrzés? Hát én hogyan avatkozhatnék bele a műszaki vezető munkájába? És lehetetlenség őt meggyőzni arról, hogy az ellenőrzés és a számonkérés nem art jelenti, hogy kiveszem a munkát az illető kezei közül. S máris itt van a másik elmélet: a lejárt határidejű építkezések, intézmények számára készülnek, amelyekre a KISZÖV jelölte ki a szövetkezetét. Minek jelölte ki? Továbbá: hiába teljesíti túl a szövetkezet tervét, a nyereségnek csak egy részét tarthatja meg magának, a többit nyereségtöbblet címen úgyis be kell fizetni a banknak. Hát nem mindegy az államnak, hogy kötbér címen fizetem be azt a pénzt, vagy nyereség-többletként? Sorbanállás és büntetés lett a vége annak is, hogy A SZÖVETKEZET TÚLLÉPTE ANYAGKÉSZLET NORMATIV AJAT. Volt időszak, hogy 900 ezer forint értékű alapanyagot tároltak a szövetkezetben. Közben téglát is egy csomót, aminél aztán igazán nem volt szükség erre a túlbiztosításra. Ez igaz, mondja az elnök. De azért — mondja a második szavával — mégis csak jó az, ha van elég anyagunk. De vajon a szövetkezet vezetői szembenéztek-e ezekkel a témákkal és a következményekkel, vajon levonták-e a tanulságolcat? Vagy elegendőnek találják, hogy a „bűnbaktól” — valóban súlyos mulasztások okozójától — végre megszabadultak. S a gazdálkodást folytatják ott, ahol abbahagyták, úgy, ahogyan ezekkel a bizonyos idézett „elméletekkel” megalapozták idáig? Nem hiszem, hogy célravezető lenne. Egyrészt a gazdasági-pénzügyi szabálytalanságok miatt az elnökre, a főkönyvelőre és a volt műszaki vezetőre súlyos pénzbírságot róttak. Ez ugyan az utolsó előtti, de éppen azért eléggé kemény érv az elnök elméletei ellen. Jobb lenne azonban, ha 0 is, a főkönyvelő is — és a vezetőségnek azon tagjai is, akiket illet — szembenéznének a problémákkal, ahelyett, hogy el mis-másolják azokat. A csorbát nem nehéz kiköszörülni Amit Czinege elvtárs is mondott erről, re- ménytkeltő: új munkát addig nem vállalnak, míg a lejárt határidejű megrendeléseknek eleget nem tettek, és a jövőben is tartózkodnak erejükön felüli vállalásoktól. Az új műszaki vezető idősebb, megfontolt, tapasztalt ember. Az építő részleg pedig január elsejével leválik, s az érsekvadkerti szövetkezethez fog tartozni. Ezek és a többi is, HASZNOS INTÉZKEDÉSEK, ELHATÁROZÁSOK. A hibák megismétlődésétől azonban mégsem óvnak, ha a vezetőség körében kialakult helytelen szemléletet gyökerestől ki nem irtják, ha a fogyatékosságok feltárása helyett továbbra is azok eltus- solását választják, ha a jövőben is elmulasztják a kötelező ellenőrzést és felelősségre- vonást akár a gazdasági, pénzügyi fegyelem, akár a munkafegyelem megsértőivel szemben. Csizmadia Géza Férfi gumitalpú cipő. Fogy ár: 179,— Gyermek gumitalpú cipő. Fogy. ár: 75,— — 101,50,— Ft. Kapható: az Állami Áruházakban, szövetkezeti áruházakban és szaküzletekben. (668) Községi tanácselnökök tanácskozása Kedden tanácskozásra ült össze Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében, megyénk valamennyi községi tanácselnöke. A tanácskozáson Kaszás Józsefné elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tájékoztatta a községi tanácselnököket az 1963. évi költségvetés felhasználásával járó feladatokról, valamint az 1963. évi községfejlesztési munkákról. A tájékoztató után a községi tanácselnökök véleményüket nyílvánították a feladatok végrehajtásával kapcsolatos községi teendőkről. Rendszeresen fejlődik Somoskőújfalu egészségügyi ellátása Somoskőújfalu az 1900-as években hírhedt volt arról, hogy a csecsemők 95—98 százaléka egyéves kora előtt elpusztult. Ezt a statisztikát ma is őrzik az anyakönyvek, halotti bejegyzések. Az utóbbi években azonban örvendetesen megváltozott a község egészségügyi ellátottsága. A korszerű orvosi rendelők mellett igen jó a termelőszövetkezet egészségügyi ellátása, gondoskodnak az üzletek egészségügyi felügyeletéről és tevékenyen működik a 240 tagból álló Vöröskereszt éppúgy, mint a szorgalmasan dolgozó egészség- ügyi állandó bizottság. A fejlődést mutatja az is, hogy ma már közel 3 ezer lakos közül, mindössze két dolgozó nem tagja az SZTK-nak. Budapestre utazók figyelem! Már utazása előtt biztosítsa budapesti szállását! Budapesti szobafoglalásáról gondoskodik a Nógrád megyei Idegen- forgalmi Hivatal (Salgótarján, Kossuth u 2.) 657 A postások Életünknek fontos szereplői ők, a postások. Mindenkinek volt már valamilyen formában dolga velük. Vagy úgy, hogy valami fontos hírt vártunk és aggódva figyeltük, mikor fordul be köpenyes alakjuk az ajtónk felé, vagy pedig a művelődni vágyás késztetett arra, hogy hozzájuk, a kultúra névtelen terjesztőihez forduljunk. Liplák István, a drégely- palánki postahivatal vezetője pontos munkájával váltotta ki felettesei elismerését. Több mint tizenöt éve vezetője a hivatalnak. Azon kevesek közé tartozik, akiknek a hivatalban sikerült megszereznie a diákérdemjegyekhez hasonlóan kiváló ötös minősítést. Olyan csendes, szótlan és komoly, hogy azt hiszi róla az ember, valami bánat emészti. Pedig csak arról van szó, hogy miközben dolgozik, megszűnik számára minden kánként többször is felcsengették, mert sürgősen hívni kellett a mentőket, ö teljeAz É.M. Nógrád megyei All. Építőipari V. víz- és fűtésszerelő szakmunkásokat, épületlakatosokat és kubikosokat vesz fel. Napi háromszori étkezés és munkásszállás biztosítva van. Munkakönyviéi és tanácsi igazolással jelentkezni lehet a vállalat salgótarjáni központjában. (642) egyéb. Érdemeket szerzett a takarékoskodás propagálásában is, mert a falu lakóinak több mint hatszázötven- e.zer forintját őrzi takarékbetét-könyvekben. Elsők között teljesítette a postai alkalmazottak hírlap-előfizetőket szervező kongresszusi versenyét, mert e hó elejére sikerült elérni a vállalásokban meghatározott előfizetői szintet. Most már azon munkálkodik, hogy terven . felül járuljon hozzá a pálánkiak élete szépítéséhez itt a postán, az itt megkívánt speciális eszközök és a munkamódszerek révén. Nem ritkán találkozni nővel, lánnyal és asszonnyal a postahivatalok élén. Szűgyben meglehetősen kicsi a hivatal, annál nagyobb azonban a forgalom. Cseng a telefon, naponta hetvenszer, százszor és a sok egyéb mellett ehhez is értenie, minden idegszálával figyelnie kell a hírszolgáltatás és közvetítés itteni képviselőjének, Pásztori Gézánénak. A hajdani me- | gyeszékhely tövében meghú- ' zódó kis hivatalban jó ideig nemcsak a hivatalos munka- \ idő alatt akadt tennivalója . a lelkiismeretes asszonykáit nak. Volt úgy, hogy éj szasítette ezt az íratlanul is magáénak érzett kötelességet. Sok idő szükséges saját képzésére, gyermekei nevelésére is. Mert két gyermek anyja és mint ilyenek bizony van mit tenni a késő délután kezdődő második „műszak“ alatt is. Tizennyolc éve kézbesítő a kedélyes hangulatú terényi postás, Petrás Mihály. Amikor először vetfe vállára a hatalmas táskát, még csak három újság járt a faluba. Az ő fáradozásának is köszönhető, hogy ma már 28-an járatnak Népszabadságot, 75-en a Nógrádi Népújságot rendelték meg, a Szabad Földre több mint 100-an fizettek elő, képes és egyéb lapra, folyóiratra pedig ugyancsak több mint százan adtak be eddig megrendelést. Eleinte olvasni, nézegetni adta oda a lapokat, hadd ismerkedjenek ezek a sokáig csak a munka rabjának tartott emberek a betűvel, az olvasás, tudnivá- gyás örömeivel. És így kaptak kedvet ahhoz is, hogy újságot olvassanak. A lelkes terényi postás nagy energiával végzi, mint a néptanítás egyik névtelen közvetítő katonája ezt a fárasztó feladatot. Legyalogol 1962. október 20-án és 21-én ŐSZI HATVANBAN Bőséges áruválaszték! RUHÁZATI CIKKEK: Férfi, női és gyermekruhák, télikabátok, divatáruk, méteráruk, cipők és lakástextiliák. VASMÜSZAKI ARUK: Tűzhelyek, kályhák, rádiók, televíziók, lemezjátszók, stb. Divat,-mosógép, és televízió-bemutatók. Ételek és italok a vendéglátóipari sátrakban. Állat- és terményvásár október 21-én. A vásár látogatóit visszautazáskor 66 százalékos kedvezmény illeti 100 km-es körzetben. (663) naponta néha 30—36 kilométert is, tapossa a sarat, küz- ködik a perzselő nappal, a téli hóviharral, csakhogy időben és mindenkihez elmhes- se a hírt, a haza és a nagy világ fordulatos eseményeiről. így, névtelenül dolgoznak ők, a posta alkalmazottai, a rájuk bízott posztokon. Nevük nem kerül bele a történelembe, nem nagy és nem rendkívüli amit tesznek, nem alkotnak hosszú időre szóló műveket. Szerepük mégis tartósan nyomot hagy az emberi lelkeken. Mert viszik ét hozzák, terjesztik és közvetítik a kultúrát, gyarapítják az emberek ismereteit. Űjlaky Mária Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kőműves szakmunkásokat vesz fel, a pásztói és balassagyarmati építésvezetőségeken. (651)
