Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-19 / 75. szám

1962. szeptember 19. NÓGRÁDINBPUJ8A9 5 Ifjúsági szövetkezet Kányáson Kevesen vannak a mátra- verebélyhez tartozó kányási Falusi Ifjúsági Szövetség tag­jai, mindössze 21-en. De j ez a 21 pajtás szorgalmas, lel­kiismeretes műnkét végez, akármelyik Nógrád megyei ifjúsági szövetkezet példát vehet róluk. Vajon mit is tettek eddig a kányási gyerekek? Ez év május 24-én alakították meg Kovács Lajos vezetésével az úttörőkört, az Ifjúsági Szö­vetkezetét és máris igen szép eredményt értek el. Nemcsak nyulakkal, ga­lambtenyésztéssel és málna­termeléssel is foglalkoznak a három brigádra osztott fia­talok. A brigádvezetők a vég­zett munkáról munkanaplót vezetnek, amibe pontosan be­írják a munkaegységeket. Az--------­i fjúsági szövetkezet már most sem dolgozik veszteségesen, mert a vásárolt nyúl és ga­lambállomány, valamint a takarmány 1284 forintba ke­rült, a meglévő állomány ér­téke pedig a szaporulattal együtt 1280 forint. A jövő évre új terveik is vannak a pajtásoknak, nem­csak apróállat-tenyésztéssel, málnatermesztéssel, hanem konyhakertészettel is foglal­koznak. A fiúk 300 négyszög­öl területen lucernát vetnek, a lánybrigád a zöldségfélék gondozását vállalja. Dicséretet érdemelnek a kányási fiatalok munkájuk­ért. De a szóbeli elismerés mellett segítségre is szüksé­gük van. Kemény SZAKMAI TANÁCSADÓ Előzzük meg a bagsiplle masniik Bsnzedskének kártételét Az idei nyáron általános volt a panasz a bagolypille hernyó­jának kártételére. Nógrádkövesd, Egyházasdengeleg, Dejtár, Szé- csény községek határában igen komoly kárt okoztak az elsza­porodott hernyók. Az első nem­zedék fejlődése, a fertőzött te­rületeken szinte zavartalan volt. A rajzás idején az időjárás ugyancsak kedvezett a lepkék fejlődésének. A száraz, meleg időjárás következtében, igen erős volt a lepkerajzás is. Az erősen fertőzött területű közsé­gek közül a Növényvédő Állo­más laboratóriuma néhányat megvizsgált, és arra a kövekez- tetésre jutottak a laboratórium dolgozói, hogy ezeken a terüle­teken a bagolypille második nemzedéke is igen erősen fer­tőz. Helyes tehát, ha a terme­lőszövetkezetek, mezőgazdasági termelők időben felderítik, me­lyek azok a területek, ahol is­mét erőteljes a mocskospajor fertőzés. A vizsgálatokat gondo­san, körültekintően kell végez­ni, mert a kártevő megsemmi­sítése most a legbiztosabb, míg a fiatal hernyó gócokban van. Rendkívül fontos tehát, hogy a következő napokban az őszi gabona és a keveréktakarmá­nyok vetésterületét figyelemmel kísérjük. Amint a kis, még a levelek fonákján éjjel hámozgató hernyó tevékenységének nyomait felfedezzük, azonnal kezdjük meg a vegyszeres védekezést. A fiatal hernyók ellen sikeresen alkalmazható a Hungária L. 2 per­metezőszer, illetve a Hungária D 40 permetezőszer. Az előbbi­ből 4 kilogrammot, az utóbbi­ból 2 kilogrammot oldunk 400 li­ter vízhez 1 katasztrális hold- nyi terület permetezéséhez. Az ilyen szerekkel permetezett növé­nyek felhasználása a permetezés után 30 napig tilos. Az idősebb kártevők ellen a Hungária D 40, vagy a Hungá­ria Matador 50 százalékos oldata a legeredményesebb védekezőszer. Mindkettőből csalétket készítünk, 10 kilogramm korpából és 5 ki­logramm melaszból kevés vízzel. A csalétket a vonuló hernyók út­jába húzott fogóárokba helyezzük el, 100 méterenként 5-10 kilogram­mot. De az egész fertőzött terü_ letre is kiszórhatjuk műtrágya- szóróval a csalétket 30—40 kilo­grammnyit egy holdra. E munkát a délutáni órákban végezzük, mert ha a keveréket nap éri, a hernyó már nem szívesen fo­gyasztja. Hatásos védekezőszer a kártevők ellen a Dieldrin kiper­metezése is. Egy holdnyi terület­re 400 liter vízben oldunk 1 ki­logrammnyit a szerből az óvó­rendszabályok szigorú betartása mellett. Eredményesen védekez­hetünk még a hernyók ellen foszforsavészferes permetezősze­rekkel is. Kádár Aurél Nógrád m. Növényvédő Állomás Az új tartósító üzemben Pedig tudják a bor árát Ahhoz, hogy a megyei igé­nyeket kielégítse 1300 mázsa káposztát és 400 mázsa ve­gyes savanyúságot kell tar­tósítani a MÉK-nek a télre. Ebhői az eddig eltett nyári tartóskáposzta mennyisége 350 mázsa, a kovászos, vizes, ecetes uborkáé és paprikáé ugyancsak 350 mázsa. A ká­poszta zömének tartósítása az őszi hónapok feladata lesz. Ezeknek a terveknek telje­sítéséhez megfelelő helyre és gépekre van szükség. Ezért a MÉK Salgótarjánban a Bajcsy-Zsilinszky úton új tartósító üzemet létesít, amelynek építésére ebben az j évben 700 ezer forintot for-1 Ví’UíUH. ö U.Ä ti u hl u részben már megindult a munka. Gépeket. — káposz­ta szeletelő, polietilén tasak hegesztő gép — 60 ezer, ká­dakat tároló edényeket 150 ezer forint értékben vásá­rolt az idén az értékesítő központ. A következő években 1965- ig további gépek, tároló­edények beszerzését tervezi a MÉK. Az építkezés és a gé­pesítés befejezése után az üzem kapacitása 80 vagonra emelkedik. A jövőben nem­csak saját szakboltjait látja el savanyúsággal a MÉK, hanem a FÜSZÉRT-nek is ad át a tartósított káposztá­ból, vegyes-salátából. Meglepő az a reagálás, amelyet a lapunk legutóbbi számában megjelent „Elég volt az ígérgetésből” című írásunk néhány bányaüzem műszaki vezetőjéből kiváltott. A tények egész sorával ér­veltünk, segítőkész hangnem­ben hívtuk fel a figyelmet arra a lemaradásra, amely csaknem egész szénmeden­cénkben a legfontosabb ter­melési mutatóknál jelentke­zett az elmúlt hónapban. Rá- mutattunk: itt az ideje, hogy ígérgetések helyett a műsza­ki feltételek megteremtésével a tervek maradéktalan telje­sítésén fáradozzanak. Nos, egyes helyeken sikerült az elevenre tapintani. A ménke- siek — többi között — önkri­tikusan fogadták a bíráló megjegyzéseket. Egyes helye­ken azonban azon törték a fejüket, hogyan lehetne visz- szautasítani — a tényeket, így jártak el a szorospata­kiak, ilyen álláspontra he­helyezkedtek egyes Róna-bá­nyai vezetők, a főmérnök elv­társsal az élen. A sajtó félre­vezetéséről, a cikk alaptalan­ságáról beszéltek, ahelyett, hogy a munkájukban meg­lévő hibák okainak feltárá­sán, az őszinte, elvtársias bí­rálat megértésén munkálkod­tak volna. Jutott a „fáradság­ból” bőven arra, hogy cáfol­ják a cikkben közölt szám­adatok helyességét, de már ke­vésbé arra, hogy bevallják: üzemük sok tekintetben még súlyosabb lemaradással küzd, mint amilyen számokat kö­zöltek a tröszt illetékes osz­tályával! Hivatkoznak termé­szeti akadályokra, rajtuk kí­vül álló okokra is. A tény azonban tény marad még ak­kor is, ha a számokban — az előbb említett ok miatt — némi differencia van, ha min­dent, vagy majdnem mindent a természeti okokra igyekez­nek ráfogni. Nem a szemé­lyeskedést kell abban keres­ni, hogy a tröszt termelési osztálya a maga meggyőződé­se szerint tájékoztatja az új­ságírót. Nem szorítanak hát­térbe” senkit sem, mint ahogy azt egyesek vélik. Sokkal in­kább az őszinte, segítőkész szándékról van szó, ebben az esetben éppen a nyilvánosság felhasználásával. Vagy talán szóljunk arról, hogy nem az a lényeg, hogy a főmérnök, vagy helyettese igérte-e az amúgy is törvényes terv tel­jesítését, hanem az a lemara­dás, amelynek teljesítését minden bányaüzem vezetői­től, dolgozóitól joggal elvár a népgazdaság. Ez a példa is igazolja: egyes vezetők szeretik a bírálatot, ha másról van szó. Ha róluk szól a lecke, úgy tesznek, mint az egyszeri Bodóné: a bor árát kérdik, de ők egészen másról, sőt másokról beszél­nek. Somogyvári László Brosko Alida, Fejes Vilmosné, Fekete Mária és Dénes Teréz pap­rikát tisztítanak és darabolnak. Töbii mini egymillió forint jövedelem a hetven ősiden termelt vetoburgonyából Siilaspopnyban tíz vagonnal túlteljesítik a termelőszövetkezetiek. így a negyven-negyvenkét vagon első osztályúra minősített vetőburgonyá­ért csaknem egymillió forintot kap a termelő- szövetkezet. A vetőbur­gonyán felül azonban még jelentős, mintegy tizenöt vagon étkezési burgonyája is marad a közös gazdaságnak, s így a hetven hold burgonyá­ból egymillió kétszázöt­venezer forint jövedelme van a Szilaspogonyi Bú­zakalász Termelőszövet­kezetnek. A burgonya szedését a hét elején száznegyven termelő­szövetkezeti asszony kezdte meg, s azóta húsz vagon bur­gonya szállítását készítették elő. Nógrád megye legészakibb vidékén, a csehszlovák ha­tármenti dombhátakon gaz­dálkodik a szilaspogonyi Bú­zakalász termelőszövetkezet. Ez a közös gazdaság már évek óta foglalkozik szerződéses vetőmagtermeléssel. Az idén a gabona és az aprómagva­kon kívül hetven hold vető­burgonya termesztésére szer­ződött Az egyébként lejtős, dombhátakon ültetett bur­gonyatáblák a nyári kedve­zőtlen időjárás ellenére is jó termést hoztak. Noha a múlt évi kilencvenöt mázsás átla­got nem is érte el a termés, a holdankénti átlag most is nyolcvan mázsa felett van. A földművesszövetkezettel harminc vagon vetőburgonya I termesztésére szerződött a I közös gazdaság, ezt a meny­uborka tartósítását végzi. I nyiséget azonban több mint Arany Mátyásné konzervmester az V^VW^VWWtrrtWV^VVWVWSfVVWWVWVVWV Mikor jó a m II. Paulich Vince, a cserhát- gyarázta a főállattenyésztő van a helyi termelőszövetke- balápi Béke Termelőszövet- — hogy képes volt maga zet nagyszerű mezőgazdászá- kezet mezőgazdásza, már las- odaállni, elkészíteni a ser- val, Koczur Sámuellel. Nem san három esztendeje van tések étkét, s etetni az ál- egyszer volt már náluk, szét- ,állomáshelyén”. Februárban latokat, amikor a termelő- nézett a gazdaságban és olyan lejár a megbízatása, jövedel- szövetkezeti tagok között dolgokat beszéltek meg, ame- me mellől elmarad az ál- nem akadt erre vállalkozó... lyet a növénytermesztés­iami támogatás. Maradna ő Nyilvánvaló ezt akkor meg ben és állattenyésztésben ennek ellenére továbbra is kellett tennie az állomány nagyszerűen alkalmazhatná- Cserháthalápon, mert érti a érdekében. Azt azonban nem nak a hozamok növelése ér­dolgát, felesége is jóravaló, árt tisztázni ott a szövet dekében Cserháthalápon is. dolgos asszony, nem látná- kezeiben, mert erre szükség Erre azonban — de nem­nak szükséget, ha a Béké- van, hogy az ilyen dolgok csak erre, hanem sok egyéb ben most már igazán meg- nem a mezőgazdász felada- másra sem — nem kerül­találná a számítását. S ki- tát képezik. Abban a terme- hét addig sor, míg időt nem csit fanyar mosollyal sorol- lőszövetkezetben, ahol a szak- engednek a mezőgazdásznak, ja osztálytársai, azon fiatal ember, a mezőgazdász ilyen fel nem szabadítják őt az mezőgazdászok nevét, akik- munkák végrehajtására fe- olyan munkák alól, amelyek kel együt végzett 1954-ben, csérli el erejét, energiáját, egyébként is a brigádveze- s akik előbb, vagy utóbb mert nincs elnök, nincsenek tők, _ munkacsapatvezetők fel- csak biztos talajra leltek h brigád- és munkacsapat-ve- adatát képezik, környékbeli szövetkezetek- zetők. akik az embereket — Itt van a vetés ideje, s ben. Pedig ami a szakmai mozgósítják a közös munka- ha hiszi, ha nem, nekem még képzettséget, emberi maga- ra, annak végeredményben a arra nem jutott időm, hogy tartást, a közösség érdeké- szövetkezet közössége, a sző- megnézzem, s aztán a szö- ben végzett tevékenységet il- vetkezeti tagok látják kárát, vetkezet vezetőivel közösen leti, nem alábbvaló ő, Pau- így nincs ideje a mezőgaz- kijelöljük melyik gabonafé- lich Vince egyiknél sem. S dásznak mint ahogy Paulich leséget hová vessük az őszön ezt nemcsak én mondom, ha- Vincének sincs, hogy előre — mondta a fiatal mezőgaz- nem a legilletékesebb, Párák megtervezze, amely a nagy- dász, hogy valamelyik esté- Miklós a járási főáilat- üzemben elengedhetetlenül be hajló délutánon leültünk, tenyésztő is így nyilatkozik, szükséges, a munkálatok me- hogy tisztázzuk miért is to- aki jobban ismeri Paulich netét, gondolkozzék rajtuk és pog egyhelyben szinte három Vince szorgalmát, hozzáér- bátran alkalmazza is a év óta a közösség ahelyett, tését a munkához, mert ha szövetkezetben a szomszédos hogy esztendőről esztendőre ők nem is nap-nap után, községekben jól bevált nagy- mind bátrabban lépnének de gyakrabban találkoznak, üzemi módszereket. előre. hogy kicseréljék véleményű- Cserhátsurányban, ahol Elnök már három váltói­két. egyébként Paulich Vince la- ta egymást a Békében, mi­— Olyan ember ez — ma- kik igen jó ismeretségben óta Paulich Vince Cserhát­halápon van. Megszokta, ha nak a minősége sem rossz, a silót, hiszen fontos alap- az ilyen dolgot egyáltalán Igaz nincs nap. hegy ne sza- ját képezi ez a tejhozam nö- meg lehet szokni és most ladna ki megnézni, ellenőriz- vekedésének. Paulich Vincé- már tudomásul veszi, hogy ni az állatok etetését, moz- nek nem egy szövetkezeti ve- munkáját bizonyos belső gását. Volt már, aki tréfá- zetőségi taggal kellett vitai­egyenetlenségek, egymás el- san megjegyezte. amikor koznia, hogy a 15 holdnyi leni áskálódások közepette meglátta a sertésszálláshoz silókukoricát ők is ilymó- keil végezni. De milyen mun- igyekvő mezőgazdászt: dón vessék el. S az ered­ka lehet az ilyen? De tes- — No, mégy már dajkál- mény: a községben soha nem sék, beszéljenek erről a sző- ni a malacokat. látott t40—150 mázsás ho­vetkezet eddigi eredményei. De mióta ezt csinálja, jobb zam holdanként. így a siló- Tavaly is alig fizettek töb- a takarmányértékesítés, széni- kukoricával tudják majd bet egy munkaegységre 16 mel láthatóan gyarapodnak gondtalanul átteleltetni az forintnál, azelőtt meg éppen az állatok. Az egy falkában állatokat. hogy eljutottak a 22 forin- levő süldőket már szemre S a járási és a megyei ta­tig. Többet nem tudtak ad- sem lehet megkülönböztetni nács mezőgazdasági osztályán ni, mert nem engedték a egymástól. Ha meg még arra is valami módon figyelem­növénytermesztés és az állat- is volna ideje, hogy ele- be kellene venni: hogy Pau- tenyésztés eredményei. Ezek mézzé időközönként, megkap- lieh Vince cserháthalá- a dolgok nyilvánvalóan nem ják-e a sertések a fejlődé- pi mezőgazdász sokkal több­hatnak valami megnyugtató- sükhöz szükséges fehérje és re képes mint amennyit je- lag a szövetkezeti tagokra, keményítő mennyiséget, lenleg nyújt. S hogy ké­Ezek láttán sokszor még azok mindjárt más lenne az ered- pességel teljes mértékben ki- is elveszítik józan ítélőképes- mény. A 15—16 hónapos hiz- bontakozhassanak a közösség, ségüket a közös gazdaságról lalási időt is leszoríthatnák a szövetkezeti tagok javára, lévén szó, akik most már ®—9 hónapra, s az állat- ahhoz elsősorban az szük- azért úgy dolgoztak, hogy tenyésztést, mely eddig csak séges, hogy mielőbb megold- bármely munkáról is volt fölösleges többletkiadást je- ják közös erőfeszítéssel azo- szó mindig számíthattak rá- lentett a közösségnek, egy- kát a problémákat a szó­juk. Lazult a munkafegye- kettőre jövedelmezővé lehet- vetkezetben, amelyek miatt lem. az egyébként sem szór- ne tenni. most Paulich Vince képte­galmas tagokat nehéz mun- De ez egyelőre idő és bi- len jó mezőgazdász lenni! A kára bírni. így fordult elő, zonyos mértékig harc kér- termelőszövetkezetben most amikor nem volt más vá- dése is. Mert a falun végbe- sincs választott elnök. A köz- lasztása a mezőgazdásznak, ő menő tudatformálásnak ré- ség tanácselnöke látja el ezt gondozta, etette a sertés-1 sze a szakember, a mezőgaz- -a munkát is. Nyilvánvalói, állományt. dász munkája is. S itt Cser- így képtelenség tőle azt vár­Mert a sertéseket azt kü- háthalápon sokszor nemcsak ni, egymaga töltsön be két lönösen kedveli. Valamennyi a szövetkezeti tagokat kell olyan munkakört, amely két állatfaj közül ezt a legi ob- meggyőzni az új helyességé- embertől is igen nagy erő- bam. Most már azért ott tar- röl, hanem a szövetkezeti feszítést kíván, ha azt akar­tának az állattenyésztésben., vezetőket is. Itt volt a ta- ják. hogy ne késsen az ered- hogy a gazdasági épületek vasszal a silókukorica ve- mény, amelyre igazán régóta építése olyan ütemben halad, tésének ideje. A balassagyar- várnak a cserháthalápi be- hogy valamennyi állatnak mati járásban valamennyi csületesen dolgozó szövetke- megíelelő férőhelyet tudnak termelőszövetkezet gondosan zeti gazdák, biztosítani. A sertésállomány- előkészített talajba vetette Vincze Istvánné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents