Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-19 / 75. szám

6 NO®RADINEPÜJ8A8 1962. szeptember IS. Ötszáznegyven előadó lát munkához a TIT-hen Nyilatkozik a TIT megyei titkára A kongresszusi irányelvek kulturális feladatai közt fon­tos szerepet tölt be a nép műveltségi színvonalának emelése, az emberek szocia­lista tudatának, erkölcsének formálása. Különösen jelen­tőséget kap az iskolán kívüli népművelés. Ezekről a feladatokról be­szélgetünk Gálfi Árpád elv­társsal, a TIT új megyei tit­kárával. A jövőben az eddi­ginél nagyobb tömegeket kell bevonni a kulturális nevelő­munkába. Hogyan valósítja meg ezt a TIT? — Legfontosabb feladatunk az ismeretterjesztés bővítése. Falun tsz-akadémiákat indí­tunk be, de üzemi vonalon Is indulnak munkás, bá­nyász, közlekedési akadé­miák. Terveink közt újabb rétegek bevonása is szerepel, így tárgyalások folynak bő­rös és textiles akadémiák létrehozásáról. " Milyen az akadémiák tema­tikája? — A résztvevők 8—10 elő­adást hallgatnak meg, mely főleg a szakmai kulturálisáé fejlődését biztosítja. De nem marad figyelmen kívül az ál­talános műveltség fokozása sem. A hallgatók nemzetközi eseményekről, népgazdasági problémákról, valamint iro­dalmi és történelmi kérdé­sekről kapnak tájékoztatást. Az akadémiákkal kapcsolat­ban egy jelentős problémát említ Gálfi elvtárs. — Központunkban most dolgoznak azon a kérdésen, hogyan tudja a TIT segíteni azokat a 45—50 éves dolgo­zókat, akiknek nincs meg a megfelelő iskolai végzett­ségük, a tanulásba való be­vonásuk viszont nehéz fel­adatot jelent. Valamit adni kell. Mit és hogyan? Ez is a TIT feladata lesz. Az is­meretterjesztő előadások te­matikájának olyan összeállí­tására van szükség, mely se­gíti az említett dolgozókat a hiányok pótlásában. — Hogyan állnak az Ismeretter­jesztéssel? — A megye területén 2200—2400 előadást tartunk. Ezek egyedjellegűek. Az elő­adások foglalkoznak az egész országot érintő kérdésekkel (politikai, népgazdasági, er­kölcsi stb.), de ezek mellett egy-egy község, település sa­játos problémájával is, pél­dául az Ipoly menti szarvas­marhatenyésztéssel. Felada­tunk itt nem a számszerűség növelése (az előadások szá­ma), mert az megvan, hanem minél több embert bevonni a hallgatók soraiba. = Milyen feladatok várnak a járásokban a TIT-re? — Az ifjúsági akadémiák és a nők akadémiája mellett, melyet az idén is beindítunk a pásztói járásban, például a cigánykérdés megoldását se­gíti a betervezett előadásso­rozat. melynek keretében a kultúrált életmódról, egész­ségügyi kérdésekről hallanak a hallgatók. A járásokban is igyekszünk minél több hely­re bevinni az előadásokat, inkább kevesebb legyen az előadások száma, de több he­lyen. Az iskolareformmal kapcso­latban többek között a szü­lők akadémiájáról beszél lé­nyeges elemként Gálfi elv­társ. A kettős nevelés felszá­molása a legfőbb cél. Az állami neveléshez kapcsolód­jon a szülői nevelés. A párt, a nőtanács, a szülői munka- közösségek mellett a TIT sem maradhat ki e tudatfor­máló munkából. Néhány elő­adás-címet is említ. Család és iskola helyes együttműkö­dése. Házastársak felelőssége egymásért és a gyermek iránt. Miért hazudik a gyer­mek stb. — Az irányelvekből vilá­gosan kitűnik: aktivizálni kell az értelmiséget. Különös gondot fordítunk az agrár­értelmiség mozgósítására. Me­zőgazdaságunk fejlődése ér­dekében ez elengedhetetlen. A járásokban például az ag- ronómusok, tsz-könyvelők ré­szére szakmai továbbképzés­re kerül sor közgazdasági vonalon. Nagymértékben be­vonjuk a munkába az egész­ségügyi szakembereket, orvo­sokat is. — Tervbe vette a TIT a megyei művelődési osztállyal közösen egy világirodalom— magyar irodalom előadásso­rozat beindítását. Komoly feladat hárul itt a gimnáziu­mok KTSZ-«zervezetére, akik­nek mozgósításával irodalmi színpadok fűszereznék műso­raikkal az elhangzott elő­adásokat. = Hogyan áll a TIT apparátusa a feladatok kivitelezésével? — ötszázhúsz-ötszáznegv- ven tagunk van. Pedagógu­sok. műszakiak, orvosok stb. A különböző szakosztál vökön keresztül maguk az előadók is továbbképzésben részesül­nek. Ezt a célt szolgálják az előadói konferenciák. A szín­vonal emelkedik, lépést kell tartanunk a korszerűséggel. Központi előadók. neves szakemberek foglalkoznak az előadógárdával. A TIT teljes apparátussal készen áll. — Most már csak a tömegszer­vezetek segítségét kérjük olyan értelemben, hogy mi­nél több dolgozót aktivizál­janak, vonjanak be a közös, nagy munkába — fejezte be nyilatkozatát a TIT új me­gyei titkára. A Jégmelódiák Salgótarjánban Salgótarjánban ritka szín­házi eseményben részesülhet­nek a tánckedvelő dolgozók. Huzamos külföldi vendég- szereplés után Salgótarjánban először vendégszerepei a Jég­színház. Az együttes a jég- melódiák című, Budapesten és külföldön egyaránt nagy sikert aratott műsorával ven­dégszerepei három napon át a megyeszékhelyen. Erdőtüzet gátoltak meg Veszedelmes tűz elterjedé­sét akadályozták meg a Rárós-puszta mentén hú­zódó erdőrészben. Mint is­meretes az erdő mentén vezet a Balassagyarmat— Ipolytarnóc közötti vasútvo­nal. Ezen a vasútvonalon 10 óra 5 perckor átha­ladó tehervonat szikrát do­bott a kiszáradt erdőbe, amely nyomban lángra lob­bant és tűz keletkezett. A tüzet elsőnek Pityi Sándor vasútőr észlelte és riasztotta a nógrádszakáli határőrséget, amely tovább értesítette a szécsényi és salgótarjáni tűz- rendészeti parancsnokságo­kat. Ekkorra már a tűz ma­gas lángokban tornyosult és a szél nagy erővel irányítot­ta a tüzet az erdő felé. A szakáli határőrség katonái hősies küzdelemben felvették a tűzzel a küzdelmet, majd bekapcsolódtál! a litkei er­dészet dolgozói is, később megérkeztek a tűzoltók és sikerült a tűz továbbterjedé­sét megakadályozni. Ettől el­tekintve mintegy 3 holdnyi területen leégett az erdőszéli legelő. A vasútmenti erdő kigyul­ladása már több esetben elő­fordult és mindig annak volt köszönhető, hogy nem keletkezett nagyobb kár, mert a határőrség katonái, az erdészet dolgozói és a környező lakosság összefo­gott a tűz megfékezésére. A tűzesetek azonban figyelmez­tetőül szolgálnak, különösen a MÄV vezetőségének, hogy körültekintőbb figyelemmel közlekedtessék a mozdonyo­kat, szereljék fel szikrafogó­val, mert a nagy szárazságra való tekintettel mérhetetlen kár keletkezhet. Szokárs László Utánunk az özönvíz... Meszelésügyi kutyakomédia, több felvonásban, közjátékkal: meszelés vég nélkül Szereplők: Aki igér, Aki elhiszi, Akik hittek, de már nem hiszik, Aki már kezdet­ben sem hitte, Aki nem tudja kinek higyjen, de már sejti. ELŐJÁTÉK (A szerkesztőségben csörög a telefon): Munkatárs, aki nem tudja kinek higgyen, és most még nem is sejti: Halló szerkesz­tőség! Dobrik, aki hitt, de már... stb: Dobrik Sándor beszél, a 35/10 alállomásról. Kérem, sze­retném a segítségét kérni. Mi a budapesti villamos állomás szerelő vállalat kirendeltségé­től vagyunk. Az Acélárugyár számára szereljük az alállo- mást, de most megakadtunk. Ugyanis a megyei Építőipari Vállalat hetek, hónapok óta halogatja a belső falfelületek kimeszelését. Az akadályoz bennünket a berendezés to­vábbi beépítésében, és a be­épített műszerek festésében. A mi brigádunk szocialista brigád, kérem, mi vállaltuk, hogy határidő előtt átadjuk az alállomást, de így... I. FELVONÁS Szín: az alállomás. Színen: munkatárs, Dobrik. Munkatárs, aki nem tudja, stb: (Megjelenik a színen) Jó­napot kívánok, stb. Dobrik: (szintén) (Változik a szín. Alállomás. Először kívülről, aztán belül­ről. Nagy különbség. Kívül szép, belül pocsék. A fal ma­szatos, piszkos, foltos. A Mun­katárs nyakába ebben a pil­lanatban egy darab mész pottyan.) Munkatárs: Ez mi volt? (Fölnéz). Dobrik: Ez mész volt, ké­rem. Munkatárs: (Kiveszi a nya­kába hullott mészdarabot, megnézi): Tényleg. Mész. Dobrik (Dühösen) Az épí­tők háromhónapos késéssel adták át nekünk az épületet, aztán még kijavíttattam ve­lük egy lakatosmunkát, az újabb háromhetes késés. Sür­getjük az újrameszelést, mert ez nem munka, ez a magyar ipar szégyene, de ne adj’ is­ten, tán azt gondolják, utá­nunk az özönvíz. Én meg ál­lok az embereimmel, a má­zoló lakatosmunkát végez, mert nem tudom foglalkoztat­ni másként. (Megfogja a mun­katárs karját.) Tessék vigyáz­ni, itt egy gödör van, bár ezen a betonon van több gö­dör is. Hol van még a jót­állási idő de már pariik sz,ét. Én még ilyet nem láttam. Mi meg vállaltuk, hogy az építők késése ellenére ha­táridő előtt befejezzük a sze­relést, de most megint ők ál­nak az útba, ezzel az átkozott meszeléssel... II. FELVONÁS Szín: építőipari vállalat, szerkesztőség. Színen Munka­társ, aki nem tudja kinek higgyen, de már sejti, Volszki elvtárs, aki hisz. Csörög a telefon. Volszki, aki hisz. Halló, itt Volszki, az építőipari vállalat­tól. Munkatárs: Jónapot kívá­nok, stb. (Elmondja a mesze­lésügyi kutyakomédia eddig ismert részleteit.) Volszki: Hogyne! Tudok a dologról. Egy hete, körülbe­lül, hogy szóltak. Mándoki elvtárs reklamált. Azonnal intézkedtem. Hogy? Még min­dig nem? Azonnal felhívom Hetényi elvtársat, aki meg­ígérte. .. III. FELVONÁS Szín: Műszaki fejlesztési főosztály, szerkesztőség. Szí­nen: Mándoki elvtárs, aki hitt, de már nem hisz. Mun­katárs, Hernádi elvtárs, aki már kezdetben sem hitt. Csö­rög a telefon. Mándoki: Hogyne, tudok ró­la. Egy hete szóltak a szere­lőktől, akkor ki is mentünk Patay elvtárssal, az építők főmérnökével . a helyszínre. Tetszik tudni, én nem vagyok meszelésügyi szakember, és Hetényi elvtárs meggyőzött, hogy a meszelés nem az ő kötelességük. Már azon gon­dolkodtam, — mert én tud­ja úgy vagyok berendezkedve, hogy általában hiszek az em­bereknek — hogy küldök egy esztergályost, csinálja meg. De itt a gyárban azt mond­ták, hogy a meszelés az épí­tők kötelessége. Akkor intéz­kedtünk. Ennyit tudok. Ezt is szégyellem, mert az a véle­ményem, hogy a műszaki fej­lesztési főosztály vezetőjének még ennyit sem szabadna tudnia erről a meszelési ügy­ről. Hernádi elvtárs biztosan többet tud, majd kapcsolta­tom. (A vonal egyik végén szín- változás. A telefonnál meg­jelenik Hernádi, aki már kezdetben sem hitt.) Hérnádi: Micsoda?! Hogy egy hete? Május óta, elvtár­sam, május óta könyörgünk nekik, hogy meszeljenek, ké­rem, ők nem meszelnek. Pe­dig már levelet is írtunk... KÖZJÁTÉK Színen: Munkatárs és Vol­szki. Csörög a telefon. Volszki: Halló! Most beszél­tem Hetényi elvtárssal. Há­rom kőművest küldött ki. Meszelnek. Ha Hetényi Ígérte, meglesz. Munkatárs: Köszönöm a gyors intézkedést. (Színváltozás. A telefonve­zeték másik végén megjele­nik Dobrik). Munkatárs: Gratulálok, már festenek! Dobrik: Kit, mit, hol, mi­kor? Mert itt nem meszel senki. (Ujraváltozás. A telefonnál Volszki, aki még mindig hisz). Volszki: Ez lehetetlen. Men­jünk ki a helyszínre. Van ott valami járművük? Munkatárs: Csak egy kerék­pár, de sajnos azon sem tu­dom elvinni, mert női gép. De a kommunizmusban lesz helikopterünk, csak attól tartok, a meszelés akkor sem lesz kész. Volszki, aki még mindig hisz: Kérem, az lehetetlen, annak készen kell lenni. Már meszelnek. Munkatárs: Nem meszelnek. (...És így, végnélkül. A szín- lassan elsötétedik, az építők lassan elvonulnak, majd utá­nuk az özönvíz...) Cs. G. Hé Megnyugodott kát a több heti izgalom után Csonka 2 Géza, a szorospataki Kossuth-lejtősakna évek óta meg­becsült csillése? Nem szégyenkezik-e a könnyek miatt, 2 amelyek panasza közben kicsordultak férfiszeméből? Érzi-e f már az ügyében legutóbb hozott intézkedésekből, hogy nem 2 kisebb, nem értéktelenebb semmivel sem azoknál a dol­gozóknál, akik hasonló lelkiismerettel végzik a munkájú­ikat? Tudja-e, hogy ahová sérelmével fordult, ott nem azt 2 tekintették, hogy cigány, hanem az igazság, az emberies­ség szerint járták el az élőit,életekkel szemben? % Korán reggel, az ősz eleji nap első meleg sugarában 2 dús mellére szorított csecsemőjével a karján az udvarban 2 egy fatönkön ülve találtam a húszéves Csonkánét. S míg 2 az egészséges kis fickó elfogyasztotta a legdrágább reggelit, 2 az anya értelmes szavakkal mondotta el tanulságos tör- 2 ténetüket. 2 Négy évi házasság után e nyárra megszületett a kis- 2 fiuk. Addig az asszony szüleivel laktak együtt, akiknek 2 rajta kívül hét gyermekük van, s még néhány unoka. A 2 bányász férj különösen a nyári melegebb időkben hol 2 az egyik szalmakazal tövében, hol valamelyik istállóban 2 vihente ki a nehéz munka fáradalmait. S közben egyre 2 kereste, kutatta azt a lehetőséget, amely kivezeti ebből a í ígérték neki. | Viszont Matuzka Mihály elvtárs, a községi tanács el- inőke addig is segíteni akart az emberibb élet felé ka- 2paszkodó cigánycsaládon. „Van az öreg Virágh Jánosnak 2 a Kossuth utca 104 szám alatt egy házrésze, amit nem 2 laknak, beszélek vele, hogy adja ki nektek” — mondta és 2 úgy cselekedett. Az öreg Virágh jószívű ember, nem zár- 2kózott el a kérés elől. Csak azt kívánta, hogy a tanács 2 hivatalosan utalja ki a lakást, nehogy neki a saját csa­ebből a Gézáék be­2költözése után a tulajdonosnak, a falu másik részén lakó 2 asszonylánya apja nevében jogorvoslatért fordult a já- *2rási ügyészséghez. „Hogyan képzelik, hogy megkérdezés í nélkül egyszerűen kiutalják a lakást egy cigánynak?” — 2 úgymond. Otthon is „kiverte a tüzet” s az apja már 2 nem merte vállalni a tanácselnökkel történt szóbeli meg- 2 egyezést. 2 És jöttek a merev paragrafusra alapozott ügyészi és 2 járási tanácsi felszólítások, hogy a községi tanács vonja 2 vissza lakáskiutaló határozatát, a lakót más szükséglakás- 2 ban helyezze el vagy költöztesse vissza a régi helyére. 2 Azóta volt hetekig felbolygatott az életük. Mi lesz pvelük a tél előtt? Mikor rakják őket az utcára? Tényleg 2 nincs helyük egy négyszer négy méteres, földes szoba ere- 2 jéig sem a „m.agyarok” között? Miféle átok ez a munkát fi hprsí/Jofoco« gtorfyr\ orthn annoon "hó AanotrrA flUSZOVX)t 6VGS f)á­is 3800 forint hü­2 De győzött. a rideg paragrafuson s a nevelés türel- 2mes fáradsága helyett mereven intézkedő szemléleten győ- 2zött az emberiesség. S a tisztára mázolt, egyszerű bútorok- 2 kai is csinosan berendezett egy szobából álló lakásban, a 2 közvetlen szomszédok egyetértésével és segítségével is, 2 Csonka Gézáékat már nem háborgatja senki. ó 'Tnoin oovn 7 no fián on őAi T, A*\á+ ~ JtAnoiA Tavasszal, pedig saját házat épít a bányász. Mintegy 350 Nógrád megyei utazott eddig külföldre Az utóbbi esztendőkben egyre több Nógrád megyei dolgozó érdeklődik a külföl­di társasutazások iránt. Azon túlmenően, hogy már szak- szervezeti beutalóval is lehet külföldre utazni, üdülésen résztvenni, évről-évre nő az IBUSZ által biztosított tár­sasutazásban résztvevők száma is. Az idén 330 nóg­rád megyei utazott külföldre. Az érdeklődés és az anya­gi lehetőségek figyelembevé­telével négy-öt napos úttól a kéthetes nyaralásig ki-ki sa­ját tetszése szerint választ­hatja a legmegfelelőbbet. Érdekes módon az idén legtöbben az NDK-ban vet­tek részt társasutazáson. A hétnapos lipcsei vásáron 47 Nógrád megyei dolgozó gya- raoíthatta ismereteit. de többnapos üdülésen az Érc- hegvségben 25-en. Szász- Svájcban pedig 14-en vettek részt. Az NDK-ban az idén összesen 144 Nógrád megyei dolgozó tett látogatást. Két külön autóbusz Salgó­tarjánból indult Lengyelor­szágba. Ezen a kiránduláson 74 pedagógus és egészségügyi szakember ismerkedett a ba­ráti Lengyelország szocialista építésének eredményeivel. Zakonánéban 8 napos üdülé­sen hét Nógrád megyei dol­gozó vett részt; Változatlanul igen sokan keresik fel a szomszédos Csehszlovákia legszebb ki­ránduló és üdülőhelyeit. Ed­dig 55 Nógrád megyei tett látogatást a testvéri Cseh­szlovákia legszebb városai­ban és a Tátrában. A Szov­jetunióban az év első felé­ben 36-an vettek részt társas- utazáson, de sokan jelent­keztek az év második felére* különösen az év végére ter­vezett társasutazásra is. A román és a bolgár tenger­parton is üdültek Nógrád megyeiek. Általában az utób­bi hónapokban elsősorban az üdülést, pihenést biztosító társasutazásokat kedvelték meg legjobban megyénk dol­gozói. Szeptember, október, novem­ber és december hónapban is tervez az IBUSZ társas- utazásokat a baráti orszá­gokba, köztük Csehszlováki­ába. Lengyelországba. az NDK-ba és a Szovjetunióba; Csehszlovákiába november 30-án Salgótarjánból indul különvonat 330 jelentkező esetén. Az ötnapos út rész­vételi díja mindössze 975 forint. Ugyancsak Salgótar­jánból Lengyelországba is indít az IBUSZ különjáratot; Ezt az utat autóbusszal tehe­tik meg a résztvevők. Október végén Szász—Svájcban biz­tosított üdülésen vehetnek részt az érdeklődők. A Szov­jetunióban október és novem­ber hónapban tebe+nek még társasutazást a külföld­re vágyó kirádulók. A szov­jet programban kievi és moszkvai városnézés, ott-tar- tózkodás szerepel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents