Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-19 / 75. szám

\ 4 NÓGRÁDINSPÜJSAO 1962. szeptember 19. Alkotó cselekvést várunk falusi népfrontbizottságainktólj N apjaink lázas ütemű országépítő munkája megkívánja, hogy ezreket és tízezreket, de a szó legszoro­sabb értelmében minden em­bert, aki részt kíván venni a történelemformáló munká­ban mozgósítsuk: jöjjön, s erejéhez mérten dolgozzon a nép, az ország javára. A párt mutatta meg, hogy a legszé­lesebb tömegek mozgósításá­ra egyik legalkalmasabb tö­megmozgalom a Hazafias Népfront. A népfront el is fogadta alapvető célja­ként, hogy a párt prog­ramja alapján tevékeny­kedik a nép hatalmának sza­kadatlan erősítéséért, az or­szág függetlenségének meg­őrzéséért, a szocialista társa­dalom felépítéséért, a béke védelméért. Elfogadta, tevé­kenykedik is ezen célkitűzé­sek megvalósulásáért. de számunkra nem lehet kö­zömbös, hogy ez a tevékeny­ség az erők teljes összefogá­sával történik-e. vagy sem Mert nem közömbös, hogy egyes helyeken az összefogás eredményeként előbbre jut­nak, míg a másik helyen az összefogás hiányában elma­radnak, botladoznak és nem tudnak olyan eredményt el­érni, amilyent napjaink fela­datai kérnek. Különösen falusi népfront­bizottságainknál szembetűnő az egyenetlenség. Pedig ha valaha, akkor most rendkí­vül nagy szükség volna az erők teljes összpontosítására. Ott kéne érződjön a községi bizottságok munkája társa­dalmi életünk minden terü­letén: a tanácsok mindenna­pi feladatainak segítésében; a község dolgozóinak egy- egy községfejlesztesre való mozgósításában: a tanácsta­gok tömegszervezeti tevé­kenységének, fogadóóra, be­számoló, tanácsülés stb — elősegítésében; a tudatfor­máló, kulturális nevelő mun­kában; a' falu gazdasági éle­tének felvirágoztatásában; a dolgozók véleményének fel- színrehozásában, egyszóval az élet minden területén. Annál is inkább így kéne le­gyen. mert ezek a tennivalók minden esetben a lakosság érdekeit szolgálják, tehát ha mulasztás, nemtörődömség következtében megakad, vagy meg sem indul a mun­ka, annak kárát a dolgozó emberek látják. Mi a valóságos helyzet fa- népfrontbizottságaink munkájában? Egy községi tanácsvezetői megbeszélésen a következő vélemény ala­kult ki: a népfrontbizottsá­gok falusi tevékenysége — nem is jelentéktelen szám­ban — addig ér, hogy egy- egy ünnepségen felülnek a dobogóra és megnyitják a gyűlést. Sem mozgósító, sem szervező tevékenységet nem végeznek, még az elnökségi, de bizottsági üléseket is el­hagyják. I I gaz, kemény megfogal­mazása ez a valóság­nak, de sok igazságot is rej­teget. Keménységét talán az­zal lehetne feloldani, hogy több községünkben ennél jobb a helyzet. Társadalmi életünk fontos támaszai: mozgósító-nevelő erőt képvi­selnek a népfrontbizottsá- gok. Szabad legyen példának állítani Nógrádmarcal köz­séget. ahol a dolgozók társa­dalmi munkára való szerve­zésétől kezdve minden- közérdekű munkának sei Tehát egyértelműen nem szabad és nem is lehet kije­lenteni, hogy falusi nép- frontbieottsánaink nem nyújtják azt n segítséget, amit várnak tőlük. Néofrnntlv'^t+siáaainl.* éle­tében egy bizonyos idő óta jelentős fordulat következett be. A megyei bizottság na­gyon aktívan dolgozik. Mun­kájához fűződik egy sereg községfejlesztési tervnek tár­sadalmi munkában való el­készítése. mint néldául utak. hidak, falu ^államosítása. Ak- cióbizottságok egész sora szorgalmasan dolgozik és so­rolhatnánk más egyéb érté­lusi más része­kes eredményt. De ez a te- goknak kötelességérzetből, vókenység a megyei bízott- hazaszeretetből fakadóan el- ság házatáján van. Már ke- sajátítani, vésbé eredményes a járási A napokban már hasznos bizottságok munkája és sa3-1 kezdeményezés indult útjára nos még kisebb a községi bizottságoké. Ez a munkaláz még egyelőre nem melegítet­te fel a járásokat és közsé­geket. Pedig az volna a leg­fontosabb, hogy a legnagyobb tömegeket képviselő sok-sok községi bizottság mozdulj :n ki megállapodottságából és ragadja magával a százakat és ezreket. De ehhez bizo­nyos fordulatot kell tenni a megyei bizottságnak is. Első­sorban is úgy kellene irányí­tani a munkát, hogy az a já­rásokon keresztül a községi bizottságokra épüljön. Nehéz feladat ez, hiszen a nép­frontnál a munkát társadal­mi munkában végzik az em­berek. Lelkiismeretűkre, ha­zaszeretetükre van bízva, hogyan látják el ezeket az önként vállalt feladatokat. Tapaszatalatok igazolják azonban, ha megbízatást kapnak, eleget tesznek an­nak. Emlékezetes, hogy még a tavasz folyamán milyen viták közepette alakították ki a mezőgazdaság területén a szocialista brigád címért küzdő erőket. Jelentősen emelik részvételükkel egy- egy tanácsi körzeti megbe­szélést is. A hiba ott van. hogy ezen túl, amikor már a dolgozók széles tömegeit kel­lene a feladatokra mozgósí­tani, sokan megakadnak. Nem azért, mert nem akar­ják. elvégezni a munkát, ha­nem azért, mert nem isme­rik annak módját. Erre kell falusi nénfrontbizottságain- kat megtanítani, de ezt kell a falusi népfrontbizottsá­a falusi népfrontbizottságok munkájának megsegítéséért.! Úgyszólván teljes részletes­séggel utat mutatnak részük­re a tennivalókhoz. Ha a fa­lusi népfrontbizottságok az útmutatás alapján munká­hoz is látnak, minőségi vál­tozás következik be falusi nupfrontbizottsávaink tevé­kenységében. Szép, nagyszerű feladatok a népfront-feladatok. Segíte­ni, hogy gazdagodjon a köz­ség, a közös összefogás ered­ményeképpen. Milyen fel­emelő érzés lehet látni, hogy járdával, új művelődési ház­zal, villanyvilágítással, űi iskolával, óvodával gyarapo­dott a falu és ez a saját ke­zük munkájának gyümölcse. Ezeken túl az is a népfront feladata, hogy javasolja, ki legyen a tanácstag és figye­lemmel kíséri, támogatja, hogy a megválasztott hogyan tesz eleget a néptől kapott megbízatásának. A minden­napi gazdasági munkában, a napi feladatok minél jobb elvégzése, a közös vagyon védelme, a tsz erősítése mind-mind népfront-tevé­kenység. A lkotó cselekvésre van ** tehát szükség. Túl kell jutnunk azon, hogy a népfront egy reprezentáló szerv és a gyűléseken való megjelenés, azokon való el­nöklés a feladata. Ez is, de ezen túl legelsősorban a dol­gozó nép, az ország javát szolgáló alkotó cselekvés. B. Gy. Háztartási «épek kölcsönzése a rétsági járásban A járási nőtanácsok mellett megalakultak és munkához láttak a szolgáltató és háztar­tási bizottságok, melyeknek feladata felmérni az igénye­ket és elősegíteni a háztartá­si kisgépek kölcsönzését. A nőtanács és az FJK hasonló bizottsága közös munkaterv alapján dolgozik, közösen szervezik meg a széleskörű propaganda munkát is a nők között a gépek népszerűsíté­se, megszerettetése érdeké - ben. A járási nőtanács és a FJK szolgáltató és háztartási bi­zottsága legutóbbi ülésén megbeszélte a háztartási kis­gépek kölcsönzésének eddigi eredményeit s a továbbfejlő­dés terveit is. A rétsági já­rásban a közeljövőben 23 mosógép, 4 padlókefélő és 14 porszívó kölcsönzése indul meg. A lakosság igényei alap­ján megoldják a lakodalmi felszerelések kölcsönzését is. Jelenleg 11 községben 50, hat községben 100 személyes kész­let. megrendelését vették tervbe a járásban. Ezenkívül magasnyomású permetező, disznóvágáshoz perzselő és egyéb háztartási munkát meg­könnyítő felszerelés kölcsön­zését is megszervezik. A szervező munkával pár­huzamosan szükséges a pro­paganda feladatok elvégzése is. Ennek érdekében a gépek kölcsönzésével megbízott fe­Egé»xségügyi rendnsabályok a tejkezelésnél A salgótarjáni járási ta­nács egészségügyi állandó bi­zottsága vizsgálatot végzett annak felderítésére, hogy a termelőszövetkezetekben a tejkezelésnél betartják-e a szükséges egészségügyi intéz­kedéseket. A vizsgálat több szabálytalanságot felfedett, amelyet a. járási tanács vég­rehajtó bizottsága elé terjesz­tettek. Ennek alapján a vég­rehajtó bizottság intézkedést tett. lelős személyeket egynapos tanácskozáson oktatják ki a gépek kezeléséről és az eset­leges veszélyek elhárításának módszeréről. Külön levelet bocsátanak ki a dolgozó nők számára, melyekben az igény- bevétel feltételeit közlik. De plakátokat is készítenek és felhasználják a hangoshíradó­kat is a kölcsönzés népszerű­sítésére. A baleseti veszély elhárítása érdekében — ame­lyek elsősorban a villamos­gépek használatánál fordul­hatnak elő — lesokszorosí tott használati utasítást is mellé­kelnek, amit az igénybevevő asszonyoknak adnak oda. A mosógépekhez láb alá helyez­hető gumit is mellékelnek, hogy az áramütés elkerülését 100 százalékban biztosítani tudják. Mindezeken kívül a TIT-tel és a Vöröskereszt szervezet­tel közösen előadásokat is tartanak a háztartási gépek alkalmazásának megértetésé­re. ■ • Újítás a fizikai munka megkönnyítésére Tt Salgótarjántól Kállóig, Ce- redig, Karancskesziig látja el friss húsáruval, kolbásszal, felvágottal, s egyéb hentes­áruval az üzleteket a Nógrád megyei Húsipari Vállalat sal­gótarjáni telepe. Hetente 5 vagon tőkehús, 70 mázsa töl­telékáru indul innen útnak, hogy végül a vásárlók aszta­lára kerüljön. Nem panasz­kodhat a vállalat igazgatósá­ga a salgótarjáni vágóhíd dolgozóira. Túlteljesítették fél évi tervüket is, a júliusi és augusztusi eredmények is jók. A két telep — a balassagyar­mati és a salgótarjáni — vágó brigádjai közt pedig a salgótarjániak járnak elől az egy főre jutó termelésben. Ifjabb Ender János vágó-bri­gádja el is határozta, hogy vállalást tesz a szocialista brigád cím elnyeréséért. A termelés tekintetében máris elkövetnek minden tőlük tel­hetőit: havi teljesítményük állandóan 104—105 százalékos, az általuk feldolgozott árura nem panaszkodik a kereske­delem, társadalmi munkában is részt vesznek: csupán a po­litikai, szakmai és az általá­nos műveltség emelésének módjában kell megállapodás­ra jutniok a brigád tagjainak. A társadalmi munkában, egyébként nem is régein, je­leskedtek a vállalat dolgo­zói. Ugyanis alig két hete fejezték be a sertésvágó csar­nokban, Ender János telepve­zető, valamint újító társai: Botos főgépész és László Ber­talan műhelyvezető újítása alapján egy csőpálya építését, amelynek segítségével nehéz fizikai munkát szüntettek meg és a ter­melékenységet is jelentő­sen emelték. Az új berendezés és az át­építés teljesen saját erőből történt, a vasanyagon és he­gesztésen kívül nem került pénzbe semmi. Tervezik a marhavágó csarnokban a fel­húzó csigák gépesítését is, amellyel ugyanacsak nehéz fizikai munkát tudnának megszüntetni. Pataki József, az ismert ne­vű fiatal festőművész szocia­lista szerződésben áll a Sal­gótarjáni Acélárugyárral. Az alkotó munka üzemi ösztön­zése mindkét szerződő félnek rendkívül hasznos. Az üzem anyagi alapot biztosít a zavar­talan művészi tevékenység­hez, az igényes művészet pe­dig közvetlen közelségébe ke­rül az üzem dolgozóinak, Íz­lésfejlesztő, izlésformáló fel­adatot tölt be. Ilyen feltételek mellett úgy hinné az ember, hogy Patald József valamennyi társa kö­zül a legszerencsésebb, leg­előnyösebb helyzetben van, de erre a hiedelemre rácáfol: — Az igazság az, hogy az A nyolcadik osztályt is kitűnővel végzi el Bóna Éva, a VIT-tárgy sorsjáték főnyereményese Június végén, már az isko­lai év befejezése után lett ismertté, hogy a helsinki VIT 1962. évi tárgysorsjátékának főnyereményét, a kétszáz négyszögöl telket bárhol fel­építhető kétszobás családi­házat garázzsal és a négyszáz­hét tipusú Moszkvics személy- gépkocsival Bóna Éva, a sal­gótarjáni Sztahanov úti álta­lános iskola hetedik osztályos kitűnő tanulója nyerte. A 007. osztály 93639 számú sors­jegyet a kislány szülei vál­tották be a nyári vakáció ide­jén, mialatt Éva a SZOT Sza­badság-hegyi üdülőjében két­hetes nyaralását töltötte. A kislány édesanyja a sal­gótarjáni Erőműben, apja az Acélárugyárban dolgozik. A személygépkocsit azonban a nyár elején birtokába vette a háromtagú család, sőt a ki­tünően tanuló Éva boldogan újságolja, hogy már bejáratta gépkocsiját. Természetesen a kislány fiatal kora miatt az édesanyja lett a "•hivatalos-« gépkocsivezető. A garázszsal kiegészített kétszobás családi­ház építési helyéről azonban még nem döntött a szerencsés kisdiák. A most megkezdett nyolcadik osztályt is kitűnő­vel akarja elvégezni, hogy ré­gi vágyai teljesüléseként ve­gyipari technikumban, majd az egyetemen folytassa tanul­mányait. Az iskolák miatt va­lószínű, hogy a fővárosban építtetik fel Éva szülei a csa­ládi házat. Jubiláló orvos rendelőjében Tíz évvel ezelőtt küldték brigádmunkában kisegítésre dr. Baár Józsefet az egyik sal­gótarjáni körzetbe. Az orvos mindössze egy fél évre jött, aztán úgy megszerette ezt a vidéket, az itteni embereket, a gyógyító munka itteni fel­adatait, hogy immár tizedik évét jubilálta az idén. És most már nem is jut eszébe innét máshová költözni. Hogyis menne el innét, mikor magáénak mondhatja a város egyik legszebb rende­lőjét, a modern, szépen kor­szerűen felszerelt orvosi és töltött tíz esztendő alatt végig­kísérhette szocializmust építő városunk fejlődésének nem egy fontos állomását. Ezek között a közvetlen körzetét illetően igen nagy eredmény­nek látja a több évtizedes mulasztást pótoló cigánytele­pi rész rendezését, azt, hogy ma már egyre inkább fejlőd­nek, haladnak együtt a kor­ral az itteniek is. Nem ritka már náluk sem a televízió, az értékesebb bútor, vagy egyéb felszerelés. Ezt ő, a házhoz is kijáró körzeti orvos elég gyakran és örömmel tapasz­várószobáját, a körzeti ren­delő egyéb kiegészítő tarto­zékaival, kint a csendes Rok­kant-telepen. Elég magas salgótarjáni vonatkozásban a körzethez tartozó lakosság létszáma, megközelíti a há­romezret is. A munkára te­hát nem lehet panasza, hiszen most, ezekben a viszonylag csendes nyárvégi napokban is negyven-ötven ember megfor­dul a rendelőben. Baár József doktor az itt talja. Fejlődés van már a cigánylakossáíg egészségügyi kulturálódásában is. — Az utóbbi évtizedben nagy fejlődést elért Salgótar­jánban öröm a munka — foglalja szavakba is hivatás- és munkaszeretetét dr. Baár József. És nagyon örül, hogy a város egyik legszebben fel­szerelt, igazán komplett ren­delőjében végezheti felelősség- teljesen fontos gyógyító és megelőző munkáját. Tárlat előtt... ív. Acélgyár vezetőségétől való- j ban minden támogatást meg­kapok a munkámhoz, a leg­nagyobbat azonban minded­dig nem sikerült megoldani. Sajnos, a megfelelő műterem hiánya rengeteg tervem meg­valósulásának akadálya. A lakásom nagyobb kép fes­tésére teljesen alkalmatlan nemcsak világítási szempont­ból, de mérete miatt is. Ez a helyzet az üzemi műterem­ben. Nem úgy dolgozom te­hát, ahogyan szeretnék, ha­nem, ahogy a körülmények engedik. Pedig, ha megfelelő környezetbe kerülhetnék, úgy érzem, az eddiginél jóval hasznosabban tudnék tevé­kenykedni. — Mivel készül az októberi, megyei tárlatra? — Amivel elkészültem és amihez van keretem, azt ki­állítom. Szeretném bemutat­ni többek között a Táncoló című olaj frízemet, amely a táncban felszabadult erőt mu­tatja meg. Tárlatra szántam néhány salgótarjáni vonatko­zású képemet, van egy ké­szülő kőműves kompozícióm s, ha sikerül időben befejez­nem, azt is zsűri elé viszem Kiállítok ezeken kívül né­hány rajzot, tanulmányfejet, — ez, amit a tárlattal kapcso­latosan mondani tudok. — Min dolgozik jelenleg? — Jelenlegi munkám az Acélárugyár részére készül a gyár látképéről, a nagyiroda épületével. A továbbiakra még nincsenek különösebb el­gondolásaim. Itt élek bent a gyárban, néha késő éjszaká­kig s amit látok és érdemes­nek érzek kifejezni a magam eszközeivel, azt megfestem, megrajzolom. Engem a téma soha nem köt különösebben, csak a tartalom. Az, amit mondani akarok a képpel. Sajnos a közlési lehetőségeim meglehetősen korlátozottak s ennek nemcsak a műterem­hiány az oka, hanem egyéb is. — Éspedig? — Itt élek a megyében, de az Acélgyáron kívül senki nem foglalkoztat. Szeretnék végre valami nagyobb lélek- zetű dolgot csinálni, de eh­hez az kellene, hogy megbí­zást kapjak. Amióta a Kép­zőművészeti Főiskolát elvé­geztem, szinte minden orszá­gos és ifjúsági kiállításon szerepeltem. Ezeken és a me­gyei tárlatokon meg is vá­sárolják egy-egy képemet, rajzomat, de ez nem elégít ki. Az a fajta festő vagyok, akinek kiállításra jók ugvan a képei, de kereskedelmi cé­lokra nem. Az én műveim valóban nem kislakásokba valók, éppen ezért inkább a közületek érdeklődését kell magamra irányítanom, hogy törekvéseimben támogatást kapjak, hogy nagyméretű kompozíciós terveimet meg­valósíthassam s azok elhelye­zését is biztosítani tudjam. Erre, — ismétlem, az Acél­gyár teljes készséggel nyúj­tott lehetőséget, de úgy ér­zem, sokkal több alkotó ener­gia van bennem, mint amennyire a megállapodásunk szerint a gyár igényt tart, s, más területen is eleget tud­nék tenni megbízatásoknak. Pataki József képei érdekes és eredeti festőegyéniség je­gyeit hordozzák, — erről győ­ződhetünk meg az őszi tár­latra készülő műveiből is. Hogy terveit egészében valóra válthassa, feltétlenül jogosult az eddiginél fokozottabb tá­mogatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents