Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-19 / 75. szám

1962. szeptember 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A jóból rosszat? Nemrég a megyei tanács végrehajtó bizottsága többek között arról tárgyalt, hogy rendkívül nagy figyelmet for­dítsanak az illetékesek arra: ne essék sérelem a tanács- arra szabad legyen a követ­nem fog menni és így lesz a jóból rossz. Hogy a törvénysértésnek milyen iskolapéldája történt, kezőkben rámutatni. Válasz­tott tanácsi funkcionáriust senki más nem hívhat visz- sza csak a tanácsülés, amely a megbízatást adta. Ebben az esetben pedig a tanácsülés még csak nem is tárgyalt az elnök áthelyezéséről. Végül pedig felhívjuk a figyelmet, hogy napjaink egyik legfon­tosabb tennivalója a közsé­gek megerősítése. Ez az in­tézkedés pedig egyáltalán nem szolgálja ezt. Félreértés ne essék, nem a nógrádszakáli tanácselnök magasabb munkakörbe való kinevezése ellen van kifogás. Nem erről van szó. Arról, hogy elhamarkodottan intéz­kedtek, mert nem gondos­kodtak megfelelő utódról, nem döntött a tanácsülés a felmentésben és gyöngítettek egy községi tanácsot. demokrácián. Példákkal iga­zolták, hogyha valahol elő­fordul törvénysértés, akkor a szécsényi járásban ez elég gyakori. Nem veszik figye­lembe a tanácstagok véle­ményét, nem segítik megfe­lelően munkájukat. De fel­színre került olyan megálla­pítás is, hogy a községi ta­nácselnökök nem minden községben rátermettek a munkára. Aztán mint köve­tendő példának állították — jó munkája eredményekép­pen — többek között a nóg­rádszakáli tanács elnökének ezirányú tevékenységét. Alig fejeződött be a tár­gyalás, máris nyomon követ­te a következő intézkedés. A nógrádszakáli tanácselnököt egy járási határozattal áthe­lyezték a járási tanács felvá­sárlási csoport vezetőjének. Mindeddig nem is történt volna semmi különösebb, hi­szen a tanácselnök áthelye­zése előléptetés, amit az il­lető ki is érdemelt, mert ko­moly felvásárlási szákkév- zettségael rendelkezik, A bei ott van. hogy amikor erő­feszítéseket. tesznek a közsé­gek menerősítéséért, a.r e?.- irányú törekvéseket, eavetlen ilyen határozattal agyoncsap­ják. Mert mi történik Nóg- rádszakálban? Az elnököt el­helyezték, de mind a mai napig nincs utóda, Három Személyt ugyan kiszemeltek, de még mindig nem dön­töttek. kit javasolnak meg­választásra. Jelen pillanatban a tanácsi teendőket egyet­len személy, a tanácstitkár­nő látja el. Ránehezedik az adminisztráció, neki kell gon­doskodni a most induló 800 ezer forint értékű művelő­dési ház építési munkáinak beindításáról és az egyéb fel­adatokról. Annyi bizonyos, ez Tűzrendészet/ szabályzatot adnak ki A salgótarjáni járási tanács mellett járási tűzvédelmi bi­zottság működik. A bizottság tűzrendészed szabályzatot dol­gozott ki, amelyet a járás köz- intézményeinek adnak ki. A szabályzatot megkapják az iskolák és egyéb más közin­tézmények és azt feltűnő he­lyen kifüggesztik. Felhívás­sal fordultak a községi tűz­oltó testületekhez is, hogy a községben lévő intézmények­nél időszakonként ellenőriz­zék a tűzoltószerek használ­hatóságát. TANÁCSKOZÁS A MUNKAVÉDELEMRŐL Az idei munkavédelmi és szociális beruházási és felújítási pénzkeretek felhasz­nálásáról tárgyalt e hó 15-én szombaton délelőtt Balassa­gyarmaton a MEDOSZ mel­lett működő gépállomások szakcsoportja. »WVV'/VWViWVWW\^A(VWVWV'A/WW\AAAaAAäAAAA^w~» ELYISÉG ÉS GYAKORLATIASSÁG PÁRTHATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁRAN Szénmedencénk bányaüzemeiben az év utolsó hónapjaiban igen sokat kell tenni azért, hogy javítsák a szén minőségét, hiszen eddig 5 kalóriával maradtunk a tervezett fűtőérték alatt. Hogy a szén minősége javuljon, sokat te hetnek az osztályozókon dolgozó brigádok is. Képünkön a kisterenyei osztályoz ón a palaválogatást végzik az asszonyok. tanulmányozva az A MSZMP Központi Bi­zottsága VIII. kongresszusá­nak irányelveit, szemünkbe tűnik pártunk józan, reális elemző munkája. Az irány­elvek szerények a propagá­lásban, következetesek a társadalmunk területén meg­lévő hibákkal szemben és határozott, nyílt programot adnak egész népünknek a szocializmus teljes felépítésé­hez. Az irányelvek azt is hang­súlyozzák, hogy a párt veze­tő szerepe a szocializmus teljes felépítésének idősza­kában nem csökken, hanem állandóan növekszik. Az új, sokrétű és bonyolult felada­tok nagy felelősséget rónak egész pártunkra, s pártunk valamennyi szervezetére. All ez a nagy felelősség a mi já­rásunkra is. Mi is, — mint megyénk más területeinek pártszervezetei — megkezd­tük az irányelvek tematikus, tervszerű feldolgozását és a megfelelő következtetések levonását járásunkra vonat­kozóan. üártépítő munkánk •*- homlokterében állt eddig is — és áll az elkövet­kezendő időben is — a párt eszmei, politikai és szerveze­ti cselekvési egységének biz­tosítása és további erősítése, a párttagság eszmei. politi­kai nevelése. Helytálló a mi járásunkra is a kongresszusi irányelveknek az a megálla­pítása, hogy „a dogmatizmus és a revizionizmus csődbe iutott. lelepleződött, a mar­xista-leninista politikát igazol­ta az élet.” A pártegysé^ért folvó harc járásunkban is ke­mény. következetes eszmei, ideológiai munkát igényelt. Az ellenséges és helytelen nézetek. s gyakorlatokkal szemben mindenekelőtt esz­mei síkon vívtuk meg a csa­tát. Az eszmei munka mel­lett amikor a párt egysége megkívánta, hozzányúltunk a szervezeti intézkedésekhez A termelékenység növeléséért, as önköltség csökkentéséért Tapasxtalatok a Bútorgyárban amelyet a matt Bútorgyárban készíte­ben a gyártmányt három nagy szakaszban gyártották. Ma ez a három 11-re oszlott meg: a differenciáltabb mun­kamegosztás a termelékeny­ség emelkedéséhez vezetett. Ez a munkamegosztás sem a végleges, további finomítása, Nagy a kereslet az iránt a mány önköltségének csökken- termelékenység emelésének, differenciálása a legközeleb­kombinált szekrény iránt, tésével és termelékenység egyben az önköltség csökken- bi feladatok közé tartozik. A Balassagyar- emelésével is. Bár a vállalat tésének, s a fizikai munka műszaki normák is sokat len­alapvető termelési mutatói megkönnyítésének fő iránya dítettek a termelésen. Áz­nék. Ebben az évben terv nem rosszak, nem mehetünk itt tehát egyelőre a kisgépe- előtt csak csoport-norma szerint 1520 darabnak kell el a tény mellett, hogy tér- sítés. Ebben a tekintetben volt. Ez a csoport egy-egy elkészülnie, s ez mind ke- méke dotációs, azaz előállítási sem tétlenkednek a gyár ve- tagját természetesen kevésbé vés. Illetékes kereskedelmi költségei egyelőre magasab- zetői és dolgozói. A legjelen- ösztönzi magasabb teljesít- szervek már most bejelen- bak az eladási árnál. Ez per- tősebb újítások közé tartó- mények elérésére. Ma már tették, hogy jövőre 8000 da- sze látszólag kényelmes álla- zik, amely a kisgépesítési csak a furnér-illesztők (3 em- rabra tartanak igényt, s en- pot egy gyárnak, a valóság- program keretében került be- bér) és az enyvezők (5 em- nek a mennyiségnek a le- ban mégis elég „kényelmet- vezetésre, Nagy László mű- bér) dolgozik csoport-normá- gyártásában a mátészalkai és len” érzés. Igyekeznek tehát vezető köldökcsap húzógépe, ban, s ők is csak azért, mert a gyulai testvérvállalat mel- mindent elkövetni azért, hogy A szekrény alkotórészeinek a jelenlegi technológia sze­leit a balassagyarmati üzem- a szekrények előállítási költ- összeállításánál, rögzítésénél cint munkájuk nem külön- re i*.. I^gyf feladat vár. Most ségeiből lefaragjanak. A tö- használják a csapokat, még- választható teljesítmény e korul forog a világ a rekvések eddig nem sikertele- hozzá nagyon sokat, s’ a kis szempontjából. Butorgyar- nek, hiszen 1960-ban egy szék- gép, esztergapad helyett, pan. vagyis, nogy miként le- rény 1000 forint munkabérbe gyorsabban, jobban elvégzi a A Balassagyarmati Bútor­hetne megoldani a terme- került — az anyagot és csaplécek esztergályozását. A gyár vezetőinek kiérlelt el- Jc °i * m,lnlrn, , ? be" egyéb költséget nem számít- munkafolyamat idejét a fe- képzeteseik vannak a fejlesz- ruházással Az elgondolás az va - s ma már csupán 700 lére csökkentette. Ugyancsak téssel, a termelékenység eme­^rlbot ffvárten^nak^iövőrc forintot fizetnek ki érte. Ez- hasznosnak bizonyult egy má- lésével kapcsolatban, amely- ” i nnn “ zel azonban nincsenek meg- sik kis gép, amellyel a bú- hez felhasználják a dolgozók elégedve. Már csak azért torlap két oldalára ragasz- újító-kedvét, s szüntelenül sem, mert a fejlődés tenden- tott fumérlapok szélezését törik a fejüket új és új azért nem olyan egyszerű. az- ,hog>; ™nel több végzik a prés alól való ki- műszaki intézkedéseken. Bővítésre van szükség itt és ]obb T, olcsóbb árut adjunk kerülésük után. Eddig részé- Nagy segítségükre van a ott új gépeket kell besze- a vásárlónak: az önköltség- lovel, hosszadalmasan és a munkások versenyző kedve, rezni — annak ellenére hogy csökkentés problémája tehát furnér repedésének veszélyé- amelyet jutalmakkal, vándor- a vállalat gépi berendezése a naPirenden maradt tovább- vei végezték ezt a munkát, zászlókkal ösztönöznek Bizo- általában kielégítő. Elsősor- ra is- Sokat köszönhetnek a most a gépbe betéve, a fű- nyára fognak hathatós meg­bán a fényező műhely és a naSyteljesítményű henger- rész pontosan levágja a fö- oldást találni a hulladék készáruraktár szorul nagyob- csiszológépnek, jelentősen lösleges részeket úgy, hogy csökkentésére is, amely egye- bftásra, s az új gépek be- meggyorsította a munkát a utána sem gy^nj sem csi_ lőre elég súlyos tehertétele - - - dukkozás is, hiszen csak a ’ . az önköltség javulásának. belső felületek dörzsölésén sz°lni nem kell. Kuszi Jo- Érdemes spekulálni ezen, hi­____________^__ nyolc ember dolgozott, s a zsef brigádvezető újítása a szén az önköltségben az I. l atban már folytak tanács- dukkózás bevezetése óta egy munkafolyamatot 100 száza- félévben is 54,8 százalékban kozások. A raktárbővítési elő- betanított munkás és a se- iákkal gyorsította meg 32 anyaghányad dominált, kalkulációt már kidolgozták, gítője elvégzik ugyanazt az Ha figyelembe vesszük, hogy a fényezőé most készül, te- értékű-minőségű munkát A cél érdekében műszaki a furnér 40 százaléka, a lom­hát csak az i-re várják a Már említettük, hogy a vál- intézkedéseket • tesznek A bos fűrész áru 25 százaléka pontot, s a munka megin- lalat gépesítése jó. Hozzáte- cieseket is tesznek. A megy hulladékba, a várható dúlhat. Ez a fejlesztés azt hetnénk, hogy egyik másik legfontosabb ezek közül a intézkedések tetemesen csök- jelentené, hogy a vállalat gép kapacitását nem is tud- szalagosítás és a műszaki kenthetik az anyagköltsége- évi terve 8 millió 700 ezer ják kihasználni csak 50 szá- egyéni normák bevezetése. ket- A vezetők akaratában és forintról 14 és félmillióra zalékban (ezen egyébként a ,,,■ j, . , , ., . . szaktudásában és lelkesedé­ugrana. bútorgyártásban bevezetendő ™nd™ tulajdonkeppen sében van a biztosítékj hogy A vállalat fejlesztésének még intenzívebb munkameg- 1"°® őta folyamatosan, sza- ez — minél előbb — bekö­Ez tehát csaknem 1000 da­rabbal lenne több, az idei kvantumnál, és megoldani szerzéséhez nem egészen egy­millió forintra lenne szük­ség. A fejlesztéssel kapcso­kérdése összefügg a gyárt- osztás fog csak segíteni). A kaszosan történik. A kezdet- vetkezzék. Cs. G. is. Kizártunk a pártból olyan személyeket, akiknek nézetei, magatartása gyengí­tették a párt egységét. Most, amikor készülünk a járási pártértekezletre és már 80 küldöttválasztó tag­gyűlés lezajlott, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a dogmatikusoknak és a revi­zionistáknak nincs számot­tevő képviselője és bázisa járásunk területén sem. A küldöttválasztó taggyűlések beszámolói, a viták ezeken a taggyűléseken fényes bizo­nyítékai annak, hogy járá­sunk párttagsága az alapve­tő kérdésekben egységes, el­fogadja pártunk politikáját, bízik Központi Bizottságunk­ban, dolgozik a párt határo­zatainak gyakorlati megvaló­sításáért. Természetesen helytelenül politizálnánk, ha pártunk ab­szolút egységéről beszélnénk, s nem látnánk a negatív je­lenségeket. Vannak még ná­lunk, járásunk területén is szektás, dogmatikus csopor­tok és személyek, akik nem nyíltan, plénum előtt, párt- szerűen és pártszerű kere­tek között, hanem kocsmák­ban, presszókban, utcán és máshol szemben állnak a párt helyes, az egész dolgo­zó nép érdekeit kifejező po­litikájával. Például egyesek nem he­lyeslik és nem értenek egyet még ma sem a pártnak az­zal a helyes határozatával, hogy pártfunkció kivételével minden más funkciót betölt- hetnek pártonkívüliek is. Ez­zel függ össze az a helytelen nézet — és sok esetben gya­korlat is, — hogy a párttag­nak több joga van a társa­dalmi életben, mint a pár- tonkívülieknek. Vannak helytelen nézetek a munkás- naraszt szövetséggel kaDcso- latban is. Több munkás párt­tag nem látja összefüggésé­ben és folyamatában az egységes szövetkezeti oa^ rasztság kialakulását. Ügy vélekednek: szövetkezeti ta­gok vagytok, miért kell még mindig annyit magyarázni, hogy a szövetkezet a tiétek, gyaranítsátok a közös va gyónt, ne a mának, hanem a holnannak is adjatok, ne helyezzétek az egyéni érde­ket a társadalmi érdek fölé. és íffv tovább. Igaz dolgokról beszélnek ezek az elvtársak, amikor a tsz-tagoknak ezt elmondják, csak sokszor ott a bai. boev türelmetlenek, npm értik meg azt. hoev a túl aridenvi szm-iv jell egének megváltozásától mér cnk tsz-naraszt gondolkozása nem vált o-7r>+,t HTAfT T öbb elvtársnál ellenál­lást váltott ki a VIII. kongresszus irányelveinek azon meghatározása is, hogy a beiskolázásnál el kell törölni a származás szerinti megkülön­böztetést. Nem értik azt, hogy hazánkban gyökeres társadalmi és osztályváltozás állt be p szocializmus alap­jainak lerakásával, s azt, hogy pártunk művelődéspoli­tikájában a munkások, pa­rasztok gyermekeinek képzé­se, továbbképzése — és a fel­nőtteké is — továbbra is homloktérben van. Ezek és más kérdések meg­magyarázása pártunk propa­ganda- és agitációs munká­jának fontos kérdései lesz­nek járásunk területén az' 1962/1963-as oktatási évben is. Figyelembe véve járásunk jellegét, továbbá azt, hogy a tározataiban jut kifejezésre. Ezért is legfontosabb, hogy a szervezeti szabályzatban a párttagok kötelezettségei­nél első helyre került a mar- xistá—leninista képzés fon­tossága, a párt egységének védelme, harc a frakciózás ellen. A párt egységének alapja az elvi-ideológiai egy­ség. Pártunk egysége azon­ban nem merül ki az elvi­ideológiai egységben. Fontos az, hogy pártunkban, párt­szervezeteinkben a marxi z- mus elmélete, a materialista világnézet legyen az uralko­dó. Azonban csupán helyes nézetek, állásfoglalások nem elégségesek ahhoz, hogy a párt határozatai megvalósul­janak. Pártunk egységének fontos, szerves része a párt szervezeti, cselekvési egysé­ge. Egyszóval az, hogy párt- szervezeteink egységesein ér­telmezzék a párt határoza­tait, de egységesen dolgozza­nak saját területeiken — üzemekben, falvakban, ter­melőiszövetkezetekben, hiva­talokban és máshol — a ha­tározatok megvalósításáért. A mi járásunkban a kö- vetkező időkben igen fontos feladatnak tartjuk a cselekvési egység szilárdítá­sát, pártszervezeteink ütőké­pességének, hatékonyságának fokozását, a határozatok ma­radéktalan végrehajtását. A járási pártbizottság ré­széről továbbra is a hatéko­nyabb irányítást tartjuk igen fontos feladatnak. Elsődleges az elvi-politikai segítésadás, a párt határoza­tainak ismertetése. Ezt a célt szolgálják mindenekelőtt a havi titkári értekezletek. Fontosnak tartjuk e titkári értekezletek tartalmi színvo­nalának az emelését, a diffe­renciált tanácskozásokat. A járási pártbizottság a megyei pártbizottságoktól, a párt- alapszervezetek pedig tőlünk nagy önállóságot kapnak. Természetesen az önállóság nagy felelősséget ró pártszer­vezeteinkre. Nincs külön he­lyi politika, mint ahogyan ezt egyes pártszervezeteink vezetői gondolják és több esetben alkalmazzák is. Csak egy politika van, pártunk kongresszusa és a Központi Bizottság által meghatározott politika. Ezt a politikát ter­mészetesen a helyi viszonyok­nak megfelelően kell alkal­mazni, de úgy, hogy egy jot­tányit se térjenek el párt­szervezeteink az általános érdekektől, a párt határoza­taitól. A járási pártbizottság- ** nak, a pártapparátus tagjainak és az aktíváknak tovább kell javítaniok a helyszíni segítés tartalmát. A leghatározottabban fellé­pünk a futó ellenőrzések, az utolsó pillanatokban való ki­szállások ellen. Amikor a felelősségről be­szélünk, ez alatt nem csupán a párttitkárok, pártvezetősé­gi tagok felelősségét értjük. Felelős a párt határozatai­nak végrehajtásáért az egész párttagság. Általános tapasz­talatunk, hogy a határozatok végrehajtásában — sok he­lyen — már nincs meg a személyi felelősség, az egész párttagság cselekvő részvéte­le. Ebből következik az, hogy egyes elvtársak túlter­heltek, mások pedig egy „ke­resztül szalmát” sem tesz­nek. Nem helyes dolog ez, meg kell osztani a munkát. Felelősség a párt határoza­járás összlakosságának mint- tálért: minden kommunistára egy 10 százaléka a párttag, pártépítő munkánkban fő feladatként a meglevő párt­tagság eszmei-politikai kép­zését, a kommunista erkölcs nemes vonásainak kimunká­lását tartjuk. Járásunk párt­tagságának 66 százaléka je­lentkezett szervezett pártok­tatásra. Elemezve: a szektásság és a dogmatikus nézetek legfőbb okait a szubjektivizmusban, a képzetlenségben látjuk. E nézetek és gyakorlatok elleni harcban legfőbb fegyverünk a marxista—leninista elmé­let s nártunk ezen alapuló politikája, amely a párt ha­vonatkozik. Fontos ezt hang­súlyozni, mert sokszor talál­kozunk a felelősség áthárítá­sával. Mindenekelőtt a kom­munisták kötelesek a párt határozatainak, a népköztár­saság törvényeinek végrehaj­tásán megszervezni. sszegezve tehát: elviség és gyakorlatiasság, amelynek eredménye a párt határozatainak realizálása, a szocialista énítőmunka és a tudat formálása. Szabó István, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottságának titkára o-

Next

/
Thumbnails
Contents