Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-12 / 73. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AB MSZMP NOGRÄD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 73. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR Reális terveket — együttes erővel Évente megismétlődő, fele- utánpótlást, maradéktalanul lősségteljes és szép feladat hajtsák végre a szervestrá- a tervkészítés. A megtett gyázási feladatokat. A talaj­út lemérése, az adottságok erőutánpótlást elősegíthetik és lehetőségek elemzése épp a háztájiban megtermelt szer- oly elengedhetetlen ennél a vestrágyával is, ha vég­munkánál, mint a szigorú téré is szakítanak azzal a gazdaságosság, a tervszerű, szemlélettel, hogy ebből csak arányos fejlesztés betartása, a háztáji földeken lehet fel- A termelőszövetkezeti tervek használni. Felesleges indokol- készítésénél még fontosabb a ni, hogy ez miért helyte- körültekintés, mint a nép- len, persze a helyes talaj­gazdaság más területén, hi- erőgazdálkodás biztosítása szén még csak nagyjából ala- megköveteli a meglevő trá- kult ki a szövetkezeti tér- gyakészlet helyes kezelését, vezés új rendje. Ezt igazol- tárolását, a gyors kiszórást, ják az eddigi tervezési mun- és az alászántást. kák, a korábbi évek tapasz­talatai, hiszen a megalapo- , növénytermesztésben még i zatlanság, a régebbi tervek- számos feladatot kell végre- be belekerült valótlan tété- hajtani jövőre. A növényter- lek bevételkiesésként, vágj’ mesztes jobb eredményei többletkiadásként jelentkez- megkívánják, hogy körülié­nek. kintően végezzük el a csak­nem 4 ezer holdon tervezett A most folyó tervkészí- talajjavítást, valamint nö- tés során feltétlenül el kell vényvédélmi tennivalóinkat, kerülni mindezeket a hibá- Jelentősebbet lépünk a zöld- kat, amelyek akadályozzák a ségellátás megjavítása érde- gyorsabb előrehaladást, a kében is. A meglevő 150 gyenge szövetkezetek meg- holdról csaknem 500 hold­szilárdítását. S ez épp oly ra növeljük az öntözéses felelősséget ró a termelő- zöldségtermelés területét, szövetkezetek vezetőire, mint a tanácsvezetésre, vagy a fel- A termelőszövet kezetek ál- vásárló vállalatokra. Az lattenyésztési feladatait is 1963-as megnövekedett fel- szemléljük az árutermelés adatokat termelőszövetkeze- szempontjából. Számszerű teink csak úgy teljesíthetik fejlődés nem lesz e téren. A maradéktalanul, ha reális, a tervek — nagyon helyesen — helyi lehetőségeket is fel- az állatállomány minőségi ölelő. megalapozott tervek megjavítását, fejlesztését tű- késziilnek. zik M célként. Ez viszont csak úgy valósítható meg. ha Mint a mezőgazdaságban a tartási viszonyokat és a általában, a termelőszövet- takarmányozási viszonyokat kezetekben is^ a következő egyaránt minden t.ermelőszö- évek alapvető feladata a vetkezetben nagyüzemi szint- növénytermesztés és állat- re emeljük. Ez tehát meg- tenyésztés termelésének no- szabja a szövetkezetek ta- velése, az árutermelés foko- karmánygazdálkodási munká- zása. Ezen belül az egyik ját és beruházási tevékeny- legfontosabb tennivaló a ke- sósét is. Ami az előbbit il- nyérgabona-kérdés megoldá- Jeti. reménytelies feilődésre sa. A kenyérgabona vetés- lehet számítani a következő területet s ez az ara- évben — ha az időiárás is tási területet jelenti el- kedvez. A beruházási tevé- sődlegesen kell biztosítani kenység irányelvei pedig — minden szövetkezetben. Ez hn csorbítatlanul véerehajt- azért fontos, mert jövőre az ják — már önmagukban is 196Q-ban megtermelt kenyér- biztatóak. gabona-mennyiség több mint kétszeresét várja megyénk Valamit még látni kell termelőszövetkezeteitől az ál- és fontos beszélni róla a lám. Növekedtek feladataink tervezőmunka elején. A ter- egyéb tekintetben is. Meg vek realitása mindenütt na kell termelni a jövő évi ér- §y°n fontos, de létfontossá- tőkésítésre 1400 vagon búr- gú a gyengébb szövetkezetek- gonyát, meg kell hizlalni 18 ben. Ha a tervezés során elö- ezer darab sertést, több mint íérbe helyezik a gyengébb 8 ezer darab vágómarhát, s szövetkezetek tervkészítését, elő kell állítani 5 millió da- mondjuk úgy, hogy a leg- rab tojást és 130 ezer hek- kedvezőbb, leggazdaságosabb toliter tejet. növényféleségek, állatok és állati termékek megtermelé- Ezek a számok a nagyobb sét engedjük át nekik, le­termelést, a nagyobb erő- lentős segítséget nyújtunk feszítést. körültekintő elő- gyors megerősödésükhöz. A készületeket követelik a sző- reális tervek kialakítása ép­vetkezeti emberektől. Tör- pen ezért nagyon gondös el- vényszerű jelenség az is, lenőrző és előkészítő mun- hogy a kenyérgabona vetés- kát igényel, amelynek már területe némileg csökkenni a tervlebontásoknál kell meg­fog, a termelés mennyiségét nyilvánulnia, viszont növeljük. Tehát nyil­vánvaló, hogy növelni kell a minden múlik a ter­holdankénti hozamokat. Ép- veken, hiszen ismeretesek ez- pen ezért kell érvényesíteni ze^ kapcsolatban a jő és a szövetkezetekben az alap- rossz tapasztalatok. Most az vető agrotechnikai eliáráso- a f°ntos, hogy a jó tapasz­tat. a ' megfelelő talajerőké- tálatokat tovább gazdagítsuk. 1962. SZEPTEMBER Í2. Munkában a tanácstagok A szécsényi járásban be­fejezéshez közeledik az 1963. évi tanácsi költségvetés ösz- szeállítása. A költségvetés az állami éltetel kapcsolatos k’- adásokról gondoskodik. Mint például az egészségügyi in­tézmények ellátása, szociális és kulturális feladatok anya­gi fedezetei stb. A költség- vetésben több mint 20 mil­lió forint szerepel. A költ­ségvetés elkészítésében a já­rási tanács szakosztályai mel­lett igen aktív szerepet vál­laltak a tanácstagok. A pénz­ügyi állandó bizottságok tag­jai a községekben, közösen a végrehajtó bizottsággal vé­gezték a felméréseket és ad­tak segítséget a költségvetés elkészítéséhez. Ezzel párhuzamosan elké­szült az 1963. évi község­fejlesztési tervek felmérése is. A párt Vili. kongresszusa tiszteletére f***************íHríHríHríH'* A****»»**»*»'»****»**»**** *****»**»★★ Eredményes az anyagtakarékossági mozgalom A kongresszusi munkaver­seny egyik igen fontos köve­telménye, hogy ipari üzeme­ink dolgozói a mennyiségi tervek teljesítése mellett csökkentsék az önköltséget, jól gazdálkodjanak a rendel­kezésükre álló anyaggal. Ipa­ri munkásaink tevékenysége e téren is eredményes, s mind több üzemből érkeznek jelentések, hogy jól gazdál­kodnak az anyaggal, jelentős megtakarításokkal csökken­tik az anyagköltséget. Szénmedencénk bányaüze­meiben már az év elején megkezdődött az anyagtakaré­kossági mozgalom. Ekkor bá­nyászaink azt vállalták ma­gukra, hogy elsősorban a robbanóanyagnál és az import bányafánál érnek el jelentős megtakarítást, az év tizen­két hónapjában összesen 2 millió 640 ezer forint érték­ben. Az év eddig eltelt szaka­szában bányászok és műszaki vezetők jól gazdálkodtak a rendelkezésükre álló anyag­gal. Júniusban például a trösztön belül 6 főből álló anyagtakarékossági brigádot szerveztek, s ennek példájá­ra valamennyi bányaüzemnél is létrehozták ezeket a bri­gádokat. Fő tevékenységük az, hogy ellenőrzik az anyag­felhasználást, csökkentik az indokolatlan kiadásokat. E brigádok tevékenysége márís lemérhető. Míg az év első hónapjaiban növekedett a bányafa felhasználás — több mint fele a szükségletnek import —, az elmúlt két hó­napban lényegesen kevesebb fát használtak fel a biztosí­tásnál, főképpen a visszara­bolt bányafák újbóli felhasz­nálásával. Igen jelentős a robbanóanyagnál jelentkező megtakarítás is, — eddig több mint 3000 kilogramm. A szénmedence bányászai ma már közel 2 millió fo­rintot írhatnak fel anyagta­karékossági számlájukra Az egy tonna szénre tervezett 46 forint 12 fillér anyagkölt­séggel szemben csak 45 fo­rint 17 fillért használtak fel. Százezrek hulladékanyagból A Salgótarjáni Acélárugyár kovácsoló gyáregysége a VIII. kongresszus tiszteletére tett felajánlásában kötelezte ma­gát 65 tonna anyag megtaka­rítására. illetőleg arra, hogy a rendes gyártási folyamat­ban keletkező hulladékot hasznos célokra használják fel. Az ebből eredő pénz­megtakarítás 260 ezer forint­nyi összeget tett volna ki. Tett volna, ha minden úgy történik, ahogy a vállalás idején elképzelték. Azonban nem az, helyesebben nem annyi történt, hanem jóval több. A verseny kibontakozá­sával, a műszakiak és fizi­Mintegy háromezer felnőtt, ezer gyermek üdülhetett az idén szakszervezeti kedvezménnyel szitást,, az időbeni vetést, a. ^a a tervkészítés során a megfelelő tőszám kialakító- íárási tanácsok mezőgazda- a tavaszi ápolást, a sáS> osztályai teret engednek a szövetkezetek önállóságá- a szövetkezeti szakem­sát. a tavaszi ápolást, fejtrágyázást. Ezzel egy idő­ben egyre nagyobb területre berek' hel^es^éllépzel^inok, kell kiterjeszteni a nagy­hozamú vetését. külföldi búzafajták a szövetkezeti vezetők pe­dig a tagság elé tárják ter­vüket, s együttesen alakit- A szántóföldi terméshozamok ják ki jövő évi gazdálkodá- növelése megkívánja a tér- sukat, könnyebb lesz meg- melőszövetkezetektől. többek oldani a jövőt előkészítő ter- között, hogy előre láthatóan vezést, valamint a jövő évi tervezzék meg a talajerő- gazdasági feladatokat. A beköszöntő őszi időjárás nemcsak a nyártól jelent bú csúzást, véget ér a munka jutalma, a fizetett szabadsá- gos, pihenéses üdülés, szóra­kozás is. Nógrád megye dol­gozói közül az idén mintegy háromezer fel­nőtt, és több mint ezer gyermek vett részt cso­portos üdültetésben ha­zánk és a környező orszá­gok legszebb üdülőhe­lyein. Néhányan az év hátralevő részében keresik fel a téli üdülőhelyeket. Ezenkívül több mint kétszázötven dolgozó számára lehetővé tették a há­romhetes szanatóriumi pihe­nést. Az eddiginél lényegesen többen vehettek részt az idén kedvezményes családi üdülte­tésben, ebben a formában 201 felnőttet és 337 gyerme­ket üdültetett kedvezménye­sen a szakszervezet. A csalá­dok egy része a Balaton leg­szebb üdülőiben pihent a nyáron, a bányászcsaládok Keszthelyen üdültek. A Sal­gótarjáni Üveggyár pedig a kellemes strandú Berekfürdő­re utalta be a családi üdülés iránt érdeklődő dolgozókat. A pedagógusok Bükkszéken létesített családi üdülőjükben töltötték a nyári heteket. Nő az érdeklődés az isko­lások tavaszi üdültetési for­mája iránt, melynek lényege a levegőváltozásra szoruló gyengébb szervezetű ta­nulók számára tanulmá­nyaik folytatásával egy­bekötött pihenést biztosí­tani. Ebben 84 gyermek vett részt az idén. De egyre több gyer­mek vesz részt a nyári üdü­lésben is. A szénbányászati tröszt mintegy 400, a vasipari vállalatok 200, a szakszerve­zetek pedig 430 gyermek szá­mára tették lehetővé a nyári hetekben az ország legszebb részein történő pihenést. Ebben az évben javult a fizikai munkások részvétele az üdülésben, csak az év első felében több mint ezer fizikai munkás tölthette szabad­ságát a kedvezményes szakszervezeti üdülők­ben. A budapesti kultúrhajón pe­dig mintegy ötven dolgozót üdültettek a Dunán. Sokan üdültek kedvezményes szak- szervezeti beutalóval külföldi üdülőhelyeken, a szomszédos baráti országok tengerparti és hegyvidéki üdülőibe két­száz dolgozó kapott beutalót. A szakszervezetnél az idei Növekedett a kenyér- és takarmánygabona termésmennyisége év tanulságait levonva, már készülnek a következő üdü­lési évre. Elhatározták, az eddiginél több dolgozót kí­vánnak üdültetni az ország legszebb, télen, nyáron át üzemelő üdülőiben és tovább növelik az üdülésben részt­vevő fizikai munkások arány­számát. Minimálisra csökken­tik a kihasználatlan beutalók számát, megtesznek min­dent, hogy ne maradjanak az íróasztal mélyén elfelejtve a téli időszakra szóló beutalók sem. Jövőre több fiolgozót küldenek az eddiginél juta­lomüdülésre is. kai dolgozók versenylendüle­tének fokozódásával egyre- másra születtek a műszaki intézkedések és a hulladék­anyag felhasználására vonat­kozó újítások. Az ilyen mű­szaki intézkedések egyike volt egy idősebb fizikai dol­gozó alkalmazása a csavar­gyártás véghulladékainak sze­lektálásához. A dolgozó hosz- szúság és vastagság szerint osztályozza a hulladékanya­got és annak felhasználható­sága szerint besorolja a gyártási folyamatba. Tudni kell, hogy a kovácsológyár készítményei úgynevezett anyagigényes gyártmányok, a költséghányadnak felét az anyag teszi ki. s csak négy százalékát a munkabér. így tehát a munkás alkalmazása kifizetődőnek bizonyult: fél év alatt több. mint 20 tonna hulladékanyagot használtak fel a csavargyártáshoz. Igen hasznosnak bizonyult az a műszaki intézkedés is, ame­lyet még tavaly bevezettek: az összes anyaggal foglalkozó fizikai dolgozót érdekeltté tették a takarékosságban. Ugyancsak prémiumföltétel a kohászati eredetű felületi anyaghibák kiszűrése, még a gyártás megkezdése előtt. Értékes újításokat is beve­zettek az anyagtakarékossági mozgalom keretében* A szán­tóvas hulladékából exportra kávé-kapát, a bányáknak ka­paró szalag láncszemet készí­tenek. Ugyanakkor csökken­tették a szántóvas gyártásá­hoz szükséges anyagmennyi­séget is. Az anyagmegtakarí­tásra, hulladékanyag felhasz­nálásra irányuló újításokban élen jár Kokinda János szán­tóvashengerész, Menczel Er­nő sajtoló, Galcsik János beállító fekatos, Lantos Sán­dor művezető, Koczkás Fe­renc beállító lakatos. A vállalásban előirányzott anyagmegtakarítás július 31-ig 37,9 tonna volt, ezzel szem­ben — a verseny eredménye­képpen — 73,7 tonna anya­got takarítottak meg a ková­csoló gyáregységben, túlszár­nyalva mintegy 300 ezer fo­rinttal felajánlásukat. A mű­szaki intézkedések és az újí­tások bevezetésének következ­tében 1962 első felében az 1 tonna készárura jutó anyag­felhasználás mintegy 1,5 százalékkal csökkent 1961- hez viszonyítva. Az ötödik emelet Nagyszerű munkát végez­nek az építőipari vállalat dolgozói a salgótarjáni szállo­da építésén. A negyedik eme­letnél rekordidőt értek el a munkások. A tervezett 14 nap helyett 7 nap alatt végeztek a munkával, s hétfőn megkezd­ték az ötödik emelet építését. megkezdődik a városi kultúr- ház építése is. A munkák za­vartalan folyása érdekében azonban nagyarányú földmun­kát kell elvégezni a Pécskő utcától egészen a városi taná­csig. Több mint 20 ezer, köb­méter földet mozgatnak meg A szálloda mellett lassanexkavátorok segítségével. Termelőszövetkezeteink je­lentős része már elkészítette a cséplési zárójelentést és ennek alapján a< Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága előzetes jelentést készített a gabona­félék idei terméseredményei­ről. Az őszi búza holdankénti átlagtermése a kedvezőt­len időjárás ellenére is meghaladta a 9 mázsát, az őszi árpáé a 10 má­zsát, a tavaszi árpa ter­mésátlaga pedig megkö­zelíti a 11 mázsát, mint­egy 3,5 mázsával maga­sabb, mint az elmúlt év­ben volt. Zabból holdanként 0,7 mázsá­val termett több, mint az előző évben. Hogy a kenyérgabona ter­mésmennyisége a kedvezőt­len időjárás ellenére is lé­nyegesen meghaladja az el­múlt évit, abban a vetéste­rület növelése mellett jelen­tős része van az intenzív búzafajták termesztésének, s a gabonatermesztésben alkal­mazott fejlett agrotechnikai módszereknek. A szálloda és a kultúrház mögé úgynevezett védő fff támfalat építenek. Képünkön az eh­hez szükséges földmunkát vég­zi a nagyteljesít­ményű gép

Next

/
Thumbnails
Contents