Nógrádi Népújság. 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-12 / 73. szám

i 2 NÓGRÁDI NSPÜJSAO 1962. szeptember 12. * A kongresszus asztalára A szülői munkaközösségek feladatai Küldöttválasztó taggyűlés Nagybátonyban Több mint 130 kommunis­ta ült a teremben. Bányá­szok, műszaki vezetők, azok, akik eddig is sokat tettek azért, hogy a nagybátonyiak kommunistákhoz méltóan kö- szöntsék a párt VIII. kong­resszusát. Most csaknem négy év munkájáról adtak számot, vitatkoztak azon, hogy ho­gyan tovább. Beszéltek ered­ményekről, szóltak a hibák­ról, vitatkoztak azon: mit tehetnek a kongresszus asz­talára. A küldöttválasztó taggyű­lésen a nagybátonyi kommu­nistáknak volt miről szólni. Varga Ernő elvtárs, a bá­nya párttitkára részletesen ismertette az elért eredmé­nyeket. A VIII. kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben a szén ja­vítása terén éves szinten 5 kalóriás túlteljesítést vállal­tak a bányaüzem dolgozói. Évközben 81 kalóriával emel­ték a bánya minőségi tervét. Ennek ellenére 10 kalóriával a módosított tervet is túltel­jesítették. Ez 51 ezer forin­tos megtakarítást eredmé­nyezett eddig. Az önköltség­nél egy százalékos csökke­nést Ígértek a bányászok. Eddig 0,7 százalékot értek el, a megtakarítás 137 674 forint. De törekedtek a termelé­kenység növelésére is. Az összüzemi teljesítménynél 5,6 kilogrammos túlteljesítést Ígértek műszakonként, és ezen a taggyűlésen azt mon­dották el, hogy 40 kilogram­mal nőtt a bányászok telje­sítménye. Ez forintban kife­jezve több mint 83 ezer fo­rintot jelent az év eddig el­telt időszakában. Sorolhat­nánk mi is tovább ezeket a számokat akár azzal, hogy a Kóta-féle felrakógéppel 113,5 százalékra teljesítették a ter­vet, vagy azzal, hogy az éves terven felül vállalt 510 ezer forintból 6 hónap alatt több mint 271 ezer forintot telje- sítettek.­Számot adtak a kommu­nisták más előrehaladásról is. Mindennapi munkájuk mellett jelentős figyelmei fordítottak a mezőgazdaság megsegítésére. Nemcsak a szervezésben, a lucfalvai pa­rasztok gondolkodásának for­málásával segítettek a ter­melőszövetkezetek szervezése idején, hanem ma is ott vannak, ott élnek a tsz-pa- rasztok között. Segítik nem­csak gazdaságilag, hanem po­litikailag is a nagyüzemi me­zőgazdaságot. Előre haladtak a nagybá­tonyi kommunisták a szak­mai és politikai továbbkép­zésbeli is. A pártszervezet korábbi határozatának meg­felelően valamennyi kommu­nista részt vesz a pártokta­tásban. A műszaki középká­derek közül többen a bánya­ipari technikumot végzik és nem egy fizikai munkás jár az általános iskola VII-VIII. osztályába. Aztán vitatkoztak a szak- szervezet munkája, a KISZ- szervezet tevékenysége felett. Ügy mondották — és ez így is van, — hogy ezek tevé­kenységéért is a kommunis­ták a felelősek. — A kongresszusi irányel­vek leszögezik, hogy az elkö­vetkezendő időkben szak- szervezeteink egyre több tár­sadalmi funkciót vesznek majd át — hangsúlyozta Varga elvtárs. a párttitkár. Nos, ez azzal a feladattal jár már most, hogy soraikat rendezzék, valósítsák meg a kollektív vezetést és a párt- szervezet irányításával, segít­ségével számolják fel a még meglévő hiányosságokat, el- lentmodásokat. Aktív fela­datokkal kell ellátni a szak- szervezet vezető kádereit, a bizalmiakat is. Őszinte és nyílt volt a KISZ tevékenységéről mon­dott vélemény. Varga elvtárs ezt így foglalta össze: — Vezetőségválasztó tag­gyűlésünk határozata meg­szabta, hogyan és mint fog­lalkozzunk a KISZ-el. ho­gyan segítsük sajátos felada­taikat. E téren is elkövettük azt a hibát — mondotta, — hogy erőnket és figyelmün­ket elsősorban a gazdasági életre, annak megfelelő tel­jesítésére fordítottuk. Ebből adódik, hogy a pártszervezet vezetősége nem segítette kel­lően a KISZ munkáját, noha igyekeztünk megfelelő ön­állóságot biztosítani a KISZ vezetőségének, de megfeled­keztünk a kellő ellenőrzés­ről, magukra hagytuk őket. Aztán a pártegységről, a szervezeti és cselekvési egy­ség kialakításáról vitatkoz­tak a kommunista bányá­szok. Egyöntetűen jelentették ki, hogy nem elegendő csak egyetérteni a szervezeti és cselekvési egység határozatai­val, hanem azok megvalósí­tásáért tenni is kell vala­mennyi kommunistának. E cselekvési egységben Nagy­bátonyban nincs is különö­sebb baj. Miről vitatkoztak még? A párttagok felelősségéről, kö­telességeiről. Itt mondották azt el, hogy csaknem vala­mennyi párttag él a jogával, sokat tesznek azért, hogy testet öltsön valamennyi párthatározat. Erősítették so­raikat is az elmúlt időkben. Soraik közé tíz fiatal párt­tag került, akik azóta is megállják helyüket az alap­szervezeten belül. Felelősséggel beszéltek a párttagok is a pártéletről,, eredményeikről és hibáikról. A hozzászólások valameny- nyijéből az csendül ki, hogy egyetértenek a párt politiká­jával, annak megvalósításá­ért dolgoznak. A hibákról is őszintén beszéltek. Sipos Ist­ván aknász például néhány érdekes problémát vetett fel. Elmondotta, hogy néhány párttag nem az illetékes he­lyen, taggyűléseken, szak- szervezeti gyűléseken mond­ja el problémáját, hanem kis csoportokban vitatkoznak, amivel nem segítik a problé­mák megoldását, a vezetés munkáját. Jó néhány eset­ben a műszaki középkáderek sem szeretik, ha az egyszerű emberek véleményt monda­nak munkájukról, nem sze­retnek vitatkozni, sőt néha pártszerűtlenül visszaverik a pestébe jár a nap, a hirtelen felkerekedett szél. s most piszkos szürke fellegeket hajt maga előtt. Dombainé egy darabig az eget kémleli, mert kellene már az eső a szomjas föld­nek, aztán megindul az ud­varon. De nem messze jut. A kovácsműhelyben még javában dolgoznak az embe­rek, s hogy Paulicsek József­nek, éppen kinn van dolga, nem állja meg, hogy ne szól­jon Dombainénak. — Lesz-e már valami ezek­kel a gyerekekkel? — A gye­rekek alatt a mezőgazdasági tanulókat érti. a három gé­pészt, meg a kovácsot, akik itt Érsekvadkerten szeretnék elsajátítani mesterségük for­télyait, bár ez igen nehezen megy. Nem azért, mintha Paulicsekék nem szívesen foglalkoznának velük. De a kovácsok mellett a három fiatal nehezen tanulja meg a gépész szakmát. Azért is ál­lította meg Dombainét, a párttitkárt, hogy segítsen. — Nem tudom, hogy inté­zik ezt az ügyet a járásnál — magyarázza Dombainé. — Az elnök is szólt már miat­tuk, mert a négy állatte­nyésztő ügye sem halad úgy, mint kellene. Pedig itt van már szeptember . . . Majd újra megsürgetjük az elnök- kelt Az udvar végén, ahol a szövetkezet tágas portája egyenesen a kertnek szalad, szekér várakozik. Dombai­né oda tart. — Lajos bácsi — szólítja meg az idős szövetkezeti ta­got, aki a szekér körül fog­lalatoskodik. — Induljanak bírálatot. Megfontoltan be­szélt a vezetésről is. Ügy mondotta, hogy bízni kell a fiatalokban, azok nagyszerű ambíciójában, s éppen ezért fejlettebb embereket kell tenni a csapatok élére is. Kell a tapasztalt, idős csa­patvezető, de szükséges, hogy éppen a jövő érdekében már most neveljék a fiatalokat, az utánpótlást. Sok szó esett ezen a kül­döttválasztó taggyűlésen a kommunisták példamutatásá­ról. Jambrich József főak­nász ezt úgy határozta meg, hogyha nehezen ment a ter­melés, ha problémák voltak az üzemben, a kommunisták segítségét kérték. Es ez a se­gítségnyújtás soha nem ma­radt el. A kommunisták ott voltak, mindig az élen ha­ladtak. A nagybátonyi kommunis­táknak van mit tenni a párt VIII. kongresszusának aszta­lára. Termelési eredményeik mellett változtak az emberek, öntudatban, magatartásban egyaránt. Magabiztosan ha­ladnak azon az úton, amely a szocializmus, a kommuniz­mus felé vezet. Japánban eredményesen miniatürizálják a IV vevőkészülékeket Még a közelmúltban is a Szőni japán cég félvezetős táska TV-készüléke volt a legkisebb a világon. Súlya kb. 3.7 kg. Méretei: 11,2x19. 6x 18,8 cm. Képcsövének átmé­rője 12,7 cm. A Szőni cég rekordját azonban most meg­döntötte a Micubiszi cég. Az új TV-készülék súlya mind­össze 2,8 kg. Mérete: 11x15x16,5 cm. Képernyője viszont nem 12.7 cm-es mint a Szőni cég TV készülékéé, hanem 15 cm-es. Ezt a készüléket nem­csak a városi világítási háló­zatba kapcsolva, hanem 12 voltos szárazelemes teleppel is lehet üzemeltetni. Már a közeljövőben láthatóan nem­csak zsebrádióval, hanem zseb-TV-vel is fognak ki­rándulni a túristák. A BIZAL csak el azért a mészért Mondja meg Sanyinak, majd később maguk után megyek. Dombai Istvánná, most két esztendeje lépett a szövetke zetbe. A növénytermesztés­ben kapott munkát, s a szor­galmas, dolgos asszony csak­hamar kivívta magának a szövetkezeti vezetők megbe­csülését. Csapatvezető lett S munkájáért egyre inkább be­csülni kezdték őt a szövetke­zeti tagok is. Az elmúlt év őszén a termelőszövetkezet párttitkárának választják és ez méginkább arra kötelezi őt, hogy az eddiginél többet tegyen a közösségért. Amo­lyan félfüggetlenített párttit- kár, mert teljesen csak nem tudja függetleníteni magát a növénytermesztési munkától. Itt dolgozott azelőtt is, most sem tud ettől elszakadni. Nyolcszáz szögöl kukoricát, ugyanennyi burgonyát dolgo­zott meg s 580 szögöl silót, 300 szögöl cukorrépát tett tisztába a gyomoktól a nyá­ron is. Uz a munka, és az em­Aj berek szeretete szerez neki egyre nagyobb becsüle­tet a szövetkezeti tagok kö­rében. Különösen az asszony tagok bíznak benne, s leg­többször még az olyan ügyek­kel is őt keresik fel, ame­lyek végeredményben a ve­zetőség hatáskörébe tartozók, s amelyeket Dombainé a ter­melőszövetkezet vezetőségé­vel teljes egyetértésben ren­dez el megnyugtatóan. A ta­vasszal például az ő javasla­tára nyitott a termelőszövet­kezet bölcsődét. — Messze vagyunk már attól a kortól — mondja — Az elmúlt években sokat fejlődött a szülői munkakö­zösségek tevékenysége, első­sorban az osztály (csoport) keretében végzett munka. Az elmúlt tanév az iskolareform törvény végrehajtásának első éve volt. A szülői munkakö­zösség sikeresen hozzájárult ah­hoz. hogy a szülők magu­kévá tegyék a reformtör­vény elveit, hogy ismere­teik alapján meggyőződés­sel segítsék annak meg­valósulását. Tovább növekedett az iskolá­val tudatosan együttműködő szülők tábora. Fokozódott az érdeklődés az iskola-politika és pedagógia kérdései iránt is Az 1962—63-as tanévben mindenekelőtt arra kell töre­kedni, hogy a szülői munka- közösségi elnökök nagyobb önállósággal, kezdeményezés­sel végezzék feladatukat, s a választmányok valóban betölt­sék funkcióikat. A választ­mány mindenekelőtt olyan feladatok megoldásával foglal­kozzék. amelyek az egész ok­tatási intézmény nevelőmun- káját segítik és egyben köz­vetlen, vagy közvetett segít­séget adnak a szülőknek gyer­mekük családi nevelésében is. A választmány úgy vé­gezheti sikeresen munkáját, ha ismeri is az adott oktatá­si intézmény egész évre, vagy hosszabb időre szóló nevelési programját és azt figyelembe ^ Béke és barátság találkozó Cserhátszentivánban Szép napfényes idő köszön­tötte a Cserhátszentivánba érkező vendégeket. Vasárnap délután ugyanis béke és ba­rátság találkozót rendezett ebben a községben a járási pártbizottság és a járási népfront bizottság, a Cserhát vidéki községek lakosságának. A találkozóra Mihályfi Er­nőt, országgyűlési képvselőn- ket hívták meg szónokul, aki csaknem 500 főnyi hallgató­ság előtt a béke és a háború kérdéséről beszélt. Előadásá­ban felelevenítette a moszk­vai béke-világkongresszus napjainak világraszólóan fon­tos eseményeit. Beszélt azok­ról az izzó, szenvedélyes han­gulatú, békét akaró szónokla­tokról, amelyek ezen a kong­resszuson elhangzottak. A találkozó résztvevői nagy helyesléssel fogadták Mihály­it elvtárs szavait a közelgő pártkongresszus irányelveiről. Nagy figyelemmel hallgatta mindenki a pártunk állásfog­lalását tükröző elveket, ame­lyek kifejeződnek külpoliti­kánkban is. Az előadó elmon­dotta. hogy ez a külpolitika része a szocialista tábor kül­politikájának, az alapja pedig a békés egymás mellett élé­sért vívott harc. Mi cselekvő részesei vagyunk a békéért folyó harcnak, a terebélyese­dő békevilágmozgalomnak, s a mai munkánk, állásfoglalá­sunk is ezt erősíti. A béketelálkozó kultúr- és sportműsorral folytatódott. Közben az emberek csopor­tokba verődve beszélgettek. Többen elmondották, hogy nagyon helyeslik pártunk bé­kepolitikáját. Megjegyezték azt is, hogy a jövőben több­ször kellene rendezni a világ eseményeiről, a nemzetközi helyzetről szóló tájékoztató előadásokat. Ezután a sportpályán ba­rátságos labdarúgó-mérkőzésre került sor, majd este a Salgó­tarjáni Acélárugyár kultúrcso- portja szórakoztatta a vendé­geket. O M amikor a falusi asszonyok hátukra kötötték a gyereket és úgy dolgoztak naphosszat a mezőn. A mi asszonyaink is ezt tartják és őszi István- né, aki a tavasszal állt a termelőszövetkezetbe, ezzel állt elém: bölcsőde kellene, mert nagyon sok asszonyt, engem is az apró gyerek tart vissza a murikától. Igazat adtunk neki és a szövetke­zet vezetőségével együttesen intézkedtünk, hogy megnyíl­jon a bölcsőde, megfelelő le­gyen a felszerelés és elegen­dő játékot kapjanak a gye­rekek. Azóta aztán azok az asszonyok is jönnek dolgoz­ni a közösbe, akiket eddig azért kellett nélkülözni, mert kicsi volt a gyerek. Nemrégiben tartották meg a termelőszövetkezetben a küldöttválasztó taggyűlésü­ket. Amikor a jelölőbizott­ság elnöke szavazásra bo­csátotta Dombai Istvánná a párttitkámő jelölését, a ter­melőszövetkezet párttagságá­nak véleménye egybehangzó volt: képviseljen bennünket a járási pártértekezleten. Mikor már mindezeket megtudtam róla, ültünk le beszélgetni Dombainéval. Jegyzőkönyveket rak az asz­talra, a korábbi párttaggyű­lések anyagát és arról be^él hogyan valósították meg a vezetőségválasztó taggyűlés határozatait, azokat a felada­tokat amelyeknek végrehaj- táráért személy szerint őt tette felelőssé a párttagság. — A közelmúltban három tagjelöltet vettünk fel. Az egyik Hídvégi András a ter­melőszövetkezet mezőgazdá­sza, a másik kettő a terme­lőszövetkezet két igen szor­galmas asszonytagja. Majd a gondokról, a prob­lémákról beszél, arról, hogy az elmúlt oktatási évben a párttagoknak csak igen kis részét sikerült bevonni a pártoktatásba. Az idén már három szála fut majd a köz­ségben a Szakmai és a párt­oktatásnak és sikerült igen sok pártonkívüli szövetkeze­ti tagot is bevonniok. — Tanulok az idén én is — mondja. — Tudja érzem a munkám során, hogy az én tudásom ebben a nagy termelőszövetkezetben ilyen komoly munkához még ke­vés . . . — Hát igen, a hozott ha­tározatok többsége megvaló­sult, — magyarázza a közsé­gi pártbizottság titkára is, akivel a termelőszövetkezet­ben akadtunk össze, amikor a termelőszövetkezeti nárt- alapszervezet munkája kerül szóba. — Megfelelő ütem­ben halad a pártépítés, s az idei pártoktatási év is lénye­gesen jobban elő van készít­ve mint az elmúlt évben. De beszéljünk talán olyan do­logról is, amit nem sikerült teljes egészében megvalósí- taniok. — S a pártonkívüli aktívacsoport munkájáról szól, akiket a tavaszi mun­kák során igen helyesen mozgósított a termelőszövet­kezet pártvezetősége, de ak­tivitásukat a későbbiek so­rán nem sikerült megfelelő­képpen gyümölcsöztetni. üersze ezenkívül is van azért mit pótolniok. De ahogy és Dombainét is-, merem, nem lesz itt baj. Hi­szen hatalmas erő van mö­götte: párttagok és pártonkí- vüliek, a termelőszövetkezeti tagság nagy-nagy bizodalma. Vincze Istvánná véve irányítja a pedagógiai propagandát, meghatározza azokat a témákat, amelyek­nek ismertetését a gyermek­közösség egységes nevelése iskolai (óvodai) méretekben szükségesnek tart. Már egyáltalán nem általá­nos az az elképzelés — bár még itt-ott előfordul —, hogy a szülői munkaközösség első­sorban iskolai ünnepségek, bálok megszervezését, vagy egy-két akció lebonyolítását tartja feladatának. Van olyan szülői munkaközösség is, amelyben a rendezvények elő­készítése számít fontos fel­adatnak, ahol még nem is­merték fel, hogy a mupka kö­zéppontjában a közösségi ve­zetésnek, a segíteni kész szü­lők tevékenysége megszerve­zésének, a szülők véleménye formálásának kell állnia. Pe­dig az iskolai oktató-nevelő munka elősegítése a munka- közösségek elsőrendű felada­ta. Ehhez természetesen Hozzá­tartoznak olyan szervezést igénylő feladatok is, mint amilyen például különböző eszközök beszerzése, iskola­köpenyek megvásárlása, első­sorban azokban az osztályok­ban, amelyekben kötelező is a köpenyviselet. Ebben az évben először az iskolák saját nevelési tervet készítettek. Ebben sok olyan feladat van, amit az iskola a szülők nélkül képtelen megolda­ni. Hogy néhányat meg is említ­sünk ezek közül: a pihenési, tanulási, alvási idő életkor­nak megfelelő betartása, az egészséges életmód kialakítá­sa, az ezzel kapcsolatos szo­kások elsajátítása, amelyek­hez a szülő segítsége kell mindenekelőtt. Ezzel kapcsolatban sok problémát okoz például az iskolának a TV. Egyes szülők késő estig is hagyják gyer­mekeiket a készülék előtt szórakozni, ahelyett, hogy csak a nekik való műsort engedélyeznék számukra. Emiatt elmarad a gyermekek időbeni lefekvése. MásnaD az órákon a gyermek figyelmet­len, álmos, keveset pihent. Tehát a gyermek napirendjé­nek kialakítása feltétlenül segíti is az iskola munkáját. A napirend életkori sajátos­ságoknak megfelelő elkészíté­sében szívesen segít a peda­gógus is. Nem elég hangsúlyozni, hogy mindenekelőtt az iskolai oktató-nevelő munka elősegí­tését kívánják a szülőktől. Az iskolák persze nem azt vár­ják, hogy a szülők helyettük oldjanak meg feladatokat, de azt joggal kérik, hogy ne akadályozzák, ne gátolják a gyermeket az iskolai munká­ban A családlátogatások egyre fontosabb szerepet töltenek be a szülők és az iskola kap­csolatában. De a szülök ne csak azt várják, hogy a pedagógus menjen és keresse fel őket, ha problémák van­nak. Nevelési kérdésekkel a szülő is bizalommal for­duljon a pedagógushoz, mindenképpen segítséget, támogatást kap problé­mái megoldásához. Most, az új tanévben ilyen feladatok várnak a szülőkre, szülői munkaközösségekre. Munkájuk hasznosabb lehet, ha több segítséget kapnak az eddigieknél a nőtanácsoktól, mert a szülői munkaközösség társadalmi irányítója, táma­sza kell legyen a nőtanács, mely széleskörű politikai, társadalmi kapcsolatai alap­ján jól ismeri a társadalom, a család igényeit: ankétokon, előadásokon, tanfolyamokon sokszor foglalkozik a gyer­meknevelés kérdéseivel. A megypi, járási, városi nőta­nácsok pedagógiai bizottságai sok segítséget adhatnak a °zülői munkaközösségeknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents