Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)
1962-08-19 / 66-67. szám
I NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. augusztus 16. Évadnyitó bemutató az alkotmány ünnepén Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án Nemidben mutatja be az Állami Déryné Színház tulajdonképpeni szezonyitó darabját, a Nászutazás című szovjet zenés vígjátékot. Dihovicsnij—Bogoszlovszkij—Szlobodszkoj kétrészes műve Csongrádi Mária rendezésében kerül közönség elé, a további napokban még Szuhán, Pásztón, Homoktere- nyén, Salgótarjánban, Mátra- novákon, Karancskesziben, Baglyasalján, Sóshartyánban, Nádújfalun és Mátraszőllő- 6ön. A kettős ünnepen 300 Nógrád megyei dolgozó utazik Szegedre A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorának megtekintésére a kettős ünnepre különvonatot indít az IBUSZ. Ez alkalommal 300 Nógrád megyei dolgozó - zömük jutalomkirándulásként — utazik a világhírű kulturális eseményre. Többek között 34 tagú termelőszövetkezeti küldöttség is elutazik a Játékokra, akiket a karancs- aljai Béke Termelőszövetkezet küld jutalomként Szegedre. Ugyancsak jutalomkirándulásként nevezett be a programba a Zagy- vapálfalvi Üveggyár színjátszó együttese, a Szénszállító Vállalat néhány dolgozója és a Bányatröszt KISZ-bizottsága. Ezenkívül többen egyéni jelentkezés alapján vesznek részt a szép élményt Ígérő társasutazáson. A Nógrád megyeiek augusztus 18-án az Aida című operát, 19-én pedig Madách: Ember tragédiája című színművét tekintik meg. Megteremtik a termelőszövetkezeti kulturális élet lehetőségeit ARRA A KÉRDÉSRE, hogy tulajdonképpen mire fordítják a kulturális alapot — abból kiindulva, hogy ahány ház, annyi szokás — a legkülön- féléb a válasz termelőszövetr kezeteinkben. A legáltalánosabb tapasztalat azonban rendszerint terv- szerűtlenséget láttat, ami abból ered. hogy tsz-eink nagy családjai még nem igen tudnak mit kezdeni önállóan a kezükben levő lehetőségekkel, a rendelkezésükre álló pénz gyakran haszontalanságra megy szét. Régen esedékes tehát, hogy termelőszövetkezeti közösségeink szellemi, kulturális életük kibontakoztatásához, rendszeressé és tervszerűvé tételéhez, az anyagi alap helyes hasznosításához megfelelő tanácsadót kapjanak. Ezt a tisztet elsősorban a művelődési és a mezőgazdasági ■ tanácsi szerveknek kell betölteniük, éppen ezért régi hiányt pótolt a két megyei osztály, amikor közős távlati tervet dolgozott ki a termelőszövetkezeti kulturális munka megsegítésére, s szervezeti, tartalmi és gazdasági vonatkozású rendelkezést adott ki járásainak arra, hogy most már hogyan is tovább? A rendelkezés szerint valamennyi termelőszövetkezetnek kultúrfelelőst kell választania, ami annyit tesz, hogy végre a tsz-en belül is lesz gazdája ennek a területnek. A tsz kultúrfelelős együttműködik a művelődési otthon igazgatójával mind a Készül a nagy életmű jas szobrászunk Lenin szobrát tervezi megmintázni a salgótarjáni több száz éves öreg tölgyből. Benczúrjaival műtermében a művész azóta hozzálátott a hatalmas munkához s a világ legnagyobb faszobrával a párt Vili. kongresszusát kívánja köszönteni. fVí;'Fent: A képen a monumentális szobor látható, amikor az idős művész a perzselő nyári napfényben is fáradhatatlanul dolgozik. Oldalt: Milliónyi pörölyütéssel készül el a Lenin-szobor. A különleges véső több, mint száz kilométer utat fesz meg a pöröly biztatására a párt- ;§§ kongresszus |Ä megnyitásá- |gi i«. amíg az 0^‘ s;/ .íö! alkotás teljes lesz tervkészítés, mind a kivitelezés, ellenőrzés terén és munkája díjazásaként havi 3—5 munkaegységet írhatnak ezért nevére. A KULTÚRFELELŐS és a művelődési otthon igazgató által október 15-ig elkészítendő munkatervet ismertetni kell a termelőszövetkezeti elnökkel s el kell juttatni a megyei tanács mezőgazdasági és művelődési osztályaihoz. A termelőszövetkezeti kul- túrfelelősi hálózat kiépítése jelentős lépés előre. A falu kulturális életének formálásában több szava lesz a tsz- eknek, sajátos igények, kívánságok valósulhatnak meg s a munkát negyedévenként rendszeresen értékelheti, véleményezheti a termelőszövetkezet valamint a községi művelődési bizottság elnöke. A tsz és a művelődési otthon szorosabb egységének azt kell szem előtt tartania, hogy a különféle mezőgazdasági programok most már ne szűküljenek le kizárólagosan szakismeretek nyújtására, hanem a termelési módok és eredmények tárgyalása mellett kapjon egyre nagyobb teret a közösségi élet alakítása, a kulturális és népművelési tevékenység .minél változatosabb alakja. Éppen ennek érdekében helyes a megyei mezőgazdasági és művelődési osztályok javaslata, hogy az egységes feladatok sikeres megoldása érdekében a termelőszövetkezetek bocsássák a művelődési otthonok rendelkezésére kulturális alapjuk 20 százalékát. Ennek fejében beépíthetik a művelődési otthon keretébe speciális programjukat. A kulturális alap további 4 százalékát könyvek vásárlására javasolja a művelődési és a mezőgazdasági osztály, mégpedig úgy, hogy a vétel megfelelő irányítás mellett történjék. A SZAKKÖRÖK egészséges életének kialakításához a jövőben igen nagy anyagi segítséget biztosít a mezőgazdasági osztály azzal, hogy magára vállalja a vezetők díjazását, s minden szakkörnek évi 2 ezer forintot ad tanulmányút szervezésére. A szakkörök kísérleti parcellájáról a szövetkezeteknek kell gondoskodniuk úgy, hogy megfelelő feltételt biztosítsanak a különféle termelési módok tanulmányozására, elsajátítására. , A továbbtanulás, az általános iskola VII. és VIII. osztályának minél nagyobb számban való végzése érdekében a megyei tanács művelődési osztálya a mezőgazdasági osztállyal egyetértésben módosítja az eddigi tantervet. A falusi dolgozók öthónapos esti iskolája olyan felépítésű lesz, hogy az általános jellegű anyag megszűrésével speciális szakismereti anyagot sajátítanak el a hallgatók s az általános iskolával együtt szakvizsgát is tesznek. A Nógrád megyében működő 25 mező- gazdasági szakkör eddigi tapasztalatai is azt mutatják, hogy a munka ott a legeredményesebb, ahol a tsz és a művelődési otthon jó harmóniában él. A termelőszövetkezeti kultúrfelelős hálózat megszervezésével, a tsz kulturális munka mederbe terelésével ennek az egységnek a feltételeit sikerül megteremteni. A MEGYEI TANÁCS művelődési és mezőgazdasági osztályainak most kiadott rendelkezései csak a közös munka kereteit adják meg. A tartalommal való megtöltés továbbra is a falu egészének feladata kell, hogy legyen a termelőszövetkezeti kultúr- felelősök és a művelődési otthon igazgatók egységes, közös irányításával. SZÜTS LÁSZLÓ: Hagyakozás Ültünk a pince homályában, én, s apám, a hagyakozó, össze-össze koccant két pohár, össze-össze koccant a szó. — Jó itt! mondta. — De jó ám! mondtam A gyerek játszott odakint. S valamit egyre kerülgettek, kerülgettek a szarmink. — Nyaranta majd ide jöhettek. — laen! — Nézd: micsoda falaki Építhetsz feléjük. — Építek. — Mert az, fiam, már rád marad Rád marad, amit én szerettem volna elérni valaha, de jött a világháború, ínség, s újra háború ... A szava elakadt, mintha nem a múltról, jövőnkről félve vallani, s egyszerre elkerülhetstlen elénk állt az a valami. — Mondd csak, te mégis jobban tudod hát háború készül megint?! . . . Ültünk a pince homályában, a gyerek játszott odakint, és én hirtelen megértettem, hogy mit hagyott rám az apám, hogy ő múltja, népem múltja, hogy az a pince a hazám; s odakint a napfényben fürdő szőlőhegy a világ maga, hol játszanak a gyerekek, s este ballagnak a kapások Haza; s mit annyian el nem érhettek: fölhúzni formás falakat, otthont és békét teremteni — az most már ránk, miránk marad. Ültünk c pince homályában. Es éppúgy ültek valahol, az ezernyelvű Babilonnak tornyában, de mint egy akol, olyan egyetlen akaraton volt az a modern Babilon: Soha többé háborút! Soha ne rombolhasson az atom! Épüljön fel a torony végre, az egeket ostromlo — ezt hagyja reánk örökségül múltunk, a nagy hagyakozó . . . Ültünk a pince homályában, a gyerek játszott odakint, s szóltam: — Ne félj, valóra válnak a terveink, az álmaink. A Szegedi Ünnepi Játékok gyönyörködő részesének lenni, minden évben meg-meg- ujuló élmény. Nemcsak azért, amiket ezekben a hetekben a Dóm tér páratlan szépségű miliőjében elénk teremt a költői és zenei képzelet, de azért is, amit festői varázslatként az egész város tár elénk. Sokan állapították már meg, hogy Szeged Budapest miniatűr mása, a Belváros egy darabja, s a hasonlítás a játékok idején különösen találó. Nemcsak a városképet, — az utcák forgatagát illetően is. Szegednek ilyenkor legalább egyharmad- ban idegen: győri, debreceni, miskolci, pécsi, ózdi, pesti, — ki tudná sorra venni még mi- ■ lyen? — s nem csekély hányadban tarjáni, balassagyarmati és egyéb palócföldi a lakója. A szegediek büszkék a városukra, s minden jogcímük megvan, nemcsak történelmi, irodalmi, művészeti tradícióit, de jelenét illetően is. S nekünk különösen mély a ro- konszenvünk a nagy Tisza-város iránt, hisz néhány évre írónevel- déje volt Mikszá- thunknak, s évtizedek óta kirdeti Madáchiink géniuszát az ünnepi játékok során. De ott hagytam el, hogy büszkék a városukra, a haladó régire, a születő újra. És egyre inkább ez az, a jelen. amivel sokat büszkélkednek. A védett jellegű városrészek stílusegysége mellett ott sorakoznak a modern kor építészeti szépséHARMADÉ gei, az ízléses színhar- móniájú lakónegyedek, de akár itt, akár ott bolyong az idegen, mindenütt valami pedáns, már szinte-szinle kényelmetlen tisztaság fogadja. A boltok forgalma óriási. Nemcsak a ben- szülöttek és a hazaiak vásárlókedve teszi ezt, de szép számban a külföldi, főként baráti államokból sereglő turistáké is és utóbbiak keveset törődve az árleszállítás kínálatával, elsősorban inkább valami speciális „szegedire" áhítoznak. Nos, ez az, amiben „szűk a keresztmetszet”, mert ami van, többnyire jellegtelen, bazáros kommerszhol- mi, amit más-más felirattal megkapni kékesi, gályái, balatoni, vagy soproni emlék néven. De még a hírneves szegedi papucs, szegedi bicska sem ékeskedik ma semmi olyan jellegzetességgel, amivel kizárólag e városban lenne kapható. Szériatermék valamennyi s egynémelynél tán az sem bizonyos. hogy itt kapott formát, alakot a szegedi iparban. így aztán kénytelen az idegen leszállított igény szerint beérni a helyi emlékekből. Különben az áruk bősége, változatossága sokmindenben kárpótló. A vendégek útba irányítását, tájékoztatását az Idegenforgalmi Hivatal ablakában igen elmés, mindentudó gépkisasszony látja el. Hogyan? . . Gombokkal felszerelt táblán feliratok hirdetik a szegedi látnivalókat, kiállításokat, nevezetességeket, hol, mit érdemes megnézni, s a szükséges gomb nyomására a gépkisasszony Wurlitzer módjára már adja is a kért felvilágosítást, merre 4 induljunk a kívánt cél felé. A szegediek legkedveltebb nyári tanyázóhelye az újszegedi Ti- sza-parti strand. A kabinsorok, vikendházak valóságos külön nomád várost alkotnak a ligetben, a vizi élet minden kellékével. Minden üzem, vállalat képviselve van a fürdőkombinát telepén, amely egyre épül, terjeszkedik, s ahová szívesen és büszkén hívják meg a vendéget is. Megmutatni: íme, ez a mienk. S mi, nógrádiak különös, irigységgel, vegyes elismeréssel adózunk a víz, a strandolás e krőzusi gazdagságának. De esteledik lassan4 induljunk el jöttünk céljához, az ünnepi játékok színhelyéhez. A hatalmas tér öblében most karcsú, vasvázas nézőtér nyúlik a paloták magasa felé. Egészen pontosan 7 ezer 514 ülőhely van, s úgy mondják, amikor ezen az óriás tribünön Pietro Mascagni, .a Parasztbecsületet vezényelte annak idején, azt állapította meg, hogy a Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni; S valóban, e helyről történik ilyenkor a város szellemi vezérlése. Pontosan háromnegyed nyolckor megszólal a tér csodálatos zenélő órája, s az óra életnagyságú alakjai megkezdik sétájukat. Érdekes látni, hogy igenkor nemcsak az idegen figyelme tapad a bűvös intermezzóra, de az ittenieké is. Nem lehet elégszer hallani, nem lehet betelni vele. A szegedi játékokat először 1931-ben rendezték meg, majd 30 évvel ezelőtt, 1932-ben mutatták be első ízben a Dóm téren „Az ember tragédiáját.” Az idei műsorratűzés tehát jubileum is a Tragédiát illetően az ünnepi játékok történetében. Valamivel 8 óra előtt a fanfárokon felhangzik a játékok jól ismert szignálja: „Szeged híres város” s a nézőtér felé a büffék- től, hűsítő sátraktól megindul az emberáradat. Impozáns látvány ez a tömeg, s mégis szinte belevész a méretek nagyságába. Ezen a nyáron az időjárás különösen kedvezett a játékoknak, s a nyitó Bánk bán óta zsúfolt nézőtér tapsolta a Háry Jánost, a Párizs lángjait, az Aida monumentális méretű bemutatójára elővételben jó előre minden jegy elkelt, s a Tragédiának is telt háza van minden előadáson. A fanfárok második jelére a fényfüggöny mögötti színpadon már sereglenek az angyalok, a teret a várakozás fűtöttsége tölti meg. A szemek a homályban úszó szín kontúrjait kutatják, ahol imbolygó árnyak foglalják el posztjukat. Jobbra, a szélen, a* angyalok karától sötét leplével is elkülönbözve Major Tamás — Lucifer, balra, az Ür trónusán Bessenyei Ferenc. A szignál harmadszor szólal, s az ezt követő ünnepélyes csend másodpercei után szárnyaién tör fel a menríyei hozsanna, a szín a fény káprázatá- ban ragyog fel, a háttéren életet nyer a világmindenség, s felhangzónak Madách csodálatos költeményének sorai: Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyéi Míg egy kerékszögét újítni kell . . . A hang a csillagot nyári égig szárnyal, t onnan zuhan vissza a Dóm térre, tömören, súlyosan a ritka élmény igézetében lévőkre, a szépség csodálatára, a művészet szavára sereglett emberekre. Szpgedi Ünnepi Játékok 1962, méltó volt az eddiqi nagyszerű tradíciókhoz. Köszönet érte rendezőinek. Értékes élmények sokaságát adták mindvégig. (barna)
