Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-19 / 66-67. szám

1962. augusztus 19. nógrádi népújság GAZDÁLKODJUNK JOBBAN A BERUHÁZÁSI MILLIÓKKAL nagyszerű dóiig az, hogy megyénk évről évre újabb létesítményekkel gazdagodik. Népi államunk súlyos millió­kat költ arra, hogy szerte a megyében új lakóházak épül­jenek, otthont biztosítson a kultúrának, szálloda, kórház épüljön a megye székhelyén, korszerűen felszerelt iskolák­ban tanuljanak a falvak és városok gyermekei. Különös­képpen ebben az esztendőben érezhető, hogy megyénk az állami és pártvezetés részé­ről az erkölcsi elismerő! mellett, egyre nagyobb anyagi elismerésben is részesül. Eb­ben az évben a rendelkezés­re álló beruházási összeg 66,4 millióval, míg a fejlesztésre álló összeg' 155,2 millió fo­rinttal magasabb, mint az el­múlt év azonos időszakában. De vajon az év eddig el­telt szakaszában jól kufár- kodtunk-e a gazdaság által rendelkezésünkre bocsátott pénzzel, beruházási tevékeny­ségünk megfelelt-e a célnak? Egyöntetű igennel aligha vá­laszolhatnánk, hiszen a beru­házás számadatai azt bizo­nyítják, hogy lemaradás je­lentkezik a beruházási moz­galomban, nem használtuk fel azt az összeget, amelyet a népgazdaság megyénk fej­lesztésére biztosított. Megál­lapíthatjuk, hogy a beruházás üteme nem felelt meg a vá­rakozásnak, s ahhoz, hogy az egész évre biztosított beru­házási összeget az év végén felhasználjuk számtalan in­tézkedés végrehajtására van szükség. Az év első felében csú­fján 43 százalékban használ­tuk fel az építésre biztosí­tott összeget. A megyei tanács beruházási tevékenysége is mélyen a me­gyei átlag alatt van, tervét •mindössze 32,5 százalékra tel­jesítette. Jónak mondható a : Szénbányászati Tröszt beru­házási tevékenysége, ahol a fél év alatt elérték az 50 szá­zalékot. Különösen jó a terv­teljesítés az építés terén, ahol 55 százalékot értek el az első fél évben. Nem meg­nyugtató a Salgótarjáni Acél­árugyár beruházási tevékeny­sége. A terv teljesítés 32 szá­zalékos, jóval a megyei átlag alatt van. Alacsony színvo­nalú, 23,5 százalékos a Rom- hányi Cserépkályhagyár beru­házási tervteljesítése, ahol az építési szerződést a beru­házó és kivitelező közötti vi­tás kérdések miatt csak jú­liusban kötötték meg. Ennél a beruházásnál problémát okoz a kivitelező vállalat lassú munkája és a gépi berende­zések szállításának késői ha­tárideje is. örömmel állapítható meg az a nagyszerű előrehaladás, amelyet a - lakóházak építésé­nél tapasztalunk. Az állami lakásépítkezések tervteljesí­tése féléves szinten megha­ladja az 55 százalékot. Jó ütemben halad a salgótarjá­ni kórház építése, ahol az egész évre biztosított beru­házási összegből 6 hónap alatt több mint 52 százalékot használtak fel. Az eredmények ellenére — összességében mintegy 16 millió forinttal használtunk fel többet, mint az elmúlt év azonos időszakában —, né­hány ’ olyan következtetést kell levonnunk, amely még ma is fékező tényként jelent­kezik beruházási tevékenysé­günkben. Mint korábban, ebben az évben is egyik legnagyobb problémát a tervdokumentá­ciók hiánya okozta. Különö­sen nehéz volt a helyzet a Salgótarjáni Acélárugyár hi­deghengermű esetében. E ki­vitelezés teljes ideje alatt akadozott a tervellátás. Nem megnyugtató a bányai beruházások tervellátottsága sem, legtöbb esetben az építés megkezdésekor, vagy az épít­kezés közben kapja a bánya a kivitelezéshez szükséges ■ terveket. Gátolta első félévi beruhá­zási tevékenységünket az a tény is, hogy számtalan épít­kezésen nem érvényesült az úgynevezett koncentráltság. Különösen tapasztalható volt ez a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél: egyszerre több he­lyen kezdett beruházási tevé­kenységet. Ezért a beruházá­sok kivitelezési időtartama is túl hosszú. Csökkentette a koncentráltságot az is, hogy az Építőipari Vállalat erői­nek szétforgácsoltsága a fél év során tovább növekedett. Régi tapasztalat, hogy a be­ruházó, illetve a kivitelező között megkötött szocialista szerződések is jelentős mér­tékben segítik elsősorban a határidőik betartását. Az első fél év tapasztalata azt bizo­nyítja, hogy számtalan válla­lat — beruházó és kivitelező — nem élt ezzel a lehetőséggel, nem kötöttek egy-egy létesít­mény építéséhez szocialista szerződést. Mindezideig csak a megyei tanács tervosztálya és a Szénbányászati Tröszt kötött ilyen szerződést az Építőipari Vállalattal. A megyei tanács a Pécskő ut­cai felső lakótelepekre, a szál­loda és a kultúrház építkezé­seire, a bánya pedig a mi- zserfai legényszálló, a szűr- doki lámpakamra, a Duclos VII-es akna, Gyulatáró és a tröszt székház építkezéseire kötötte meg a szocialista szerződést. Mindez azonban korántsem elegendő. Az a tapasztalat, hogy a szocialista szerződések megkötése mel­lett igen nagy a huzavona például a jogi szerződések megkötése körül is. A beru­házó és kivitelező sok eset­ben ellenfeleknek tartja egy­mást. A viták során nem lát­ják a közös célt, nem keresik egymás között a kapcsolatot a jogi szerződések megkötése előtt. Kivárják a kifogásolási határidőket, s a részprob­lémák vitáját többszöri levél­váltással, aktacserével inté­zik el. Ebből a szemléletből fakad aztán az, hogy nem törekednek a szocialista szer­ződések megkötésére sem a beruházó, sem a kivitelezők nem látják a szocialista szer­ződések lendítő erejét és er­kölcsi jelentőségét. Több be­ruházónál a kényelmesség és a nemtörődömség érvénye­sül beruházási mozgalmunk első féléves tevékenységé­ben. A megyei tanács terv­osztálya például elaludt, ké­nyelmes volt a tanácsi beru­házásokra vonatkozó szocia­lista szerződések megkötésé­nél. A Romhányi Cserépkály- hagyámál a beruházó az Épí­tőipari Vállalatra várt, hogy az majd elkészíti a szerző­dést, ahelyett, hogy kezde­ményező tárgyalásokat indí­tottak volna már az év ele­jén, amikor jónéhány terüle­ten a szerződés megkötésé­nek objektív feltételei szinte biztosítottak voltak. Gátolta a szocialista szerződések meg­kötését az is, hogy néhány vezető téves nézetet vallott és vall még ma is e tekintet­ben. Azt mondják, hogyha kiharcolták a jogi szerződé­sekben a megfelelő határidő­ket, akkor semmi értelme sincs a szocialista szerződések megkötésének, hiszen a beru­házás végrehajtása úgymond jogilag biztosítottnak latszik. Érdemes ügyeimet fordítani a termelőszövetkezeti beruhá­zásoknál meglévő lazaságok­ra is. A megye termelőszövet­kezetei részére ebben az év­ben 39,9 millió forintot biz­tosítottak építkezési célra. Ebből az összegből 254 léte- sétményt kell az év végére befejezni. A beruházások fél­éves műszaki készültségi foka azonban- csak 42 százalékos, míg a pénzügyi megvalósítás, a hitelkeret felhasználása alig éri el a 26 százalékot. A meg­építendő 254 létesítményből 67 kivitelezését még nem kezdték meg, de a megkez­dett létesítmények készültsé­gi foka is igen alacsony. A tsz-beiruházások alacsony színvonalú teljesítése több okra vezethető vissza. Nem volt elég alapos előtervezés a járási tanácsoknál. Gyakran változtatták a létesítményki­jelöléseket. Nem volt megfe­lelő az építkezések műszaki, gazdasági előkészítése sem. A Termelőszövetkezeti Beru­házási Iroda áz előkészítés során általánosságban végez­te feladatait, nem emelte ki azokat a termelőszövetkezete­ket, ahol a feltételelek az építés beindulásához már biz­tosítva voltak. Gátolta a be­ruházási tevékenységet, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetői az építkezéseket har­madrangú feladatnak tekin­tik, a vállalt , munkát több esetben nem végzik el. nem adnak segédmunkást, a vál­lalt anyagszállításokat és fu­varokat nem biztosítják. Mindehhez hozzájárult a rossz anyagellátás, s mind mind csökkentette az építke­zés ütemét, a beruházás ha­táridőre történő megvalósítá­sát. Alig 4 hónap áll rendelke­zésünkre ahhoz, hogy a nép­gazdaság’ által biztosított be­ruházási összeget felhasznál­juk, hogy újabb létesítmé­nyekkel gazdagodjon me­gyénk. Eszerint minden le­hetőséget ki kell használni ahhoz, hogy megvalósítsuk beruházási feladatainkat. A kulturáltabb közlekedésért Hasznosságuknál fogva igen népszerűek a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság mun­kájában azok a vizsgálatok, amelyek nagy tömegek köz­vetlen a. érdekét, a fejlődést gyorsítják, általában a terme­lőmunka körülményeinek a javítását segítik. Üdvözlendő, hogy legutóbbi elnökségi ülé­sükön a több hónapos vizsgálat alapján készített jelenté­sükben a megye kultu­ráltabb közlekedésének, az utazóközönség igénye kielégítésének lehetősé­geiről, módjáról tárgyal­tak. A MÁV ér, az AKÜV helyi vezetőin kívül főhatóságaik képviselőit, az Utasellátó Vál­lalat vezetőjét, rendőri és egészségügyi szervek meg­bízottait is meghívták a ta­nácskozásra. Á jelentésben rögzített megállapítások sok­oldalúig mutatták be me­gyénk közlekedési helyzetét és alapos vita kiindulópont­ját képezték. A legutóbbi 2—3 esztendő­ben megnőttek a közlekedési lehetőségek, a közlekedési vállalatok komoly erőfeszí­téseket tettek a dolgozók kul- túrálitabb szállításának meg­teremtéséért. Mindössze há­rom község van még a me­gyében, amely nincs közvet­len vasúti vagy autóbuszfor­galomba bekapcsolva. Idén ősztől azonban ezek is autó­busz-összeköttetéshez jutnak. A közlekedést lebonyolító dolgozók és a közönség kapcsolata javult, ebben az emberek egymás irán­ti megértése, közelsége jut kifejezésre. Ä kényelmes és egészségügyi követelményeknek megfelelő utazásért azonban még a jelenlegi körülmények között is sok tennivaló van. A vasútállomások váróhe­lyiségeiben — főként Salgó­tarjánban — sokszor nincs pi­henési lehetőség, éppen az utazni szándékozók részére, mert megfelelő ellenőrzés hiá­nyában különösen a késő esti és éjszakai órákban a nem utazók foglalják el a helye­ket. Ezek . között nem kis számmal vannak ittas embe­rek is, akik hangoskodással, bótrányokozással a pihenni vágyó utazókat zavarják. De a várótermek tisztasága, be­rendezése és világítása is majdnem minden állomáson hiányos. A salgótarjáni Ta­nácsköztársaság téri állomás várótermében elhelyezett utasellátó üzlet kocsma jellegénél fogva abból a helyiségből telje­Miategy 2600 társadalmi munkást tüntetnek ki az alkotmány ünnepi tanácsüléseken Augusztus 19—20-án a köz­ségi tanácsok zöme ünnepi tanácsülést tart. Első ízben ez alkalommal kerül sor a községfejlesztési társadalmi munkában legjobb eredményi TŰZ: EGYSZERRE HÁROM KÖZSÉGBEN Mozgalmas napjuk volt ked­den a balassagyarmati tűzol­tóknak. A környék három fa­lujában kellett sürgősen se­gítséget adniok. szinte egy­szerre. Patak község belterületén szállastakarmány (szénakazal) gyulladt ki, s a tűztől 4-5 mé­terre lécből és deszkából épü­lő dohánypajták voltak ugyan­csak szálas terménnyel meg­rakva. A tűz továbbterjedését a helyi önkéntes tűzoltók gyors beavatkozása akadá­lyozta meg. A tüzet valószí­nűié" gyermekek idézték elő. Kálló és Morgós-puszta kö­zötti határban kombájn által összehúzott mintegy 20 mázsa szalma gyulladt ki. A lazán összerakott petrencéket nem tudták megmenteni, de a tűz továbbterjedését meggátolták. A tüzet egy arra elhaladó traktor okozta. íierencsény és Kutasó kö­zötti részen az országúitól 200- 300 méterre kigyulladt az er­dő. Leégett mintegy 25 hold legelő avar, 800 négyszögöl lomb. A tűz továbbterjedésé­nek meggátlására kivonultak a honvédség és a belügyi szer- ■vek tagjai, valamint a kör­nyékbeli falvak lakói, mint- erv 300-an. A tűz keletkezése egyelőre ismeretlen. Sajnos legtöbb helven a tűzesetek és tűzkárok hanyag­ságból, könnyelműségből, a tűzrendészed szabályok be nem tartásából adódnak. így válik a tűz martalékává több­napos, hetes, vagy hónapos munkánk gyümölcse... elért dolgozók kitüntetésére. A megye legtöbb községé­ben, így Somoskőújfalun, Pásztón. Mátraszelén, Nád- újfalun, Romhányban, Nőtin­csen, Ságújfalun, valamint Salgótarjánban is sor kerül a községfejlesztési munkák­ban kiváló eredményt elért társadalmi munkások megju- talmazására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága idevo­natkozó határozata szerint aranyéremmel jutalmazzák az 1500 forint értéket meg­haladó közhasznú munkát végző társadalmi munkást. Ezüst érmet 1200, bronzérmet 800, oklevelet pedig 400 fo­rintot meghaladó értékű tár­sadalmi munkáért adnak a tanácsok. Az ünnepi tanácsüléseken 140 arany, 180 ezüst, 270 bronzérmet, ezenkívül 7 40 oklevelet adnak a munkában legjobb teljesítményt elért dolgozóknak. Salgótarjánban ezenkívül külön jutalomban is részesítik a legjobb tár­sadalmi munkásokat. Itt csak oklevelet 1200 dolgozónak ad­nak majd. sen kiszorulnak a vonal­ra várakozók. De nem kevésbé rosszabb a helyzet Balassagyarmaton és Pásztón sem, ahol az éjszakai vonattal érkező piaci árusok a váróteremben alszanak, reggelre teleszemetelik a he­lyiséget, A salgótarjáni állomás mel­lékhelyiségei — amely egyéb híján városi nyilvános WC is egyben — elhanyagolt, piszkos, bűznek és fertőző le­gyek tömegeinek tanyája. Di- ósjenőn, Nagybátonyban ha­sonló állapotok vannak, Ipolyvecén nincs is az állo­másnak mellékhelyisége. Több helyen nincs ivóvíz az állomáson. Az utazási jegyek kiadásá­val is sok a baj. Salgótarján­ban a kora reggeli gyors és személyvonatokhoz egy pénz­tár árusít jegyeket. Ez a szervezetlenség a közönség tumultusát idézi elő s azt, hogy gyakran maradnak le utasok a vonatról, vagy pedig jegy nélkül kénytelenek ■ fel­szállni. Szurdokpüspöki meg­állóhelyen és Tar állomá­son a forgalmista szolgáltatja ki a "vasúti jegyet és így egyéb elfoglaltsága miatt gyakran maradnak jegy nél­kül az utasok. Súlyosbítja a helyzetet Szurdokpüspökiben az is, hogy a jegykiadás nem váróteremben, hanem a sza­bad ég alatt történik. Kifogás alá esik, hogy Sal­gótarjánból reggel fél nyolc és délután fél négy között nem indul vonat Budapest irányába. Az egyik gyorsvo­natpár Salgótarján—Hatvan útszakaszon. személyvonata sebességgel közlekedik, en­nek ellenére gyorsvonati díj­szabást alkalmaznak. A reggeli gyorsvonat indulásá­hoz és az esti érkezéséhez nincs csatlakozó autóbusz- járat biztosítva a környékbeli utasok részére. De a menet­rend-szerkesztés hiánya az is, hogy a Magyarnándorba 17,55 órakor érkező vonat előtt hat perccel indul az az autóbusz Herenesónybe, az Aszódról Galgagutára 15.37- kor érkező vonattól Bercelre nincs csatlakozás. Pásztón piaci és üdülőváltó napokon az autóbuszok nem várják be a vanattal érkező valamennyi tovább utazni szándékozó utast, hanem ami­kor a kocsi megtelik kiindul­nak és nem gondoskodnak, mentesítő járatról. A Salgótarján—Budapest útszakaszon közlekedő gyors­vonat utasellátó szolgálata egyáltalán nem megfelelő. Szükséges lenne ezen a vonaton egy büfés kocsi­ra és mozgó árusításra. Előfordult, hogy az eladó még gyermekek részére sem szolgáltatott ki üdí­tő ' italt, addig, amíg a bor és sör- készlete ki nem fogyott. Az árusítás fülkéből, szűk fo­lyosón történik és mozgóáru­sítás egyáltalán nincs. Mindezek a hiányosságok megszüntethetők, mert szer­vezéssel, intézkedésekkel, a rendelkezésre álló anyagi eszközök ésszerű felhasználá­sával lehet változtatni a je­lenlegi. állapotokon. A Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén részt vevő felelős megbízot­tak vitájából is ezt a követ­keztetést lehet levonni. A MÁV, az AKÖV és az Utas­ellátó Vállalat hathatós és koordinált in­tézkedései az utazó em­berek kényelmét, egészsé­ges és kultúrált körülmé­nyeit biztosítják, s re­mélhetőleg rövidesen biztosítják is. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság pedig, hivatásának meg­felelően ezzel a vizsgálattal ismét jó szolgálatot tett a dolgozó tömegeknek. ^VX - WWWV X X ■ ' X' X- X . XV XV xwxxxxwxvcxwxwxi Készítik az előregyártóit elemeket az új kórháznál A salgótarjáni kórház épít­kezésénél az elmúlt napok­ban már megkezdték az ele­mek előregyártását. A hely­szűke és a határidő megtartá­sa nagyfokú szervezettséget kíván az építőktől, hogy idő­ben és jó minőségben készít­sék el a kisebb-nagyobb elő­regyártott épületelemeket. Bognár Károly és Murányi Tibor ácsok, a sablonokat ké­szítik. Kéri Vencel, Galó Zoltán és Berki Károly már az elemek kiöntésén dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents