Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-04 / 62. szám

1962. augusztus 4. NöflRADl NIpOJSAS 5 Javul a falusi egészségügyi munka A mezőgazdaság szocialista alapokra történő átállása után folyama cosan sor kerül né­hány sürgősen megoldandó egészségügyi feladat e'végzé­sére falun is. A termelőszö­vetkezetekben a betegségek megelőzése már nemcsak a közegeszsegügyi, hanem a gyógyító orvosi munkában is előtérbe került. A közegész­ségügy védelme azonban csak az egész társadalom segítsé­gével valósítható meg. Ezért nagyon jelentős, hogy a megoldandó egészségügyi fel­adatok meghatározásánál, az eddig végzett ínunsa értéke­lésénél, a különböző szervek egyre inkább kiépítsék együttműködésüket a közös cél érdekében. Falun a ter­melőszövetkezetek üzemegész­ségügyi helyzetének javításá­ban nélkülözhetetlen a MEDOSZ és a Vöröskereszt társadalmi munkája és segít­sége, csak az ő tevékenysé­gükre támaszkodva érhetők el a falu egészségügyi fej­lődését meggyorsító eredmé­nyek. Igen jelentős e vonat­kozásban a felvilágosító mun­ka szerepe is. Ebben a TIT- él, Vöröskereszttel karöltve a népművelési bizottságokra vár fontos feladat. Üdvöz­lendő dolog, hogy már most a nyár derekán hozzákezdtek a falun nagyon népszerű téli esték megszervezéséhez, hogy az őszi betakarítási munkála­tok után tovább bővítsék, szélesítsék az egészségügyi felvilágosító tevékenységet. Bbben és még sok másban egészséges kezdeményezéssel és aktivitással vesznek részt ae egyes községekben működő egészségügyi bizottságok is. Bár nagyon fontos szerepe van a felvilágosító munká­nak, nem ez az egyetlen, amely kedvezően alakíthatja a falu közegészségügyi hely­zetét. A termelőszövetkezetek egészségügyi helyzetének megjavítása érdekében ki­dolgozás alatt áll egy, a ter­melőszövetkezetek ellenőrzésé­nek irányelveit tartalmazó módszertani kiadvány. Ez majd a járási főorvosok és a gyógyító munkával foglalkozó körzeti orvosok számára nyújt segítséget, ad irányelveket az egészségügyi munka további javításához. i Ezenkívül a termelőszövet­kezetek üzemegészségügyi helyzete szükségessé teszi a szoros együttműködést az ál­latorvos és a gyógyító mun­kával foglalkozó községi or­vos között is. A helytelen trá­gya és tejkezelés a közegész­ségügyre is káros hatással van, különösen a nyári hó­napokban fertőző betegségek fellépésének veszélyével is járhat. A tej kezelés megjaví­tása érdekében vált szüksé­gessé egyébként a 'tejbizottság megalakulása is. E bizottság foglalkozik majd a helyes tejkezeléssel kapcsolatos ten­nivalók meghatározásával és ellenőrzi is az ilyenirányú munkát. A termelőszövetkezetekben talán a legtöbb problémát az ivóvízellátás okozza. Még sok helyütt nem megfelelő vi­zet használnak ivásra, az ál­latitatásra szolgáló kutak vi- tották, hogy elsősorban azok zét nem egy alkalommal a a termelőszövetkezetek kap- tsz-tagok is igénybe veszik, csolódjanak be a tüdő- és Elsőrendű közegészségügyi rákszűrésbe, amelyek lakos­feladat tehát a termelőszövet­kezetek jó ivóvízzel történő ellátása. Nem egy termelő- szövetkezetben, mint például Szendehelyen is, fertőzött a kutak vize, mert a trágyát közvetlenül a kút mellett he­lyezik el. A termelőszövetke­zetek jó ivóvízzel való ellá­tása elsőrendű közegészség- ügyi feladat. De nemcsak a vízügyi és egészségügyi szak­embereknek, hanem a falu és termelőszövetkezet vezetőinek is egyaránt tennie kell a jó ivóvíz felkutatásáért és azért is, hogy megértessék a lakos­sággal a fertőzött víz fo­gyasztásával járó nagy ve­szélyeket. Kialakuló gyakorlat — és a jövő feladatai igénylik az ilyenfajta együttműködési for­mát, hogy a termelőszövet­kezetek értekezleteire meg­hívják a körzeti orvost és az állatorvost is. Az időszerű egészségügyi kérdésekről, mint legilletékesebb, állandó tájékoztatást adhat így az orvos és azonnal reagálni tud egy-egy meghatározandó intézkedéssel kapcsolatos egészségügyi tennivaló hiá­nyára, vagy szükségességére. Az általános közegészség- ügyi helyzet megjavítása ér­dekében a tsz-majorok kiala­kításánál, tervezésénél feltét­lenül figyelembe kell venni, érvényre kell futtatni az em­lített egészségügyi követel­ményeket. Ez hosszú időre megszabja az egészséges fejlődés lehetősé­geit és irányát. Az egésznek az a lényege, hogy a tsz ma­jorok és velük\ együtt az is­tállók is a falun kívülre, az ott létesítendő központi hely­re kerüljenek. Az általános közegészség­ügyi helyzet fokozatos meg­javítására tett intézkedések mellett változatlanul feladata az orvosnak a betegek ellátá­sa. A biztosított tagok szá­mának ugrásszerű növekedése meglehetősen próbára teszi az orvost, hiszen az orvosi kör­zetek száma ugyanannyi ma­radt. A megnövekedett beteg- forgalom nagyrészt abból adó­dott, hogy a termelőszövetke­zeti tagság eddig nem része­sült ingyenes egészségügyi ellátásban és most kis ba­jokkal is orvoshoz fordul, míg azelőtt súlyos betegséggel is munkába állt. A rétsági és szécsényi járásban igen he­lyesen a különböző egész­ségügyi szűréseket úgy irányi­r Ufnak indulj- a gabona Új vegyszerek * összesen mintegy tizenöt­féle új vegyszert használhat­nak fel a növényvédelmi munkában közös gazdasága­ink jövőre. Többek között forgalombar kerül a Thiozit, amely különféle kénkészítmé- nyeket pótol, s azoknál lé­nyegesen nagyobb hatóerejű. Forgalomba hozzák a bordói- lé helyett az Ortacidot is, a DDT készítmények pótlására a Hungária DL 5-öt poralak­ban és a Hungária DL 40 nevű permetzőszert. Ezek tar- tósabb hatást biztosítanak, mint a DDT készítmények. sága ezelőtt kevesebb orvosi ellátásban részesült. E sokrétű feladat megszer­vezése megterhelést ró a körzeti orvosokra, hiszen irányító szerepet kell betölte­niük a falu egészségügyi éle­tében, és emellett el kell lát­ni a napi munkát is. Meg kell nyerniük a? egészség- ügyi szerveknek a községi ta­nácsok állandó jellegű hasz­nos támogatását is, mertenél- kül nehezebb a járványok terjedését, a fertőző betegsé­gek fellépését meggátolni, | ami a munkaerő kiesésben a falu és a termelőszövetkeze­tek károsodását jelentené. Ha az orvosok és egészségügyi szakemberek a tanács és termelőszövetkezeti vezetők­kel együttműködésben látnak munkához, biztosítottá válik az egészségügy továbbfejlő­dése falun és nagyobb lé­pésekkel haladhatunk előre a termelőszövetkezeti tagok egészségügyi kultúrálódásában is. Ujlaky Mária A cséplés megindulásával egyre több gabona indul út­nak a Terményforgalmi Vál­lalat magtárai felé. Igen, je­lentős gabonamennyiséget szállított már a Terményfor­galmi Vállalat magtárába a dejtári József Attila Terme­lőszövetkezet. A magyarnán­A KETTŐS MŰSZAK termelőszövetkezetektől. Több mint 60 hektoliter tej, 30 mázsa hús jut 100 holdra A munkaverseny féléves eredményei Kisterenyén és MátraRovákon dóri Rákóczi Tsz eddig mint- í egy 6 vagon kenyér és takar-1 mónygabonát értékesített. i í Talaj művelési rendszerünk- A vállalat a szerződésnek J ben a legnagyobb jelentősége megfelelően eddig mintegy < a nyári mélyszántásnak van. 200 mázsa kenyér és takar- ► A korszerű talaj művelés mánygabonát vásárolt fel a > egyik alapvető követelménye: I a lehetőségekhez mérten mi- . < nél korábban és minél mé­i lyebben szántsuk meg a föl- l det. A nyáron végzett mély- í szántásnak számos előnyei < vannak, amelyek igen jó ha- í tást fejtenek ki a növényi J kultúrák fejlődésére. Ne em- 4 lítsük ezek közül csak azt, , hogy a nyáron mélyenszán- 1 tott talajnak jelentősen nö- J vekszik a víztartóképessége, 4 a növények számára hasznos t baktériumélet alakul ki. Ma már új gabo-! Emellett a nyáron mélyen­nát őröl a balas- > szántott fold az ősz es a td sagyarmati ma-; °^arnan „beerik könnyebb lom is ’ lesz ezen a területen tavasz- t szál a munka, jó vetoágyat ^ készíthetünk a legkorábban ívelésre kerülő tavaszi növé- ' nyéknek is. 7 Eredményes gazdálkodás, \ időben végzett jó taiajműve- ( lés nélkül szinte elkepzelhe- k tetlen. A nyári mélyszániás- ? ra meg még fokozottabban 1 érvényes, hogy időben vegez- | zük a munkát. Ha a nyáron 2 megszántott földet fogasol- í juk, — s ha a talaj megkí­- £ váüja a fogas után simahen­► gert, vagy gyűrűs hengert já- l ratunk — a következő ta­< lajmunkát, bármilyen szá- £ razság is következik be, min- ( aen nagyobb erojeszités nél- l kül elvégezhetjük. A pártkongresszus tisztele­tére kibontakozó mezőgazda- sági munkaversenyhez csatla­kozott a kistereoyei Vörös Október és a mátranováki II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet is. A két termelő- szövetkezet az év eleje óta párosversenyben van egymás­sal és most a fél év végén sor került annak értékelésére, hogyan váltották be ígéretü­ket a szövetkezetiek. A két termelőszövetkezet vezetősége együttesen értékel­te a növénytermesztés és az állattenyésztés eddigi ered­ményeit. Növénytermesztésben mindkét termelőszövetkezet tagjai vállalták, hogy időben és jó minőségben végzik el a soron következő munkálatokat. Vállalásuknak mindkét szö­vetkezet tagjai teljes egészé­ben eleget tettek. A munka során a szövet­kezetiek igyekeztek alkal­mazni a jól bevált mód­szereket, a hozamok nö­velése érdekében. Kiste­renyén a Vörös Oktober Termelőszövetkezetben 20 hoidnyi területről pél­dául állványon szárították a szénát. Most mindkét termelőszövet­kezetben befejezés előtt áll az aratás, igen rövid idő alatt — nem egészen három hét alatt — végzik el e nagy munkát. Az állattenyésztés eddigi eredményeit tekintve a kiste- renyei Vörös Októberben bi­zonyos előnyre tettek szert a fél év során. Száz hold szán­tóra számítva a kisterenyei Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet 65 hektoliter tejet és 30 má­zsa húst termel. Mátrano- vákon a 100 holdra jutó tejmennyiség 25 hektoli­ter, hús pedig 29 mázsa. A héten a gépállomások, a termelőszövetkezetek lénye- A kisterenyei Vörös Október ^ gébed befejezik az aratást, Termelőszövetkezetben a fél-í de az aratógépeket, a kom- évi értékelés szerint az áruér-2 bájnokat a legtöbb termelő- tékesítési tervnek több mint 601 szövetkezetben nem követte százalékát teljesítették, míg * eke. A legutóbbi jelentések Mátranovákon a Rákóczi Tsz- ►szeian^ mintegy 3 és fél ben 40—50 százaléknál tarta-1ezer hoidnyi az a terület, nak. Takarékos község Ságújfalu amelyen a gépállomások el­végezték a nyári mély- és középszántást. Pedig ennél már lényegesen nagyobb te­rület megmunkálására lett volna lehetőség eddig is, ha néhány termelőszövetkezet­ben, mint Nádújfalun, Ma- Ságújfaluban a KISZ-szer- } conkán a termelőszövetkezet vezet tagjai vállaltak védnök- 7 szakemberei is a munkák el- séget a takarékossági mozga- 5 végzéséért szádnak síkra, lom felett. \ha a megye terme lószövetke­l zetei megszabadítják a gabo- Ennek érdekében a közel- ? nakerésztektől a tarlókat, s a múltban 64 KISZ-fiatal vál- > gépállomások körültekmtőb­tott takarékbetétkönyvet. Ez- ( ben, gondosabban szervezik zel a község elnyerte a taka- ? meg a gepek munkáját, szé- rékos község címet. £ ^es körűen alkalmazzák a kettős műszakot. A fiatalok példás takaró- ( kossági mozgalma nagy nép- ? Eddig mindössze 28 olyan szerűséget váltott ki a község {tartanak számon gép­, ................... í állomásainkon, amelyek ket­f elnott lakossága koreben is. ’ Amikor a kelő nap első su­garai annyira jelszárítják a hajnali harmattól a gabonát, hogy munkába állhat a kom­bájn, elindul a napi útjára az SZK—3-as, nyergében Ba­dacsonyi Lászlóval, a Szé­csényi Gépállomás, s ez idő Versenytársa: az idő! : tős műszakban dolgoznak. A I meglévő szántó traktorok I elenyésző kis része csak ez. ] Eddig a gépállomásokon dol- nap. Gyors számítást vég-\ gozók jelentős részét lekö- zünk, s az eredmény 350—400 {tötte az aratási munka, hiszen forint a napi kereset. De dől- 5 az idén a gepek sona nem lá- gozik is érte becsülettel, időt, J tott irammal takarították be, LAPZÁRTAKOR ÉRKÉZÉT I’: BADACSONYI LÁSZLÓ, fáradságot nem kímélve. Sok-►egészen rövid idő alatt a ga- A SZÉCSÉNYI GÉPÁLLOMÁS KOMBÄJNOSANAK szor még az éjszakát sem f bonat. Most azonban e mun­TPI TPStTMFVVF ftPrtf a uí vArovT tölti Pihenéssel a gép miatt. <kának lassan vege, az ara* o TELJESÍT EN E A 45 VAGONT Éppen egy hete, hogy késői tógépekről igen sok ember szerint a megye legjobb túszokat a kombájn, a ki- gozni, kombájnon ha lehet. este■ a niunka végeztével^ szabadul fel, s meglesz mm­kombájnosával. Nevét rövid vancsisag hajtotta: hogyan Mert a nagy gépeket, a Lánc- benn a gépállomáson nagy > den lehetősége annak, hogy idő alatt kapta szárnyra a ÍU{j ura ienni ennek a gép- talpast, a kombájnt, ezt szók- gondban találta Makai Lász- í VzO—láO gépet kettős mú­hir. Július 22-én ült először óriásnak ez a végtelenül sze- ta. lót, aki ugyancsak kombájn-j szakban üzemeltessenek a az idén kombájnra, s egy hét rény, zömök, barna fiatal- nal dolgozik. (gépállomások, múlva, már 172 holnnyi tar- ember. Nézegették a tarlót, Kérdezem tőle, mi hajtja, t lót hagyott maga mögött, s amit a gép hagyott maga ösztönzi, hogy minden nap- — Mi a baj? — kérdezted Bercelen a gépállomási dol­elérte a 35 vagont az élesé- után, de elpergett szemet pal újra meg újra legyőzze Badacsonyi, s meg sem vár- \ gozók mellett több mint tíz pelt szem mennyisége is. A csak elvétve találtak. Pedig önmagát? Porlepte oarna va, hogy feleljen neki Ma- (ipari munkás is traktorra ül megyében páratlan teljesít- ^a valahol szempergésröl be- homloka ráncokba szalad, kai, a gép alá kuporodott, J e^^ben a napokban A csép­ménysorozata egyaránt ámu- szélni lehet, akkor az őszi ahogy beszélni kezd: vizsgálgatni kezdte, s néhány< . - . éiszaka latba ejtete a gépállomás és árpánál igen. O meg csak — Nézze, voltam én már másodperc múlva már kb- ^lesc ve6zo traa-oiojt j a szécsényi Rákóczi Termelő- állt fenn a kormánynál, — az ország második legjobb zölte a bajt: s szál szövetkezet vezetőségét. Jú- mert soha egy pillanatra sem kombájnosa, ,140 vagon el- lius 22-én több mint 4 vagon ül le ilyenkor — szeme a va- csépelt gabona volt a teljesit- gabonát csépelt el, s másnap gószerkezet előtt haladt, fi- ményem. Kétszer kormány- is meghaladta teljesítménye gyeite a talajt. Ahol mélye- kitüntetést kaptam, bizonyí- a 3 vagont, pedig mindkét áések tarkították a földet, tani szeretném, hogy nem nap 2—3 órát állt a gép. emelte a hidraulikát, nehogy hiába . . . Mert amikor egész nap dolgo- eltörjön a vagószerkezet. zik, nem adja alább 5 vagon­Elhallgat, rámnéz, s úgy Tizenkét év óta orvosolja kezd újra beszédbe: nál. Július 27-én 6,2 vagon a szántótraktorok, aratógé- — Aztán nem takargattam nyével túlszárnyalta verseny gabonát csépelt, s a héten pék. kombájnok baját. Sze- én azt sem soha, hogy szűk- társait, a megye legjobb volt olyan nap is, hogy ami- relő a gépállomáson is. De ségem van a pénzre. Csalá- kombájnosait, a pásztói Sidi kor a brigádvezető összesí- ha szőkülni kezd a gabona, dóm van, gondoskodnom kell Karoiyt, a berceli Baráth tette Badacsonyi László tel- azt mondja, valami megma- róla... Most költöztünk új Istvánt. Azt válaszolta, az ő iesítményét, több mint 7 va- gyarázhatatlan nyugtalanság lakásba is — szolgálati lakás, igazi versenytársa az idő! gon volt az eredmény. fogja el a kombájn után. a gépállomásé, — van hová Célja az, hogy augusztus 20­A gépállomás, a termelő- Most is, hogy megindultak az tennünk a forintokat. ra betakarítsák a gabonát a szövetkezet vezetőit, amikor aratógépek, a kombájnok a A naponta levágott, élesé- szécsényi Rákóczi Termelő- először álltak meg az őszi ár- gépállomás körzetében, oda pelt gabonamennyiséget fi- szövetkezetben is. hatal- állt Miklósik Ignác, az igaz- gyelembe véve, két-három • szántanak, mert csalt a gon- — Tengely törés! idős, előrelátó szervezés az, Aznap éjjel alig aludt ezekben a napokban lamit. De másnap reggel —(eredményt hozhat! vasárnap volt — Makai Lász­lóval együtt munkába állt. Egész nap vágta az árpát. Említem neki, teljesitmé­patáblánál, amelyen más étvággyal harapta a ka- gató elé: gépen szeretne dől- műszakot teljesít egy-egy VINCZE ISTVANNE Minden cséplőgép dolgozik a pásztói jarasban Az utóbbi napokban már mind az 53 cséplőgép munká­hoz látott a pásztói járásban. Az aratás befejezésével meg­gyorsult a termelőszövetke­zetekben a gabonahordás üte­me, s így most már folyama­tosan dolgozhatnak a cséplő­gépek is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents