Nógrádi Népújság. 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-04 / 62. szám

6 PlGSRADI NSPOJSAS 1962. augusztus 4. Tervek, gondok, eredmények a pult mögött Dicséretükre váljék Az adófizetés állampolgári kötelesség, amelyet jól tük­röz a rétsági járás dolgozói­nak magatartása. A járásban a fél évben 811 ezer forint volt a bevételi terv. Ez ideig a tervet 859 ezer forintra, 106,1 százalékra teljesítették.-----------------1» T öbb olyan ügyben hozott elmarasztaló ítéletet a Salgó­tarjáni Járásbíróság a közel­múltban, amelyek halálesete­ket, súlyos baleseteket tar­talmaznak a foglalkozási sza­bályok elhanyagolása miatt. * Ipolyi Pál, Nagybátony Ka­talin II. báriyaüzemi villany- szerelő csoportvezető 1962. április 18-án munkaideje be­fejeztével a mellé önként szegődő Bakos János 29 éves villanyszerelővel együtt az Aknamélyítő Tröszt közeli munkahelyére ment, hogy ott segítséget nyújtson. Ugyanis az aknamélyítők aznap dél­után áramkimaradást észlel­tek, de a kapcsolószerkezetet nem tudták megjavítani Ipolyi és társa nem kértek engedélyt felettesüktől, hogy a nem hozzájuk tartozó mun­kahelyen dolgozhassanak. A teljesítmény-megszakító be­rendezést nem áramtalanítot- ták, a kötelező gumikesztyű használatát elmulasztották, mindezek következtében a szerkezetbe benyúló Bakos Jánost halálos áramütés ér­te. A járásbíróság Ipolyi Pál csoportvezetőt, mint felelőst 6 hórtapi börtönre ítélte, de annak végrehajtását feltétele­sen 3 évi próbaidőre felfüg­gesztette. * Hasonló bűncselekmény miatt Szűcs Gáspár lőmestert 8 hónapi, Lajgűt Ferenc A tavalyi évet nem valami jókedvűen búcsúztatták az Állami Áruház vezetői és dolgozói. Éves tervüket nem teljesítették, ezért elmaradt a nyereségrészesedés, s bi­zony az igazgatói alap is ala­posan megcsappant. Az idén, legalábbis az első negyedév­szállítómunkást 10 hónapi és Maruzs István szállítómun­kást 6 hónapi felfügesztett börtönbüntetésre ítélte a já­rásbíróság. Mindhárman Mén- kesen a bányaüzemnél dol­goznak. 1962. április 6-án a munkahely biztosításának és a védőberendezések üzem- képességének ellenőrzése nél­kül kezdtek munkához, holott ezt mindhármuk esetében előírja a szabályzat. Történe­tesen a csillefelvonó berende­zés nem működött, megfelelő biztosító támsevolt, így egy elszaladt üres csille Tőzsér László vájárt halálra gázolta, Vékony Gyula vájárnak pe­dig agyrázkódást okozott. * Csikós Dezső (morda) mát- ranováki bányászt a társadal­mi tulajdon gondatlan meg­rongálása és gondatlan tűz­vészokozás miatt ítélte el háromhónapi végrehajtandó börtönbüntetésre a járásbí­róság. Csikós ez év május 6-án Nemti község határában a „Nagymagas” erdőrészben egy 1,5 méter átmérőjű üre­ges tölgyfa belsejét meggyúj­totta azzal a céllal, hogy az körülégve kidől s utána ő hazaviszi tüzelőnek. Ä . meg­gyújtott fát magára hagyta, így négy nap múlva erdőtűz keletkezett s az erdő 3,8 hek­tár területen leégett. Ezzel a Nemti-i József Attila Tsz-nek 4615 forint értékű kárt oko­zott. ben, tovább kísérte a balsze­rencse az áruházat. A máso­dik negyedév már jobban alakult: az áruforgalmi terv teljesítése 101 százalék fölé ugrott, júliusban is teljesítet­ték a tervet s mivel a ta­pasztalatok azt mutatják augusztustól általában növek­szik a forgalom, remélik a fél év 0,7 százalékos elmara­dását behozhatják. Persze tavaly, s az idén sem hárítanak mindent a rossz időjárásra, s eszük ágába sincs a jóidőre várni. A vidék egyik legnagyobb áruházának forgalma 1957 óta hatalmasat fejlődött. Akkor 70 miihó forint volt a bevé­tel. azóta 100 milliónál jóval több. Különösen a tartós fo­gyasztási cikkekben nőtt meg a kereslet, jelzőjeként az élet- színvonal emelkedésének, s az igények fokozódásának. S hogy a növekvő kereslet, vá­sárlási kedv ellenére sem si­került a követelményeknek teljesen megfelelni, kezdtek saját berkeikben vizsgálódni. Az igazgató jól tudja, hogy a követelményekkel csak ak­kor tarthatnak lépést, ha munkájukat szüntelen tökéle­tesítik, korszerűsítik. Ebben a tekintetben örvendetes az áruház dolgozóinak éledő ak­tivitása, — amelyre különben a legutóbbi termelési értekez­leteken is ösztönözte a dol­gozókat az igazgató. Ezt az élénkülést tükrözi az ezer aprócikk osztály létesítésé­nél az egyik dolgozó javasla­ta. Eredménye máris mutat­kozik, mert a múlt év azonos időszakához képest 20 • száza­lékkal emelkedett itt a forga­lom. Az áruház dolgozóinak fo­kozódó hivatástudata nyil­vánul meg a tanulási kedv­ben is. Felsőfokú technikum­ba már hat jelentkező van, technikumba is sokan akar­nak járni. Mindössze két el­adó marad, aki a mai napig sem jelentkezett segédvizsgá­ra, a többi vagy megszerezte már a képesítést, vagy az idén kezdi meg. A kereskedelemben nagyon fontos az áru helyes kezelé­se, az osztályok esztétikailag is tetszetős kialakítása, no és persze a vevő gyors, de tü­relmes, udvarias, előzékeny kiszolgálása. Ezek a tényezők döntően befolyásolhatják a forgalom alakulását. Nem vé­letlen tehát, ha a különböző osztályokon alakult szocialis­ta brigádok legfontosabb célkitűzései közé tortoznak ezek. Tavaly még 1 brigád volt csupán, amely sikeresen harcolt a szocialista címért: a bútorosztály. El is nyerte az oklevelet. Az idén a kon­fekció, a méteráru és a mű­szaki osztály érdemelte ki fél éves teljesítménye alapján a „Kiváló osztály” címet, amely egyben azt is jelenti, hogy a fél év folyamán eleget tettek a szocialista cím követelmé­nyeinek. A vezetők nagy súlyt he­lyeznek arra, hogy az eladók foglalkozásuk szakértőivé vál­janak. Ennek egyik jele, hogy a műszaki osztály élére olyan kereskedőt állítottak, aki rá­dió-műszerész szakmával rendelkezik; a többi eladó is állandóan fejleszti műszaki tudását. Bármelyik osztály­ról legyen szó, egy-egy áru­fajta beérkezésekor, munka­idő végén az eladókkal is­mertetik a cikk sajátosságait, tulajdonságait, kezelésének módját. Az eladót nem érhe­tik felkészületlenül a vevő kérdései, érdeklődése. Az ilyen széles körű és ösz- tételében is sokrétű vásárló- közönséggel rendelkező áru­háznak fáradhatatlanul nyo­mon kell követnie az igények, az ízlés változásait is. Meg­figyelték például, hogy a kon­fekcióipar tökéletesedésével és persze az ezzel járó nép- szerűsödésével csökkent az érdeklődés a méteráruk iránt. Más oldalról ugyanakkor na­gyobb a kereslet lakberende­zési cikkekben is. Máris megfogant a terv, hogy az utóbbit bővítik, korszerűsí­tik a méteráruosztály rovásá­ra. Nagy az érdeklődés a kü­lönleges méretű ruházati cikkek iránt: illetékes szer­vekkel tárgyalnak, hogy ki­elégíthessék a vevőiket. A fejlődés nem áll meg, s az áruház előtt is újabb táv­latok állnak. A városrende­zés-fejlesztés kapcsán komoly tárgyalásokat folytattak az áruház terjeszkedéséről. Ez két döntő szempontból fontos. Az egyik ok, amely a bőví­tést szükségessé teszi, az ál­datlan raktározási viszonyok, a másik: korszerű bútor és lakberendezési osztály létesí­tése. Az elgondolás szerint a jelenlegi épület folytatása­ként létesülne egy kétemele­tes szárnyépület, amelynek földszintjén modern bútor­szalont, első emeletén raktá­rakat, második emeletén iro­dákat és szociális létesítmé­nyeket terveznek. Szeretnék, ha a dokumentációk, még a második ötéves terv idősza­kában elkészülnének A minap mint már emlí­tettük, termelési értekezletet tartottak az Állami Áruház­ban, ahol az áruház fél éves munkáját értékelték. Akik ki­tűntek, elismerést és pénzju­talmat kaptak: 5200 forintot osztott ki 26 dolgozó között Nagy Sándor elvtárs, az igaz­gató. ök is, de a többiek is elhatározták, az idén nem is­métlődhetik meg a tavalyi kudarc, s elhatározásukat a VIII. kongresszus tiszteletére tett felajánlásukkal pecséte­lik meg. A Salgótarjáni Megyei Kórház Célgazdasága fejni tudó tehenészeket keres f. hó 15-i belé­péssel. Fizetés megegye­zés szerint, munkás­szállást, napi étkezést t>iztosítunk. Jelentkezés írásban vagy személye­sen. 452 Egy asszony ellentmond A hangulat pa­rázs, izgalomtól fű­tött a levegő. Hogy­isne, szabályos asz- szonygyűlést kellett összehívni, mert az SZB csak így vállal­ta a döntést. Ha meghallja minden asszony véleményét. A dolog ott kezdő­dött, hogy Kisné visszajött a szülési szabadságról. A bri­gádjához tették visz- sza, ahol nagy sze­retettel fogadták. Mindjárt újságol­ták, szocialista cí­mért indultak ver­senybe, van is egy­néhány nagyszerű eredmény, mióta ha­tároztak. És egymás szavába vágva ma­gyarázták, mit je­lent ilyen brigádban lenni. Hogy nemcsak a munkában akar­nak a többinél szeb­bet mutatni, más­képp is élnek, dol­goznak, gondolkod­nak majd. Segítik egymást, meg sokat tanulnak, hogy fej­lődjenek, művelőd­jenek. Kisné is be­állt a sorba, és kez­dődött minden ott. ahol pár hónapja abbahagyta. Eleinte nehezen ment kissé, hiszen elszokott már a géptől, meg gyen­ge is még a fárasz­tó munkára. De ő kérte, hogy idejö­hessen ebbe az ösz- szeforrott soktagú családba, inkább vállalja a nehezebb munkát is. Csak Szabóné, négy meglett, isko­láskorú gyerek any­ja nem nézte jó szemmel a vissza­tért asszonyt. Min­denbe belekötött, látszott, hogy vala­mi fúrja a begyét. Hangos beszédű, úgynevezett nagy­szájú asszonynak tartották, aki ke­gyetlenül odamon­dogatott mindenki­nek. Sokan féltek is emiatt tőle, olykor még a pletyka szár­nyán is tovább gör­dítette amit látott, hallott, senki nem szeretett vele hajba kapni. Először csak úgy az orra alatt sus- mogott a szoptatós Kisnére. Hogy ő nem hajlandó más­ra dolgozni. Nem is igazságos, hogy másfél órával a mű­szak előtt abbahagy­ja a munkát. Aki­nek kell az a kis pénz, ne akarjon előnyöket magának. Csakúgy álljon helyt, mint a többi. Vagy tegyék másho­vá, például egy fér­fibrigádba. ‘Addig- addig beszélt, még végül a többi is lá- zongani kezdett. Mérgesedett a leve­gő Kisné körül, aki nemegyszer sírva ment a kisbabához. A férjét nem akarta ilyennel izgatni, a kis csöpségnek pa­naszolta nap mint nap, hogy mi tör­tét. Az ügy az SzB elé került hamar, onnét meg a nőgyű­lésre. Ott is Szabóné vitte a prímet. A többi meg helyeselt, bólogatott neki, köz­be kiáltva azt, hogy úgy van, meg hogy igaza van. Csak egy kis szótlan, csendeske asszony hallgatott hátul, ne­ki még soha szavát sem hallotta senki, ha gyűlés volt. Nyilvánosság előtt nem szeretett be­szélni. Ki gondolta volna, hogy ő lesz majd a sorsdöntő ellenvélemény. De mikor határoztak: Kissné megy a má­sik brigádba, egy- szercsak felugrott: — Engedelmet ké­rek, de amit mi csinálunk, egyenest disznóság. Méghogy éppen mi nők nyir­báljuk meg az egyik legfontosabb vívmá­nyunkat. Sehol a világon nincs olyan becsülete a nőnek, mint nálunk. És ak­kor két, három, meg négygyermekes édes­anyák akarnak egy másik, egy kezdő édesanyával igazság­talanságot elkövet­ni? Éppen egy édes­anya szálljon a má­sikkal szembe . . .? A szemek pergő­tüzében megcsüklott a hangja. Nyelt egyet, kezében gyű- rögette zsebkendő­jét, aztán tovább folytatta: — Arról most nem is beszélek, hogy mi is a szoci­alista brigád célja. Hogy ott példát kell adni emberségből is, meg az egész élet­ből. Én most csak Kissnéről szólok, meg arról, hogy csú­nyán viselkedtünk. Kisnének köztünk a helye, nekünk meg segíteni kell rajta. Bár úgy tudom nem dolgozott őrá senki. Elvégzi ő a kisza­bott normát hat és fél óra alatt is. Eb­ben meg övé a tör­vény, örüljünk, hogy gyakorlat ná­lunk az anyák vé­delme. Én a magam részéről ellene va­gyok a kizárásá­nak ... És ne ha­ragudjatok, ha va­lakit megbántottam. De aludni sem tud­nék, ha mindezt el nem mondtam vol­na — szólt még és csendesen vissza­ereszkedett a széké­re. Kisné pedig az­nap, halkan énekelt aprócska kisfiának, miközben ölébe fog­ta, hogy megetesse. Mert azért mégis­csak jók, és segíteni készek az emberek. Még az a Szabóné is bocsánatát kérte. Azért, hogy csípős olykor a nyelve. ü. M. Bírósági ítéletek Fokozottabb figyelmet fordítsunk a foglalkozási szabályok betartására V a s á r n a ü i t e i t ö r íí-^u­Vízszintes: 1. Maros Rudolf balladájának címe, melyet a Vi­lágifjúsági Találkozó alkalmából a pécsi Nemzeti Színház balett­kara mutatott be a Helsinki Ha­ladás Kultúrházban. 13. Nyelvével Ízlelő. 14. Vállalat is van Ilyen. 16. Lakó m.-hangzói. 18. IRL. 19. Mohón enni. 20. Tehén-hang. 21. Angolna németül. 23. Dativus rö­vidítése. 25. Delta m.-hangzói. 26. Orahang. 27. Euráziai hegylánc. 29. Félig fontos! 31. őörög betű. 32. Mondái hős. 34. Spanyol fo­lyó. 36. Árrés. 37. Tál m.-hang­zói. 38. Finn város. 41. Fere iker­szava. 43. PAE. 44. Virágtartók m.-hangzói. 46. Nem érdes. 49. Gyengeelméjüek. 52. Klasszikus kötőszó. 53. Férfi becenév. 54. Vissza: dunántúli csatorna. 55. A célkitűzés. 57. Hörpintette. 59. IOT. 61. Énekszóló. 62. Építészeti stílus! 63. Garas m.-hangzól. 65. Majdnem zokog! 67. Kör betűi keverve. 68. Vissza: kicsinyítő­képző. 69. Névelővel: élelmicikk. 70. RYE. 72. Régi római pénz. 73. Női név. 74. Hun király volt. 76. Két város, ahol már rendeztek Világifjúsági Találkozót. Függőleges: 2. Időhatározó rag. 3. Mennyiséget kifejező szó. 4. Angol mértékegység. 5. Élőlény. 6. Beszéd része (1. kocka kettős­betű). 7. Előfordul. 8. Női név. 9. Hangszer. 10. Klasszikus köl­tőnk neve — kiejtve. 11. Olasz skálahang. 12. Névelővel: itt la­kik a magyar küldöttség Finnor­szágban. 15. Másik két város neve, ahol már volt VIT. 17. Gyógyszer. 20. Régi mértékegy­ség. 24. Fegyver-fajta. 26. Ház­hely. 28. Van szeme. 30. O — né­metül. 31. Nem egészen beteg! 33. Égitest. 35. Egészségünk őrei. 39. Nem régi. 40. Mutatószó tárgy- esetben. 42. Nem amott. 45. KA. 47. Bolond ............... (Petőfi vers c íme). 48. Török rang 50. Azonos magánhangzók. 51. Középen rak­ták! 52. Női név. 56. Energia. 58. A Száva mellékfolyója. 60. Sü­temény. 63. Erős Ital. 64. Ruhát varr. 66. Pázsit. 69. Névutó szó. 71. Telek közepe! 73. Európai nép. 74. Vissza: ellentétes kötő­szó. 75. S. Az oó, Illetve az öő betűk kö­zött nem teszünk különbséget. Beküldendő: a 4 hosszú sor megfejtése, valamint a VASÁR­NAPI FEJTÖRŐ szelvény, augusz­tus 8-ig. Múlt heti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Engels Frigyes — Megszületett a jó pénz, a fo­rint - Globális rakéta. Könyvjutalmat nyertek: Varga Alfrédné Kishartyán, Bóth Kor­nélia Salgótarján és Szabó Jó­zsef Szuha. A könyveket postán küldjük el. Beruházási gyakorlattal rendelkező ÉPÍTÉSZ­MÉRNÖKÖT vagy ÉPÍ­TÉSZTECHNIKUST ke­res azonnali belépésre a salgótarjáni 2. sz. Au­tóközlekedési Vállalat. Jelentkezés személye­sen, vagy írásban a vállalat főmérnökénél, Salgótarján, Rákóczi út 235. A fizetés megegye­zés szerint. 450. KIRÁMBULÓK, TERMÉSZET“ BARÁTOK, FIGYELEM! FIGYELEM! A festői szépségű Salgó és Somoskővár közötti Eresztvény bányatelepen 1962 - augusztus 1-én megnyitottuk „Napsugár" — falatozónkat. Kitűnő meleg ételek, hűsítő és mindennemű italok, presszókávé egész napon át kapható. Udvarias, gyors kiszolgálást biztosítunk! Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat 448

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents