Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)

1962-07-18 / 57. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1962. július 18. Tegyük sikeresebbé, tartalmasabbá a szocialista brigádok mozgalmát Tanácskozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A szocialista munkaverseny- mozgalom, amely a munkás- osztály, a dolgozók szocialista építő munkához való viszo­nyát fejezi ki. az elmúlt évek során jelentősen segítet­te az országépítő munkát, a népgazdasági tervek eredmé­nyes teljesítését. Ez a ver­senymozgalom most a párt VIII. kongresszusa tiszteletére méginkább fokozódott. Ezt bizonyítja, hogy bányá­szaink, az ipari üzemek, a mezőgazdasági dolgozók is az év eleji 60 milliós vállalásuk­kal szemben — a felajánlások módosításával, — a pártkong­resszus tiszteletére 110 millió forint értékű munkafelaján­lást tettek. A versenymozgalom eddigi eredményei is lemérhetők. A megye szocialista iparának dolgozói eredménnyel zárták az első félévet. Ebben az időszakban a minisztériumi ipar 139 millió forinttal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában, örvendetes a helyiipar és a szövetkezeti ipar eredményja­vulása is. E két ipar együtte­sen 15.7 százalékkal növelte termelését 1961 első fél évé­hez viszonyítva. A fenti eredmények eléré­sében igen jelentős részt vál­laltak magukra megyénk bá­nyáiban. ipari üzemeiben és a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok. Ez a mozgalom bebizonyította, hogy erős, tartalmas szelle­mével az egész termelésben érezteti hatását. Megyénkben a szocialista brigádmozgalom indulása idején, 1959 első fél­évében már nyolc brigád 150 tagja nyerte el a megtisztelő címet. további 34 brigád mintegy 570 tagja a cim el­nyeréséért harcolt. Szinte hónapról-hónapra emelkedett a cím elnyeréséért folyó harcban a brigádok és tag­jaik száma. A versenymozga­lom beindulása után egy év­re már több mint 300 bri­gád 3500 tagja vett részt eb­ben a nemes vetélkedésben. Az idén a kongresszusi munka­versenyben már 170 szo­cialista brigád közel 2 ezer dolgozót tömörít so­raiban és további 450 munkacsapat a megtiszte­lő cím elnyeréséért har­col. örvendetes, hogy az ipari üzemek hatására a szocialista brigádmozgalom kibontako­zott a mezőgazdaságban, nemcsak az állami gazdasá­gokban, gépállomásokon, ha­nem a termelőszövetkezetek­ben is. Az elmúlt év végén a termelőszövetkezetekben már három női munkacsapat nyer­te el a szocialista brigád cí­met. Kibontakozóban van e mozgalom a helyiiparban, a kereskedelemben, a hivatalok, intézmények dolgozói között is. A szocialista brigádmozga­lom eddigi eredményei és jö­vőbeni feladatai tették szük­ségessé azt, hogy a Szakszer­vezetek Nógrád megyei Ta­nácsa pénteken megvitatta e mozgalom soron következő fel­adatait. Az SZMT ülése meg­állapította, hogy a szocialista brigádok többsége ma már helyesen alakította ki célkitű­zéseit. Míg az ezelőtti ver­senyformáknál a dolgozók többségükben csak gazdasági célkitűzések megvalósítású sáért versenyeztek és verse­nyeznek, addig a szocialista brigád tag­jai, avagy a címért har­colók új, tartalmában és minőségében új elvet tűz­tek maguk elé. S ez nem más, mint szocialis­ta módon dolgozni, élni és ta­nulni. Az SZMT ülése azt is meg­állapította, hogy a szocialista brigádok túlnyomó többsége termelési vállalását maradék­talanul teljesíti. A megyében az utolsó két A Leazerelési és Béke­világkongresszus üzenete a világ népeihez év során jelentősen megnőtt a tanulás utáni vágy. Ebben nagy részük van a szocialista brigádok tagjainak. akik munkájuk mellett igye­keznek továbbképzésüket is biztosítani. Szó esett ezen a megbeszélésen a patronáló műszaki dolgozók tevékeny­ségéről is. Megállapítást nyert, hogy a patronálok többségük­ben jelentős segítséget adtak a brigádok munkájához, de a pozitív tapasztalatok mellett is azt kell mon­dani. hogy a patronálási munka az utóbbi időben alábbhagyott. Akadnak olyan műszaki pat­ronálok — elsősorban a bá­nyászatban, akik ma már azt is elfelejtették, hogy ko rábban melyik munkacsapat, vagy brigád patronálását, mű­szaki támogatását vállalták magukra. Itt vetődött fel a szocialista brigádok tagjainak szakmai és politikai képzése is. E téren még számtalan ten­nivaló vár mozgalmi és gaz­dasági vezetőinkre, akiknek módot kell találni a terme­lési tervek teljesítése mellett a szocialista brigádok tovább­képzésének megoldására is. Követelőleg lép már fel, hogy az üzemek mozgalmi, gazda­sági és műszaki vezetői rend­szeresen folytassanak tanács­kozást a szocialista brigádok vezetőivel, tagjaival, segítve őket minden tekintetben vál­lalásaik teljesítésében. Éppen az SZMT ülése állapította meg, hogy a szocialista brigádmoz­galom ma már megyénk­ben is tömegmozgalom­má vált. ’ Az SZMT legutóbbi ülése rámutatott: a szo­cialista brigádokra további nagy feladat vár a népgazda­ság eredményeinek növelésé­ben, a párt VIII. kongresz- szusa tiszteletére kezdeménye­zett verseny, a megye ipari üzemei és mezőgazdasága előtt álló. éves feladatok vég­rehajtásában. Ezért az SZMT ülése megfelelő határozatot dolgozott ki, hogy még tar­talmasabbá, sikeresebbé vál­jon e nagyszerű mozgalom. A salgótarjáni lányok kerültek az élre a balatoni munkatáborban A Salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium KlSZ-szerve- zetének lény tagjai Balaton- bogláron. a Kállai Éva önkén­tes ifjúsági munkatáborban vettek részt mintegy hetvenen Szabó Ferencné tanárnő ve­zetésével. A lányok hét bri­gádba tömörülve dolgoztak. A rfapi fealdatuk gyümölcssze­dés: meggy, barack, valamint szőlőkötözés volt. A táborban az ország különböző területei­ről hét hasonló gimnázium leány tanulói is ott voltak. A lányok között a munka első­ségéért verseny alakult ki. A salgótarjáni lányok az iskolák közötti versenyben nagyszerű munkájuk eredményeként a második helyre kerültek. Ki­váló teljesítményt értek el a rájuk bízott feladatok végre­hajtásában és ezért elnyerték a második helyezettet megil­lető emlékzászlót. Emellett kimagasló teljesít­ményt értek el a brigádok közötti versenyben is. Itt a Kiss Edit vezette leánybrigád munkájával a tábor első bri­gádja címet vívta ki. De nem vallottak szégyent a többi brigádok sem, mert a tarjáni lányok ott szerepelnek az el­ső tíz legjobb brigád között. A munkatáborban szorgal­mukkal, fegyelmezett maga­tartásukkal a tarjáni lányok magukra hívták a figyelmet. Hogy feledésbe ne menjen Több mint 400 ezer torint megtakarítás fél év alatt a Salgótarjáni Erőműben A Salgótarjáni Erőmű Vál­lalat féléves tervét 122,72 szá­zalékra teljesítette. Míg a vállalat fejlesztett áram ter­ve 29 millió 500 ezer kilo­wattóra villamosenergiát ír elő. a dolgozók jó munkájá­val és az országos villamos­energia teherelosztó menet­rendjének pontos betartásával 36 millió 201 ezer 120 kilo­wattóra energiát termeltek. Gazdaságosság tekintetében is kimagasló a félév eredmé­nye. Fajlagos hőfogyasztási tervét 103,63 százalékra telje­sítette az Erőmű, amely 2669 tonna szén, vagyis több, mint 400 ezer forint megtakarításá­nak felel meg. öt, vagy hat fiatalemberről akarok néhány szót el­mondani. Azért hangsúlyozom, hogy öt, vagy hat, mert ezzel is válaszfalat kívánok húzni köztük és a Jiatalok között. Ezek olyan megbotránkoztatóan viselkedtek, hogy 5 eZ kell választani őket kortársaiktól. C Van most Salgótarjánnak egy „felkapott” szórakozó- | helye. Az úgynevezett Vadaskert-vendéglö. Nem mondom, j kinézésre szép is, kellemes is. Kinézésre, mert, ha még ^ egy-két ilyen eset előfordul ott, kevésbé hihető, hogy S megerősödik a hírneve. A kerthelyiségben tánczenekar J játszik. Jó ez. kell is ez. Esténként valósággal eláraszt­ót ják a fiatalok. Ez is helyes. § Az egyik nap már estébe bandukolóban volt az idő, S de néhány vendég volt csupán halk beszélgetésben az asztaloknál. A zenekar sem játszott még. Ez az öt, ^ vagy hat fiatal akkor érkezett. Jól öltözve, minden fel- § tűnés nélkül foglalták el a helyüket. Különösebb jelen­tőséget senki nem is tulajdonított nekik. Annál is in- £ kább. mert a hangjukat sem hallatták. Akkor szinte 5 jólesett látni őket. Valahol az építkezésen dolgozhatnak, Smert egy szomszédos asztaltól két lány, akikről tudom r az építőiparban dolgoznak — üdvözletüket küldték a j fiúknak. § Egyszóval, semmi nem zavarta a békés rendet. S Hanem egyszer csak, mintha az újonnan épített téglafal í dűlt volna össze. Mire oda tekintettem, felfordult széke­iket, kiforgatott asztalt, zuhanó öklöket láttam. Ütötték, § verték egymást. Ezt is úgy, ahogyan jöttek, szótlanul, í csak azzal a különbséggel, hogy már kicsordult az első 5 vércsepp is, és mint egy nagy felkiáltójel, ' odaalvadt az S egyik fiú arcára. A támadás erre a fiúra irányult egy ^ másik részéről, aztán a többiek a pártosságnak megfele­§ J lóén avatkoztak a dologba. Na, de nem amolyan simogatásszerűen, hanem 18—19 5 éves módra, zuhogtak az ütések. Az egyiket valósággal K a levegőbe emelte egy jól irányzott ökölcsapás, hogy c aztán ájultan terüljön el a táncparketten. így ment né- i hány percig, aztán mint, akik belefáradtak, leültek. Csak § a szemük forgott vadul és fújtattak. Egy kicsit meg- £ pihentek és folytatták, amíg ismét egy ájult nem nyújtó­it zott most már a piros salakon. r Gondolják el, milyen érzés volt egy békés alkonyat- S ha forduló időben egy ilyen felfordulást végignézni azok- § nak. akik munka után egy kis szusszantásra leültek az £ asztalokhoz. í Bocsánatot kérek, de nem lehet napirendre térni i felette. Azóta is gondolkodtam: ezek a félemberkék hon- § nan merítik azt a bátorságot, legyen az bármilyen ügy, 6 hogy egy nyilvános helyiségbe mennek elintézni? Még- 2 hozzá így... § ? Azt mondja az üzletvezető, hogy részegek voltak. Nem % őt szólnám meg, csupán mérlegelem, hogy 5—6 óra felé S részegek? Mert az ő korukban még 12 órakor sem el- § fogadható, hogy részegek! § Mivel ezen eső után köpönyeg meditálni, inkább | azon kéne gondolkodni, hogy megfelelő-e az a nevelés, iamit nyújtunk az ilyen 5—6 fiatal embernek. Nem az S ifjúságnak, hanem ennek az öt-hatnak. Annak az öt-hat- § nak, akik -nemcsak az építészetnél, hanem a gyárakban, K a földeken, mintha csak kihullottak volna a csomóból, ^ élnek. Nem lehet az, hogy általában beszéljünk a fiata- $ lók neveléséről. Egyenként, külön-külön kell azt elvégez­em. Nem lehetnek csellengők, elhullottak, mert akkor az S lesz a helyzet, hogy egymás után okozzák a meglepetése- •t két. , § S Nem tudom, ezeket felelősségre vonták-e? Én annyit s láttam, hogy az üzletvezető eltanácsolta őket. De, hogy Smegjegyezte volna személyazonosságukat, kevésbé hiszem. § Pedig hasznos lett volna, hogy ne feledhessék a történ­eteket. Mert bármennyire is kificamodtak, azért odatartoz­ol nak ők is az ifjúság nagy seregéhez. Bobál Gyula (Folytatás az 1. oldalról) nem ismerik fel a fenyege­tés teljes komolyságát és a béke megmentéséért rájuk háruló felelősséget Mi azon­ban mindezeknek odakiált­juk: „Ismerjétek fel korunk nagy veszélyét! Álljatok be azok közé, akik a leszere­lésért és a békéért harcoi- naií!” Az idő nem vár. Lehet­séges, hogy nemsokára egy tucatnyi ország fegyvertárá­ban lesznek nukleáris fegy­verek és ezek szállításának fejlődése lehetetlenné teszi az ellenőrzést. Szilárdan ellenzőnk min­den kísérletet atombombák­kal és hasonló szerkezetek­kel, elsősorban azért, mert fenyegetik a jelen és jövő nemzedékek életét és egész­ségét; másodsorban pedig azért, mert a fegyverkezési hajsza ütemét fokozzák. Ko­moly felhívással fordulunk valamennyi atomhataiom kormányához. Felszólítjuk őket, hogy haladéktalanul ál­lapodjanak meg a nukleáris fegyverkísérletek megszünte­tésében és kössenek egyez­ményt, amelyben mindörök­re eltiltják az összes atom­bomba-kísérletet, ide értve a légkört, a földalatti, a víz alatti és a világűrben folytatott kísérleteket. Ez lenne az első lépés min­den nukleáris fegyver és azok szállítóeszközeinek tel­jes betiltása és megsemmi­sítése felé. Legfőbb és leg­sürgetőbb feladatunk az. hogy a kormányok megkös­sék a szigorú nemzetközi el­lenőrzés alatt álló általános és teljes leszerelésre vonat­kozó egyezményt. Ezért kö­veteljük, hogy az ügynek megfelelő és gyakorlati mó­don tárgyaljanak minden előterjesztett tervről, hogy így lehetővé váljék az egyez­mény gyors megkötése. A közvélemény nyomására, valamint az el nem kötele­zett országok akciói követ­keztében, a fő tárgyaló fe­lek álláspontja a leszerelés elveit illetően bizonyos mér­tékben közelebb került egy­máshoz; a komoly vélemény- különbségek azonban még mindig helyben topogést eredményeznek. Csak, ha a népek fokozzák nyomásukat, csak úgy lehet az egyez­mény megkötését biztosítani. A béke híveinek nemes fel­adata, hogy példát mutassa­nak a jobb megértés meg­teremtésével és a bizalmatlan­ság eloszlatásával. Úgy hisz- szük: kongresszusunk jelen­tősen hozzájárult e feladat megvalósításához. Meg kell találnunk az utakat és mó­dokat, amelyek minden or­szágot és szervezetet képes­sé tesznek arra, hogy foly­tassák azt, ami itt elkezdő­dött. Mindenféle passzivitás árt a béke ügyének. Raj­tunk múlik, hogy felviruljon a nap, amikor az emberiség megszabadul a nukleáris ha­lál rémétől. Mi a békét akarjuk és sokan vagyunk. Ha mindannyian cselekszünk és ha mindannyian barátság­ban együtt cselekszünk, meg­nyitjuk az utat közös célunk, a maradandó béke felé. Moszkva, 1962. július 14. Az I. fazekas a szocialista címért V. ( Érdemes volt-e hát..? Bizonyára láttak már virá- béri kultúra megalkotott, s túra iránti vágy itt sokakban got, mely naphosszat a szoba várnak azokra a bizonyos se- ég, de a kultúra terjesztői va- árnyékos sarkában áll s a vi- gítő kezekre, éreztem, mikor lahogy kintrekedtek a gyár- lágosság felé fordulva, leve- az egyik brigdvezetővel arról kapukon kívül. Nem találják lei, mintha karjaikat nyújta- beszélgettünk: van olyan vál- a bejáratot? Pedig termékeny nák. S ha végre rávetődnek a lalásuk, mely szerint közösen talaj ez, csak a magvetőkre sugarak, karcsú szára kiegye- meghallgatnak valamilyen vár. hogy jöjjenek. Az egyik nesedik, szirmai áhítozva ki- előadást, s egy este, a brigád- brigád vezetőjét megkérdez- tárulkoznak a sziporkázó vezető lakásán összegyűlt a tem, milyen kulturális rendez- fényzuhatagban. tagság televíziót nézni. Verdi vényeken voltak fél esztendő Kérem, ne nevessenek ki Nabukkóját adták az Operá- alatt. Csak úgy pereg a nyel- ezért a talán elcsépelt, talán ból. ve. ahogy sorolja: az üveg­túl líraira sikerült, talán kis- — No. és — kérdém gya- gyári művelődési otthonban sé banális hasonlatért, amely- nakodva — tetszett? többször is. Baglyason a Dé­ben még ezenkívül is talál- — őszintén szólva, nem so- ryné előadásában az Arany­hat hibát a bogarászó elme, kát értett belőle a társaság, embert látták együtt, Egerbe de hát én csak azt szeretném De azért becsülettel „végig- kirándultak feleségeikkel, mo- érzékeltetni vele, hogy az el- szenvedték” az előadást vala- ziba rendszeresen járnak, még lentétek, gyakran az iskolá- mennyien. a megyei képzőművészek ta­zatlanság, a tanács- és irányi- Az ember hirtelen nem tud- vaszi tárlatát is megnézték — tás-nélküliség árnyékában ja. mosolyogjon, vagy mégha- szerencse, hogy ott találták az mégis csodálatos színek, új tódion. Meséltem ezt az epi- egyik festőt, aki elkalauzolta emberi tulajdonságok virág- zódot különböző embereknek, őket, s így mindent megértet- szirmai keltek életre, várva a Az egyik elfintorodott: szno- tek. Nagyon tetszett... napfényre: hogy megszülessék bök — azt mondja — új szno- S vannak köztük, akik az az egyetértés, s azután segítő bök. A másik — ennek volt érettség olyan fokára emel- kezek vezessék őket, az I. fa- igaza szerintem — a fejéhez kedtek, hogy ítéletüket akár zekas munkásait a tudás, az kapott: Te szentséges atya- főiskolát végzett ember is ismeretek, a művészetek fény- úristen, hát nem volt ott sen- magáénak vallhatná Az egyik zuhatagába, hogy a már nyí- ki, aki megmondja, hogy az naplóban olvasom: ladozó szirmok teljes pompá- operát, de Verdit sem szabad „Április hó 3-án. A kíván- jukban kivirágozzanak. a Nabukkónál kezdeni?l csiság nem hagyott békén. A Mert, hogy készek mindan- Nem, nem volt senki. És ez mai napon felutaztam Budá­nak befogadására, mit az em- öreg hiba volt. Mert a kul- pestre, hogy megnézzem a Brüsszelben, Párizsban, Lon­donban oly nagy sikert ara­tott csehszlovák Laterna Ma­gika csodálatos előadását. A Laterna Magika esztéti­kailag is felemelő látvány, el­sősorban azonban korunk szé­dületes technikai fejlődését tükrözi.” Fején találta a szöget. Csak hát vannak olyanok is, akik­nek még „békét hagy a kí­váncsiság” s akik még messzi állnak ettől az érettségtől. Vé­leménykutatást végeztem bri­gádok között: mit, s mennyit olvasnak. Tíz „kapásból” ki­választott ember közül öt vagy egyáltalán nem, vagy csak rendszertelenül olvas. Pedig ez sem azért van, mert talán ellenségei lennének a könyvnek. Tulajdonképpen ők maguk sem tudják, miért van ez így, nem tették fel maguk­nak ezt a kérdést. De más sem tette f el... Vagy más tette volna? A jó múltkoriban egy megyei könyvtárossal beszélgettem. Azt mondja: milyen jó lenne, ha felkereshetné az üzeme­ket, s beszélgethetne a mun­kásokkal, olvasnak-e, mit ol­vasnak. mit szeretnének ol­vasni. Még bibliográfiát is összeállítana a számukra. — No és — kérdem — mi az akadálya? — A felettesei ke­reken megtiltották. — Miért? — Mert állítólag a SZOT- könyvtár vezetője nem en­gedi. Az az ő területe, a gyá­rak. Beszéltem a SZOT-könyvtár vezetőjével: egy szó sem igaz az egészből — azt mondja —

Next

/
Thumbnails
Contents