Nógrádi Népújság. 1962. július (18. évfolyam. 53-60. szám)
1962-07-18 / 57. szám
nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP nögrAd MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvm. évf. 57. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. JÚLIUS IS. Mintegy 4000 hold gabona aratáséval végeztek a gépek Az elmúlt hét folyamán tovább nőtt megyénk területén az aratásban részt vevő gépek száma. A jelentések szerint a hét végén már 61 termelőszövetkezetben dolgoztak az aratógépek és kombájnok. A 292 aratógép, rendfelszedőgép, és kombájnból, amelyek a gépállomás tulajdonát képezik, 146 dolgozott. A termelőszövetkezetek mintegy 60 aratógépe közül már több mint 30 megkezdte az aratást. Az elmúlt hét végéig a gépállomások 2 600 hold gabona aratásával végeztek a megyében. A kombájnok 430 holdról, a rendre- aratók pedig 800 holdról aratták le a gabonát A termelőszövetkezeti gépek teljesítménye is meghaladja eddig az 1 300 katasztrális holdat. Az Alföldön dolgozó 40 aratógép és négy kombájn több mint 2 500 katasztrális holdról takarította le a gabonát. Eddig a gépek főleg a balassagyarmati és pásztói járás területén dolgoztak. A két járásban a 98 aratógép és kombájn közül már 80 dolgozik, s ezek teljesítménye szombatig meghaladta a 2 500 holdat. Jól dolgoznak ezekben a járásokban a termelőszövetkezet gépei is. Palotáson a Május 1 Termelőszövetkezetben már 300. Héhalomban 200. Kálión az Űj Tavasz Termelőszövetkezetben pedig 120 holdról takarították le a gabonát. Egy- házasdengelegen 80, Szirákon 40 hold volt a hét végéig a gépek teljesítménye Igen jó eredményt ért el az aratási munkában Molnár János a tolmácsi és Búzás László az érsekvadkerti gépállomás traktorosa. Búzás László rendrearatóval dolgozik és HO holdon végezte el a munkát. Molnár János teljesítménye 80 katasztrális hold volt. Lázár József ugyancsak az Érsekvadkerti Gépállomás dolgozója, aratógépével 70 holdról takarította le a hét végéig a gabonát. A kombáj- nosok közül Krizsán István teljesítménye említésre méltó. Az Érsekvadkerti Gépállomáson dolgozó Krizsán István 43 katasztrális holdról vágta le és csépelte el a gabonát. A hét folyamán az aratási munka teljes egészében megindul a megyében. Nagyon fontos, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a beinduló gépeknél ott legyenek a gépállomások szerelői, hogy gyorsan kijavítsák az esetleges hibákat. Az aratással párhuzamosan megkezdődött a termelőszövetkezetekben a nyár végi talajmunka is. Július hónapban 800 holdon végezték el a közép és mélyszántást a gépállomások. A legtöbbet a Pásztói Gépállomás traktorosai szántottak, mintegy 250 katasztrális holdat. Igen fontos a továbbiakban, hogy a talajmunkánál bevezessék a gépállomások a kettős műszakot. A lánctalpas és a talajmunkákra kijelölt traktorokon korábban megszervezték a gépállomások a kettős műszakot, s most itt az ideje, hogy valóban két műszakban dolgozzanak ezek a gépek. Aratás után azonnal szántanak Nógrádkövesden A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban a múlt hét elején már nem kellett törődni a növényápolással, mert teljesen befejezték ezt a munkát. Az aratást azonban csak a hét közepén, illetve a hét végén tudták megkezdeni a szeszélyes és változékony időjárás miatt. Ebben az állami gazdaságban 1300 hold különféle gabona vár learatásra, betakarításra. A munkát a kombájnok kezdték meg. Két kombájn már négy-öt napja vágja az őszi árpát. Ebből csaknem 150 holdat vágtak le eddig. Hétfőn munkába álltak az aratógépek is, hozzáfogtak a búza aratásához. A Nógrádkövesdi Állami Gazdaságban a tavaszi munkákhoz hasonlóan most a nyári munkák idején is nagyüzemi módon, géplánccal oldják meg a feladatokat, A kombájnok után azonnal összegyűjtik és lehúzzák a tarlóról a szalmát. Ezután a trágyaszórók következnek, majd megindul a mélyszántás. A tra- gyahordást és szórást éjjel végzik, mert napközben a vontatók a kombájnoktól szállítják a magot. Egy Sz. 80-as és Sz. 100-as géppel hétfőn megkezdték a mélyszántást is. Nagy verseny folyik az egyes géptípusok vezetői között. A munkaverseny feltételeiben elsőként szerepel a minőség és a gyorsaság követelménye. Még nem lehet részértékelést sem végezni, hiszen pár napja folyik az aratás és csak e hét közepén lehet majd teljes üzemről beszélni, azonban az bizonyos, hogy a nagyüzemi szervezéssel az idén gyorsabban és jobb minőségben végeznek az aratással és betakarítással, mint tavaly. Az összefogás meggátolja a háborút Befejezte tanácskozását a Leszerelési és Béke-világkongresszus Családiház-építéssel kapcsolatos újabb intézkedések A Hazafias Népfront megyei bizottságának építési akcióbizottsága megbeszélést tartott a lakásépítéssel kapcsolatban. Számba vették, hogy megyénkben eddig milyen eredményeket értünk el a saját ház építkezéseknél. Azért tette ezt a számvetést, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben elősegítse a lakásépítkezést. A kormány az 1002 /1960-as számú rendeletével szabályozta a saját ház építést, s ezzel kapcsolatosan a következő lakásépítést ütemezte elő: 1961—65 tervidőszakban 250 ezer, 1966-tól 1970-ig 400 ezer lakást kell építeni. Ebből állami kivitelezésben 60 százalékot, 40 százalékot pedig saját kivitelezésben. Az ipari jellegű városokban és a munkásosztály lakta egyéb településeken kerül ez a 40 százalék megépítésre. A megyei lakásépítési akcióbizottság ebből kiindulva tűzte maga elé azt a célt, hogy segítse Nógrád megyében a saját kivitelezésben megépített lakások munkálatait. Igen fontos, hogy a megyei építési akcióbizottság célkitűzéseit az illetékesek a legmesszebbmenőkig segítsék. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az építtetni akaró dolgozók nem ismerik megfelelően a lakásépítési akcióval kapcsolatos tennivalókat. Ezért az akcióbizottság egy tanácsadó szervet állít fel és ott minden problémára szakszerű tanácsot nyújtanak az érdekelteknek. Ezen túlmenően az akcióbizottság a rendelkezésre álló típusterveket összhangba hozza a megyei igényekkel és ahol szükséges, a táj jellegének megfelelő típustervek készítését javasolja. Igaz, hogy Nógrádban is nagyarányú a lakásépítkezés, de az ipar fejlődése mellett még ezt az ütemet is fokozni kell, ha biztosítani akarjuk, hogy a dolgozók az ipari centrumok közvetlen közelébe kerüljenek. Erre azért van szükség, mert rendkívül nagy arányokat ölt a munkásszállítás. Csupán a bányánál 1957-ben a dolgozók szállításából eredő út 3,513 000 kilométer volt. Ennek a költsége egy évr«* 15,554 000 forint. Ha ebből levonjuk a dolgozók által fizetett térítést, még akkor is a megmaradt összeg 13,622 000 forint, amely összegből száz darab kétszobás összkomfortos lakást lehetne építeni. Az építési akcióbizottság ennek figyelembe vételével javasolja a dolgozóknak a saját ház építési akcióba való bekapcsolódást, de nagyon szükséges, hogy a különböző szervek is megfelelő támogatást nyújtsanak ehhez a feladathoz. Rövidesen megrendezik a járások területén az építési napokat. Már négy napja, hogy Moszkvában elcsendesedett a kongresszus ülésterme, ahol a Leszerelési és Béke-világkongresszus, 121 ország képviseletében 2469 küldött tanácskozott a békéért, a leszerelésért, tehát a véres »háború ellen. Az egyik lap tudósítója azt írja, hogy a Leszerelési és Béke-világkongresszus letette egyhetes munkájának eredményét az emberiség jelképes asztalára. Valóban ez a tanácskozás minden eddigi béketanácskozást felülmúlva foglalta össze üzenetét a világ népeihez. Ez a békeüzenet tehát nem egy a sok közül. .Drámai sorai mögött nem egy valamely politikai irányzat, nem egyfajta világnézeti csoportosulás, vagy államcsoport híveinek szava, agarata, meggyőződése áll. A kongresszusra jellemző volt, hogy az ideológiai nézetektől mentesen tárgyaltak, vitatkoztak, ugyanúgy jellemző erre a kiáltványra is, hogy ez az egész világ népeinek érdekeit foglalja össze. Négy teljes nap múlt a kongresszus zárónapja óta. 1962. július 14. volt a zárónap, de azért még ma is az egész világ haladó sajtójának nagy érdeklődése kíséri a kongresszus eseményeit. Drámai erőt sugárzott a kongresszus utolsó napja. Azt írják a lapok, hogy amikor Káoru Jasui japán professzor elnökletével kezdetét vette a záróülés, a küldöttek néma csendben hallgatták Jasui professzor beszédét. Jasui professzor megnyitó beszédében azt mondotta: valamennyien azért jöttünk Moszkvába, hogy erőfeszítéseket tegyünk az egész emberiség érdekeinek szolgálatában. Az egész világ békeharcosai szívükkel és gondolatukkal velünk vannak ebben a palotában. Rajta hát, tettekkel mutassuk rneg nekik, hogy itt létrejött a békeharcosok egysége. Egység jellemezte a leszerelési és béke-világkongresz- szus ülésének időszakát. Megtárgyalták a leszerelés gazdasági előnyeit és a küldöttek valamennyien egyetértettek abban, hogy a leszerelés bő lehetőségeket teremt minden ország fejlődése számára és teljes mértékben megcáfolták azokat az érveket. melyek szerint a leszerelés egyes országokban munkanélküliséghez, és depresszióhoz vezethet. O. Lange professzor lengyel küldött a leszerelés gazdasági vonatkozásaival foglalkozó bízott' säg egyik tagja beszédében hangsúyozta: a szocialista országokban a leszerelés nem okoz semmiféle komoly gazdasági problémát. Ami a kapitalista országokat illeti, figyelembe vették az ENSZ-szakértők különleges bizottságának. véleményei, mely szerint „helyes intézkedésekkel, a fejlett kapitalista országokban is megvalósítható a leszerelés anélkül, hogy ez munkanélküliség, vagy depresszió formájában bármiféle negatív következményekkel járna.” De ki ne értene azzal egyet, hogy a leszerelés különösen széles lehetőséget teremt a gyengén fejlett országok társadalmi és gazdasági fejlődésére. A leszerelés politikai és technikai problémáiról Pierre Biquard professzor szólott. Hangoztatta, hogy a kongresszus valamennyi résztvevője megérti azt a veszélyt, amelyet az atomháború képvisel. A közvélemény nagy része azonban nincs kellőképpen tájékoztatva e tekintetben, vagy úgy képzeli, hogy a konfliktus nem robbanhat ki. Ennek alapján hangsúlyozta, hogy a béke minden barátjának, tudósnak, egyszerű fizikai dolgozónak kötelessége mindarról tájékoztatni a széles néptömegeket, amit egy ilyen borzalmas háborúról tudnak. Minden ország polgárának részt kell venni a közös harcban, hogy a közvélemény nyomása kényszerítsen minden hatalmat az általános és teljes leszerelés végrehajtására. Nagyszerű gondolatok keltek itt szárnyra, s határoztak meg tennivalókat az egyszerű embereknek, az narű emberekért. Tudác= mfivé**, fizikai dolgozó, afc. élni akar, hívei e gondolatnak. Megyénkben is a Hazafias NéDfront-bizottságok- nál már külön terveket dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogy a békebizottságok miként állnak csatasorba, ismertetni a Leszerelési és Béke-világkongresszus felhívását. Részt akarnak kérni a munkából, Pierre Biquard professzor szavaival: olyanná alakítani a közvéleményt, hogy a nyomása kényszerít sen minden hatalmat az általános és teljes leszerelés végrehajtására. Tanyáról ta nyára, faluról falura, városból városba gyűrűzni fog a közvélemény és lesz belőle országos erő, s az országos erőből, csatlakozva más országok népeinek háborúellenes közvéleményéhez, válik egy véghetetlen nagy erővé a világon. A mi békeharcosaink is Ismerik a moszkvai Leszerelési és Béke-világkongresszu- son résztvett nemzetközi békeharcosokat. Azt is ismerik, hogy egyesek igen nagy áldozatot vállaltak. Gondoljunk csak a portugál küldöttre, az amerikaiakra. Sokukra, hazájukba visszatérve, a börtön vár. De vállalták a küldetést, mert a világért való aggódás megacélozta erejüket Négy napja, hogy bezárta kapuit a Leszerelési és Békevilágkongresszus. De bárhogyan is növekedjék az idő, a moszkvai tanácskozás nem fog a feledésbe merülni. Élni fog, embereket cselekedetre serkent, mert az emberiségnek béke kell. A Leszerelési és Béke- világ-kongresszus üzenete a világ népeihez Több mint 40 millió forintos költséggel folyik a Romhá- nyi Cserépkályhagyár rekonstrukciója. Az építkezés befejezése «tán már két alagúfkem encében égetik majd » gyár keresett termékét, a kályhacsempét Képünkön: készül az új kemencer.sarnok A világ minden tájáról gyűltünk össze Moszkvában. Különböző foglalkozású és különböző meggyőződésű emberek vagyunk. Egy héten át a legnagyobb nyilvánossággal vitattuk meg azokat a kérdéseket, amelyek az emberiséget fenyegető atom háború veszélyéből erednek. Ez az őszinteség segített min két abban, hogy jobban megismerjük egymást és így meggyőződjünk arról, hogy lehetséges kiutat találni a ma minden országot és népet fenyegető helyzetből. A fegyverkezési verseny fokozza a nemzetek közötti feszültséget és bizalmatlanságot, a feszültség és a bizalmatlanság pedig előmozdítja a fegyverkezési hajszát. Bűvös kör jött létre. A fegyverek pusztító ereje mind félelmetesebbé válik, mégis olyan hangok hallatszanak, amelyek egy megelőző háború kirobbantását követelik. Mi azonban szilárdan hisz- szük, hogy a leszerelés nemcsak parancsolóan szükséges, hanem lehetséges is. Ez ma már nem csupán az emberiség legjobb elméinek álma A történelemben először gyakorlati feladattá vált, amivel mindannyiunknak szem be kell néznünk. Mindeki számárán kedvező lenne, ha a fegyverkezési hajsza terhét levehetnénk az emberiség válláról. A leszerelés olyan tartalékforrásokat szabadítana fel, amelyekkel minden ország életszínvonalát emelni lehetne és olyan anyagi eszközöket takarítana meg, amelyek révén meg lehetne gyorsítani az eddig gazdaságilag kevéssé fejlett államok fejlődésének ütemét. A leszerelés magában foglalná a katonai támaszpontok felszámolását és a külföldi csapatok kivonását, így segítve a nemzeti függetlenségükért harcoló népeket. A leszerelés legyen általános és teljes, szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt. Leszerelés nem lehetséges ellenőrzés nélkül, ellenőrzés nem lehetséges leszerelés nélkül. Alaposan tanulmányoztuk .a leszerelés akadályait és tudjuk, hogy nehéz lesz elérni. Vannak, akik még a tárgyalásokat is ellenzik, egyesek vakságból és közömbösségből, mások egyéni érdekből. vagy katonai becsvágyból. Mi azonban meg vagyunk győződve, hogy minden akadályt le lehet küzdeni. Minden leszerelési tervben ki lehet mutatni gyenge pontokat, de az a véleményünk, hogy jobb megegyezni egy mindenki számára elfogadható kompromisszumban, mint folytatni a fegyverkezési versenyt. A tapasztalat azt mutatja, veszélyes önámítás lenne azt hinni, hogy a leszerelés magától létrejöhet. A leszerelést nem lehet kizárólag a katonai szakértőkre és a diplomatákra bízni, akik évről évre húzzák-halasztj ák a vitát. Csak minden- ország népének erőfeszítése kényszerítheti az államférfiakat arra, hogy megoldásra jussanak. Az elszigetelt tiltakozások, ha számosán is, nem elegendők. Eljött az ideje annak, hogy hatalmas ellenállási mozgalom induljon _ a fegyverkezési verseny és minden háborús előkészület ellen. Az emberiség az elmúlt 17 év során nem sodródott nukleáris háborúkba és ezt elsősorban a népek fáradhatatlan béke-erőfeszítéseinek köszönheti De nyíltan el kell ismernünk, hogy még mindig sokan távol tartják magukat a fegyverkezési verseny elleni aktív harctól. Sokan még nem ébredtek a veszély tudatára, sokan még (Folytatás a 2. oldalon1
