Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-30 / 52. szám
6 NÓGRÁDINÉPÜJSÁG 1962. június 30. áiz atoisirobbcmtósok és oz időjárás Nemcsak hazánkban, hanem az egész világon évek óta rendkívül szeszélyes, a megszokotthoz mérten szabálytalan az időjárás. Felhőszakadások, aszály, árvíz pusztít mindenfelé, a decemberi enyheséget áprilisig, májusig tartó „enyhe tél” követi, októberben kánikulai napokat élünk át. Sokan azt gondolják, hogy az atomrobban- iások okozzák ezeket az időjárási kilengéseket. Dr. Zách Alfrédhez, az Országos Meteorológiai Intézet helyettes igazgatójához fordultunk a kérdéssel: van-e összefüggés a két jelenség között? — Elöljáróban hadd mondjam el — hangzott a válasz —, hogy mintegy 200 év óta állnak rendelkezésünkre pontos meteorológiai feljegyzések. Ezekből az tűnik ki, hogy mindig volt rendkívüli időjárás, s ezt csak megerősítik a közvetett, történelmi dokumentumok. Számos olyan évről tudunk Európa történetében, amikor a június—júliusi fagyok valóságos éhínséget okoztak. Az ellenkezőjére is sok példát találunk: előfordult, hogy februárban virágzott minden, kétszer arattak egy esztendőben, augusztus elején szüreteltek. Pedig hol volt ezekben a távoli évszázadokban az atom? Ez önmagában is eléggé meggyőzően szói amellett, hogy az időjárás mindig szeszélyes volt. — Érdemes arra is emlékezni, hogy minden technikai vívmányt kapcsolatba hoztak a rendkívüli időjárással. Amikor elterjedtek a gőzgépek, ezeknek a füstjére fogták a szokatlan hideget-meleget... Még furcsább, hogy az első világháború „lövöldözéseit”, később pedig a rádiót is azzal „gyanúsították”, hogy a legkülönbözőbb zavarokat okozza az időjárásban. Meggyőződésem, hogy az atomrobbantások éppen úgy nem befolyásolják az időjárást, mint az említett, egykori technikai újdonságok. Más kérdés természetesen, hogy egyéb szempontokból kívánatos lenne, a Szovjetunió javaslatoi értelmében, örökre megszüntetni minden atomrobbantást. Ebben ma már minden becsületes ember egyetért, de hogyan lehetne érzékeltetni az atomrobbantások hatását, vagy hatástalanságát az időjárásra? — Kétségtelen, hogy minden robbantás hatalmas energiákat, rádióaktív anyagokat juttat a légkörbe, s ez fokozott csapadékképződést okozhat. Egyesek ezen az alapon hozzák összefüggésbe a robbantásokat az időjárással. Ez a hatás azonban helyi jellegű. Ha a hatás méreteit akarjuk szemléltetni, körülbelül a Balatonba dobott kőhöz hasonlíthatjuk. A csendes víztükörre hajított kő nyomán messzire terjednek a hullámok — de mi ez a tó 600 négyzetkilométeres felületéhez képest? Mi okozta tehát az évek óta tartó, szokatlan időjárást? — A naptevékenység. A 200 év adatai alapján rajzolt grafikonon hatalmas, soha nem tapasztalt kiugrás mutatja, hogy 1958 óta egészen rendkívüli naptevékenység tanúi, vagy „áldozatai” vagyunk. Ennek az okát nem tudjuk, de a legmerészebb képzelet sem teremthet összefüggést a földi robbantások és a tőlünk 150 millió kilométerre levő nap fizikai folyamatai között. Mikorra várható javulás? — Az első „nyugodt év” előreláthatóan 1964 lesz. Most olyan stádiumban vagyunk, mint amikor a' szél elállt, de még hullámzik a víz. — Tehát két év múlva a tavasz ismét j tavasz, és a nyár megint, nyár lesz. Reméljük, ez a prognózis beválik ... Műszaki becslést tartunk Salgótarjánban 1962. június 4-én de. 10 órakor a Magyar Hirdető ki- rendeltségén, Dimitrov u. 15 sz. alatt. Telefon: 11-83. írásbeli bejelentéseket a fenti címre kérünk. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI. Népköztársaság útja 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek stb. eladásával, vételével és közvetítésével. (306) É. M. Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 3 sz. fióktelepe Salgótarján JÚLIUS 2.-TCL tartja FÉLÉVI LELTÁROZÁSÁT. (382) Hit együnk a nyáron? Sokan csak azért táplálkoznak helytelenül, mert nem ismerik a szervezet energia- és hőgazdálkodásának alapvető törvényeit. Pedig ha egyetlen egyszer végiggondolnák ezeket a folyamatokat, megfontoltabban nyúlnának az ételekhez, s ezzel elsősorban saját egészségüknek tennének jót... A MOZDONYFÜTÖ TUDJA... Akár mínusz 20, akár plusz 30 fokon áll a hőmérő higanyszála, testünk hőmérséklete — ha egészségesek vagyunk mindig 37 fok. Egy 70 kilós ember testének víztartalma 50—60 liter, képzeljük el, hogy ennyi folyadékot kell 37 fokra felmelegíteni, pontosabban: állandóan ezen a hőmérsékleten tartani. Ehhez bizony nem kevés energia szükséges. Testünk „fűtéséhez”, életben tartásához a táplálék szolgáltatja az energiát Most pedig gondoljunk arra, amit minden fűtő gyakorlati tapasztalatból tud: téli hidegben több szenet „eszik" a mozdony, mint nyáron. Mert a külső hőmérséklet nyáron nem von el annyi hőt a lokomotív mozgatására szánt energiából, mint a fagyos, téli hidegben. S megfordítva és olyan szóval, amely teljes mértékben emberre átvihetővé teszi a mozdony-hasonlatot: télen nagyobb a gép- és az ember kalóriaszükséglete. Jelentős részben a külső környezeti körülményektől függ, mennyi „fűtőanyag” kell ahhoz, hogy a test kazánja mindig 37 fokon legyen. Nyáron tehát másképpen kell táplálkoznunk, mint télen. EGY VIZSGÁLAT ÉS TANULSÁGAI Nemrég 4000 magyar család asztalát tekintették meg élelmezéstudományi szakértők. Arra voltak kíváncsiak, mit esznek nálunk vasárnap az emberek, s mivel a válogatás úgy történt, hogy a társadalom minden rétegét képviselje a 4000 család, az eredmények hazai viszonyok között általánosíthatók. Azonfelül a felmérés nyári időszakban történt, ez külön tanulságos. Az első megállapítás: sokat eszünk, túl sok kalóriát fogyasztunk, amikor kevesebb egészségesebb lenne. A vizsgált családok túlnyomó többségének étlapján ilyen ételek szerepeltek: reggelire zsíroskenyér (vagy zsíros pirítós), szalonna, tepertő, edédre: húsleves, pörkölt vagy rántott hús (esetleg mind a kettő) utána nehéz kelt tészták: vacsorára lényegében ugyanez. Alig találtak a „nyomozók” az asztalokon: tejet és tejtermékeket, sőt: a nehezen emészthető pörkölt, zsíros bécsiszelet mellett savanyúságot, salátát is kevesen fogyasztottak. Gyümölcsöt még kevesebben. Az ilyen táplálkozásnak általános káros következménye lehet a sokat emlegetett és fájlalt elhízás, a gyomor, az epe, az érrendszer sokféle megbetegedése. Különösen helytelen azonban nyár évadján művelni ezt a lakomá- zást. Az átmeneti »rossz közérzeten kívül (bágyadtság, tűrhetetlen forróságérzés, heves szívdobogás) legtöbbször ilyenkor rakódnak le a szervezetben a későbbi tartós betegségek alapjai. S a rossz közérzet ilyen nyári ebédek, vacsorák után a szervezet jelzése: nem is kívánjuk tulajdonképpen ezt a kosztat! A hőmérséklettel együtt ízlésünk is megváltozik. valami „frisset és üdítőt” áhítunk. Csakhát nem hallgatunk saját, jó ösztöneinkre. Aztán a megszokás, a ragaszkodás a családi hagyományokhoz („gyermekkoromban is mindig így volt...”). némelyik idősebb családtag zsörtölődése („-micsoda szegényes dolog ez...”), ha mondjuk ilyesmi kerül a vasárnapi asztalra: tejfeles leves, egy szelet sülthús, saláta, sok zöldséges-rizses, borsós-gombás körítés, utána könnyű tészta és gyümölcs. Vagy gyümölcsleves és főzelék feltéttel, esetleg semmilyen leves (ezt végképp nem bírják a nagymamák)' És gyümölcsmártás a húshoz, vagy hal burgonyával, vagy ... de nem is soroljuk tovább. Mindenki tudja, hogy a zsíros étel nehéz, a főzelék, a gyümölcs könnyű! A NYÁRI FOLYADÉKSZÜKSÉGLET is más, mint a téli. Sokan félnek nyáron vizet inni, mert „csak izzadnak tőle”. A túlzott óvatoskodás éppen olyan helytelen, mint a korlátlan vízfogyasztás. Aki nagy hőségben kétszer-háromszor any- nyi vizet iszik, mint egyébként, ettől semmi baja nem lesz (természetesen mindig egészséges emberekre gondolunk). Ellenkezőleg: a folyadéktól való tartózkodás nyáron, újabb kutatások szerint, gyakran okoz „kövesedést”, mert a test belső nedvei köny- nyebben besűrűsödnek. A meleg italoktól sem kell félni: minden látszat ellenére csökkentik a test hőérzését. Óvakodni kell azonban a túlzott szeszfogyasztástól. Egy fröccs, néhány pohár sör üdítően hathat. De a bor, nem is szólva a „töményről”, ismét a kelleténél több hőt fejleszt, túl- fűtheti a kazánt! Nem egy hirtelen tragédiát okozott már a nyári „ivászat” ... mindenki látott már ilyenkor vöröslő arcokat, kiduzzadt ereket — de sosem lett jó vége ennek ... Az ésszerű nyári táplálkozás nagymértékben megakadályozhatja, hogy idő előtt kopni kezdjen a legfinomabb gépnél is bonyolultabb, érzékenyebb szervezetünk Gyenes István Vízszintes: 1. Eltulajdonítottad. 6. Történelmi emlék. 12. Mindig németül 13. V. 15. Rádió-állomás. 16. Tiltó szó. 17. A finnek nemzeti eposza. 20. Régi római pénz. 21. Végtelenül ugat! 23. Lopott valamit. 24. Síz. 25. Lábbeli. 27. Életben tölti el az időt. 28. USA külügyminiszter. 29. Lim-lom. 30. NG. 31. Spanyol folyó. 32. Anyag része. 34. Fontos Ipari cikk. 36. Láma betűi keverve. 38. Vissza: új németül. 39. Tüzelőanyagot mozgat. 41. IEB. 42. Lógó m.-hangzói. 43. Hím állat. 44. Fogoly. 45. Kirak m.- hangzói. 48. A nagy Duna mentében áU. 51. Svájci város m.-hangzói. 52. ...Szófia. 54. Hiányos érmek! 55. KÉT. 56. Névelővel: építési anyag. 58. Német RT. 59. Lehelyez. 61. Vagy magyar zeneszerző. 64. Madárlakás. 66. Hitsze- gés. 67. Ismétlés röv. 69. Ezen a napon. 70. Női becenév. 71. Vizet tölt. 72. IB. 73. BRO. 75. Ázsiai államba való. 78. Költő. 79. Francia terrorszervezet (kiejtve). 80. Hiányos szint! 81. Romániai város. 82. MBZ. 83. Névelővel: házrészek. 85. ATZ. 86. Lábbeli. 88. Fordított mutatószó. 89. Honpolgár. 91. Névelővel: középkori hős. 92. Női becenév. Függőleges: 1. Nobel-díJas tudós. Többször felhívta a figyelmet az atomkísérletek szülte veszélyekre (folyt, vízsz. 46-ban. Zárt betűk: Pl). 2. A görög ABC utolsó betűje. 3. Pénzügyminisztérium röv. 4. Címzésrövidítés. 5. Mezőgazdasági munkát végez. 7. Ne menj tovább! 8. REÁ. 9. Egyiptomi napisten. 10. Arra a helyre szintén. 11. Ebben a városban lesz a leszerelési világértekezlet. 13. Olasz város. 14. December 31-én. 18. LOL. Angolna németül. 22. Nemes gáz. 24. Finnország finn neve. 26. Vissza: macskahang. 28. Női becenév. 33. Az elmúlt nap. 34. Névelővel- fontos élelmicikk. 35. Alulra helyez. 37. Lemásolta. 39. Nagy tömegű. 40. Kis épület. 47. VI. 30. Asztalos-szerszám. 49. Jelentéktelen dolog — jassz nyelven. 50. A csorda teszi a mezőn. 51. Férfi beecnév. 53. Török név. 55. Mázol. 5ff. Pusztító fegyver. 57. Elemi csapás (2. kocka kettősbetű). 59. Figyelni. 60. Ázsiai állam. 62. Olasz város. 63. Tetejére zúdító. 65. Felszeletel. 68. Gyászolók. 74. Részekre bontó. 75. Kérdőszó. 77. Kacsa németül. 78. Ázsiai államba való. 83. Középen hasad! 84. Vissza: alkalmas röv. 87. Vigyáz. 90. Atom fele. Az oó, illetve az öő betűk között nem teszünk különbséget. Beküldendő: a vízsz. 17, 61, függ. 1, 24 sorok megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: július 4. A borítékra írjuk rá: REJTVÉNY. Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtése: Helsinki, Világifjúsági Találkozó. Könyvjutalmat nyertek: Deák Ferenc Salgótarján, Korek Béla Salgótarján, Tóth Kálmán Endre- falva. A könyveket postán küldjük el! NYÁRI NAPOK NYÁRI ÖRÖMÖK I Kaph iNoi ballon vászon papucscipo Női ballon vászon szandál 59.*Ft. Női szandálok 90.-Ft-tól 196.-Ft-ig ató: állami és szövetkezeti áruházakban, szakboltokban. 323. ' IBUSZ yl körutazások, kirándulások a baráti országok legszebb tájaira. Utazás autóbusszal, vonattal, repülőgéppel• vagy hajóval. Rövid és hosszú időtartamú utazások, minden igénynek megfelelően. Részletes felvilágosítás és jelentkezés személyesen vagy levél útján a salgótarjáni IBUSZ utazási irodában és a járási, községi IBUSZ megbízottaknál. 324.
