Nógrádi Népújság. 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-30 / 52. szám
1 1962. június 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Egészséges vetegumó — bő termés űz olcsó áruk tömegét várjuk Csaknem százan vettek részt e hét szerdáján a Szécsényi Tangazdaságban rendezett ve- íŐBurgonya-termesztési tanácskozáson. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, valamint a megyei Vetőmag -Felügyelőség meghívta a vetőburgonya-termesztéssel foglalkozó termelőszövetkezetek elnökeit és agronómusait, hogy ismertessék velük a nagyüzemi vetőburgonya-termesztés új eljárását, a szártalanításos termesztési módszert. Korényi László az Országos Vetőmag Felügyelőség osztályvezetője vita-előadásában részletesen beszélt a burgonyanövény jellemzőiről, a vetőmagszaporítás országos rendszeréről, majd ismertette a különböző burgonyabetegségeket. Elmondta, hogv a burgonyahozamok növelése érdekében legalább háromévenként szükséges felújítani a meglevő vetőburgonya-állományt, mert ez az érzékeny növény «erősen legyengül, s ez hozam- csökkenéssel jár. A burgonyafogyasztás folyamatos növekedése viszont megköveteli a hozamok növelését. Éppen ■ezért fontos, hogy a jövőben az állami gazdaságok mellett egyre több termelőszövetkezet is megkülönböztetett figyelmet fordítson az egészséges vetőburgonya termesztésére. A vetőburgonya-termelés szártalanításos — vagy szár- felhúzásos — módszerét Zbo- ray Tibor, a megyei Vetőmag Felügyelőség vezetője ismertette. Mivel a burgonya gumója a levélzeten és száron keresztül fertőződik, éppen ezért szükséges ezt megakadályozni. Ennek egyetlen módja, hogy a fertőzés megtörténte után felhúzzuk, vagy más módon eltávolítjuk a burgonya szárát. Ezzel a módszerrel — amelyet kézzel és géppel is végezhetnek, elérhető egészséges vetőmagot termelhessünk, hogy rövid idő alatt lecseréljük a legyengült, leromlott vetőgumó-állományt. Az egészséges vetőgumó pedig mint előfeltétel már megteremti a nagyüzemi burgonyatermesztés alapját. E munka igen fontos, hiszen évente 20—30 százalékos terméskiesést okoz a leromlott, illetve a beteg vetőmag-állományt. Ez pedig évente 2100 vagon terméskiesést jelent megyénkben. A délután folyamán 'Fara-' gó Gusztáv, a tangazdaság fő- agronómusa vezetésével a vendégek megszemlélték a vetőmagparcellákat, majd gyakorlatban is megtekintették a szárfelhúzásos módszert. A gyakorlati bemutató után vita következett, majd Jellinek Tibor a megyei tanács mezőgazdasági osztályának fő- agronómusa foglalta össze a vita tanulságait. Hírek a készülő Mezőgazdasági Kiállításról Javában folynak a különböző beruházási, felújítási, ta- tarozási munkálatok. NemréKincsek a nógrádi erdőkben Ezer színben pompáznak a snezők, s az erdők fái között ■a legváltozatosabb növények ontják fűszeres illatukat... Vasárnaponként kirándulók serege lepi el a hegyoldalakat, a gyerekek boldogan fut- kározva élvezik a vakáció örömét. A sok felnőtt és iskolás gyermek közül talán • egynek ■sem jut eszébe, hogy iábai «előtt értékes kincsek hevernek, csak le kellene hajolnia •értük. ponta 20—40 forintot meg lehet keresni vele. Ehhez azon- bar\ ismerni kell, milyen gyógynövényekre van szüksége gyógyszeriparunknak, hogyan és mikor kell azokat gyűjteni, szárítani. A gyógynövény begyűjtés irányító és összefogó szerve minden községben a helyi földművesszövetkezet, ahol szakember ad pontos felvilágosítást azoknak, akik ebben a munkában részt akarnak venni. — kemény — giben felépült egy új növényház 140 négyzetméter alapterülettel és 340 légköbméter terjedelemmel. A kertészet ebben szaporítja a kiállítás dekorálására az új növényanyagot. Mintegy 120 folyóméter hosszúságban lefektették a nyomócsöveket, amelyek a 100 köbméteres hidroglobusz táplálására szolgálnak. A Középület Tervező Vállalat átadta a 600 négyzet- méter alapterületű korszerű, fémüvegfalas csarnokot, amelyben a Lengyel Népköz- társaság rendezi bemutatóját. A főpavilon modernizálása ugyancsak megtörtént, új formában, műkő-burkolattal és alsó részét üvegfala- zással láthatjuk majd a kiállításon Állami gazdaságaink az elmúlt évben jutottak el eddigi gazdálkodásuk legeredményesebb esztendejéhez. A növény- termesztés és az állattenyésztés hozamainak növelésével egy katasztrális holdról 16 százalékkal több árut értékesítettek az 1961-es évben, mint 1959-ben. A jobb gazdasági eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy fejlettebb üzemszervezési formákat vezettek be, specializálták a termelést és egyre szélesebb körben hat gazdaságaikban a kemizálás is. Megyénk állami gazdaságai egyre jobb példát mutatnak, hogyan kell nagyüzemi módon termelni, elősegítették a termelőszövetkezeti formára való áttérést és jelentős szakmai segítséggel hozzájárultak a szövetkezetek megerősítéséhez, megszilárdításához. Ezek alapján azt mondhatnánk, hogy kielégítő az állami gazdaságok munkája. Ez a vélemény azonban felületes szemlélődést árulna el. Inkább így fogalmazzunk: az eredmények sokkal jobbak lehetnének, ha minden állami gazdaságban célratörőbben, tervszerűbben kiaknáznák a termelés növelését biztosító lehetőségeket. Mert minden gazdaságban megvoltak és ma is megvannak. A JÖ GAZDÁLKODÁS, A többtermelés feltételei. S mégis, a viszonylag azonos feltételekkel rendelkező állami gazdaságok között is igen nagy a gazdálkodási színvonal közötti különbség. Említsük meg — minden mélyebb elemzés igénye nélkül — a kisterenyei és pásztói gazdaságok példáját, amelyek a tavalyi gazdálkodás alapján veszteséggel zárták az évet. Az elmúlt három évet vizsAz állványos szénaszárítás tapasztalatai Hogy mik ezek a „kincsek”? — Gyógynövényeink, amelyekben igen gazdagok a Nóg- ■rád megyei erdők. Ezeket a 'növényeket nemcsak hazai ■gyógyászatunkban használjuk fel, hanem mint fontos ex- ■portcikket, küldöldön is értékesíteni tudjuk. Érdekes, nem is nagyon fáradtságos és nagyon hasznos a gyógynövénygyűjtés. Natanács vezetői ültek le először s késő éjszakába nyúló vitáikon mindent aprólékosan megtárgyaltak. Majd a közgyűlés ■elé terjesztettük elképzeléseinket: az ellenőrzés megszilárdítását, a kivételezések megszüntetését, a fegyelmezetlenségek megakadályozását célzó ■intézkedéseket, a premizálási rendszert és a megművelendő területek felosztásának tervét. „Ez kell!’ — mondták az emberek, és ebben benne volt az Ígéret, hogyha mi következetesek maradunk, a munkával nem lesz baj. — Igen, — mondja Görbicz •elvtárs —, ma már egyre szorosabb a kapcsolat a vezető- szervek között. Mindent közösen beszélnek meg, részt vesznek egymás ülésein, sőt, rájöttek, hogy sok segítséget jelent ■a tömegszervezetek tagjainak ■aktivizálása is. Ezért a nőszervezet, a KISZ, a népfront egyre hatékonyabban végzi a kapott feladatokat. Mindez jó benyomást kelt a dolgozókban :s az is biztonságérzetet ad, hogy rendszeresen kapnak munkaegységelöleget. A prémiumokat is kifizetik, éppen a -napokban volt ilyen eset a hizómarhák eladása után Schneider Ignác állatgondozó •900. Eugris Pál állatgondozó pedig 600 forint prémiumot •vett fel. A vezetés egysége, a szakszerű irányítás, a tagok szorgalmas munkája: ez az, ami Galgagután egyre jellemzőbbé válik s ami a jó eredmény záloga. A legjobbak példája magával ragadja a többieket is. Idős Pleva Pálról mondják, hogy 73 éves létére minden nap részt vesz a munkában. Homyák Károlyné kiváló növénytermesztő, ugyanúgy mint Bartos Mihályné munkacsapatvezető, vagy a már említett állatgondozók s mellettük haMájus második felében a kisterenyei, a szécsényi, a szügyi és a Borsosberényi Állami Gazdaság bemutató üzemeikben állványos szénaszárítási bemutatókat szerveztek. A gyakorlati bemutatók sonló munkában Brunyiczki János. Puskely Mihály, a tsz előző elnöke most nagy akarással végzi a munkát, mint brigádvezető. Valent Tibor Puskely Mihály brigádvezető. traktoros hétköznap-vasárnap fáradhatatlanul dolgozik, ha a munka úgy kívánja, több hasznos újítása is van. Jele Zsuzsanna, az egyik legjobban dolgozó fiatal, Bartos Pál alsó pedig a fogatosok közül érdemel említést. És még rajtuk kívül, a szövetkezet 183 tagjának ma már túlnyomó többsége az eredmények növekedésében látja saját munkája hasznát, értelmét. Az arató- és cséplőcsapatok tagjait már megszervezték s azok felkészülten várják az első napot, hogy elkezdhessék a kenyér, az „élet” betakarítását. ... A tévhit is szertefoszlik majd: a pünkösdi munka ellenére hasznos esőt kap talán a határ és kövérebbnek ígérkezik a termés. Kondorosi János Szécsényi; és Pásztói kivéve igen jól sikerültek. Szécsény- ben és Pásztón szervezési hiba miatt kevés szövetkezet képviseltette magát. Az állványos szénaszárítási módszert 200 tsz szakember és brigádvezető ismerte meg. amely lényegesen megkönnyítette a módszer gyakorlatban való alkalmazását. Mit mutat a gyakorlat? A szövetkezetek egy részében szakszerűen betartják a szénakészítési technológiát Kitűnő, jó minőségű takarmányt nyertek. Viszont van sok olyan tsz, ahol komoly hibákat követettek el a technológia alkalmazásában. Melyek a leggyakoribb hibák? Sok helyen nem ügyeltek arra, hogy a szükséges légtér az alsó rakás és a földszint között, valamint az ágas belsejében — meglegyen, pe dig ez a száradás egyik legfontosabb feltétele. Például Szécsényben még a kaparékot is az állványok alá rakták. Számos helyen, mint például Ludányhalásziban, Litkén ’ a megrakott ágas válás, a tete- jezés lapos s így a csapadék nagy kán. tehet benne. Hiba az is, hogy a száradás ideje alatt nem ellenőrzik rendszeresen az állványokat, s így nem is javítják Id a mutatkozó hibákat. Másutt az állványok elhelyezésénél nem tartják be a tűzrendészeti előírásokat. Szinte egymást érik az állványok, azok közé szekérrel bemenni lehetetlen. Ezek a hiányosságok elégSzáztíz cserépkályha terven felül Határidő előtt teljesítették első félévi tervüket a Rom- hányi Cserépkályhagyár dolgozói is. A közel kéthónapos előny azt jelenti, hogy a romhányiak ebben a félévben 110 cserépkályhának való csempét készítettek terven felül. Jól alakult a gyárban az első osztályú termékek aránya is. gé súlyosak. Ezek is indokolttá teszik azt a korábbi követelést, hogy a szaktanácsadó szakemberek a helyszínen a szövetkezetekben is ellenőrizzék és segítsék az általunk javasolt módszer gyakorlati alkalmazását. Ebben van a szaktanácsadás lényege. Ideje felszámolni azt a munkastílust, amikor a szak- tanácsadást elintézzük egy gyakorlati bemutatóval. Ez is jelentős, de nem minden! A végrehajtást is, s ez á legnehezebb — ellenőrizni, segíteni kell. Ekkor meglesz a szaktanácsadás sikerességét bizonyító eredmény. Ekkor lesz nagy tekintélye a szak- tanácsadásnak a termelőszövetkezeti vezetők és tagok előtt. (Lantos) Apróhirdetések Tatabánya-Újvárosban levő egyszobás, komfortos lakásomat elcserélném salgótarjáni hasonlóért. Cím: Nagyné, Salgótarján, 3. posta. (374) Eladó családi ház, egy szoba, konyha, előszoba, kamra, pince és 200 négyszögöl gyümölcsössel 85 000 Ft-ért. Somoskőújfalu, Táncsics u. 5. (364) Danuvia motorkerékpár, 125-ös eladó* Kisterenye-Bányatelep, Gyopár u. 1. (375) Eladó szoba, konyha, spejzos lakás és 77 négyszögöl kert 30 000 Ft-ért. Somoskőújfalu, Rákóczi u. 76. (376) Eladó Salgótarján, Jónás-telep, Akácos u. 4. sz. alatt 2 szoba, konyha, spejz, előszoba, nyári- konyha, 300 négyszögöles gyümölcsössel. Azonnal beköltözhető. (378) A salgótarjáni piactéren találtak 100 Ft-ot, melyet a megtaláló beszolgáltatott a Városi Rendőrkapitányságra. A Jogos tulajdonos a pénzt átveheti a kapitányságon. (379) Skoda Spartak személygépkocsi eladó. Cím a kiadóban. (381) gálva, állami gazdaságainknál növekedett az egy holdra eső termelési érték anélkül, hogy a termelési szerkezetben különösebb változás történt volna Meg kell azonban mondani azt is, hogy az utóbbi három évben végrehajtott termelési, szervezési intézkedések nem hozták meg teljes egészében a várt sikert. Néhány növényféleségnél csökkentek a hol- dankénti hozamok, az állat- tenyésztési ágak némelyikében is visszaesett a termelés. Jelentős a visszaesés a kukoricánál és a szálastakarmánynál, de csökkent az egy tehénre eső évi tejhozam, valamint az átlagos gyapjúhozam is a gazdaságokban. Addig, míg 1959-ben 14,1 mázsa kukoricát termeltek gazdaságaink egy holdon, 1961-ben csak 10.6 mázsát. Az alacsony hozamok miatt MEGDRÁGULT A , TERMELÉS Az elmúlt évben 50 forinttal drágábban termeltek egy mázsa kukoricát, mint a korábbi években. De összehasonlíthatjuk a szálastakarmányok termelését is. A három év alatt több mint 14 mázsával csökkent a szálastakarmányok holdankénti hozama, ezzel szemben több mint 16 forinttal növekedett mázsánként a termelés előállítási költsége. De hasonló a tendencia a gyapjutermelésben is: 1959-től 1961-ig csaknem 10 dekával csökkent az egy juhra eső hozam, viszont megközelítőleg 20 forinttal növekedett a gyapjú kilogrammonkénti előállítási ára. Ezt mutatják a számok s méltán vetődik fel a kérdés: hogyan kerültek Ilyen helyzetbe, hogyan juthatnak innen tovább a gazdaságok? A növénytermesztés hozamai nyilvánvalóan nem fejlődhettek eredményesebben, ha egyes gazdaságokban késve, nem kellő minőségben végezték el a talajelőkészítés, a vetés, a növényápolási munkák egy részét. Az állattenyésztés hozamaiban bekövetkezett csökkenés viszont parancso- lóan felveti a szilárd takarmánybázis megteremtését. Ez nem mai keletű probléma megyénkben, s mégis hosszú ideig kevés előrehaladás történt a hozamok növelése, a rét- és legelőgazdálkodás megjavítása érdekében állami gazdaságainknál. Pedig feltétlen fontos, megkülönböztetett figyelmet fordítani a rétek és legelők fűhozamának növelésére, hiszen alacsony az abraktakarmány termelésünk is, s így viszonylag nagy terület termése tartja el az állatállományt, drágák az előállítási költségek, rendkívül alacsony értéket termelünk. Komoly felelősség terheli a termelésben lemaradt gazdaságok vezetőit is, mert elmulasztották a termelőegységek összhangjának megteremtését. Ez abból fakadt« hogy csupán a vállalati eredményt kísérték figyelemmel — szűk anyagi érdekből kifolyólag — és nagyon kevés gondot fordítottak az üzemi, illetve üzemági eredmények alakulására. Annak ellenére, hogy egyre jobban érvényre jut az állami gazdaságok vezetésében is a közgazdasági szemlélet, még mindig SOK A JAVÍTANI VALÓ e téren. Ezeket a hibákat csak fokozta, hogy nem alkalmazták minden gazdaságban következetesen a termelés szakosítására való áttérést. Egyes gazdasági vezetők a „mindenáron kihozott” jobb vállalati eredmények következtében megnyugodtak, kezdeményező készségük konzervatívizmusba fulladt, elhanyagolták _ a gazdálkodás közvetlen szervezését és ellenőrzését. A mezőgazdaságban megvalósításra váró feladatokat egyértelműen megjelöli a Központi Bizottság március 28-i határozata, megyei tennivalóinkat pedig a megyei párt-végrehajtóbizottság április 18-i ülésének határozata rögzíti. Ismertek tehát a legszükségesebb tennivalók, amelyeket a kedvezőbb eredmények érdekében kell végrehajtani. Megyei sajátosságaink, talaj adottságaink és a hagyományok következtében az állami gazdaságok árukibocsátásában is az állati termékek dominálása jellemző. Tavaly a bevétel 67 százalék állattenyésztésből, 33 százalék növénytermesztésiből származott. Ebből adódik az egyik legfontosabb feladat, hogy a növénytermesztést — éghajlati és a területi adottságok figyelembevételével — az állattenyésztési célkitűzések alá kell rendelni. Mindez azonban élesen aláhúzza a szervezettebb munka« a legfejlettebb agro- és zoo- technikai módszerek alkalmazását, a kemizálás további ki- terjesztésének fontosságát, a technológiai előírások következetes betartását, a vezetés erősítését, szilárdítását valamennyi állami gazdaságban. Mert csak így érhetik el állami gazdaságaink, hogy a gazdálkodás minden tekintetében méltó példaként állhatnak a termelőszövetkezetek előtt. Padár András Szaténból Szatén kartonból Kartonból Pikéből Kötött pamutból 120.— Ft-tól 90.— Ft-tól 85.— Ft-tól 87.— Ft-tól 60.— Ft-tól 250.— Ft-ig 135.— Ft-ig 100.— Ft-ig 150.— Ft-ig 71.— Ft-ig Kaphatók az Állami és Szövetkezeti Áruházakban és szakboltokban. (299)
